Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-04 / 29. szám
Kövidinka és bikavér Kell-e és érdemes-e folytatni a szőlőrekonstrukciót ? Téli munka a gáton Nem kell hozzá különösebb szakértelem, bárki pillanatok alatt eldöntheti, hogy melyik a jobb bor: a kövidinka, vagy a bikavér. Mégis az utóbbi időkben az a furcsa helyzet tapasztalható, hogy szinte nehezebb a kövidinkához hozzájutni, mint a bikavérhez. A szakemberek ezt úgy fogalmazzák meg, hogy az igény eltolódott az olcsóbb, könnyebb borok irányába, azokból viszont nincs annyi, hogy az igényeket maradéktalanul kielégíthessék. A vásárló pedig csak áll a boltok pultjainál — értetlenül — s arra gondol, hogy az rendben van, ha a tokajit exportáljuk, de hát arról még sohasem hallottam, hogy mondjuk a dán király kövidinkát ivott volna. Megyénk szőlőtermesztése vitathatatlanul az országos élvonalba tartozik. A megyék közti rangsorban, a területet tekintve Bács-Kiskun és Pest megye után következik, de tekintélye mégis inkább abból fakad, hogy két történelmi borvidékén kitűnő zamaté borok teremnek, s hogy az ültetvények jelentős része korszerű, modem telepítés. A második és a harmadik ötéves terv időszakában ugyanis jelentős változások történtek. Mintegy 12 ezer holdon új szőlőt telepítettek — elsősorban a megye közös gazdaságai. Ugyanakkor azonban a régi, elöregedett, többnyire a századforduló idején telepített szőlőkből több mint 19 ezer holdnyit kellett kivágni. Az egyenleg tehát hétezer holdas csökkenést mutat! Ha a korábbi években elképzelt tendencia továbbra is érvényesülne, akkor mégsem lenne különösebb baj, hiszen a szőlórekonstrukciót a harmadik ötéves terv végével elvileg nem fejezték be az üzemek. Gyakorlatilag azonban igen. A tervek szerint eüben az ötéves tervben további háromezer hold telepítését kellett volna elvégezni. Ebből azonban már aligha lesz valami. Az első két évben az üzemek még négyszáz holdat sem telepítettek s most sincsenek olyan jelek, hogy a telepítések üteme felgyorsulna. Sőt! A Heves megyei helyzetet magyarázza az országos is. Nem egyedi, helyi jelenségről van szó. Példa erre, hogy amíg 1970—1971-ben az országban közel 11 ezer hold szőlőt vágtak ki, addig csak 1600 holdat telepítettek. 1971—1972-ben a kivágás több mint hétezer holdat tett ki a 875 hold új telepítéssel szemben. A termőterület tehát nem csupán megyénkben, hanem országos viszonylatban is csökken. Miért van az, hogy korábban szívesebben jtelepít^ttek? — merülhet fel a kérdés. Ennek számos összetevője van, a .fő dolog ezek közül mégis az, hogy a telepítést korábban jóval nagyobb állami támogatásban részesítették, mint most 1971-től a támogatás mértéke a befektetett anyagiaknak csupán 30 százaléka. A mezőgazdasági üzemeknek tehát egyrészt drága a telepítés, másrészt pedig ráadásul még bizonytalanságot is jelent, hiszen a szőlő csak néhány év múlva fordul termőre, addig semmi hasznot nem hoz. Ráadásul hosz- szú távra meghatározza a termelés szerkezetiét hiszen a szőlőt nem lehet egyik évről a másikra kivágni, vagy újra telepíteni. A szántóföldi növényeknél más a helyzet, hiszen ha a burgonya az egyik évben nem hoz hasznot, akkor a helyére a következő évben már búzát is tehet vetnt Megyénkben bizonyos mértékig tovább bonyolíja a helyzetet az a tény is, hogy a kiváló bort adó fajták hozama általában nem túlzottan magas. Egy-egy gyengébb év esetén aztán még élesebben merülnek ' fel a gazdaságosság kérdései. Egyszóval: a jelenlegi közgazda- sági környezet nem kedvez az újabb telepítéseknek. Ugyanakkor viszont — mint írásunk elején már utaltunk is rá — a fogyasztó a több és a kiváló minőségű borok mellett olcsóbb borokat is vásárolna. A jelenlegi helyzet nem ismeretlen megyénk vezetői előtt. A közelmúltban lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága is tárgyalta a rekonstrukció ügyét, s megállapította, hogy az ellentmondások feloldása megyénkben is indokolt. Részben úgy, hogy a csökkenő területet a termésátlagok növelésével, stabilizálásával ellensúlyozzák a mezőgazdasági üzemek. Ennek egyik eszköze a zárt rendszerű termesztési technológia alkalmazása, megvalósítása. Másrészt ugyanakkor feltétlenül indokolt a rekonstrukció folytatása. A végrehajtó bizottság állásfoglalása szerint hosszabb távon három-négyezer hold (1700—2300 hektár) telepítése indokolt. S itt külön is érdemes kitérni arra, hogy megyénknek újabb szerepkört is be kell töltenie. A kiváló minőséget adó fajták további telepítése mellett — a gazdaságosság és a fogyasztói igények figyelem- bevétele mellett — olyan fajtákat is szükséges telepíteni, amelyek több ég egyben olcsóbb. hprt is adnak.. Nem arról van szó, hogy lemondjunk a bikavérről, a Medoc- ról, a leánykáról, de indokolt, hogy megyénk is kivegye részét a fogyasztók olcsóbb borral való ellátásából is. Lehet, hogy ezek az elképzelések nem találkoznak mindenki egyetértésével, de aligha kell félni attól, hogy a könnyedebb borok elhomályosítják a bikavér világhírét Végezetül aad Is eS kell mondani, hogy a tervek valóra váltásához pénz is szükséges. Az állami segítség éppúgy, mint az üzemek hozzájárulása. TANULSÁGOS statisztikát készített nemrég az SZMT munkavédelmi csoportja. Tavaly megyénk termelőszövetkezeteiben összesen 1707 baleset történt, amelyből 10 halállal végződött. A balesetek 32 951 kiesett munkanapot okoztak a közös gazdaságoknak. Bár kétségtelen, hogy ma kevesebb az üzemi baleset a közös gazdaságokban, mint korábban, ezek a számok azonban mégis elgondolkodtatóak, különösen amelyek halálos balesetekre utalnak. Az új technika eredményei — elsősorban a nagyarányú gépesítés és kemizálás — robbanásszerűen betörtek a mezőgazdaságba. Üj típusú erő- és munkagépek vannak ma már a termelőszövetkezetekben, amelyek kezelése, üzemeltetése komoly képzettséget és munkavédelmi felkészülést követel meg a dolgozóktól. De vajon kapnak-e megfelelő munkavédelmi képzést a gépparkot irányító szövetkezetiek? Egyértelműen nem mondhatjuk, hogy igen, mert jó néhány helyen nem törődnek vele kellőképpen. A gyöngyösi Mátra Kincse, a nagyrédei Szőlőikért, a do- moszlói Mátra Vöigge es a A gályái elágazás után balra kell kanyarodni, hogy a friss úton eljussunk a Csőr- rét szurdokjához. Az itt összeszűkülő völgyben épül a gát. Egymillió köbméter vizet tart majd fel ez a földből gyúrt fal. Innen látják el a Mátrát ivóvízzel, ha már elkészül a nagy mű. Mit csinálnak ilyenkor, tél idején a gátépítők? o o o o Mélyen alattunk a hegyoldalban apró ember-hangyák nyüzsögnek. Élesen berreg a légkalapács némelyikük szorításában. Ha a dobhártyaszaggató hang lélegzetnyi időre elpihen, mögüle ki- hallik a légsűrítő szelíd brummogása. A szivárgók kiépítésén dolgoznak ott, közel hatvanam;. Egy félényi csoport a patakmeder aljának a betonozását végzi. Gép sehol. Azok most pihennek. Karbantartás, nagyjavítás a sorsuk. Helyben, az itteni szerelők gondoskodnak a monstrumokról, amelyek már december eleje óta pihennek. Ha kedvezően alakul az időjárás, akkor áprilisban már újra belemarnak a földbe az éles fogú markolók, de gyömöszölik össze az agyagot a tüskés hengerek is. Társaiknak egész sora segít nekik és a cél elérésében. © 0 o o A Vízügyi Építő VSQadat Mátra vidéki Főépítésvezetőségén, a Csőrré ten teljes a létszám. A fizikai dolgozok állománya 140 fő, a műszakaiak és az adminisztratív munkaerők száma a húsz körül jár. Ahogy kiérünk a hegyoldalban kiszélesedő tisztásra, mintha üdülőtelep tűnne elénk. Friss házak sorakoznak egymás mellett. Még egy fűszerüzlet táblája is beleakad a kíváncsi tekintetünk sugarába. Arrébb egy másik tábla, rajta a szöveg:’Itt a Vasvári Pál szocialista brigád dolgozik. Utóbb kiderül, hogy élkél- ne mellé másik tábla is. Olyan felirattal, hogy még öt kubikos és egy szakmunkás szocialista hrigád is itt birkózik a faggyal, hóval, sziklával. Se éjjel, se nappal: ha folyik a munka, akkor nincs a nap huszonnégy órájának egyetlen üres perce sem. Három műszak, megállás nélkül, versenyt futva az időjárással. Akik itt dolgoznak, itt is laknak. Ezért a sok, üdülőnek tűnő épület A falak között szinte teljes komfort enyhíti a távolságok riasztó tudatát Mint egy önkéntes száműzetés; csak alkalmait hatvani Lenin Termelőszövetkezetekben már van az elnök által kinevezett függetlenített munkavédelmi megbízott, aki eredményesen is végzi munkáját Sajnos, más szövetkezetekben már kevésbé veszik komolyan ezt a funkciót. Ha van is megbízott, nem biztos, hogy lelki- ismeretesen látja el az amúgy igen felelősségteljes munkát. A szövetkezetekben tehát nagyobb gondot kellene fordítani a munkavédelemre. A különböző traktortípusokon kívül ugyanis mindinkább több üzemben gépesítik az állattenyésztést és egyre több műtrágyát, kémiai anyagot használnak fel. AZ AGROTECHNIKA tö kéletesítése, a különféle gépek alkalmazása megkívánja, hogy következetesebben éljenek a munkavédelmi előírásokkal. A növényvédők rendszeresen használják a védőöltözetet, a traktorokra pedig, különösen a lejtős területeken, szereljék fel a védőkeretet.. Ez utóbbi hiánya intő példa lehet, mert különösen borulásoknál okozott már több halálos balesetet. A szövetkezetben több helyen vannak mái; igen ként jut lehetőség az eltávozásra. © o o © Nemcsak sokat dolgoznak, hanem jó munkát is végeznek. Tavaly százezer köbméter földet kellett beépíteniük a terv szerint a gátba. Megtoldottak négyezerrel. De ha nem akadt volna a sok esőzés miatt olyan hónap is, amelyben összesen öt napot tudtak munkában tölteni, sokkal mutatósabb számot közölhettek volna az év végével. De hát az sem megvetendő, hogy az árbevételi tervüket is túlteljesítették, ahogy a termelékenységűk is szépen megnőtt. Az előírások szerint száz forint árbevételre 88 forint költséget számíthattak. A valóságban hetven forinttal száGép. gép mellett: az ember csak irányítja őket. (Foto: Kocsis László.) moitak el. És mindezt úgy, hogy az engedélyezett létszámnak egy tizedét nem alkalmazták. A több eredmény így lesz még több a kisebb létszám miatt. © © © © A föld jó fél méter mélyen át van fagyva. A teteje időnként felolvad a napfény hatására. Rejt még magában legalább negyven százalék nedvességet is. Ha pedig a nedvesség már eléri a húsz százalékot, akkor a földmunkákat abba kell hagyniuk. Szóval: itt mindenki mindig * barométert lesi. Az idén teljesen be akarják fejezni a gátépítést. Akkor a következő télen és 1974 tavaszán feltöltik a tárolót. Ha kedvezőek lesznek a viszonyok, már az első kísérlet sikeres lehet. Hanem, akkor az esetleges gyors olvadás miatt a túlszennyezett vizet le kell engedniük. Egyébként is, csak meghatározott ütem szerint lehet a vizet a gáttal felfogni. felszerelt gépműhelyek, Ti- szanánán, Szajlán, Vécsen, Hevesen, Hatvanban, hogy csak néhányat említsünk. Az épületekhez jól felszerelt szociális létesítmények, mosdók és öltözők is csatlakoznak. Ezekből azonban még mindig nincs elég megyeszer- te. Pedig szorosan hozzátartoznának a munkavédelemhez, a dolgozók egészségvédelméhez. VAN tehát mit tenniük az üzemeknek a munkavédelem javításában. Hogyan tovább? Egyszerű a megoldás, fokozott megelőzéssel. A nagyobb gondosság és a körültekintő szervezés lehet az alapja minden közös gazdaságban a balesetvédelemnek. Ehhez nagyban hozzájárulhatnak a munkavédelmi felelősök, ha valóban felelősségük tudatában végzik munkájukat. A termelőszövetkezetek vezetői pedig éljenek a lehetőséggel és küldjék el a traktorosokat, és a növényvédelmi szakmunkásokat rendszeres munkavédelmi továbbképzésre. Ezek a tanfolyamok hasznos elméleti és gyakorlati útmutatásokat adnak a korszerűbb munka- és balesetvédelemhez. faBeaiuat) ., Ki gondolná, hogy még ennek is szabályai vannak? Már építik a nyomócsőhálózatot is. Mátraszentim- re és Fallóskút között jó darabon a földbe tették a 200 milliméteres acélcsöveket. Innen, a Csórrétről a Gályáig öt és fél kilométer hosszan kúszik majd az acélkígyó a talajban. Már a vízmű munkáit is megkezdték. De a teljes befejezése időben még elég messzire esik. A következő két évben nem maradnak munka nélkül a főépítésvezetőség emberei. Kivéve a gépeket, amelyek a mostani év végével átköltöznek majd máshová. © o o o Ahogy elindultunk Gyöngyösről, vastag ködben óvakodott a gépkocsi előre. Sástónál hirtelen kinyílt a go- molygó szürke fal, és a hő szikrázva verte vissza a napfényt. A Csórrét szélvédett szurdokjában a melegtől a kabát is lekivánkozott rólunk. Mennyit változott az időjárás a néhány kilométer alatt is. Ez az, időjárás acsórréúeknek ellensége is lehet, de barátja is. Most tavaszváró munkákat csinálnak, olyan előkészületeket, hogy a jó idő beálltával teljes erővel tovább foytathassák a hatalmas völgyzárógát építését. Egészen az év vegéig, a befejezésig. G. Molnár Ferenc Gyógyvizeink hasznosítása A kibontakozóban levő gyógyprogram az arra alkalmas források, fürdőhelyek mellett felépülő gyógyszállókat fogja össze, a gyógyvizeink kihasználását előmozdító közös cél érdekében. Hazánk ugyanis, mint ismeretes, ásványi, gyógy- és hévizekben szinte egyedülállóan gazdag ország: csaknem 450 ilyen vizlelóhelyünk van. Idegenforgalmunk viszont — tengerünk, magas hegyeink nem lévén —, még alig nőtte ki a gyermekcipőt, a száz napos főszezon után az év többi részében szállodáink többsége gyakran kihasználatlan. A Danubius gyógy- programjának megvalósulása után egész évben jöhetnek majd a mozgásszervi panaszaikra gyógyírt kereső külföldiek, vagy hazai betegek. Ezzel az állam is jelentős devizabevételhez jut. A Danubius jelenleg két szállodában fogadja a vendégeket, a keszthelyi Helikonban és a Margitszigeti Nagyszállóban. Hévizén és a Margitszigeten új speciális gyógyüdülő szállodák felépítését tervezik a következő években, ezek elkészülte után Harkány és Hajdúszoboszló kap új szállodát, de lehetőség kínálkozik Bükkfürdőn, Egerben, Fonyódon és Gyulán is hasonló gyógy hotelek építésére. MmisösG} 133A IchrUiif i, isjiiaíaMf Az Országos Ercés Ásványbányák Kutatóés Termelő Művei Eger. Kertész u. 128. felvételre keres kivitelezési gyakorlattal rendelkező építésztechnikust. Jelentkezés a Mü Műszaki és Beruházási Osztályán. Új technika — fokozott balesetvédelem
