Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-08 / 32. szám
Befejeződtek a félévi vizsgák a felsőoktatási intézményekben Eredményesen fejeződtek be hazánk ötvenöt felsőoktatási intézményének nappali, esti és levelező tagozatain az első félévi vizsgák — tájékoztatták az MTI munkatársát. A különböző tagozatokon együttvéve mintegy 91 000 egyetemista, főiskolás adott számot felkészüléséről. Az első gyorsmérleg szerint a több mint 58 000 nappali tagozatos, 8000 esti és csaknem 25 000 levelező hallgató többsége általában jó! felkészülten jelentkezett vizsgára. A kedvező helyzet a szakemberek véleménye szerint nagyban az érvényben levő vizsgaszabályzatnak is köszönhető. A vizsgák jelenlegi rendje alapján ugyanis lehetőség nyílik, hogy az egyes egyetemek, főiskolák a helyi sajátosságokhoz, igényekhez és feladatokhoz igazítsák részletes előírásaikat. A hallgatók önállóan oszthatták be vizsgaidejüket, tervszerűen készülhettek a számadásra. Nagyobb lehetőséget kaptak a vizsgarend kialakításában az ifjúság képviselői isi megnövekedett a KISZ szerepe és hatásköre, de egyúttal felelősségérzete is. Az ifjúsági szervezet képviselői gondot fordítottak arra, hogy — különösen az elsőévesek körében — a hátrányos helyzetű évfolyamtársaik vizsganehézségein változatos módszerrel segítsenek. Ennek is tulajdonítható, hogy a munkás- és parasztszármazású fiatalok a korábbi évekhez képest eredményesebben zárták első félévi munkájukat. Általában országszerte javult a tanulmányi átlag- eredmény, bár még sok helyen gondot jelent, hogy nagyobb súlyt helyeznek különböző, olykor felesleges 'tananyagrészek emlékezetbe vésésére, mint az önálló gondolkodási és munkakészség fejlesztésére. A tanulást változatlanul nehezíti néhány elavult tankönyv egyetemi jegyzet is. Ezzel szemben számos helyen eredményesen • kísérleteztek például a tesztjellegű vizsgáztatással, és igen sok azoknak a fakultásoknak a száma is, ahol összefüggő írásbeli tételeket is kaptak a hallgatók. Jól bevált módszer az úgynevezett kombinált vizsgáztatás is: írásbeli és szóbeli számadás együttese alapján állapítják meg jó néhány egyetemien, főiskolán az érdemjegyet. A legtöbb felsőoktatási intézményben máris megkezdték a második félévet. Az orvosegyetemeken a szigorló hatodévesek a klinikai gyakorlattal párhuzamosan készülnek államvizsgájukra. Koncentrált oktatással kezdik a félévet a leendő közgazdászok: eszerint a hallgatók egy hónapon át csak egy tárggyal foglalkoznak. A tanárképző főiskolások negyedévesei háromhetes tanítási gyakorlatra indultak az ország nagyobb városainak általános iskoláiba. Ugyancsak háromhetes gyakorlattal kezdik a félévet a negyedéves jogászjelöltek. (MTI) A cél: az igazságszolgáltatás egyszerűsítése, gyorsítása Beszélgetés dr. Egri Károllyal, a megyei bíróság elnökhelyettesével Mint ismeretes, január 1- vel életbe lépett az új bírósági szervezeti törvény, amellyel több, az állampolgárokat méltán érdeklő vonással gazdagodott a bíróságok munkája. Ezzel kapcsolatos kérdésekre kértünk választ dr. Egri Károlyiéi, a megyei bíróság elnökhelyettesétől. — A szocialista demokrácia további fejlesztése, kiszélesítése megköveteli a bíróságok munkájának korszerű5 sítését, az igazságszolgáltatás egyszerűsítését és gyorsítását — mondotta bevezetőben a megyei bíróság elnök- , helyettese. — A bíróságok feladatának jelentőségéhez nem fér kétség: önmagában az a tény, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja a bírákat, már meghatározza az igazságszolgáltatás helyét és szerepét az állami szervek rendszerében. Könyvespolc 9z Egri Múzeum évkönyve, 1970-71. Nemrég hagyta el a sajtót az Egri Múzeum évkönyveinek VIII—IX. kötete, amely az 1970—71-es esztendők számadása a múzeumi életről. munkáról. A nyomdák túlterheltsége miatt az átfutási idő nem válik különösebben dicséretére az Al- Lóldi Nyomdának, a megjelent kötet azonban igen; alkalmas arra, hogy a magyar könyvkiadás és nyomdászat urnevét öregbítse. A kötet és á kiállítás mél- :o a múzeumi annaleszek anyagához. Bakó Ferenc igazgató bevezetőjében távirati stílusban, a tényeket ügzítő jegyzőkönyvi szigorúsággal, szűkszavúsággal számol be a múzeum tudományos munkát folytató ;árdájának 1969—1970. évi működéséről, majd sokrétű és színes anyag, tanulmányok, leírások, esszészerű kutatási híradások, oknyomozások visznek közelebb minket Heves megye területén, a múltba visszahívó helyekhez, a mát megérteni, a. múlt emberének itthagyott nyomaiból a jövőbe vezető utat keresni. Komoly érdeklődésre tarthat számot az az ismertetés, amely Tóth István tollából származik, az egri Vármúzeum feliratos római kőemlékeiről, Szabó János Győző tanulmánya a gótikus pártaövekről a kisnánai vár temetőjéből. Nagy Árpád négy reneszánsz kori síremlékről számol be a középkori egri Szent János székesegyházból, Kemenczei Tibor a gyöngyössolymos— kishegyi bronzleleteket ismerteti. Fodor László és Kozák Károly, a román kori székesegyház környékéről feltárt anyagokról, leletegyüttesekről számol be, Huszár Lajos a kisnánai vár éremleleteiről. A kötetnek mennyiségében és jelentőségében is egyik legfontosabb tanulmánya Bakó Ferenc írása az észak-hevesi kőházakról és barlanglakásokról. A felvételekkel bőven illusztrált tanulmány e kiadvány körén túl, is érdeklődést kelthet. Kovács Béla az 1831-es Heves megyei kolerajárványról ír. Szántó Imre az 1552-es vár védelem kapcsán I. Ferdinand intézkedéseit vizsgálja levéltári kutatásai alapján, Bitskei István egy egri manierista íestméúyről ír. Molnár József az egri Kethüda dzsámiról, Sugár István az 1860-as egri paqs.MwsU február 8„ csütörtök pírszükségpénzekröT. Katona Imre az apátfalvi kőedény- gyár első évtizedeiről ír, Friedrichné dr. Kovács Irén pedig publicisztikai erővel közöl tanulmányt az 1929— 33-as világgazdasági válság hatásáról Heves megyében. A 450 oldalas évkönyv a kutatóknak, Heves megye és Eger minden szerelmesének gazdag anyagot nyújt e táj, a vidék, a szűkebb haza történelmében való búvárkodáshoz, az ismerkedéshez, (farkas) ' Vírusmentes szamóca fSS^SSí állomása több évtizéde foglalkozik a szamóca nemesítésével. Közép-Európában először hazahkban, Fertődön kísérleteznek vírusmentes szamócaszaporitó anyag előállításával. (MTl-fotoc Matusz Károly felvétele —• KS) — Mi a legfontosabb változás, amelyet az új törvény hozott a bírósági szervezetben, és hogyan jelentkezik ez a Heves megyei gyakorlatban? — Mindenekelőtt azt kell megemlítenem, hogy a büntető és a polgári ügyeket tárgyaló bíróságok mellett létrejött a munkaügyi bíróság. Ezt a feladatot korábban a területi munkaügyi döntőbizottság látta el. Az új munkaügyi bíróság Heves megyei vezetője' dr. Simon József lett, aki korábban a területi döntőbizottság elnöki tisztét látta el. A másik változás: míg korábban a szocialista szervek egymás közötti vitáit (a termelőszövetkezeteket kivéve) a gazdasági döntőbizottság bírálta el, ma már e döntőbizottság beolvadt a bírói szervezetbe. Heves megyében ezt az ügyszakot a megyei bíróság elnökhelyetteseként dr. Fábián Erik 1st- ván vezeti 1973. január 1. óta. — A módosított polgári perrendtartás szerint nem minden ügyet tárgyalnak a bíróságok népi ülnökökkel. Az ülnökrendszer visz- szafejlesztését jelentené ez a rendelet? — Erről nincs szó. Az a* alapelv, hogy a Magyar Nép- köztársaságban társasbíráskodás van, nem változott meg. A módosítás azt teszi lehetővé, hogy bizonyos ügyekben ülnökök bevonása nélkül járjon el a bíróság, vagy más néven: egyes bíró döntsön, mint például a gyermektartási perekben, a végrehajtási eljárással, vagy éppen a tulajdonjoggal- kapcsolatos ügyekben. A változtatás csak néhány esetet érint tehát, azzal a céllal, hogy ilyen formában is egyszerűsödjön, gyorsabb legyen az eljárás. Azokban az ügyekben természetesen, amelyek jellege megköveteli a népi ülnökök jelenlétét, a bíróság továbbra is tanácsban tárgyal. A polgári perekben például a személyi állapottal kapcsolatos ügyekben (házassági bontóper), vagy olyan esetekben, amelyekkel kapcsolatban korábban már más szerv eljárt (tsz-tagsági viszonyból eredő perek stb). Sok olyan peres ügy van, ahol például kifejezetten nagy a szükség a bíróság munkájában részt vevő ülnökök élettapasztalatára. — Sokan panaszkodtak arra, hogy a polgári per- rendtartás bizonyos fokig lehetőséget adott az ügyek elhúzására. Az új jogszabály megalkotásakor gon- doltak-c erre? — A bírói szervezeti törvény módosítása szükségessé tette a változtatást néhány vonatkozásban a perrendtartásban is. Az eljárás formáit egységesen szabályozták. A jogszabályban természetszerűleg megmaradtak a korábban bevált, az ügy gyors kibontakoztatását segítő módok, amelyekkel együtt az új rendeletek lehetővé teszik a polgári perek gyorsabb intézését. Egy biztosíték erre a sok közül : olyan rendelkezés is született, mely megakadályozza a pereskedőket az ügy elhúzásában. Eszerint a bíróság azt a felet, aki a per során megszabott határidőt, vagy határnapot elmulasztja — vagy más módon felesleges költséget okoz —, a költség megtérítésén túl a bíróság külön illeték kifizetésére is kötelezheti. Függetlenül attól, hogy az illető megnyeri-e, vagy elveszíti a pert. Tehát a cél — mondotta befejezésül dr. Egri Károly — mindenképpen az igazságszolgáltatás egyszerűsítése és gyorsítása. Az új bírói szervezeti törvény végrehajtásához Heves megyében — a munkát segítő új jogszabályok mellett — biztosítottak a személyi feltételek is. Kátai Gábor Dessewííy László: KORSZERŰ JÁTÉK (Befejező rész, — Légy szíves, öregem .: — hallotta Kerényi hangját. Mit sürget ez a zsúrfiú, még a világon sem volt, amikor mindenki megtiszteltetésnek vette, a báróné Is, ha Pest legjobb játékosával szemben veszíthetett? És egy pénzügyi hatalmasság felesége ne tudta volna kiszámítani, hogy ez mekkora összeget tett ki tizenöt év alatt? De ha nem is tudta volna! Akkor is Pesten, — a világ legmocskosabb pletykafészkében —, hányszor susoghatták a fülébe, hogy Peterdinek nincs is ügyvédi praxisa. Peterdi a kártyából él! Milyen alapon szemtelen- kedtk hát ez a Kerényi? Érzi talán, hogy rövidesen elveszti ezt a kis kenyérkéjét a báróék házánál? Négy káró! — öt treff? És Peterdinek sikerült. Nyerni fog... valószínűleg nyerni fog ... Vége a pesti társbérletnek, és a hatszáz .forintos nyugdíjnak, a hajnalig tartó zsugázásoknak forintos alapon. Ma új élet kezdődött. Persze, azért még van kockázat. Meg kell figyelni, hogy milyen is « gyakorlatban ez a stílus, ez a korszerűbb játék. Mert tény, hogy ezek azért másként játszanak már. Elméletileg eddig is tudni lehetett ezt, de csak játék közben látszik meg igazán. Űgy-úgy... a báróné most szépen leadja még azt a dámát... Mi történt? Nem adta le, volt még egy hetese! Most viszont ütött a dámával és nincs meg a négy kör. Na, nem baj. Ilyen ma este a báróné szerencséje. Meg kell adni, a Kerényi- nek is volt már néhány szép hívása, nem ül itt egészen érdemtelenül. De a nagyképűsége mégis idegesítő. Milyen kisfiú volt ez Pesten? Péter bátyám így, Péter bátyám úgy, azt hallottam, hogy te vagy a világ legjobb játékosa. — Ugyan! — De igen. Mindenki mondja, hogy világbajnoki szinten játszol! — Péter bátyám, miért ‘ nem indultál te soha a világbaj nokságon ? Bajnokság! Micsoda marhaság. Ha a grófok a Nemzeti Kaszinóból meg nem fúrják az akciót, akkor Peterdi Péter a walesi herceggel bridzselt volna a Dunapalotában. Mit jelentett ehhez képest a világbajnokság, néhány amerikai, meg brazil pofa ellen! Megint elúszott egy rázós parti. Hányadik ez már ma este? Ezek hárman nyerésben vannak, az biztos. A kérdés csak az. hogy menynyire? Őrizzük meg a nyugalmunkat. A bridzs nem szerencsejáték, hosszú távon csakis a klasszis dönt. Hohenstein már megint mit csinál?! El kell ismerni, hogy ez kevés embernek jutott volna így az eszébe. Nem aduztatott azonnal, még ilyen állásnál sem, az első ütést elengedte ... jobb lett volna hagyni, hogy üssön ... aztán könyörtelenül behúzott mindent! Kiszállni, azonnal ki kellene szállni! Ez így kész ön- gyilkosság. Csakhogy ez túl jó társaság ahhoz, hogy szét lehessen robbantani. Kerényi, Kerényi, ez a pofa az oka mindennek. Már megint a szemöldökét vono- gatja. Mit húzogatja a szemöldökét? Ha figyelembe vesszük az aduk lehetséges elosztását, ez az egyetlen logikus hívás. Hogy a báróné kontrázott? Ki tehet róla, hogy a bárónénak ilyen őrült mázlija van? És ki a fene az ott az ajtóban? Megjött a báró? Ilyen korán? Illetve, nincs is korán. Ez a rendes ideje, fél tizenkettő. Mint harminc évvel ezelőtt. Ezek az emberek még a legjelentéktelenebb szokásaikat sem változtatták meg! Vége a játéknak. Finita a la commedia. A herceg számol. Az inas feltárja az ajtót (mint annak idején). Tehát a szomszéd szobában egy kis hideg vacsora várja a társaságot, (mint annak idején). F — Alt-e még az ősz Péterül háza? Egy pillanatra Peterdinek is alá kell buknia. — All a ház még, bár fogy a gazdasága... Valaha ez csak tréfa volt. Most viszont véres valóság. A herceg befejezte a számolást. Mégis csak Dob utcai Hohenstein! A báróné nyert kétezer-háromszázat, Hohenstein ezerkilencszázat Kerényi vesztett százötvenet. A többit ó, Peterdi. Elővette a ropogós bankjegyeket, és fizetett. Aztán átsétáltak az ebédlőbe, szendvicseket rágcsáltak, a báróné forró teát töltögetett. A báró kedvtelve állt meg az egyik fal előtt, nem minden tüntetés nélkül. Peterdinek észre kellett venA báró arcán vatami felismerésféle dereng. Megtorpan, maga elé néz. Gondolkozik! Egy kicsit nehezen megy? Hiába, ő is elmúlt már hetven. Nincs teátrális jelenet, egymás keblére se borulnak, nem döngetik egymás hátát. A béró' alászáll a múltjába, mélyre bukik, még mélyebbre, még, még, aztán felmerül, elégedett arccal, megtalálta a kincset, amit kereseti. Magyarul szólal meg, . tehát magyarul gondolkozott. Azért ment olyan nehezen? nie a három Picassot. Ezek már nem kerülnek a pesti múzeumba, az szent.,. A herceg és Kerényi az órájukat nézték. Meghajoltak a báróné előtt. Peterdi is felzárkózott a búcsúzokhoz, csókot lehelt a karperecek tövére. — Isten vele, Peterdi! Látjuk holnapután? — Természetesen. Tartom szerencsémnek, méltóságos asszonyom. Nagyon köszönöm! A kapu előtt Kerényi betessékelte a kocsijába. Hohenstein gyalog vágott neki az útnak, ő még levegözik egyet. Tehát a közelben lakik? Mégiscsak herceg. Szellőztesse csak ki a förtelmes szivar szagát. Brrrrr, micsoda este volt! — Öregem, mi volt ma veled? — indított Kerényi Hát már nem Péter bátyám többé? Talán sajnálja a százötven schillingjét? Mi az a négyezer mellett! Nem válaszolt neki. Az Opel meglódult, Kerényi gázt adott. — Tudod, itt az a helyzet, hogy az élet megy ám tovább. Itt nem alusznak Csipkerózsika módjára az emberek, mint nálatok. Nem látjátok, hogy húsz évvel, harminccal kullogtok az élvonal mögött? Csakugyan eljössz holnapután? — Természetesen. Kerényi ráncolta a szemöldökét, és megvonta a vállát. Nem folytatta a beszélgetést, mintha a vezetés teljesen lefoglalná. Pár perccel később fékezett a penzió kapuja előtt. Peterdi becsöngetett, a zsebét tapogatta. Ezer Schilling, meg öt dollár, meg kétszáz forint, ennyi maradt. Kétna- pi penzió, az útiköltség, meg egy-két apróság ára. Legjobb volna felsétálni valamelyik magasház tetejére, és átlép» ni a korláton. Inkább a ha* Iái, mint leverni a lakatok arpől a barnára festett ajtó* ról, ott Pesten, a társberha* ti nyomorban. Vágyak és remények, Men* veletek. Ha ötszáz schilling get veszít a báróné ma este, akkor most minden más. Ha csak háromszázat! Ha kettőt, az is hatszáz schilling hetenként. Abból már szerényen meg lehet élni, albérletben. Hossz napokra ugyan nem marad semmi, de a továbbélésre elég. És mi lett volna az a pár száz .schilling a bárónénak, szemben a világ legjobb játékosával! A házmester kinyitotta a kaput. Peterdi a félhomályban a pesti lépcsőházat látta, ahová — tudta, teljes bizonyossággal — holnapután megérkezik majd.
