Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

\

Mem csökkent a tejfogyasztás, a mirelité a jövő!

Hatvan kültelki boltjaiban

Takaros épület, előtte tó-, «Sa, viritykoló kacsákkal. Aztán csak köd, köd, köd, mogulé sejlő pusztaság.

1 .7- Ottygn ez, mint a préri* — mondja egy ifjú, aki most lép ki a boltajtón. Kezében szatyor. Cukorral, kenyérrel, pálinkával. Rám kacsint. — Ezt a hjideg ellen viszem. Akárhogy öltözködik az ember, kint a földön átfázik...

A púit túloldalán Holló Istvánná,, a bolt ideiglenes vezetője. Tejet mér, s azt számolgatja, miként is alakult a fogyasztás.

— Az áremelés ntán né- hány napig nagy volt a visz- szaesés, de úgy látom, megint a régi kerékvágásban vagyok. Egyébként a nagyteleki gazdaság munkásaiból toborzódik .ibbbára ennek a boltnak a fbgyasztóközönsé- ge, s alapáru tekintetében talán minden igényt kielégítünk. Most, influenza idején, fontos a citrom. Ebben sincs hiány. A Füszért különjáratot indított, hogy ellásson bennünket.

S mi a vásárló véleménye?

— Egy esztendeje még sok minden hiányzott, de most már valóban nem panaszkodhatunk — mondja Almást I‘ászióné, aki a közeli tejház ban dolgozik.

Tengelytörő makadámon jutunk el a Hatvanhoz tagozó, hétszáz lelkes Kerekha- raszt egyetlen boltjába', amely éppen a Duna Cipőgyár itteni üzemével szemközt van. Az egyik vevő, Stuhár József- né, panaszkodással kezdi.

— Sok baj van a kenyérrel. Vagy későn érkezik, s akkor nem tudunk mit vinni magunkkal a gyárba, vagy pedig olyan, mint a kőszikla!

Kassa Jánosné boltvezető:

— Nem tagadom, sokszor másnapos a kenyér! De ha nem veszem át, az is baj, mert a szikkadt is jobb, mint a semmi. Erre csak azt tudom mondani. Fontosabb az, hogy újabban nem kapok olcsóbb hentesárut! A huszonnyolc forintos lecsókolbász pédául teljesen eltűnt. S annak is örülnénk, ha gazdagodna a konzervek kollekciója. Kértem edényt is, mert iparcikket szintén árulok, de utóbb azt sem kaptam.

Üj-Hatvan. Bajzsy-Zsilinsz- ky 71. Harmadik periférikus üzlet. Mégpedig önkiszolgáló. Vezetője. Horti Béla, húsz éve jár be Jászberényből, feleségestül. Amíg az érkezett lisztrakómányt átveszi, szétnézünk az ízléssel felújított boltban. Van itt még hűtőpult is!

— S jelentős forgalommal — mondja Vajda Judit. — Minden héten elfogy legalább négy mázsa előhűtött csirke, meg másfél mázsa aprólék! Utóbbiból több is elkelne, de hát egy csirkének csak egy’ mája, szíve, zúzája van.

Egy Volán-sofőr, Babiák Gyula Fecske-cigarettát keres. Pechjére éppen kifogyott Az előkerülő Horti Béla ugyanakkor azt reklamálja, hogy az utóbbi időben nem kap konyhakész zöldséget, amit igen kedvelt a környék fogyasztóközönsége. Egyáltalán, az, hogy ma már szinte

1873. február 8., uéaUtK

minden városszéli vegyesboltban van zöldségáru, fellendítette a forgalmat, s megkönnyítette a háziasszonyok dolgát. Ez az üzlet egyébként kivívta magának a „kiváló holt” címet. A kiszolgálás néha ugyan nem a legelőzéke- nyebb, de a tavalyi öt és fél millió forintos forgalom sok mindent feledtet. Legalábbis a kereskedelem oldaláról!

— A hatvani tejipari vállalat a legjobb cég, amivel kapcsolatom van! — ezzel fogad egy nagy ugrással odébb a negyedik kültelki boltos, a nagygombosi Zombori István. — Rendesen jön a tej, kedden és pénteken a többféle tejtermék, aminek fogyasztása mifelénk nem csappant meg. A péküzemet pedig azért dicsérem, mert reggel fél nyolckor mindig itt a friss sü ttett.

Mégis akad bosszankodó a

nemrég renovált, kívül-belül csinos boltban. Kovács József gépkocsivezető savallja, hogy itt a megérdemelt szabadsága, amikor „rázendíthetne” kicsit, de csupán almabort kapni Gomboson. Bencze Janos levesbe körítésnek való száraz tésztát keres, hiába.

— Január elseje óta nem jött tésztaféle a Füszérttől — tárja szét kezét a boltos. Majd vigasztalónak egy íélÜ- : teres „szatmári szilvát” pasz- : szol az időlegesen nyugalomba vonult sofőrnek.

Irány ismét a városi Balról, a regi lőrinci kijáró mentén, frissen vakolt, tetszetős házak, szép nagy telkekkel. Van belőlük vagy kétszáz a vasúti sorompóig. Erre terjeszkedne Hatvan, ha a nagy építkezési kedvet közművesítéssel tudná követni. De hát célirányosabb, jobb ma már a várostervezés, Inkább felfelé, az égnek emeljük az épületeket.

így aztán „Tízhold" — ez a neve a kisded lakótelepnek — egyelőre kívül reked a bolthálózaton.

A csányi kijáró táján viszont a kereskedelem előzte meg 2—3 esztendővel a városrész kiépülését, terjeszkedését. A Zrínyi utcai modern üzlethálózatról beszélünk, amelyet Bállá Györgyné tavaly március táján vett birtokba két társával, Árpást Józsefnéval és Sufránszky Katalin tanulóleánnyal. Valóban csupa "új lakóépület sorjáz itt, akármerre tekint az ember, s olyan utcácskák futnak a tág hatvani határ irányába, amelyeknek a féloldala épült be csupán.

— S megy az üzlet?

— Tőkehústól kezdve, zöldségen át a kötöttáruig, minden kapható, s szép tálalásban! Hamar híre ment, idekaptak hozzánk a temetőaljában lakók is!

— Hiánycikk?

Erre már Macska Istvánná

válaszol, aki a Csabai utca- ; ból jött bevásárolni.

— Ideál mosópor, meg : kályhafényesítő!

★

Házak lakótelepek. Távol a városközpont nyüzsgésétől, a felkapott üzeletektől. Boltok, ; boltocskák. Szépek, mégszeb- bek. Hiánycikkékkel, másban ; meg dúskálkodva. Közös vo- ; násuk, hogy a Fogyasztási; Szövetkezet tartja fenn őket.; S hogy majd mind éppen csak eltartja magát. ;

— Mi vállaltuk a „prérit”,; mi sírunk* ha sírni keli r=c

íj ismeretterjesztő és szépirodalmi művek

A Táncsics Könyvkiadó a szakszervezeti politikai irodalom kiadása mellett ebben- az évben számos érdekes ismeretterjesztő és szép- irodalmi művet jelentet meg. A Népszerű útikalandok sorozatban jelenik meg Sebes Tibornak, az érdeklődés homlokterében álló kis szigetországról szóló Tőzeget ástam Írországban című műve. Balázs Dénes, a világjáró geológus a múlt évben a Csendes-óceán szigetvilágát tanulmányozta és úton hazafelé már írja könyvét a Fülöp-szigetekről. A sorozat ez gvi külföldi művei közül kiemelkedik Per Olaf Sund- man könyve: Léggömbbel az Északi sarkra. Ez az írás Észak irodalmi nagydíjat és világhírt hozott szerzőjének. A vadászkalandok kedvelőinek szánja a kiadó Kenneth Anderson Ilyen a dzsungel című könyvét, amelyben az idős angol vadász mesél izgalmas történetekét emberevő vadállatok elejtéséről.

1973-tól kezdve évente egykét fantasztikus elbeszélés- kötetet is kiad a Táncsics. Az ez évi válogatásban a műfaj legjobb szovjet, angol és amerikai képviselői szerepelnek. örömet szerezhet majd a sci-fi kedvelőinek Fehér Klára Oxigénia című regénye, amely a miénkhez hasonló bolygón játszódik. Pintér István Rendőr! Rendőr! című könyvében a százéves Budapest első öt évtizedének és benne az akkori budapesti rendőrség történetének néhány izgalmas mozzanatát idézi.

Ebben az évben folytatódik az autósok között népszerű „így gondozd ...” sorozat. Üjabb. átdolgozott kiadásban jelenik meg Eberhard Preusch könyve, az így gondozd a Trabantot. E sorozat tagjaként lát napvilágot Szabó László: így gondozd a Fiatodat és L P. Su- valov „Zsiguli” könyve. Ebben az évben két, nőknek szóló könyv is megjelenik.

Kedvezően változott a lakosság húsellátása

Gond a kisebb vidéki üzletek ellátása

mondja Lipkovics József főosztályvezető a központban. — Persze sok mindenben tovább kell dobnom a labdát, nem minden fogyasztói panasz szárad a mi lelkűnkön! Hiányzik a konyhakész zöldség? Nem kapunk, mert az előállítónak kevés hasznot hozott. A kerekharasztiak edényt is követelnek. Erre azt mondom: néma gyereknek az anyja sem érti a szavát. A boltvezető jelentkezzen, kap ilyesféle árucikket. Az olcsó töltelékáru hiánya több hónapos, általános jelenség. Igényünk hatvan százalékát szolgálja ki Gyöngyös. De ismétlem, nem fújunk visszavonulót, nem adjuk fel az üzleteket, erre bizonyosság, hogy a kültelki hálózat korszerűsítésére 1972- ben közel egymilliót költöttünk, az idén pedig ez az összeg majdnem a duplájára emelkedik. Főleg gépi berendezéssel gyarapítjuk a kültelki boltokat, mert a mirelité a jövő.

Moldvay Győző

(Fotó: Tóth Gizellái

Az Országos Kereskedelmi Felügyelőség összesítette a. hús és húskészítmények' gyártásának, értékesítésének tavalyi ellenőrzési tapasztalatait A főfelügyelőség irányításával, több országos 6zerv bevonásával kilenc megyében és a fővárosban tartottak ellenőrzést.

Az összesítés megállapítja, hogy kedvezően változott tavaly a lakosság húsellátása; a tőkehús és a húskészítmények együttes forgalma 6 százalékkal, ezen belül a sertéshúsé 7,7 százalékkal növekedett. Az általános javulás ellenére — miután 1200 helység nem részesül központi elosztásban és több községben húsbolt sincs — a kisebb vidéki üzletekben még nem folyamatos az ellátás, egyes húskészítmények tartósan, hosszú ideig hiányoznak a boltokból.

A választék erősen eltér a városi és a községi üzletekben. Időszakos hiánycikk a száraz töltelékáru, a szalámi, a gyulai kolbász, valamint a turistaszalámi, a húsos szalonna, a virsli és sokszor nem lehet kapni gépsonkát, .sonkaszalámit sem. A tanácsok kereskedelmi osztályainak néhány héttel ezelőtt készült felmérése szerint az ipar nem gyárt olyan keresett termékeket, mint a fejmozaik, a nyelvkocka, a mortadella, a májsajt, a veres és a májas hurka stb.

A vizsgálatok eredménye azt is mutatta, hogy a termékek minősége lényegében nem javult A feldolgozó üzemekben és az üzletekben vett 1700 minta egyharmadát kifogásolták az ellenőrök. A korábbi intézkedések ellenére a vágóhídi húsdarabolás, tisztítás, zsírtalanítás változatlanul nem felel meg a

követelményeknek, a tőkehúson a szabványt jóval meghaladó zsírréteget hagynák, s a húskészítmények minősé, ge is panaszokra adott okot. Az ipari szabálytalanságokat az üzletekben azzal tetézték, hogy nem az előírt húsbontással, az olcsóbb húsrészeket magasabb áron értékesítették, s gyakran tévedtek a számolásnál is. A próbavásárlások 40 százaléka mutatta ki az üzletekben a fogyasztók megkárosítását, míg az esetek 13 százalékában saját kárukra tévedtek a bolti dolgozók. A mintegy 310 ezer forintos értékű vásárlásnál 54 ezer forint eltérés adódott árdrágításból, téves számolásból, vagy szabálytalan húsbontásból,

A vizsgálatok nyomán az üzletekben és az üzemekben 228 személyt vontak felelősségre a fogyasztók megkárosítása miatt. Az ipari minőségrontás, az egészségügyi hiányosságok alapján 17 esetben jártak el és 168 kereskedelmi dolgozót sújtottak összesen 150 ezer forint pénzbírsággal a felügyelőségek. Árdrágítás miatt négy állami vállalattól 63 ezer forint többletbevételt vontak el. A helyi intézkedéseken túlmenően a főfelügyelőség az illetékes minisztériumoknak javaslatokat tett a minőségi, a szállítási, a közegészségügyi, a technológiai hiányosságok megszüntetésére, s felhívta a vállalatok, a szövetkezetek vezetőit a belső ellenőrzés megerősítésére. A felügyelőség idei munkatervébe egyébként visszatérő ellenőrzésként ismét bekerült a húsértékesítéssel összefüggő kérdések vizsgálata. (MTI)

Amikor az esőkabátos furcsa alak felbukkant az ajtóban^ Gus Blattner meglepetésében kiejtette kezéből az iratköteget. Csak nézte a fiatalember tömött fekete bajuszát, amely komikusán elütött vörös hajától és szemöldökétőL

— Dudley McBean vagyok — mondta az ismeretlen ünnepélyes hangon.

— Na és?

— Ha nem tévedek, ez az általános detektívképző akadémia.

— Igen.

— Nos, én vagyok 'a 375- ös ügynök.

— A legjobb lesz, ha üzlettársammal beszélget — mondta Gus, és megtörölte izzadó homlokát. — Várjon egy kicsit!

Valamit morgott magában, aztán eltűnt a vékony deszkáfal mögött, ahol egy kerek képű férfi ült lázasan tevékenykedve.

— A 375-ös ügynök van itt — mondta savanyú mosollyal Gus. — Az a szörnyű érzésem van, hogy az egyik diákunk.

— Mit akar? — vontaiéi szemöldökét a kerek képű.

— Fogalmam sincs. Én csak egy' jelentéktelen csavar vagyok ebben a gépezetben.

— Ne elégedetlenkedj, társam, a munkában! Magad is tudod, hogy milyen sok tankönyvünk van raktáron. Magam is hozzálát-.

néic a rendezgetésükhöz, de nem engedi a sérvem. Xz orvos megtiltotta, fyogy megerőltessem. magam.

— Nem mondok én semmit, de néha szeretnék egy kicsit kimenni az utcára, ha csak a postáig is.

— Gus, Gus — csóválta meg a fejét a kerek képű.

— Nagyon jól tudod, hogy a postára azért megyek én, mert csak így építhetek ki fontos kapcsolatokat. S vég- - eredményben nem az a fontos, hogyan osztjuk fel a munkát, hanem az, hogy a kereset egyenlően oszlik meg. Nézd, mennyi levelet kaptunk ma. Ha a benzintöltő állomáson maradtál volna, egy év alatt sem kerestél volna ennyit.

— Nekem már minden • mindegy — sóhajtott Gus.

— Nathalie miatt fő a fejem. Az az érzésem, hogy megcsal valakivel. Mit adnék érte. ha rajta kaphatnám és lepuí 1 tin th a tná m

őket!

— Ez a sors vár azokra, akik szép nőt vesznek feleségül — vont vállat társa.

— Számold meg a pénzt, addig ér. megnézem, mit akar az a 375-ös ügynök.

— Homer Fritch ezredes vagyok — mutatkozott be a kerek képű.

— Mit kíván?

— A levelező akadémia diákja vagyok Snohomish- ből.

— Ö igen — csapott homlokára Fritch. — Ön volt az egyik legjobb tanulónk. Mi szél hozta Los Angelesbe?

— Miután befejeztem a tanfolyamot, úgy gondoltam, eljövök, és személyesen veszem át a detektívregényt és az oklevelet. Elhoztam az. ötvendolláros utolsó részletet is.

— Kitűnő, fiatalember — mosolyodott el Fritch, és szemében egy pillanatra gúny csillant meg.

Egy rozzant szekrényből kerek jelvényt vett elő, amelyet kitárt szárnyú sas díszített. Magándetektív — ez volt beleyésve.

— Viselje büszkén, és legyen méltó rá — mondta

Fritch ünnepélyesen. — És most az oklevél. Csak beírom a nevét. Így ni, és most visszatérhet Snoquala- mie-ba.

— Snohomish-be. ezredes

úr — javította ki Dudley. — De nem megyek vissza. Az az érzésem, hogy itt a nagyvárosban hamarabb kapok munkát.

— Sok szerencsét kívánok. Forduljon valamelyik nyomozóirodához és mutassa meg oklevelét

— Nem is tudom, hogyan köszönjem meg...

Miután a jelvényt kabátjának hajtókájára erősítette, a 375-06 ügynök távozott. Előbb azonban még egy pillanatra levette álba- juszát, majd ismét visszaragasztotta, mintegy bizonyítva mesterének, hogy milyen ügyesen tudja álcázni magát.

— A nyolcadik lecke — kacsintott Fritchre. — Az álcázás művészete.

Fritch megkönnyebbülten íelsóhajtott, amikor vendége mögött becsukódott az ajtó. Gus elődugta fejét a deszkafal mögül.

— Nem vitted túlzásba a dolgot? — kérdezte.

— Miért? — vont vállat Fritch. — Nem került pénzembe a dicséret, a fiúnak meg jólesett.

— Nem tudom, jó kedve lesz-e, amikor rádöbben, hogy oklevele legfeljebb szalonna csomagolására alkalmas.

— Egy világ fog összedőlni benne, de legalább a jövőben óvatosabb lesz.

— Bennünket viszont semmi sem fog megmenteni, ha a rendőrség egy napon bekopogtat hozzánk.

— A rendőrségtől nem kell tartanunk. Ne feledd el, hogy szabályos munkaengedélyünk van, és eleget teszünk a levelezőtanfolyamokról szóló előírásoknak.

— Ha te mondod — szólt

Gus, és visszatért munkájához. ,

Másnap Fritch éppen fü- työrészye bontogatta a- dollárra! bélelt borítékokat, amikor Dudley ismét bekopogtatott, ezúttal azonban álbajusz nélkül. '•

— Nem hittem volna, hogy ismét találkozunk — mondta ridegen Fritch.

— A segítségére van szükségem. Több nyomozóirodában is megmutattam okle-, velemet, de csak a szemembe nevettek.

— Igazán sajnálom az esetet, de nem segíthetek önöm.

— Ügy határoztam, hogy nyomozóirodát nyitok — szólt Dudley.

— Valóban? Sok szerencsét kívánok.

— Azt hiszem, ön is befektethetne az üzletbe egy kis pénzt.

— Honnan szedte ezt a lehetetlen ötletet? — hűlt el Fritch.

— Jól befektetett pénz volna, higgye el — bólogatott Dudley. — Azt hiszem, máris kész nyomozó vagyok. Nem tűnt fel önnek, hogy személyesen felkerestem, noha a hirdetésben csupán az iroda postafiókszáma volt feltüntetve?

Fritch kerek képe hirtelen elfehéredett.

— Gus — kiáltott ki társának —, mi volna, ha elugomál a könyvkeresjie-, désbe borítékokért?

Gus mogorva arccal megtörölte a kezét, és távozott.

— Na most hadd halljam, hogy találta meg az irodát?

— A 3. lecke alapján. Lesbe álltam a postán, megvártam, ki nyitja ki a jelzett fiókot, aztán nem kellett mást termem, csak követtem az illetőt. Feltűnt például, hogy nem egyenesen az irodába jött, hanem előbb meglátogatott egy csinos hölgyet a Franklin sugárúton. Másfél órát tartózkodott ott. S ami a legérdekesebb, kinyomoztam, hogy a hölgyet#éppen úgy hívják, mint az ön üzlettársát.

Fritch sóhajtott, és bólintott: ^

— Azt hiszem, adok kezdőtőkét a munkához,