Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

Beszámoló taggyűlések A Őskoréi vízi erőmű metszete (makett). (Foto: Pilisy Elemérj 'Á pártszervezetekben már javában folynak az éves munkát értékelő beszámoló taggyűlések. Ezúttal immár másodszor realizálódik a X. kongresszuson elfogadott szervezeti szabályzat előírása, mély szerint: „A vezetőség köteles évenként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeli a pártve­zetőség, a pártszervezet éves tevékenységét.” Már az előző év tapasztala­tai bizonyították, hogy a párttagság az év végi össze­gező tanácskozásokat egyet­értő helyesléssel fogadja, el­sősorban azért, mert átfo­góan és összefüggéseiben fog­lalkozhat az alapszervezet életének főbb kérdéseivel. A mostani előkészítő munka és az első hetekben begtartott beszámoló taggyűlések pedig már arról is tanúskodnak, hogy az alapszervezetek ezt a munkát a pártmunka állandó, szerves részének tekintik. Megmutatkozik ez az előké­szítés minőségi változásaiban, többek között abban, hogy a pártcsoportok szerepe és te­vékenysége előtérbe került. Á pártcsoportok szerepe Az elmúlt évben a pártcso­portok jelentősen fejlődtek. Ennek eredményeként ma többségük hatékony elősegí- tője a beszámoló taggyűlések sikerének. A megelőző párt- csoport-megbeszéléseken sze­mély szerint értékelték a párttagok éves munkáját, magatartását, a szerve­zeti szabályzat előírá­sainak betartását. Ezeket a megbeszéléseket nagyfokú aktivitás, szókimondás, sok esetben szenvedélyesség jel­lemezte, és természetesen nem hiányzott a pártvezető­ségek munkájának kritikai értékelése sem. A pártcsoport-megbeszélé­sek, a tapasztalatok összege­zése jó alapot szolgáltatott a vezetőségek beszámolóinak összeállításához. Igaz, vannak még olyan pártcsoportok is, amelyek csupán formálisan tettek eleget az elvárások­nak. A pártvezetőségnek, a párttagságnak azonban sehol sem szabad belenyugodni az ilyen gyakorlatba. lektív munkával készült, po­litikusabb és igényesebb is, mint az elmúlt évben volt. A fő figyelmet az alapszer­vezet életének néhány leg­fontosabb kérdésére irányít­ják. Az ilyen beszámoló a párttagságot az érdemi kér­dések vitájára készteti. Egyes beszámolók azonban sajnos még megragadnak a szerve­zeti élet jelenségeinek puszta felsorolásánál, leltárszerű is­mertetésénél. Jelentős helyet kap számos beszámolóban a pártcsoport­megbeszélések tapasztalatai­nak ismertetése,, a személyre szóló dicséret és bírálat. A párttagság örömmel fogadja a névre szóló elismeréseket, a helyenként ez alkalommal kiadott dicsérő okleveleket és könyvjutalmakat. Ugyancsak helyeslik a határozott bírála­tát azoknak, akik nem tettek eleget kötelességeiknek. Eh­hez hozzá kell tenni: helye­sen járnak el azok az alap­szervezetek, amelyek nem kívánnak a beszámoló tag­gyűlésen dönteni a bírált párttag vagy párttagok sor­sáról, hanem a vezetőséget bízzák meg: tegyen ismételt kísérletet az illetők felelős­ségérzetének felkeltésére, s ha ez nem járna sikerrel, ter­jessze ügyüket külön a tag­gyűlés elé. Kiemelkedő helyet foglal­nak el a beszámolókban a gazdaságpolitikai problémák, a gazdálkodás, a termelés, a beruházás, a munkaverseny, a munka- és üzemszervezés kérdései. Az alapszervezetek többsége politikai oldalról, a párt gazdaságpolitikájának végrehajtása szempontjából tárgyalja ezeket — bemutat­va a kommunisták erőfeszíté­seit, helytállását, példamuta­tását. Sajnos az alapszerve­zetek eléggé tekintélyes ré­sze megáll a gazdasági terme­lési számok felsorolásánál, s nem szól a vezetőség és a párttagság termelést segítő munkájáról, mellőzi a gazda­sági vezetés tevékenységének értékelését. Jelentős azoknak az alap­szervezeteknek a száma, ame­lyek — helyesen — a felsőbb pártszervek vagy önmaguk határozatainak végrehajtását is számba veszik, bemutatva az eredményeket, gondokat, a munka összhatását az adott területen. A feladatok meghatározása A bészámoló taggyűlések többségén törekedtek a kö­vetkező időszak feladatai­nak megjelölésére is. Néhol a beszámolót, az abban java­solt megoldásokat fogadják el határozatként, másutt kü­lön éves feladattervben, vagy félúves munkatervben rögzítik tennivalóikat. Bár­melyik megoldás jó lehet, ha ténylegesen meghatározzák a legidőszerűbb kérdések meg­oldására vonatkozó konkrét tennivalókat, s nem általá­ban mindennel foglalkoznak. Az a jó határozat — bármi­lyen formában is terjesztik elő — amely névvel és határ­idővel megjelölve sorolja fel a most megoldásra váró konkrét teendőket. Ott, ahol a párttagság elé­gedetlen egyes titkárok, ve­zetőségi tagok munkájával, a taggyűlésen élesen bírálta te­vékenységüket, magatartásu­kat. Néhány helyen meg is vonták a bizalmat ezektől a titkároktól és vezetőségi ta­goktól, éltek a funkcióból tör­ténő felmentés jogával. A ta­pasztalatok szerint ezek a döntések időszerűek és szük­ségesek voltak, A beszámoló taggyűlések számottevő része még hátra van. Ezért helyes az élső ta­pasztalatokat elemezni, a po­zitív tendenciákat általános­sá tenni, a fogyatékosságok­nak elejét venni. Különösen fontos a párttagok munkájá­nak, magatartásának személy szerinti értékelése, és az, hogy a beszámoló a párttagság fi­gyelmét, aktivitását a leg­fontosabb kérdésekre irányít­sa. A határozati javaslatban vagy munkatervben a KB 1972. novemberi határozata- szellemében törekedjenek a legidőszerűbb teendők konk­rét megfogalmazására. Így adhatnak az éves számveté­sek újabb lendületet a X. kongresszus határozatainak eredményes végrehajtásához, az alapszervezetek munkájá­nak további javításához. Somodi Gyula | «a MSZMP KB ÜTK ’ munkatársa Napjainkban, amikor a szüntelenül fejlődő technika, egyéb csodái mellett, atom- és naperőművekkel lep meg bennünket, sőt, Szűkebb ha­zánkban, Visonta határában ráadásul a szemünk előtt is felépül, munkához lát egy óriás, éppenséggel az ország legnagyobb erőműve, alig veszünk tudomást a kisebh, a szerényebb újdonságokról. Például az annyit emlege­tett kiskörei vízlépcső árnyé­kában meghúzódó — ha­zánkban egyébként teljesen eredetinek számító —, cső­turbinás üzemről sem. Pe­dig: ez is erőmű A hajdani ártéren, a mos­tani új folyómederben, a duzzasztógát folytatásában húzódik — kívülről csaknem észrevehetetlenül — a négy, egyenként hét megawattos teljesítményű — turbinának helyet adó gépcsarnok, az apró mozaikkal díszített, rendkívül impozáns erőmű­üzem. Nem is olyan régen, még hatalmas munkagödör tátongott itt, s amikor az alaplemezeket készítették, aligha hitte volna a külső szemlélődő, hogy voltakép­pen mi is lesz itt pár esz­tendő múlva. Azóta persze, miként a környéken még Ez is erőm ff.*. » ' ' ■ " ' ■ ■ ■ 'mm—mmmmmmmmm—mmmmmmmmM) ZU megawatt, Tisza-vízbol annyi minden, itt is megvál­tozott a kép: a 25—30 ezer köbméternyi betonból, éjjel­nappali munkával nagyszerű létesítmény született! A mini-erőműben már a belső munkákat végzik az építők és a szerelők. Az első turbinát több mint felerész­ben összerakták, s nagy ütemben dolgoznak a másik hármon is. Ügy szeretnék, ha a tavaszi duzzasztás idejére készen lennének az elsővel, s a Tisza vize megforgatná a berendezést, áramot fej­lesztene! Az év végén pedig már mind a négyet rákap­csolhatnák az országos ener­giahálózatra! Belül nem látszik — kí­vülről annál inkább! —, hogy a turbinák mélyen a Tisza vízszintje alatt van­nak. Éppen emiatt — apró érdekesség —, különleges megoldások egész sorát igényli például majd a ja­vítás is. Ilyen esetben, a két daruval mozgatott ideiglenes elzárótáblákat leeresztik, az­tán működésbe lépnek a nagy teljesítményű szivaty- tyúk, amelyek rövid idő alatt kiszippantják a irmt- egy 600—800 köbméternyi vizet, s máris hozzáférhet­nek a berendezéshez. Rendkívüli munkát köve­telt ugyan az építkezés, franciáktól vásároltuk a cső­turbinákat — alapjában véve mégis kifizetődő a beruhá­zás, hiszen ez a kis erőmű különösebb, értékesebb fű­tőanyag helyett a Tisza vi­zéből termeli majd az ára­mot.., (—ni) A kocsik 98 százaléka a szocialista országokból Javítják az üzemanyagellátást — Többcsatornás értékesítés az autó- és alkatrész­kereskedelemben is A kommunista magatartás fejlesztése A pártvezetőségek a Köz­ponti Bizottság 1972. novem­beri állásfoglalása szellemé­ben kezdték el éves munká­juk vizsgálatát és igyekeztek meghatározni az idei főbb feladatokat. A novemberi határozat kedvező hatása ér­ződik a taggyűlések vitáiban is. Általában a párttagság egyharmada részt vesz eb­ben. Különösen szembetűnő a fizikai munkások aktivitá­sa, érdeklődése. A beszámolók többsége feol­„Szom Jazik“ a Mátra Nyolcvan nap óta nem hullott számottevő csapadék Heves megyében. Az ilyen tartós téli aszály szinte pél­da nélküli ezen a vidéken. Különösen szembetűnő a csapadékhiány a Mátrában. A hegyvidék nagyobb részén égés? féle» át hiányzott a hótakaró és jelenleg is csak a Kékestetőt fedik gyér hó­foltok. Számos helyen telje­sen kiapadtak az erdei for­rások. A mezőgazdasági te­rületek öntözését szolgáló víztározók többségében a té­len várható vízmennyiség­nek a fele sem gyűlt össze. A Mátrában az ivóvízel­látás is akadozik. Több üdü­lőhelyen vízkorlátozást lép­tettek életbe. Az ország leg­magasabban fekvő települé­sének vízgondjain a gyön- gyösoroszi ércbányászok eny­hítenek/ A mátraszemtimrei függőaknán át mintegy 500 méter mélyről emelik ki a falas, üdítő bányavizet, £ graá pótolják a hiányt. U—J­-------------í*1» A spiráns üzemgazdász humkaidejénefe csaknem egyharmadát számolással tölti. Sokaknak egyhangú statisztikai adatok között tallóz, terveket készít, rövi- debb és hosszabb idő alatt megvalósuló üzemi terve­ket. Kis számológépét gyak­ran veszi igénybe segítségül, megkönnyíti munkáját az összeadások és osztások vég­telennek tűnő sokaságában. És naponta mégis visszatér ezekhez, nem. unja meg, pe­dig két évtizede csinálja már szívós kitartással, vas­szorgalommal. Mert Kivés János, a nagyrédei Szőlős- kert Termelőszövetkezet üzemgazdásza, valóban az üzem- és a munkaszervezés avatott ismerője. A 40-es évek végén mint érettségizett mezőgazdász az Agrártudományi Egyetem közgazdasági karára került. Az üzemgazdasági oktatás azonban még csak útkeresés volt az idő tájt, a mai kor­szerű üzemszervezéshez ké­pest. Az üzemtan társada­lomtudományi szerepét eltú­lozták és nagyon kevés volt a gyakorlati példákra épü­lő, a technológiai ismerete­ket felölelő tényanyag. Kivé® János amfaícióda azonban ez mit sem változ­tatott, ő szilárdan az üzem­tan mellett döntött. Olva­sott, tanult, könyvet könyv­re halmozott, és az új iránti vágy egyre erősödött benne. Fiatal agrármérnökként előbb a Nógrád megyei Ka~ rancskesziben dolgozott, azonban a szorgos hétközna­pok nehéz c-ái közepette is továbbképzésén töprengett. Elvégezte az Agrártudomá­nyi Egyetem tanárképző ka­rát. Mégsem került kated- xara, hanem a Metoguzdas ági Gépfctserfeff Intézetben vál­lalt tudományos munkatársi állást. Ott a talajművelés­sel és a kerti kultúrák gé­pesítésével foglalkozott. Há­rom éven át, olyan érdekes vizsgálatokban vett részt, mint a nagy port kavart Szabó-féle görgőseke minő­sítése és az első hazai gyárt­mányú szőlőfeldolgozó gép­sorok ellenőrzése. »59 azután sorsdöntő for­dulatot hozott, Kivés János életében. Egy évtized után hazajött Heves megyébe és aktívan bekapcsolódott a nagyrédei Szőlőskert Tsz szervezésébe. Előbb, mint főmezőgazdász, tudományos ismeretei és tapasztalatai alapján látott hozzá a nagy szőlőtermesztő hagyomá­nyokkal rendelkező nagyré­dei táj nagyüzemmé formá­lásához. (Munkatársaival szé­les körű elemző munkát végzett. Tervek sorát készí­tették. Magasművelésű sző­lőket telepítettek. Ezek a szőlősorok ma már büszke­ségei a szövetkezetnek. Ki­vés János azonban tovább tervezett, a szőlőültetvé­nyekhez korszerű gépesített szőlőfeldolgozót és palacko­zót, amelyek, eredményesen üzemelnek. Meg a hatvanas évek elején oknyomozó munkával hozzákezdett a Mátraalji szőlőgazdaságok együttműködési kapcsolatai­nak vizsgálatához. Eredmé­nyeit, megfigyeléseit a hat­vanas évek. végén egy nagy­szabású dolgozatban össze­sítette, amely a Magyar Közgazdasági Társaság és az Agrártudományi Egyesület pályázatán tízezer forintos msyäijat wjett. A dolgod azóta már könyv álakban & megjelent. Kivés János neve tehát országos hírűvé vált. Dol­gozatában olyan javaslato­kat tett, amelyek a szőlő­gazdaságok és a pincegazda­ság közötti szorosabb együtt­működésről szólnak. Megál­lapításai, mint kiderült, nemcsak a Mátra alji bor­vidékre, hanem más hazai történelmi borvidékre is ér­vényesek. Sok irányú üzemi munkája mellett, fáradságot nem ismerve, aspirantúrára jelentkezett. Rövidesen be­adja kandidátusi disszertá­cióját, amelyben korábbi győztes pályaművét tovább­fejlesztve rója sorokba ta­pasztalatait, eredményeit. A disszertáció fontos részei lesznek a zöldség és gyü­mölcs tartósításra irányuló vizsgálatai is, amelyeket a nagyrédei Szőlőskert Tsz- ben éppen az ő tervei alap­ján az idén kezdenek meg, a már felépült nagy hűtő- kombinátban. A ma 44 éves Kivés Já­nos nap nap után fiatalos energiával, odaadással dol­gozik. Szereti amivel fog­lalkozik, és szívesen vállal­ja a feladatokat. Az üzemi és tudományos munkán kí­vül jelentős társadalmi funkciók részese is. A Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa például tagjai közé választotta és ugyancsak tagja a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak is. Hogyan győzi ezt a sokirá­nyú tevékenységet? Egysze­rű a titka: szorgalommal és kitűnő időbeosztással. Mert Kivés János egyéniségéhez, életritmusához ezek is szo­rosan hozzátartoznak. Huuluoé Károly A negyedik ötéves tervben állítottak össze először a közúti gépjármű-közlekedés járulékos rendszerének — gépkocsi-értékesítés, alkat­rész- ' és üzemanyag-ellátás, javítóhálózat stb. — fejlesz­tési elképzeléseit. A külön­böző szervek és szektorok ezzel kapcsolatos tevékeny­ségét a KPM fogja össze, irányítja, s a tervek végre­hajtását tárcaközi koordiná­ciós bizottság kíséri figye­lemmel. Nem kis dologról, s nem kis gondról van szó, hiszen az állam az egy-egy személygépkocsihoz szüksé­ges járulékos fejlesztésére — nem számítva az útháló­zatot — hozzávetőlegesen 26 ezer forintot fordít. A járu­lékos beruházások kérdésé­vel legutóbbi ülésén a Mi­nisztertanács is foglalko­zott. A negyedik ötéves tervben 300—350 ezer személygépko­csi beszerzését irányozták elő, ebből a jelenlegi kilátá­sok szerint 340 700 kocsi be­hozatala realizálható. A kedvező beszerzési lehetősé­gek és az árusítás feltéte­leivel kapcsolatos intézkedé­sek nagyban hozzájárultak pédául ahhoz, hogy a MER­KUR tavaly az eredetileg 1972-re' tervezett 49 500-zal szemben 56 000 személyautót értékesített. A kocsik 93 százaléka a szocialista or­szágokból származott. Az ál­landó áremelkedés miatt a továbbiakban a dollár el­számolású országokból im­portált kocsik, csak a vá­laszték bővítését szolgálják, számuk a tervidőszak végé­ig sem haladja meg az évi 1000—1500-at. A személygépkocsi-keres­kedelem forgalma a terv­időszak végéig — 1970-hez képest — megkétszereződik, készletállománya háromszo­rosára növekszik. A nagyobb feladatok ellátásához szük­séges fejlesztéshez a gépko­csi- és alkatrészkereskedel- rrá hálózat bővítéséhez a Kttialátok erőforrásai-. nak kiegészítésere az állam 1,7 milliárd forint támoga­tást nyújt Az összegből a MERKUR és az Autóke r részesedik. A személygépkocsi-kiszol­gálás színvonalának javítá­sára a tárcaközi koordiná­ciós bizottság döntése nyo­mán az átadás közelebb ke­rült a szervizhez. Az AFIT Debrecenben, Győrött, a fő­városban néhány helyen pó­tolja a MERKUR szűkös át­adási kapacitását. A MER­KUR tavaly a gubacsi híd­főnél létesített új átadótele­pet. A terv 400 töltőállomás építését valamint a tároló­telepek és a szállítóeszközök kapacitásának 80 százalékos bővítését írja elő az üzem­anyag-ellátás javítására. Eh­hez az állam 900 millió fo­rint támogatással járul hoz­zá. Az elmúlt két esztendő­ben önerőből és állami se­gítséggel 132 töltőállomás létesült. A KÉM ötéves terve a meglevő szervizkapacitást és a növekvő gépkocsiállo­mány javítási igényét figye­lembe véve 1975-ig 18 mil­lió óra új javítási kapaci­tás megteremtését írja elő. Ehhez 1,6 milliárd forint ál­lami támogatást hagytak jó­vá. A következő hónapokban várhatóan egész sor intéz­kedést hoznak a közúti köz­lekedés járulékos fejleszté­sére. A Nehézipari Miniszté­rium az .illetékes miniszté­riumokkal közös előterjesz­tést készít például az üzem­anyag-ellátás javítására. Megvizsgáljáli az autó- és alkatrészkereskedelemben is a több csatornás értékesítés bevezetésének lehetőségeit, feltételeit. 1833. tetaiát A* csul&rtőfc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents