Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

KOSSUTH 8.19 A messze tűnt kedves. Daljáték 10.05 Iskolarádió 10.25 Édes anyanyelvűnk 10.30 Szimfonikus zene 11.00 Miről ír a Társadalmi Szemle? 11.10 Operafelvételek 11.39 Elbeszélés • 13.20 Ki nyer ma? 12.35 Tánczen* 1.1.20 Nóták 13.45 Olvasnivaló 14.00 Csicseri bolt * 14.25 Nyltnikék 15.1# Kómspódium 15.45 Musicalslágerek 10.05 Falusi délután 14.20 Lemezek közt válogatva 18.00 Ifjúsági Rádiószínpad 18.46 Kamarazene 19.35 Brahms-liangverseny az ifjsűágnak 20.20 Láttuk,- hallottuk.*^ 21.30 Jegyzet 21.40 Népdalok 22.20 Sanzonók 22.50 örült a háztetőnk Rádiójelenet 23.10 Debussy- és Prokofjeu«?­művek , • - űíMfy 0.10 Filmzene PETŐFI |! ij| r'v # 8.05 Nép! zene 8.30 Beethoven: G-tHhf szonáta 9.03 Ezeregy délelőtt 12.00 Népi zene 12.25 Iskolarádió 12.35 Fúvószene 12.50 Versek 13.03 Hándel-művek 14.00 Kettőtől — hatig.;; zenés délután 18.20 Kamarazene 18.30 Előadás 19.45 Népi zene 19.14 Éneklő világ 19.39 A nagyszülő is nevel 20.28 Kaleidoszkóp az „Orosz tél"-ről 22.18 Áriák 23.15 Népi muzsika MAGYAR 8.05 17.20 17.25 17.45 13.15 18.30 18.35 . 10.20 19.30 20.00 21.00 22.00 22.10 rrv • too.j sf Hírefc f ■ T* 'Wj |. Kuckó Ml ketteoj ős «a idd Miről ir a világsajtód öt perc meteorológia Kezdő szakmuftkásdS gondjai. IL t^as Esti mese i ' ■ Tv-híradó Rideg Sándort . . ... Péklegények, kfflwSS huszárok. Tv-játék Dilettánsok egymás kozott, í Vetélkedő Tv-hiradó ; I Műkorcsolya eb; „ (Jégtánc) . „5* EGRI VÖRÖS CSrC.LAO (Telefon: 22-33.) Fél 4, fél 6 és 8 órako* A tüzes íjász (Robin Hood) Színes olasz—spanyol—fran­cia kalandfilm. EGRI BRODY „ iUi i- (Telefon: 14-07.) i Fél 4 órakor A lovag végakarata Színes szovjet kalandfilm; Fél 6 és fél 8 órakor jöjjön cl egy kávéra hozzánk! Színes olasz filmvígjátek; (Felemelt hely árakkal!) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és háromnegyed 6 órakor Emberrablás magyar módra este 8 órakor Nászéjszaka a börtönben HATVANI VÖRÖS CSILLAG Kezed melegével HATVANI KOSSUTH Átutazóban. Moszkvában FÜZESABONY Lány a seprűnyélen pétf.rvasAra Oleszja LŐRINCI Halott szemek tanúvallomasa ÜGYELET Egerben:- 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsi­linszky utcai rendelőben (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyerme­kek ré*7éré is Gyöngyösön: 19. órától szombat í«ggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben' .(Tele­fon: 117-27). ___________ A z Országos Szakipari Vállalat brigádjai megkezdték a Lánchíd függesztőszerkezeteinek — láncainak — tisztítását, festését. (MTI-foto.) Sztár lett a Tabán A cigaretták fele filteres Megnőtt a termelési kedv Hős vörösök TANK A TALAPZATON , Az 1970. évi mélypont után — amikor a korábbi termőterületnek csak alig kétharmadán, 25 500 holdon termesztettek dohányt az országban — fokozatosan talpra áll a mezőgazdaság­nak ez az ágazata. Az át­lagos 25 százalékos felvá­sárlási áremelés, a terme­lők és a feldolgozok közös anyagi érdekeltségen alapu­ló egyre jobban elmélyülő kapcsolata, s a jelentős gé­pesítési támogatás megnö­velte a termelők érdeklődé­sét. Ezt bizonyítja, hogy pél­dául az 1972-re tervezett 27 ezer holdat 500 holddal „túlszerződték” a termelők. Az idei előirányzat 28 700 hold, s ennek a területnek „Régi előfizető”, Hatva»: Többször előfordul, hogy a kereskedelem különböző idősza­kokban, egy-egy nagyobb hasz­nálati cikk vásárlása esetén, vá­sárlási utalványt, vagy valami­lyen tárgyjutalmat ad a vásár­lóknak. Ez azonban csak eseten, ként és egyes üzletekben fordul elő, s rendszerint nem is azo­nos időszakokban. így történhe­tett, hogy valamelyik hatvani szaküzletben állványt is adtak az ott vásárolt tv-készülékekhez. Ez azonban nem kötelező, nem jár. Reklamációját valóban nem fogadhatják el a helyi boltban.' „Egri kismama” jeligére: A gyermekgondozást segéllyel kapcsolatban valóban, kevesen tudják, hogv amennyiben a dol­gozó nö nem egy. hanem két esetleg • több munkahelyen dol­gozik, s összmunkája a napi nyolc órát eléri, akkor is jogo­sult a gyermekgondozási segély­re. De csakis abban az esetben, ha mindegyik munkahelyen sza­bályosan munkaviszonyban áll. Ezen az . alapon kérheti maid gyermekgondozási segélyét. Ab­ban az esetben azonban, ha a két vagy több munkahelyen el­töltött idő a napi hát órát sem éri el, nem jogosult a gyer­mekgondozási segélyre. A szü­lési-gyermekágyi segélyre más szabályok vonatkoznak. B. Istvánné, Domoszlőt Annak a dolgozó nőnek, aki­nek .szerződésest munkaviszonya a szülési szabadság idején meg­szűnt, s mivel gyermekgondozá­si segélyen van, új munkavi­szonyt nem létesít, nem jár a második gyermek születésekor az öthónapos — pontosabban 20 hetes— terhességi és szülési se­gély. Jogosult azonban a máso­dik gyermek után Is a gyer­mekgondozási segélyre, de csak a szülést követő 141. naptól. Régi munkahelyén tehát nem követtek el szabálytalanságot, amikor megszűnt szerződéses munkaviszonya miatt nem fizet­ték ki a 20 hetes terhességi­szülési szabadságra a . fizetést. Ugyanakkor a második" gyermek "születése után szintén csalt . a’ 141. naptól járt a gyermekgon­dozási segély. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy az első gyermek máris több mint 95 százalé­kára van szerződéses ter- melőpartaere a dohányipar­nak, A dohányipar történeté­ben az idei lesz az első év, amikor a cigaretták több mint fele filterrel kerül a üzletekbe. Az elmúlt évi­nél 1 milliárddal több füst­szűrös cigarettát hoznak for­galomba, miután 21 millió forintos költséggel két új gépet szerelnek fel a Pécsi Dohánygyárban. A füstszű­rő minőségét is javítják: világszínvonalon álló kezde­ményezés a Tabán cigaret­ta, amely kombinált acetát- aktív szénfilterrel került for­galomba, s máris keresett az üzletekben .(MTI) életkorával nem vnít összefüg­gésben a gyermekgondozási se­gély kiutalása, Pálhidy Mihály, Hatvam Szerkesztőségünk írásban,' s egyéb módon is igyekszik az idős nyugdíjas emberek érdekeit képviselni. Mint írásainkból ki­tűnik, mi is tisztában vagyunk azzal, hogy a régi nyugdijak alacsonyak, még a sokszori eme­lés után is. De azzal is tisztá­ban vagyunk, hogy sajnos, több lehetőség központi intézkedésre egyelőre nincs. AZON A HELYEN, ahol az eseményt megörökítették, nem szobor áll. Megépült ugyan két vaskos talapzat, de amit ráhelyeztek, nem mű­vész faragta. Két tankot tet­tek a két szobortalpazatra. És így a jó. A szobor, készüljön bármiből, művész alkotása. A szobor a művet mutatja, a művészre emlékeztet, a tank a háborúra. Leningrádban egyetlen há­borús emlékművet nem lát­tam. Lehet, hogy van, de én csak a temetőt láttam. Nem emlékszem, hogy há­borús emlékmű lenne a Nyevszkij Proszpekten, vagy a Néva-parton. Sem az Admi- ralitás környékén, sem az Auróra mellet. Ha az ember Leningrádban jáy, a háború­val mint fogalommal találko­zik. De emlékeivel kézzel­foghatóan már nem. Beszélik persze, hogy a tüzérségi tűz óriási károkat tett a házakban, és sokan szörnyű eseteket mesélnek arról, amikor tüzérségi löve­dékek csapódtak be a villa­mosmegállókba vagy zsúfolt autóbuszokba. És még az em­lékek is úgy maradtak, mint­ha az élet teljesen hétközna- pian zajlott volna. Napszállta előtt például, amikor szüne­telt a tüzérségi tűz, a Nyevsz­kij Proszpekt „biztonságos” oldalán — a lövedékek rend­szerint egyik oldalon csapód­tak be — nagy embertöme­gek sétáltak. Itt még kis üvegekben parfümöt is lehe­tett kapni és élénk antikvár kereskedelem folyt. De a házakon semmi nyo­ma annak, ami volt. Sem a Néva partján, s hídjain, sem a Téli Palotán. Épp az Izsák székesegyház, érintetlen a Bronzlovas, a Nyárikért. A Nyevszkij Proszpekten most is jó orosz kölni vásárolható. A NÉVA-CSATORNA kis hídjánál valaki azt is elme­sélte, hogy ez volt az egyik védelmi vonal, arra az eset­re ha. „ De ez is csak képzelet, mert ez a védelmi vonal soha nein funkcionált. Nem került rá sor. tgy itt is hiába keres az ember bármiféle háborús nyomot. Épek a csatornán át­ívelő görbehatú gráruthidacs- kák. S mégis keresem, mi ma­radt meg abból a 900 napból? Ami ma is olyan, mint akkor. Hogyan tudnám át meg át­érezni közelről azt, ami volt. Amit ők érezhették. Várom, mikor jön el a pillanat. Nem kell soká várnom. Csak estig. Ha lenne este. De nincs. A fehér éjszakák akkor is olyanok voltak, mint most. Tejszínűek és romantikusak. Ez az! Ez az, amin nem lehet változtatni. Nincs olyan hely­zet. .. Most már el tudom képzelni őket, ahogy kitört ablakaik mögött ülnek és be­lenéznek a fehér éjszakába. És mint az egymásra vetített képek a filmen, úgy vonul el L szemünk előtt mindaz, ami történt. Vajon közülük valaki megsejtette-e a várost olyan­nak, amilyien ma? Szép álom. Fehér éjszakák. Hogyan tudnám az éjsza­kából továbbvinni azt, ami itt maradt abból a 900 nap­ból? Attól a képzeletbeli védel­mi vonaltól, a várost átfogó Néva csatornáról ha elindul az ember a Putyilov Gyár, azaz a mai Kirov-gyér irá­nyába, át az utcákon, majd azon is túl a repülőtér felé és még onnan is tovább a sík terepen a dombok aljához ér. Ott emelték a két talapzatot, azon áll a két tank. Kissé fer­dén, orral felfelé, s így né­mileg támadó állásban. Mint­ha tompa orrával a levegőbe szimatolna, mert még vala­hol érzi a puskaporszagot. De már nem érzi. Csak szellő jár ott a mezőkön és hint a tájra szénaillatot. Két tankot persze akárhol lehet szerezni, hogy emlékez­tessen a blokádra. De ezt a két tankot nem szerezték. Ezek ott voltak akkor is ami­kor szemben állt a blokád a támadókkal. És a tankok ott is maradtak. Csak talapzat került alájuk. Előttük a gú­la alakú betonoszlopocskák két vonalat jelölnek. Az egyik vonal a védőké, a má­sik a támadóké. Köztük ötven méter lehet a senki földje. Ha az ember a középen meg­áll, elképzelheti, hogyan néz­tek egymással szembe, kar­nyújtásnyira. Most kaszáló, kövér füvet tapos az ember, ha rálép. Pedig azóta nem öntözték... A tankok mögött, meg a gúla alakú betonoszlopocskák mögött áll a domb. Máig úgy mágyarázzák, akié a dóm, azé Leningrád. Ha a támadás lejut a dombról, a városig nem lehet megállítani. Csak ott valahol a Néva-csatorna partján. Így magyarázzál^. S keresem mi maradt ezek­ből a tankokból, ami tank. Hogyan tudnám érezni amit éreztek azok, akik ültek a tank pererríér és így indultak rohamra? És mit gondoltak a sebesültek, akik sírtak mint a gyerek, amikor egymásra vetített filmként vonult el előttük a város, amit védtek. Mit mondana ez a tank, ha egyszer megszólalna? Kár, hogy a tankok nem beszél­nek. Nem tudom mit monda­na. Nem tudom egészen ad­dig, míg fel nem lépek a ta­lapzatra és le nem ülök a hárckocsi peremére. Vajon megsejtette-e az embert, »az aki akkor benne ült, hogy mi­lyen lesz az ember, aki meg­éli? Álmodik a tank. A dombon, gondolom, vé­dőállás volt. Gyalogsági tűz­zel, meg közvetett ágyútűz- zel lehetett onnan féken tar­tani a támadót. Az ágyúk csö­ve onnan a dombtetőről csaknem belenyúlt az ellen­séges állásba. Gondolom, mert másként el sem képzelhető. De erről senki nem tud. A domb arról az épületről hí­res, ami a tetején áll. Ak­kor is ott állt. Csillagvizsgá­ló. A csillagászok hacsak te­hették akkor is megjelentek ott, de műszereik csövét nem az ellenségre irányították, ha­nem az égre. A csillagok közt járt a tekintetük és mond­ják, hogy ott és akkor, a blokád egyik éjszakáján fel­fedeztek egy kis üstököst. Ez gyönyörű. Még akkor is, ha nem így történt. De így kel­lett történnie. A földön azok viszik valamire, akik a csil­lagokig emelik tekintetüket. A dombról a város a ten­ger páráján át jól kivehető. A régi várost átkaroló új negyedek magasabbak. A csillagvizsgáló műszereivel jól lehet követni a távolságot a Néva-parttól, azaz az Au­rórától a Téli Palotáig. Mi­lyen rövid az út, és mégis milyen nagy a történelem­ben. Valamivel hosszabb az út a csillagvizsgálótól az Auróráig. De ha úgy vesszük, ez sem távolság. Az ember azóta a Holdon is járt. Csak a városig nem jutottak el azok, akik el akarták pusztí­tani. .. Nehéz helyzet. Leningrá- dot a partvédő, haditengeré­szeti és csapattüzérség nehéz­ütegeinek gyűrűje övezte. És felbecsülhetetlen segítséget nyújtott a városnak a parti flotta. Még az Auróra cirká­ló ágyúit is — amely cirkáló 1917-ben megadta a jelt a Téli Palota ostromára — az ellenség által megszállt város körüli magaslatokra irányoz­ták. Nem szobrok emlékeztet­nek erre, hanem a két tank a talapzaton. De legyünk igaz­ságosak, azok a tankok is. amelyek, most is ott állnak szerteszét a mezőn, ahogy ottmaradtak. És nemcsak tan­kok, hanem ágyúk is. Légvé­delmi ágyúk és tüzérségi üte­gek, amelyek ma is ott áll­nak a védővonalon. Lenin­grád körül, ahol védték a várost. Otthagyták őket. Azon a helyen. Maga a város* egyébként olyan, ahogy a prospektusok leírják. A Néva-parti paloták ma is olyanok mint Puskin idején. A Nyári Palota ková­csoltvas kerítése idegenfor­galmi látványosság. Petrod- vorec aranyozott szobrain szikrázik a szökőkutak vize. Az odautazó finn turisták a szárnyas hajón ma is része­gek. S lehetne folytatni az útleírások nyomán, hogy mi­lyen a város. Idegenvezető is beszélhet erről. De aki iga­zán meg akarja tudni, hugy milyen Leningrád, üljön be egy taxiba. A leningrádi ta­xisofőr kimeríthetetlen, ha arról van szó, hogy bemutas- ;sa a várost. Elmondja ő a történetet. És elvisz oda, arra a helyre, ahol az eseményt megörökítették. Szobor nem áll. Megépült ugyan két ta­lapzat, de amit ráhelyeztek, nem szobor. Csak tank. A Néva-parttól, azaz az Auró­rától a Téli Palotáig rövid az út. Valamivel hosszabb a csil­lagvizsgálótól az Auróráig. De csak taxival. A történe­lem útjai nehezen járhatók. S mégis keresem tovább, mi maradt a 900 napból? Ami ma is olyan mint akkor. Hogyan tudnám egyszer át- meg átérezni közelről azt, ami volt. S várom továbbra ‘is, mikor jön el a pillanat. A fehér éjszakák akkor is olya­nok voltak mint most. Tej­színűek és érzelmesek. És akik ma az ablakok mögött ülnek és belenéznek a múlt­ba, mint egymásra vetített képek a filmen, úgy vonul el előttük mindaz, ami történt. Vajon valaki közülük meg­sejti-e még igazán a várost olyannak, ami volt? (Folytatjuk) Kerekes Imre UwmöaQ 1973, február 9., péntek ^’^VW^AAAAAAAAAiWVAAAiVSAiNVVAAAAAAMA/WWWVAAAAAAAA/WWWWSAAiAAAAA/WVWWWWWWWWVVi i) bőbezű bésdobáló rA pénzzavarokkal küzdő Sashalmi je­lentkezett egy apró- hirdetésre, amely így hangzott: „Kez­dő késdobáló magas órabérrel élő cél­pontot keres, gya>- koriás céljából.” Az artista szívesen fo­gadta Sashalmit, és kioktatta a felada­tára. — Ön ideáll ez elé a deszkafal elé — magyarázta —, s én ■ körüldobálom késekkel. Naponta két órát próbálunk; s kétszáz forint óra­bért fizetek. Sashalmi örömmel vállalta a munkát. Csakhogy kiderült, hogy a késdobaló még nagyon is já­ratlan ' a művészeté­ben, s a szerencsét­len „célpontnak” ugyancsak kapkod­nia kellett jobbra­balra « fejéti sőt több ízben félre is kellett ugrania a vé­szesen szállongó ké­sek elől, máskülön­ben súlyos következ­ményekkel végződött volna reá nézve ® kétórás gyakorlás. Ügyessége és ■ elővi­gyázatossága révén aránylag szerencsé­sen megúszta a dol­got: néhány kisebb karcoláson kívül egyéb baja nem esett, no meg a ru­háját vagdosták meg a rakoncátlan kések kisebb-nagyobb mértékben. Amikor végre letelt a két óra, az edzőpartner megkönnyebbülve törülte meg az iz- galmiktól és kime­rültségtől verejtéke­ző homlokát, azután kérte a jól megszol­gált négyszáz forint­— Pardon mondta a késdobá­lójelölt — ez is csak olyan állás, mint a többi. Én csak ha­vonta egyszer, egy összegben, utólag fi­zetek. Sashalmi megdöb­bent. — De kérem — kiabálta felháboro­dástól remegő han­gon —, ezt lehetet­len egy hónapig vé­gigcsinálni! Égy hó­nap alatt az ember biztosan megdöglik a maga késétől, vagy pedig idő előtt meg­szökik a további munka elől! — Ebben magá­nak teljesen igaza van, barátgm — fe­lelte nyugodtan a késdobáló —, no de éppen azért tudok én ilyen szép magas órabért fizetni... Heves Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents