Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-09 / 33. szám

Harci és munkaprogram „Nem a tűnődés, a filozó- •fálás, az óhajok és a meddő viták időszaka, hanem a lendületes munka követke­zik” — ezt a kijelentést Ká­dár János elvtárs tette a párt Központi Bizottságának november 14—15-i ülésén. S ugyancsak ez alkalommal jelentette ki az ott született állásfoglalással kapcsolat­ban: „Tekintsük ezt a hatá­rozatot harci és munkaprog­ramnak, amely mindenütt lendületet ad a munkának és segíteni fog abban, hogy a kongresszus határozatai meg­valósuljanak”. Szerves egységei alkot ez a két mondat: mozgósít, cse­lekvő egységre szólít fel, s az egész tennivalót e két szóba sűríti: harci és mun­kaprogram. Számos részlet- kérdés lehet, és van is, de a novemberi párthatározat­nak mégis ez a fő jellem-- zője és tartalma. Harci programként elsőnek azt kell tekintenünk, hogy mindenkit — párttagokat es párton kívüli eket egyaránt — meg tudjunk nyerni az állásfoglalásban rögzített fel­adatok végrehajtásának, a határozat cselekvő támoga­tásának. Ténylegesen harci program ez, mert a tömegek ^ aktivitásán múlik, hogy mi-1 ként sikerül továbbküzdeni magunkat, mindannyiurikat, egész társadalmunkat a ne­hézségeken éppúgy, mint so­ron levő terveink megvaló­sításán. Akkor számíthatunk cse­lekvő egyetértésre, ha min­den kérdésre gyorsan vála­szolni tudunk, ha a kéte­lyekre, ellenvetésekre meg­győzően érvelünk a határo­zat igazságával és az élet, politikánk tényeivel. A vég­rehajtás, a munka közbeni meggyőzés időszakában va­gyunk, amikor a félreállás különösen gátja terveink, a határozatba foglalt, kötelező érvényű feladatok sikeré­nek. Vannak korábbi tapaszta­lataink arról, hogy mennyi­re káros és nehezen helyre­hozható, ha mellékesen ke­zeljük a gyors és őszinte, alapos felvilágosítást. Nem kerülhetjük el a meggyőzés feladatát a pillanatnyilag népszerűtlen kérdésekben sem, mert a tervezett intéz­kedések, meghatározások egymásból fakadnak,^ elvá­laszthatatlanok, jóformán megvalósíthatatlanok egy­más nélkül. Az egész hatá­rozat komplex egészet al­kot. Feltételezhető, hogy példá­ul egy ideig több magyará­zatot igényelnek az életszín­vonal, az árak kérdései. Szá­míthatunk ugyanis arra, hogy sokan továbbra is leginkább ezzel foglalkoznak. Nem len­ne azonban helyes, ha a közvéleménynek akár egy ré­szé szemében is, a Központ ti Bizottság állásfoglalása valamiféle gazdasági határo- \ _ : _______­z attá, vagy még inkább „tej­határozattá.”, egyszerűsöd­nék. Azt kell azért megtértefc- nünk, hogy átfogó társada­lompolitikai határozatról van szó, amelynek természe­tesen fontos része a gazda­ságpolitika, az ár-, bérkérdés is. A látszólag kényes kér­dések az idők folyamán an­nál jobban veszítenek nép­szerűségükből, minél haté­konyabban — őszintén, reá­lisan és megfelelő összefüg­géseikben — tárjuk fel az okokat, értetjük meg az in­tézkedéseknek a közgazdaság szigorú törvényszerűségeiben gyökerező indítékait A munkaprogram jellegű kezdeményezések sem ki­sebbek a novemberi pártha­tározatban. Ezek jó része kellő időben állami törvé­nyekben, rendeletekben ölt — és a lakásépítéssel kap­csolatban már öltött is — testet. A legnagyobb hibát azonban akkor követnénk ed, ha a határozat megvaló­sulását felülről jövő intézke­désektől várnánk. Természe­tes, hogy lesznek még ilye­nek, (le ezek önmagukban korántsem elegendők. A határozat valódi érték­mérője a következetes végre­hajtásban rejlik, amely vi­szont csak kollektív munka, kinek-kinek személyes rész- vállalása folytán lehetséges. Aki gondosan áttanulmá­nyozza a határozatoknak mind a hat fejezetét, meg is találja benne a saját tenni­valóit önállóan és felelősséggel — ez a nyitja a sikeres vég­rehajtásnak. önállóan kell megfogalmazni a helyi fel­adatokat ugyanakkor azon ban felelősen is. Sohasem lehetett helye a kalandor­kodásnak, vagy akár felszí­nes látszatintézkedéseknek, napjainkban azonban külö­nösen nagy felelősséggel kell fölmérnünk, hogy egy- egy lépés, intézkedés vajon mit szolgál, mit eredményez. A novemberi KB-határo- zattal nem zárult le eddigi politikánknak egy szakasza, hiszen a kongresszusi fel­adatok végrehajtása állandó folyamat E folyamatban most még intenzívebben és konkrétabban — harcolva és dolgozva — kell valóra vál­tanunk, amit a X. párt- kongresszus elénk tűzött. :i Lőkös Zolid« A távhívás egy hónapja s Mm rr mm Gyöngyösön Valamivei tobte mint egy hónap telt el azóta, hogy Gyöngyösön bekapcsolták a forgalomba a távhívó telefon­berendezést. Ennek a techni­kai eljárásnak a segítségével már minden telefontulajdo­nos otthonról tárcsázhatja az ország különböző településein élő rokonai, ismerősei tele­fonszámát, ha őket is bekap­csolták a távhívású rendszer­be. Bár az elmúlt néhány hét még nem sok idő, mégis kí­váncsiak voltunk arra, vajon milyen tapasztalatokat lehe­tett összegyűjteni ennyi idő alatt a telefonújdonságról. Semmi megrendítő, felfede­zés erejű megállapításra nem számítottunk. Tehát csalódni sem volt okunk. Kényei mesebb, gyorsabb Körülbelül 20 százalékkal csökkent azoknak a hívások­nak a száma, amiket a kézi kapcsolású helyközi központ bonyolított le. Ebből az is kö­vetkezik, hogy a távhívás pol­gárjogot nyert, általánossá vált, elterjedt az előfizetők körében. Bár ennek az ellen­kezője is igaz. A megszokás szerint még sokan kértek kapcsolást a gyöngyösi köz­ponttól olyankor is, amikor önmaguk is tárcsázhatták volna a kívánt számot. Ilyen­kor a központi dolgozók na­gyon udvariasan a szíves fi­gyelmébe ajánlották a kedves előfizetőnek, hogy most már önmaga is elvégezheti ezt a műveletet legközelebb. De kapcsoltak, létrehozták az összeköttetést minden külön- díj nélkül. Február 1. óta vi­szont minden ilyen hívásért öt forintot számolnak el mun­kadíjként, a külön szolgálta­tás fejében. Mégsem fog megszűnni az ilyen kérés, ha jelentősen csökken is majd. Ugyanis a vállalatok esetében megma­rad, hogy a hívásokat szemé­lyekre bontva is ellenőrizni tudják, és a magánjellegű beszélgetéseket az illetővel megtéríttethessék. Sok ezer próba Táj értekezlet Gyöngyösön Mintegy 125000 dolgozót érint a központi béremoiés az ÉVM-épitőiparban Az állami kivitelező épí­tőipar vállalatainál az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak az Építők Szakszervezetével egyetér­tésben kiadott irányelvei szerint — megkezdődött a munkások és a közvetlen termelést irányítók közpon­ti béremelésének végrehaj­tása. Az ÉVM-vállalatók már az előző hetekben sok előkészületi munkát, felmé­rést végezték eL Jelentős segítséget nyújt a miniszté­rium és a szakszervezet a vállalatoknak azzal is, hogy több városban, így többek között Gyöngyösön is táj­értekezletet tartanak az épí­tő- és épitöanyagiparx vál­lalatok munkaügyi szakem­bereinek, hogy egységes ér­telmezésben, azonos elvek alapján tegyenek eleget az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány bérrendezési határozatának. Az ÉVM építőipari válla­latainál mintegy 125 ezer dolgozót — fizikai munkást és a termelés közvetlen irá­nyítóját — érinti a közpon­ti béremelés, amelyre 174 millió forintot fordíthatnak. Ebből az összegből azok a vállalatok kaptak az átla­gosnál többet, amelyek a korszerű iparosított építés­módokat fejlesztik, bővítik technikai eszközeiket és a korszerű berendezésekhez, magasabb technikai színvo­nalú munkához értő, kvali­fikált munkások körét. Te­kintettél voltak azokra a vállalatokra is, amelyek az ütóbbi években tőlük füg­getlen okok miatt az átla­gosnál kisebb ütemben nö­velhették a munkások átlag- keresetét. A béremelés vállalaton be­jül! végrehajtási elveit, módszereit — az ágazati irányelvek szerint — szak- szervezeti taggyűléseken, termelési tanácskozásokon, brigádvezetői értekezleteken és egyéb fórumokon is meg kell vitatni. A központi bér­rendezéssel összehangoltan használják fel a vállalatok az Önerőből tervezeti bér- fejlesztést is. Ezért hangsú­lyozzák az ágazati irányel­vek, hogy a vállalat bérfej­lesztésre előirányzott összeg- , nek túlnyomó részét, de legalább 50 százalékát is az alapbérek differenciált nö­velésére keU felhasználni. Azon túl, hogy elsősor­ban a kedvezőtlen, nehéz körülmények között, a több műszakban dolgozó mun­kásoknak és a termelésirá­nyításnak, valamint a nő­dolgozóknak az átlagosnál jobban növelik alapbérét — figyelembe veszik azt is, hogy nagyobb arányú bér­növeléssel indokolt elismer­ni a vállalat termelési pro­filjával összefüggő kulcsfon­tosságú szakmákat. A ház­gyáraknál főként a daruke­zelőket és a panelszerelőket, a mélyépítő iparban pedig a korszerű géplánc fontos szakmai láncszeme, az ex­kavátor- és dömperkezelés differenciált bérfejlesztését helyezik előtérbe. Az irány­elvek szerint gondoskodni kell a tartósan kiemelkedő teljesítményt nyújtó dolgo­zók munkájának bérezési elismeréséről is. Ugyancsak magasabb béremelést indo­kolt adná azoknak a köz­vetlen, termelést irányító szakembereknek is, akiknek irányítása alatt a brigádok tartósan kiemelkedő teljesít­ményt értek el. Az építőiparban nemcsak a személyi alapbéreket — óra­béreket —, hanem vala­mennyi munka tarifarend­szer szerinti teljesítmény­bérét is emelni kell, ennek megfelelően majd sok száz normatételt kell átdolgozni. Munka tehát van bőven, s ezért a vállalatoknak a le­hetőség szerint gondoskodni­uk kell arról, hogy legalább átmenetileg megerősítsék a béremelés előkészítését vég­ző apparátust. (MTT) radtabb az elem, bizony, kel­lemetlenül halk minden szó. Megtörténhet az is, hogy .beázik a kábel, ezért a ké­szülék nem működik. Olykor a patkányok is bűnösek a ká­belek tönkretételében. Ki gondolná, hogy ezek a rág­csálók a kábel ólomborítását fogélesítőként használják. Le­rágjak az ólmot, a nedvesség pedig eléri a vékony ereket Máris kész a baj. De egyéb okok miatt is megsérülhet a szigetelés. Akár úgy, hogy építkezés közben egy kicsit megrongál­ják, akár úgy, hogy a kábel külső burkát a betoncsőbe való behúzás alkalmával megbolygatják, olykor csak annyira, hogy csupán hajszál­repedés támad rajta. Az idő. a nedvesség aztán elvégzi a többit. Még szerencse, hogy Gyön­gyösön és a környékén álta- iában fiatal, jó állapotban lévő kábelek közvetítik a beszédet. Az idő itt is pénz Reklamáltak néhányaa azért, mert januárban soknak tartották a telefonszámla összegét. Ha a számláló be­rendezés hibájából nőtt meg a forintok száma pk nélkül, akkor rendezték a különbsé­get. De többen megfeledkez­tek arról is, hogy az új be­rendezés már nem három­perces alapidőből indul ki. Ha a hívott fél felemeli a te­lefonkagylót, a gép megin­dul- A távolabbi beszélgetés­kor tizenöt másodpercenként számol egy forintot. És nem mondja be a központos kis­asszony, hegy kérem, a üá» rom perc letelt. A másik: szó volt ugyan ar- ról, hogy a helyi beszélgeté­seket is időegységenként szá­molják el forintban. De en­nek a bevezetése még várat magára. Mégis, azt kérik a postások, mindenki csak any- nyi ideig vegye igénybe a telefont, amennyire feltétle­nül szükséges. Hogy miért? Számoljuk egy kicsit. Száz előfizető tartozik egy egység­hez. De ehhez a száz előfize­tőt magába foglaló egységhez azonos időben csupán tizen­két hívást tud a berendezés közvetíteni. A többi nyolc- va^nyolcat hiába tárcsázzák akar helyből, akár más tele­pülésről. Ha tehát a tizenkét hívás kitölti a kapacitást, tu­lajdonképpen nyolcvannyolc előfizetőt kizártak a beszél­getésből. És ha mi is bele­esünk pont ebbe a 88- ba csupán azért, mert néhá­ny an fél órát is elcsevegnek a telefonba? ★ Az új berendezés sokat tud. Könnyített a munkánkon, az ismerőseinkkel, rokonainkkal való kapcsolat megteremté­sén. De könnyítsünk mi is egymáson azzal, hogy a tele­font nem tekintjük szórako­zási eszköznek. Jó beszélgetést, kedves te­lefonálók. De azért gondolja­nak arra: az idő pénz! G. Molnár Ferenc Mielőtt kimondták volna a végső szót, hogy íme, a táv­hívású berendezés üzemre kész, a gyöngyösi központ műszaki dolgozói több ezer próbahívást végeztek eL Nagyvári Péter, a telefonköz­pont vezetője a munkatársai­val együtt az ország különbö­ző városait, településeit hívta fel, egy időben ugyanabba a városba több hívást is vég­rehajtottak, hogy megtudják: mire képes a berendezés. Azóta is jó a minősítése. Gyorsan, kényelmesen tudja a kért előfizetőt kapcsolni. Talán csak Pápa és Sopron az, ahol esetleg várni kell. Ennek az az oka, hogy köz­ben még közvetítő állomások is léteznek, tehát ezeknek a forgalma is belejátszik a kí­vánt kapcsolat megteremtésé­be. Ami nagy sző: a kedves előfizetők közül olyan is akadt, aki csupán ezért hívta a helybeli központot, hogy megköszönje az új, korszerű szolgáltatást, a távhívást. No, lám. ami jó, annak az elis­merése sem maradhat ek Ha a hang kimarad Megtörténik még, hogy a telefon hangja nem egyenle­tesen erős, kimarad néhány másodpercre, esetleg egész idő alatt olyan halk, hogy na­gyon oda kell figyelni és kia­bálni kell a kagylóba. Tessék ilyenkor arra gon­dolni, hogy az erősítő beren­dezésben is lehet hiba. Né­hány kisebb helyen, települé­sen csupán helybeli erőfor­rás biztosítja a hangok továb­bítását. És ha nagyobb az igénybevétel, vagy már fá­A műszeripar a gyógyászatért hent: az ajkai városi-járási kórház intenzív osztályán Medicor-gyártmángú BS 661 betegőrző készülékkel ellenőrzik a súlyosabb betegek alapvető életfunkcióját. Jobbra: a Medicor-gyár legújabb termékei közé tartozik az ME hordozható elektrokardioszkóp. A műszer elsősegélynyújtásnál hasznos segítség az orvosoknak. (MTI-foto — Kovács Sándor — KS$ 34 szövetkezeti társulás a vidék ellátásáért Eredményekkel jár az érők összefogása: mind több szövetkezeti társulás javítja a falusi lakosság kereske­delmi és élelmiszer-ellátá­sát, veszi ki részét a szol­gáltatások fejlesztéséből. Néhány esztendeje tették meg az első lépéseket, hogy a községekben működő kü­lönböző szövetkezetek és vállalatok együttes erővel, egyszerű társulások alakítá­sával elégítsék ki a helyi igényeket. Az utóbbi két esztendőben egymás után jöttek létre a különböző tár­sulások és napjainkban or­szágszerte 34 társulás mű­ködik Munültäa A 1 IÜ7X február péntek

Next

/
Thumbnails
Contents