Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-08 / 32. szám

Befejeződtek a félévi vizsgák a felsőoktatási intézményekben Eredményesen fejeződtek be hazánk ötvenöt felsőok­tatási intézményének nap­pali, esti és levelező tago­zatain az első félévi vizsgák — tájékoztatták az MTI munkatársát. A különböző tagozatokon együttvéve mintegy 91 000 egyetemista, főiskolás adott számot fel­készüléséről. Az első gyors­mérleg szerint a több mint 58 000 nappali tagozatos, 8000 esti és csaknem 25 000 leve­lező hallgató többsége álta­lában jó! felkészülten jelent­kezett vizsgára. A kedvező helyzet a szakemberek véle­ménye szerint nagyban az érvényben levő vizsgasza­bályzatnak is köszönhető. A vizsgák jelenlegi rendje alapján ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egye­temek, főiskolák a helyi sa­játosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák rész­letes előírásaikat. A hallga­tók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhettek a számadásra. Nagyobb lehetőséget kaptak a vizsgarend kialakításában az ifjúság képviselői isi megnövekedett a KISZ sze­repe és hatásköre, de egy­úttal felelősségérzete is. Az ifjúsági szervezet képviselői gondot fordítottak arra, hogy — különösen az első­évesek körében — a hátrá­nyos helyzetű évfolyamtár­saik vizsganehézségein vál­tozatos módszerrel segítse­nek. Ennek is tulajdonítha­tó, hogy a munkás- és pa­rasztszármazású fiatalok a korábbi évekhez képest ered­ményesebben zárták első félévi munkájukat. Általában országszerte ja­vult a tanulmányi átlag- eredmény, bár még sok he­lyen gondot jelent, hogy na­gyobb súlyt helyeznek kü­lönböző, olykor felesleges 'tananyagrészek emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakész­ség fejlesztésére. A tanulást változatlanul nehezíti né­hány elavult tankönyv egyetemi jegyzet is. Ezzel szemben számos he­lyen eredményesen • kísérle­teztek például a tesztjellegű vizsgáztatással, és igen sok azoknak a fakultásoknak a száma is, ahol összefüggő írásbeli tételeket is kaptak a hallgatók. Jól bevált mód­szer az úgynevezett kombi­nált vizsgáztatás is: írásbe­li és szóbeli számadás együt­tese alapján állapítják meg jó néhány egyetemien, főis­kolán az érdemjegyet. A legtöbb felsőoktatási in­tézményben máris megkezd­ték a második félévet. Az orvosegyetemeken a szigorló hatodévesek a klinikai gya­korlattal párhuzamosan ké­szülnek államvizsgájukra. Koncentrált oktatással kez­dik a félévet a leendő köz­gazdászok: eszerint a hallga­tók egy hónapon át csak egy tárggyal foglalkoznak. A tanárképző főiskolások ne­gyedévesei háromhetes ta­nítási gyakorlatra indultak az ország nagyobb városai­nak általános iskoláiba. Ugyancsak háromhetes gya­korlattal kezdik a félévet a negyedéves jogászjelöltek. (MTI) A cél: az igazságszolgáltatás egyszerűsítése, gyorsítása Beszélgetés dr. Egri Károllyal, a megyei bíróság elnökhelyettesével Mint ismeretes, január 1- vel életbe lépett az új bíró­sági szervezeti törvény, amellyel több, az állampolgá­rokat méltán érdeklő vonás­sal gazdagodott a bíróságok munkája. Ezzel kapcsolatos kérdésekre kértünk választ dr. Egri Károlyiéi, a megyei bíróság elnökhelyettesétől. — A szocialista demokrá­cia további fejlesztése, kiszé­lesítése megköveteli a bíró­ságok munkájának korszerű5 sítését, az igazságszolgálta­tás egyszerűsítését és gyorsí­tását — mondotta bevezető­ben a megyei bíróság elnök- , helyettese. — A bíróságok feladatának jelentőségéhez nem fér kétség: önmagában az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa választja a bírákat, már meghatározza az igazságszol­gáltatás helyét és szerepét az állami szervek rendszerében. Könyvespolc 9z Egri Múzeum évkönyve, 1970-71. Nemrég hagyta el a sajtót az Egri Múzeum évkönyvei­nek VIII—IX. kötete, amely az 1970—71-es esztendők számadása a múzeumi élet­ről. munkáról. A nyomdák túlterheltsége miatt az át­futási idő nem válik külö­nösebben dicséretére az Al- Lóldi Nyomdának, a megje­lent kötet azonban igen; al­kalmas arra, hogy a magyar könyvkiadás és nyomdászat urnevét öregbítse. A kötet és á kiállítás mél- :o a múzeumi annaleszek anyagához. Bakó Ferenc igazgató bevezetőjében táv­irati stílusban, a tényeket ügzítő jegyzőkönyvi szigo­rúsággal, szűkszavúsággal számol be a múzeum tudo­mányos munkát folytató ;árdájának 1969—1970. évi működéséről, majd sokrétű és színes anyag, tanulmá­nyok, leírások, esszészerű kutatási híradások, oknyo­mozások visznek közelebb minket Heves megye terüle­tén, a múltba visszahívó he­lyekhez, a mát megérteni, a. múlt emberének itthagyott nyomaiból a jövőbe vezető utat keresni. Komoly érdeklődésre tart­hat számot az az ismerte­tés, amely Tóth István tol­lából származik, az egri Vármúzeum feliratos római kőemlékeiről, Szabó János Győző tanulmánya a góti­kus pártaövekről a kisnánai vár temetőjéből. Nagy Ár­pád négy reneszánsz kori síremlékről számol be a középkori egri Szent János székesegyházból, Kemenczei Tibor a gyöngyössolymos— kishegyi bronzleleteket is­merteti. Fodor László és Ko­zák Károly, a román kori székesegyház környékéről feltárt anyagokról, lelet­együttesekről számol be, Hu­szár Lajos a kisnánai vár éremleleteiről. A kötetnek mennyiségében és jelentő­ségében is egyik legfonto­sabb tanulmánya Bakó Fe­renc írása az észak-hevesi kőházakról és barlanglaká­sokról. A felvételekkel bő­ven illusztrált tanulmány e kiadvány körén túl, is ér­deklődést kelthet. Kovács Béla az 1831-es Heves megyei kolerajár­ványról ír. Szántó Imre az 1552-es vár védelem kapcsán I. Ferdinand intézkedéseit vizsgálja levéltári kutatásai alapján, Bitskei István egy egri manierista íestméúyről ír. Molnár József az egri Kethüda dzsámiról, Sugár István az 1860-as egri pa­qs.MwsU február 8„ csütörtök pírszükségpénzekröT. Katona Imre az apátfalvi kőedény- gyár első évtizedeiről ír, Friedrichné dr. Kovács Irén pedig publicisztikai erővel közöl tanulmányt az 1929— 33-as világgazdasági válság hatásáról Heves megyében. A 450 oldalas évkönyv a kutatóknak, Heves megye és Eger minden szerelmesének gazdag anyagot nyújt e táj, a vidék, a szűkebb haza történelmében való búvár­kodáshoz, az ismerkedéshez, (farkas) ' Vírusmentes szamóca fSS^SSí állomása több évtizéde foglalkozik a szamóca nemesítésé­vel. Közép-Európában először hazahkban, Fertődön kísérle­teznek vírusmentes szamócaszaporitó anyag előállításával. (MTl-fotoc Matusz Károly felvétele —• KS) — Mi a legfontosabb változás, amelyet az új törvény hozott a bírósági szervezetben, és hogyan jelentkezik ez a Heves me­gyei gyakorlatban? — Mindenekelőtt azt kell megemlítenem, hogy a bünte­tő és a polgári ügyeket tár­gyaló bíróságok mellett lét­rejött a munkaügyi bíróság. Ezt a feladatot korábban a területi munkaügyi döntőbi­zottság látta el. Az új mun­kaügyi bíróság Heves megyei vezetője' dr. Simon József lett, aki korábban a területi döntőbizottság elnöki tisztét látta el. A másik változás: míg korábban a szocialista szervek egymás közötti vitáit (a termelőszövetkezeteket ki­véve) a gazdasági döntőbi­zottság bírálta el, ma már e döntőbizottság beolvadt a bí­rói szervezetbe. Heves me­gyében ezt az ügyszakot a megyei bíróság elnökhelyet­teseként dr. Fábián Erik 1st- ván vezeti 1973. január 1. óta. — A módosított polgári perrendtartás szerint nem minden ügyet tárgyalnak a bíróságok népi ülnökök­kel. Az ülnökrendszer visz- szafejlesztését jelentené ez a rendelet? — Erről nincs szó. Az a* alapelv, hogy a Magyar Nép- köztársaságban társasbírásko­dás van, nem változott meg. A módosítás azt teszi lehető­vé, hogy bizonyos ügyekben ülnökök bevonása nélkül jár­jon el a bíróság, vagy más néven: egyes bíró döntsön, mint például a gyermektar­tási perekben, a végrehajtási eljárással, vagy éppen a tu­lajdonjoggal- kapcsolatos ügyekben. A változtatás csak néhány esetet érint tehát, az­zal a céllal, hogy ilyen for­mában is egyszerűsödjön, gyorsabb legyen az eljárás. Azokban az ügyekben termé­szetesen, amelyek jellege megköveteli a népi ülnökök jelenlétét, a bíróság továbbra is tanácsban tárgyal. A pol­gári perekben például a sze­mélyi állapottal kapcsolatos ügyekben (házassági bontó­per), vagy olyan esetekben, amelyekkel kapcsolatban ko­rábban már más szerv eljárt (tsz-tagsági viszonyból eredő perek stb). Sok olyan peres ügy van, ahol például kifeje­zetten nagy a szükség a bíró­ság munkájában részt vevő ülnökök élettapasztalatára. — Sokan panaszkodtak arra, hogy a polgári per- rendtartás bizonyos fokig lehetőséget adott az ügyek elhúzására. Az új jogsza­bály megalkotásakor gon- doltak-c erre? — A bírói szervezeti tör­vény módosítása szükségessé tette a változtatást néhány vonatkozásban a perrendtar­tásban is. Az eljárás formáit egységesen szabályozták. A jogszabályban természetsze­rűleg megmaradtak a koráb­ban bevált, az ügy gyors ki­bontakoztatását segítő módok, amelyekkel együtt az új ren­deletek lehetővé teszik a pol­gári perek gyorsabb intézését. Egy biztosíték erre a sok kö­zül : olyan rendelkezés is szüle­tett, mely megakadályozza a pereskedőket az ügy elhúzá­sában. Eszerint a bíróság azt a felet, aki a per során meg­szabott határidőt, vagy határ­napot elmulasztja — vagy más módon felesleges költ­séget okoz —, a költség meg­térítésén túl a bíróság külön illeték kifizetésére is kötelez­heti. Függetlenül attól, hogy az illető megnyeri-e, vagy el­veszíti a pert. Tehát a cél — mondotta befejezésül dr. Egri Károly — mindenképpen az igazság­szolgáltatás egyszerűsítése és gyorsítása. Az új bírói szer­vezeti törvény végrehajtásá­hoz Heves megyében — a munkát segítő új jogszabá­lyok mellett — biztosítottak a személyi feltételek is. Kátai Gábor Dessewííy László: KORSZERŰ JÁTÉK (Befejező rész, — Légy szíves, öregem .: — hallotta Kerényi hangját. Mit sürget ez a zsúrfiú, még a világon sem volt, amikor mindenki megtisz­teltetésnek vette, a báróné Is, ha Pest legjobb játékosá­val szemben veszíthetett? És egy pénzügyi hatalmasság felesége ne tudta volna ki­számítani, hogy ez mekkora összeget tett ki tizenöt év alatt? De ha nem is tudta volna! Akkor is Pesten, — a világ legmocskosabb plety­kafészkében —, hányszor susoghatták a fülébe, hogy Peterdinek nincs is ügyvédi praxisa. Peterdi a kártyából él! Milyen alapon szemtelen- kedtk hát ez a Kerényi? Érzi talán, hogy rövidesen elveszti ezt a kis kenyérké­jét a báróék házánál? Négy káró! — öt treff? És Peterdinek sikerült. Nyerni fog... valószínűleg nyerni fog ... Vége a pesti társbérletnek, és a hatszáz .forintos nyugdíjnak, a haj­nalig tartó zsugázásoknak forintos alapon. Ma új élet kezdődött. Persze, azért még van kockázat. Meg kell fi­gyelni, hogy milyen is « gyakorlatban ez a stílus, ez a korszerűbb játék. Mert tény, hogy ezek azért más­ként játszanak már. Elméle­tileg eddig is tudni lehetett ezt, de csak játék közben látszik meg igazán. Űgy-úgy... a báróné most szépen leadja még azt a dá­mát... Mi történt? Nem adta le, volt még egy hete­se! Most viszont ütött a dá­mával és nincs meg a négy kör. Na, nem baj. Ilyen ma este a báróné szerencséje. Meg kell adni, a Kerényi- nek is volt már néhány szép hívása, nem ül itt egészen érdemtelenül. De a nagyké­pűsége mégis idegesítő. Mi­lyen kisfiú volt ez Pesten? Péter bátyám így, Péter bá­tyám úgy, azt hallottam, hogy te vagy a világ leg­jobb játékosa. — Ugyan! — De igen. Mindenki mondja, hogy világbajnoki szinten játszol! — Péter bátyám, mi­ért ‘ nem indultál te soha a világbaj nokságon ? Bajnokság! Micsoda mar­haság. Ha a grófok a Nem­zeti Kaszinóból meg nem fúrják az akciót, akkor Pe­terdi Péter a walesi herceg­gel bridzselt volna a Dunapalotában. Mit jelentett ehhez képest a világbajnok­ság, néhány amerikai, meg brazil pofa ellen! Megint elúszott egy rázós parti. Hányadik ez már ma este? Ezek hárman nyerés­ben vannak, az biztos. A kérdés csak az. hogy meny­nyire? Őrizzük meg a nyu­galmunkat. A bridzs nem szerencsejáték, hosszú távon csakis a klasszis dönt. Hohenstein már megint mit csinál?! El kell ismerni, hogy ez kevés embernek ju­tott volna így az eszébe. Nem aduztatott azonnal, még ilyen állásnál sem, az első ütést elengedte ... jobb lett volna hagyni, hogy üssön ... aztán könyörtelenül behú­zott mindent! Kiszállni, azonnal ki kelle­ne szállni! Ez így kész ön- gyilkosság. Csakhogy ez túl jó társa­ság ahhoz, hogy szét lehes­sen robbantani. Kerényi, Kerényi, ez a pofa az oka mindennek. Már megint a szemöldökét vono- gatja. Mit húzogatja a szemöldökét? Ha figyelem­be vesszük az aduk lehetsé­ges elosztását, ez az egyet­len logikus hívás. Hogy a báróné kontrázott? Ki tehet róla, hogy a bárónénak ilyen őrült mázlija van? És ki a fene az ott az ajtóban? Megjött a báró? Ilyen ko­rán? Illetve, nincs is korán. Ez a rendes ideje, fél tizenket­tő. Mint harminc évvel eze­lőtt. Ezek az emberek még a legjelentéktelenebb szoká­saikat sem változtatták meg! Vége a játéknak. Finita a la commedia. A herceg szá­mol. Az inas feltárja az ajtót (mint annak idején). Tehát a szomszéd szobában egy kis hideg vacsora várja a tár­saságot, (mint annak ide­jén). F — Alt-e még az ősz Péter­ül háza? Egy pillanatra Peterdinek is alá kell buknia. — All a ház még, bár fogy a gazdasága... Valaha ez csak tréfa volt. Most viszont véres való­ság. A herceg befejezte a szá­molást. Mégis csak Dob ut­cai Hohenstein! A báróné nyert kétezer-háromszázat, Hohenstein ezerkilencszázat Kerényi vesztett százötvenet. A többit ó, Peterdi. Elővet­te a ropogós bankjegyeket, és fizetett. Aztán átsétáltak az ebéd­lőbe, szendvicseket rágcsál­tak, a báróné forró teát töl­tögetett. A báró kedvtelve állt meg az egyik fal előtt, nem minden tüntetés nélkül. Peterdinek észre kellett ven­A báró arcán vatami fel­ismerésféle dereng. Meg­torpan, maga elé néz. Gon­dolkozik! Egy kicsit nehezen megy? Hiába, ő is elmúlt már hetven. Nincs teátrális jelenet, egymás keblére se borulnak, nem döngetik egy­más hátát. A béró' alászáll a múltjába, mélyre bukik, még mélyebbre, még, még, aztán felmerül, elégedett arccal, megtalálta a kincset, amit kereseti. Magyarul szólal meg, . te­hát magyarul gondolkozott. Azért ment olyan nehezen? nie a három Picassot. Ezek már nem kerülnek a pesti múzeumba, az szent.,. A herceg és Kerényi az órájukat nézték. Meghajoltak a báróné előtt. Peterdi is felzárkózott a búcsúzokhoz, csókot lehelt a karperecek tövére. — Isten vele, Peterdi! Lát­juk holnapután? — Természetesen. Tartom szerencsémnek, méltóságos asszonyom. Nagyon köszö­nöm! A kapu előtt Kerényi be­tessékelte a kocsijába. Ho­henstein gyalog vágott neki az útnak, ő még levegözik egyet. Tehát a közelben la­kik? Mégiscsak herceg. Szel­lőztesse csak ki a förtelmes szivar szagát. Brrrrr, micso­da este volt! — Öregem, mi volt ma ve­led? — indított Kerényi Hát már nem Péter bá­tyám többé? Talán sajnálja a százötven schillingjét? Mi az a négyezer mellett! Nem válaszolt neki. Az Opel meg­lódult, Kerényi gázt adott. — Tudod, itt az a helyzet, hogy az élet megy ám to­vább. Itt nem alusznak Csip­kerózsika módjára az embe­rek, mint nálatok. Nem lát­játok, hogy húsz évvel, har­minccal kullogtok az élvonal mögött? Csakugyan eljössz holnapután? — Természetesen. Kerényi ráncolta a szem­öldökét, és megvonta a vál­lát. Nem folytatta a beszél­getést, mintha a vezetés tel­jesen lefoglalná. Pár perccel később fékezett a penzió kapuja előtt. Peterdi becsöngetett, a zse­bét tapogatta. Ezer Schilling, meg öt dollár, meg kétszáz forint, ennyi maradt. Kétna- pi penzió, az útiköltség, meg egy-két apróság ára. Legjobb volna felsétálni valamelyik magasház tetejére, és átlép» ni a korláton. Inkább a ha* Iái, mint leverni a lakatok arpől a barnára festett ajtó* ról, ott Pesten, a társberha* ti nyomorban. Vágyak és remények, Men* veletek. Ha ötszáz schilling get veszít a báróné ma este, akkor most minden más. Ha csak háromszázat! Ha ket­tőt, az is hatszáz schilling hetenként. Abból már sze­rényen meg lehet élni, al­bérletben. Hossz napokra ugyan nem marad semmi, de a továbbélésre elég. És mi lett volna az a pár száz .schilling a bárónénak, szem­ben a világ legjobb játé­kosával! A házmester kinyitotta a kaput. Peterdi a félhomály­ban a pesti lépcsőházat lát­ta, ahová — tudta, teljes bizonyossággal — holnap­után megérkezik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents