Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-04 / 29. szám

Pedagógusion *73 Ki hogyan él falun ? A falttn élő tanár város­ra vágyüt, arról beszél, hogy ott könnyebb, jobb, mert kéznél a kultúra, a művelő­dés lehetősége, s a forint­ban sincs hiány, hiszen akad elég jól fizető elfoglaltság. A városi pedagógus sem adós a válasszal: így érvel: falun lehet igazán keresni. Ott az ületményföld, túl­órákban sincs hiány, s le­het csirkét, sertést tartani, a kertben megterem min­den, s ráadásul müyen könnyen lehet családi házat építeni. Bezzeg városon! asszony 2800 forintot keres, túlórát nem vállal, hiszen a két ikerről kell gondoskod­nia otthon, s tanítás után jön a második műszak, a főzés-takarítás otthon. Közel 6500 forint nem kis summa. Igaz, akad kiadás is. A nagyfiú Gyöngyösre jár szakközépiskolába. Fi­zetni kell a kollégiumi dí­jat, kell a pénz a kosztra. A családi ház után majd 470 forintot fizetnek havonta. Am a mérleg így is kedvező. — Három szoba összkom­fortos családi házat építet­tünk 1963-ban. A bútorokat újra cseréltük. Vettünk egy Wartburgot, most kaptuk meg a Skodát. így jelenleg két kocsink van. Persze, ezek után fizetni kell az adót, a biztosítási díjat. Csak azt mondhatom, hogy elégedet­tek vagyunk, az idő igazol­ta, hogy jól választottunk, amikor Teliken telepedtünk meg. — Mi volt a legnehezebb? — Én vagyok a „pénzügy- miniszter”. Nem volt egy­szerű úgy beosztani a pénzt, hogy mindenre jusson mér­tékkel,. s még maradjon is belőle. Most már könnyű, hiszem elég, ha havi 1100 fo­rintot teszünk félre. Régeb­ben viszont lemondtunk a tervez a. Jurányi csalod. Mi hát az igazság? Erre kerestünk választ, először falun. Mire lehet jutni tizenhét év alatt tanítónői diplomá­val? Erre kértem választ aten- ki Mészáros Józsefnétól, aki 1956-ban szerzett diplomát az egri tanítónőképzőben, s úgy látta helyesnek, ha visz- sz amegy saját szülőfalujába, s ott próbál „prófétaskod- ni”. — Férjem már itt taní­tott, s úgy láttuk jónak, ha itt horgonyzunk le. Szeren­csére kaptunk szolgálati la­kást. Sokat jelentett ez, hi­szen nulláról indultunk, s annyi mindenre kellett a pénz. Nem volt könnyű ta- karéköskodni, mert a fize­tésem csak 704 forint volt, férjemé se sokkal több. Fa­lun is sokba kerül a koszt, különösképp a kezdő peda­gógusoknak. Nincs napközi, nincs óvoda, így aztán ott­hon kell főzni. Nekünk sze­rencsénk volt, amíg nem ju­tottunk valamire, szüleim­nél étkeztünk. Legalább spó­rolni lehetett. Kezdjük a számvetést. Mészárosné férje iskolaigaz­gató. Havi fizetése 2640 fo­rint. Ehhez jön 600 igazga­tói és 300 területi pótlék. Túlórákból is összejön 250— 30Q forint. Sok a továbbta­nuló kolléga, bőven akad helyettesítés ez is hozza a forintokat a Konyhára. Az 1*73. február vasárnap szórakozásról. Igaz, a kísér­tés sem volt nagy, hiszem Temken se presszó, se cuk­rászda. A színházat, a mo­zit, a hangversenyeket pó­tolta a televízió. — Ha ötöse lenne a lot­tón? — Nem tudom mit csinál­nék vele. Hármasom épp a ; múlt héten volt Talán vá­rosba költöznénk, ott ven­nénk házat. A gyerekek mi­att jobb lenne. Erről beszél a férj is, aki a sok elfoglalLsagia hivat­kozik. — Néha elfárad az ember. Majd mindent a pedagógus­nak kell csinálnia falun. Volt olyan év, hogy hat munkatervet kellett készíte­nem. Es emellett tanítani, igazgatni, helyettesíteni. Jó lenne egy kis pihenés ... Most nézzük a pályakez­dőket, akik öt-hat éve él­nek, dolgoznak falun. Jurányi István és felesége — mindketten tanítók — néhány éve dolgozik Kom­lón. Fiatal házasok, ai má­sodik gyerek csak másfél éves. Szolgálati lakást kaptak, tágas két szobát, konyhá­val, kamrával A fürdőszoba persze hiányzik, de úgy ter­vezik. hogy idővel — peda- góguskölcsönből — lakást építenek. Ahhoz persze kell a pénz. Hogvan is gyűlik össze? Íme a számvetés. A feleség • Pótlékokkal együtt 2440 forintot hozok ’ haza havonta. Van még négy túlórám. A férj: 2100 forint, plusz öt túlóra Nem túl sok, de ueta » kéve*. _______ ! M arad még az ületmény­föld. Ez évente hatezer fo­rintot jelent. Jól jön, mert egyben kapják, s ilyenkor lehet nagyobb tételben vá­sárolni, mert havonta nem túl sok tartalék gyűlik. — Nyáron szeretnénk épít­kezni. A telket már egy év­vel ezelőtt megvettük, mo6t viszont legalább húszezer forintot kell összegyűjte­nünk. Szórakozni nem já­runk, öltözködni nem szok­tunk a legújabb divat sze­rint, így, ha nehezen is, de egy fizetés megmarad. Ér­demes spórolni, hiszen egy év múlva már a sajátunké­ban lakunk: három szoba, összkomfort lesz. Ügy élhe­tünk, akár a városiak. Nem is vágyunk innen sehová —■ bizonygatja az asszony. A jövő? Bizony hosszú évekig spórolnia kell a Ju­rányi házaspárnak, hiszen az új lakásba új bútorok du­kálnak, s erre is gyűjteni kell a pénzt A kocsi még csak álom, eltelik még vagy tíz év, mire megvehetik. Munkával, gondokkal, öröm­mel vegyesen. S aklcor épp ott tartanak majd, ahová Mészárosék eljutottak. Hogy élnek, mennyit ke­resnek a falusi pedagógu­sok? Akikkel beszéltünk. azt mondták: jól. Nem minden­ki így vélekedik. Nem, mert ki-ki másképp rajtolt Nem, mert nehéz annak, aki egye­dülálló, s ráadásul pálya­kezdő. Kereshet albérletet, fizethet mindenért, lemond­hat a városadta lehetőségek­ről. Legalábbis addig, amíg révbe nem jut, jó néhány év késésseL A lehetőség azonban — igaz, áldozatok árán — adott. A pedagógus számára sem el­érhetetlen az összkomfort, a kocsi, a kényelem. Igaz, többet kell áldozni, spórol­ni, várni. S az ár sem kevés. Több évtizedes szorgos munka. Pécsi István Kifelé a hullámvölgyből íl CsáriBiralpi viszi a pálmát Megyénkben 75 ezerrel emelkedett a mozinézők száma Egy évtizede tapasztaljuk, hogy kevesebben járnak mo­ziba. Egy országos adat: 10 év alatt 140 millióról 75 mil­lióra csökkent a nézők szá­ma. Heves megyében is év­ről évre kevesebben váltot­tak mozijegyet. A legújabb megyei adatok azonban már jó hírrel szolgálnak. Az 1972- es esztendő fordulatot uo- zott: 75 ezerrel emelkedett a nézők száma, pontosan 2 105 000 látogatója volt a megye filmszínházainak. Ezek a számadatok már jel­zik, hogy a közönség vissza­tér a mozikba. Az eredményt gondos szer­vező és előkészítő munka alapozta meg. A Heves me­gyei Moziüzemí Vállalat már évek óta arra törekszik, hogy a filmszínházak játszási rend­jének helyes kialakításával és megfelelő előadásgazdálko­dással minél jobban kielégít­se a lakosság igényeit A vá­rosokban és a nagyobb köz­ségekben például ma már több előadást tartanak, mint a korábi években. Az előadá­sok számának növekedése a megyeszékhelyen a legna­gyobb. 1964-ben még csupán 1600 előadást tartottak, 1972- ben már 3000-et. A több elő­adás természetesen változa­tosabb műsort ígér, s így a lakosság különböző rétegei rendszeresebben megtalálják az érdeklődésüknek és ízlé­süknek legjobban megfelelő filmeket. A több előadás és a gazdagabb választék eredmé­nye, hogy Egerben 41 ezerrel, Hatvanban pedig 12 ezerrel emelkedett a nézők száma. Gyöngyösön a Puskin Film­színház átalakítása miatt csökkent a látogatók száma. És most nézzük a filmeket. 1972-ben 17 ország 158 filmjét mutatták be me­gyénkben. 24 magyar, 28 szovjet, 20 amerikai, 13 cseh­szlovák, 12 francia, 10 angol filmet láthatott a közönség. A további filmek Romániából, az NDK-ból, Svédországból. Kubából, Bulgáriából, Ju­goszláviából, Lengyelország­ból, az NSZK-ból, Olaszor­szágból és Kanadából érkez­tek. A választék tehát jónak mondható. Problémák csupán a ma­gyar filmekkel adódnak. 1972-ben ugyanis tervszerűt­len volt a magyar filmek megjelenése. A nyári hóna­pokban például a filmforgal­mazó vállalat nem jelentetett meg új magyar filmet, s így ezek hiányoztak a városi mozik müsoráróL Ezért is csökkent mintegy nyolcezerrel a magyar filmek nézőinek száma. A szovjet filmekből több mint négyezer előadást tar­tottak a megyében, s a nézők száma közel 300 ezer volt. Különösen novemberben és decemberben az 50 éves jubi­leumi ünnepségek keretében vonzottak nagy közönséget a szovjet filmek. A népi de­mokratikus országok filmjei­nek látogatottsága több mint 20 ezerrel emelkedett a műit esztendőben. Szemléltetésül érdemes megemlíteni néhány film si­kerét is. A bemutatott filmek közül a Csárdáskirálynő arat­ta a legnagyobb közönségsi­kert, 32 ezer nézője volt. A magyar filmek közül jelentős sikernek számít a közéleti töltésű Jelenidő is, amelyet 21 ezren néztek meg. A leg­nagyobb sikerű szovjet film a Kétéltű ember volt (18 ezer néző), de sikere volt a Belo­rusz pályaudvar című alko­tásnak is (13 ezer néző). Nagy sikert ért el az NDK indián- sorozat legújabb filmje, az Osceola is, a nézők száma el­érte a 30 ezret. A Sztrogoff Mihály című bolgár filmnek hat hónap alatt 13 ezer néző­je volt. A nyugati filmek listáján a Mackenna aranya című ame­rikai film vezet: 28 ezren nézték meg. A Mr. Tibbs nyo­moz című amerikai filmnek 17 ezer, míg a Kalóz meny­asszonya című francia film­nek 16 ezer nézője volt. De nemcsak a kommersz filmek arattak síkért. Pozitív jelen­ség, hogy a politikai töltésű nyugati filmek iránt is egy­re jobban érdeklődik a kö­zönség. A Lovakat lelövik ugye? című amerikai filmet 17 ezren, az Egy rendőrfel­ügyelő vallomása az állam­ügyésznek című olasz filmet pedig 19 ezren tekintették meg. Az 1972-es esztendő ered­ményeihez tartozik, hogy Bu­dapest es Debrecen után Egerben megnyílt az ország harmadik filmmúzeuma. amely négy hónap alatt 30 előadást tartott. A mozin^zők számának növekedéséhez, kü­lönösen az értő közönség for­málásához jelentősen hozzá­járul a filmművészeti isme­retterjesztés is. Ezt a célt szolgálják többek között a filmklubok is. A megye 18 filmklubja háromezer tagot számlál. A filmeken túl a mozi há­lózat korszerűsítése is növeli a nézők számát. Evenként mintegy ötmillió forintot for­dít a Heves megyei Mozi üze­mi Vállalat a filmszínházak átépítésére, korszerűsítésére. 1972-ben a helyi tanácsokkal együttműködve korszerűsí­tették a lőrinci filmszínházat, új mozival kombinált műve­lődési otthon épült Mezőtár- kányban, Halmajugrán és Istenmezején. A már említett gyöngyösi Puskin mozi fel­újítására négymillió forintot költ a vállalat. . fm) 5,9 négyzetméter park egy lakosnak Megjelent a legújabb épí­tésügyi évkönyv,' amely sók érdekes adatot közöl az épí­tési piac helyzetéről, a lakás­építésről és számos egyéb építésügyi eseményről. Töb­bek között megállapítja, hogy 1971-ben az összes parkterület 5,2 százalékkal bővült, s a gyermekjátszó­terek száma 7,7 százalékkal emelkedett. Az ismertetett adatok szerint az ország la­kosaira átlagosan 5.9 négy­zetméter, ezen belül ( a fő­városban 5,3 és a megyei varosokban 979 négyzetmé-. ternyi parkterület jut; Az or­szágos átlag azonban lénye­gesen kisebb a nemzetközi átlagnál, és alig több mint a fele a szakirodalomban át­lagosan elfogadott normák­nak. Kétségtelen tehát, hogy az eddiginél is gyorsabb ütemű1 parképítésre van szükség, mert mindinkább ellensúlyozni kell az urba­nizáció ártalmait a zöld te­rületek kiterjesztésével is. A fiatalok kölcsönért fut­kostak, hogy be tudjanak fi­zetni a KISZ-lakásra. Adott B. István vállalata, adott D. Ilona vállalata is: adott né­hány ismerős. Befizettek harminchatezer forintot. A KISZ-lakótelep egyik külte­rületi fennsíkon épült. Egy- fortpa házak, praktikus, ol­csó, kétszobás lakások. B. István és a felesége estén­ként, a másfél óra szabad idejükben, a sáros agyag­ban, homokhalmok és mal- terosládák között sétálgattak karonfogva, talán szorgalma­sabban, mint jegyességük hónapjaiban. Minden új tég­lát számon tartottak. Néha velük ment B. István apja. Türelem, gyerekek. Te meg ne légy már olyan dü­hös, ha otthon vagy. Látom, kezded elveszíteni a fejedet. Mit vársz az apósodtól? Ilyennek nevelték, ilyen mak­rád. Kerüld ki a forró pon­tokat Az em­ber csak akkor vitatkozzék, ha értelme van. Ne feleseljen a fal­lal. A fal, az fal, majd ösz- szeomlik egy­szer. 1 — Apámat bántotta valaki a családban a meggyőződésé­ért? ^ — A család­ban nem. De­hogyis. Inkább biztattak. A csendőrségen bántották. — Akkor ezt maga nem értheti. — Szamár vagy, fiacs­kám. De azért büszke va­gyok rád! ★ Októberben kész a ház. De nem ők költöznek az első emelet hármas lakásba. Mi történt a téli — tava­szi hónapokban, hogy egy­szerre — vagy lassacskán — elviselhetetlenné vált B. Ist­ván élete? Nem tudni. Csak találgat­ni lehet A tény pusztán annyi, hogy B. Istvánná na­ponta hallotta otthon: meg­csalja a férie. Ezzel, azzal amazzal. A féltékeny fiatal- asszony futott a férje után. Ellenőrizte az autóbusz me­netidejét, ha nem együtt utaztak; észrevétlenül követ­te a város utcáin, váratlan időpontokban megjelent a munkahelyén. De B. István korul rendben volt minden. Reggel felült az autóbuszra, napközben dolgozott, délután hazament. Többnyire az asz- szonnyal együtt. Havonta vagy hathetenként éjszakai ügyeletre osztották be, vi­gyázott a pénzre. Az utóbbi hónapokban kétszer is elő­fordult, hogy ilyenkor bejött a telepre a felesége, éjszaka — gyalog a faluból —, hogy meggyőződjék róla. ott van-e István, s nem, mint otthon hallotta néhány órával ko­rábban, „istentelen barátai­val szórakozik, kétes hírű nőknél”. Ilyenkor bűntuda­tosan, sírdogálva ácsorgott a vaskályha mellett hajnalig, s kialvatlanul, de megnyugod­va ment a munkahelyére. Férje pedig ugyancsak ál­mosan tett-vett a telepen vagy a városban kószált, hogy megvárja és este együtt mehessenek haza. Biztatta, nem sokáig tart már ez a gyötrelmei, uszítás, hamaro­san elkészül a lakás és él­hetik a maguk életét. ★ B. István vállalatának párttitkára: — Februárban beszélgettem vele utoljára. Nagyon el volt keseredve. Azt mondta: nem fogom el­hinni, mit eszelt ki a felesé­ge családja. Hogy ők jönnek be az új házba lakni. István meg Ilona maradjanak oda­kint. Jól tudja persze, hogy ez egyszerű bosszantás — dehogyis hagyná ott nagy házét, gazdag padlását, pin­céjét* miMfeunapt iouLUe-_ tosságát az apósa —, de az ö idegei már pattanásig fe­szültek. Ellene fordítják az asszonyt, legalábbis ezt sze­retnék. Deltát azt nem lehet, a felesége szereti. Persze, hogy nyugtalanítják s gyö­keret vernek benne a rágal­mak, hiszen gyötrik, tépik. Csak már eltelne ez a há­rom-négy hónap! Nevetve ugrattam — de bánom most már —, hogy minek kellett neked ilyen helyre nősülni. Mint a Rómeó és Júliában a két ellenséges család. Azt válaszolta, hogy csak az egyik ellenséges, a másiknak igaza van, tehát türelmes. ★ Gyilkos-e az, akit úgy ne­veltek, hogy ha nem tudja a maga meggyőződésére té­ríteni a másik embert, meg­mérgezi körülötte a levegőt? Fogas kérdés, nem tudnám eldönteni Ki ölt tehát? Nem kétséges: B. István ölt. Az ő kezében volt a pisztoly, ő sütötte el. Az indulat, a gyűlölet, a düh azonban, amelynek nyilai naponta se­bezték, elmúlt évtizedek, talán évszázadok mélyéből jöttek. Más ember esetleg kivédte, elhárította volna ezeket az „összmárítőikben” már fáradt nyilakat. B. Ist­ván túlságosan érzékeny le­hetett, s elérkezett a pilla­nat, amikor nem bírta to­vább. Visszanyúlt értük — va­jon mennyi erő lehett még benne? — sorvadó karjával a múlt. ...... _ Véne. , „ ^ Mészárosáé tizenhét év emlékeit idézi.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents