Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
Rádlt KOSSUTH 8.20 Mezők, falvak éneke. 8.40 Harsait a kürtszó! 9.15 Mozart: Szöktetés a1 szerájból. :{ felvonásos opera. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiakoktél. 13.47 Törvénykönyv. 14.02 Krúdy: A szabadság csillaga. R.-változat. 14.49 Éneklő ifjúság. 15.10 Operettkettősök. 15.24 Rádióiskola. 10.05 Könnyűzene. 16.32 Kóruspódium. 17.05 Bartók nj’omában. 17.30 Riport Pécsről. 18.00 Könnyűzenei Híradó., 18.30 A Szabó család. 19.25 Brahms: Szép Magelone. . Dalciklus. 20.25 Az érdekről. 20.53 Népi zene. 21.25 Zenekari muzsika. 22.30 Tánczene. 22.55 Történelmi figyelő. 23.15 Verdi-operákból. 0.10 Olasz dalok. PETŐFI 8.05 Kamarazene. 9.03 Dalok. 9.12 Könnyűzene, 9.40 Fúvószene. 9.53 Könyvek, tájak, emberek. 11.40 A hétköznapok etikája, I. 12.00 Szimf. zene. 14.00 Randevú . . . Zenés délután. 18.10 Olvasólámpa. 18.25 József Attila és 18.55 Népi muzsika. 19.25 Riport. 19.40 Musicalekből. 20.28 Brecht: A vágóhidak Szem Johannája. Rádi6~ színház. 22.32 Palestrina: Marcell pápa miséje. 23.15 Nóták, Mfzsika, r™i MAGYAR 8.05 17.05 17.10 18.05 18.25 19.15 19.30 20:00 21.40 22.50 lskola-tv. Hírek. Társulások. Riportfilm. Slágerszerviz. II. ' Helyünk a világmindenségben. II. Esti mese. Tv-híradő. Jelenidő. Magyar film. Könnyűzenei hangverseny. Tv-híradó. POZSONYI 9.30 Ar érzés tized része. Tv-film. 16.10 öveges professzor kísérletei. 16.35 Telesport 13.15 Dalok. 18.25 Az Antarktiszon jártunk. Tv-sorozat. 19 00 és 22.30 Tv-híradó. 19.30 Műkorcsolya VB. Ötven éve történt Általános va^ munkásszirájk tver. esztendővel ez- ezelőtt, 1923-ban, a magyar munkásosztály helyzete a Horthy-terror nehéz gazdasági körülményei között egyre súlyosabbá, elkeserítőbbé vált. A vasmunkások sorra letettek a mun -, kát, hogy ezzel is intézkedésekre kényszerítsék a tőkéseket. Már az év elején a ' .Siemens—Schuckert kőbányai kábelgyárban sztrájkba léptek a munkások, aztán a Hercz-féle motorgyárban, majd a Magyar Elektronikai Gyárban é» a Ganz Villamossági Részvénytársaságnál is beszüntették a munkát a vasasok. Harcuk egyre terebélyesedett és a bécsi Magyar Újság január végén az' al- bertfalvi repülőgépgyár vasmunkásairól szóló beszámolójában a többi között így írt: „Budapestről jelentik: a vasipari munkások bérmozgalma változatlanul folyik tovább. A munkások üzemenként fordultak bérjavításért igazgatóságukhoz.. • Egy későbbi tudósítás a miskolci vasasok 60 százalékos bérkövetelését ismerteti és összehasonlítja a béreket az egyre növekvő árakkal , A sztrájkmozgalmak olyan mértékben szélesedtek a vasasok között, hogy 11923. február 27-én általános vasipari sztrájkot hirdettek, amely március 24-ig tartott. A sztrájkhoz, mint ahogy ezt a „Dokumentumok a magyar forradalmi munkás- mozgalom történetéből” című kötetből megtudjuk, más szakmák is csatlakoztak. A lökések a munkások bérharc caira kizárással válaszoltak. Mintegy 60 ezer munkást bocsátottak el. A sztrájk a Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének a béremelésre vonatkozó ígéreteivel ért véget. Ezrek és tízezrek csatlakoztak a vasasok példamutató harcához. Nyomdászok, faipari munkások, a férfiszabók. sőt még ’a cukrászok is béremelést kértek és a munka beszüntetésével harcoltak az embertelen körülmények miatt. Több mint 100 ezer munkás volt az utcán. Ebben az időben a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága felhívással fordult Magyarország harcoló proletariátusához. Á többi között így ír: „...először az éhség korbácsával próbálják észretéríteni az engedetlen bérrabszolgákat. Ha ez igen rövid időn belül nem sikerül, akkor a burzsoázia nem habozik, az állam erőszakeszközeit, vagyis a korrupt Horthy-kormány katonai uralmát veti be a falat kenyérért harcoló proletár tömegek ellen. Az a brutalitás, amellyel a nagy- burzsoázia dolgozik, egyúttal gyengeségének is a jele.” A magyar vasmunkások hősies, ötven évvel ezelőtti harca tiszteletet éhreszt az utókorban, a ma élő vasmunkásokban, egész népünkben. Emlékeztet arra, hogy vállalva az éhezést, a terrort, a tömlöcöt, példamutatóan szálltak szembe a kapitalista kizsákmányolással. (KS) Csomagolt vetőmag a kiskerttulajdonosoknak ftursu EG Hl VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Fél 4 és este 7 órakor Lázadás a Bountyn Kétrészes színes amerikai kalandfilm. Dupla helyáralci EGRI BRODY (Telefon: 14-VLI Fél 4 órakor Melody Színes angol flirrt a Bee Gees együttes közreműködésével. Fél g órakor Lázadás a Bounty« gyöngyösi szabadság Fél 4 és 6 órakor Anna ezer napja Másfélszeres helyáratri Este S órakor Tizenévesek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Valaki az ajtó mögött HATVANI KOSSUTH A félbeszakadt vallatás FÜZESABONY Egy rendörfelűgyelö vallomása az államügyésznek amm ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére. is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon : 117-27.) Olvassa IL llÍ fiíjUUp) L A Vetőmagtermeltető és Er- tékesítő Vállalat telepeiről nap mint nap növekvő mennyiségű vetőmagot szállítanak a gazdaságokba a tavaszi vetésekhez. Feltöltöttek a kereskedelmi hálózat üzleteit is. Február közepéig 2800 tonna tavaszi árpa-, 1100 torma kukorica- és 400 tonna zabvetőmagot küldtek a gazdaságokba. Tavaszi árpából minden igényt ki tudnak elégíteni, kukoricavetőmagból is elegendő áll rendelkezésre. Fixíroztak Olyan fenségesen jó volt a vacsora, hogy bűn lett volna rá vizet inni, hitvesi engedéllyel leugrottam hát a sarki kocsmába, egy pohár sörre. Leültem az egyetlen üres asztalhoz, aztán minden cél nélkül, csak megszokásból körülsétáltattam tekintetemet. Sétálgató tekintetem megakadt a szemközti asztalnál. Annál az asztalnál pontosan fél tucat húsz év körüli, válogatottan csinos nőszemély üldögélt. Mi az, hogy üldögélt! Ök hatan keményen mulatoztak. Kortyolgatták a jófajta konyakot. szódával, s kipirult po- fikájukon láttam, hogy bizony icipicit már be is csiccsentettek. Nyilván ünnepeltek valamit. Születésnapot, névnapot, leánybu- csút, avagy az is lehel, hogy éppen szívbéli fájdalmakat altattak el így. Ezen tűnődtem, s arra kaptam fel a fejemet, hogy a hat lány csivitelése hirtelen megszakadt. S azt kellett látnom, hogy mind a hat tekintet rám mered, ök hatan fixíroztak engem, az egy szál, védtelen férfit. Mit tehettem volna kínomban? Szemérmesen lehunytam a szememet. Erre harsányan összeborultak. Mintha parázson ültem volna, felpattantam, szaladtam a mosdóba, megnézni, hátha félrecsúszott a nyakkendőm, hátha komikusán Importtal együtt Is csak M—85 százalékos arányban tudnak eleget tenni a zabvetőmag megrendeléseknek, ebből a növényből tehát kisebb kínálatra kell számítaniuk a termelőknek. Kisebb- nagyobb hiány van tavaszi bükköny-. étkezési borsó-, zöldbab-, saláta- és zellervetőmagból. A kiskerttulajdonosok számára a tavalyinál 15 százalékkal több kis- csomagolású zöldségvetöma- got hoznak forgalomba. (MTT) Konzerv- történeti múzeum A Nagykőrösi Konzervgyár konzervtörténeti múzeumot rendezett be a gyár területén, ahol bemutatják á konzervgyár fejlődését. Nagykőrösön 1922. óta készítenek konzerveket. Képünkön: valamikor ilyen kis vödröcs- kékben tárolták és szállították a gyümölcsízt. (MTI Foto — Király Krisztina felv. — KS) Húsz év alatt száz új város AZ URBANIZÁCIÓ, a városiasodás hatása hazánkban is egyre inkább érzékelhető. 1960—70 között az 1500 lakosú községeink tényleges népessége majd félmillióval, a 2000 alattiaké együttesen több mint egymillióval (8 százalékkal) fogyott. Ez a tendencia az ország minden megyéjére, tájegységére jellemző. A legnagyobbmérvű apadás a hagyományosan agrár szerkezetű alföldi megyékben mutatkozott Viszonylag kisebb a népesség csökkenésének aránya az ipari többközpontú (Borsod, Nógrád, Veszprém) és a fővároshoz közelebb eső (Pest, Komárom, Fejér) megyékben. Bár a tényleges népességcsökkenés az utóbbi években némileg mérséklődött, az irányzat továbbra lefelé tart. A kis népességű községek többsége — közel 80 százaléka — a Dunántúlon és északon helyezkedik el, ahol a közelfekvő, sűrűbb ipari, bányász városok felszívó hatása továbbra is növekedni fog. (Előbb ingázás, aztán szükségszerűen áttelepülés a folyamat vége.) A túlnyomó- részt szántóföldi gazdálkodást folytató agrár-kisközségek népessége — egyebek mellett — a mezőgazdasági gépesítés fokozódása következtében is tovább csökken. Az urbanizáció összetett folyamat. Jelentős demográszeniembe log a hajam, hátha tintás az orrom hegye. De nem. Rendben volt az arcom is, az öltözékem is. Visszaültem a sörömhöz, ök pedig továbbra is kegyeüe- uül fixíroztak. Kínomban-keservemben emlékezetemben kotorásztam: mit is tesznek a magányosan üldögélő nők, ha fixírozzák őket a férfiak? Még éretlen ifjú koromból tudom, hogy a nők olyankor elfoglaltságot keresnek. Előveszik a hivatalban félbehagyott kötést, horgolást, avagy szatyrukból előkerül valami folyóirat vagy regény, esetleg napilap, láttam olyan hölgyet is, aki végső elkeseredésében — il- lik, nem illik — o köröm- reszelőnél talált menedéket. Így kellene hát nekem is védekeznem. De jaj, mivel se kötni, se horgolni nem. szoktam, pamutok, cérnák, kötő- és horgolótűk nem lé- fedzenea .« zp&bem&eu, ily módon nem terelhettem el ai hölgyek figyelmét magamról. < Könyv természetesen nem 5 volt nálam, sőt napilap sémi lapult a zsebemben. Es ők< mind szemérmetlenebbüli fixíroztak engem, az egyj szál védtelen férfit. Későbbi kuncogva félhangos meg-< jegyzéseket tettek, számra,\ fülemre, orromhegyére. Ezt < már nem lehetett tűrni. Fel- < hajtottam a sörömet, fizet-\ tem, s menekültem. De menekülés közben még egyszer végighordoztam tekintetemet a kocsmán. És elkeserített a közöny. Mert azt kellett látnom, hogy a kocsmában bőségesen voltak hölgyek. Volt kövér is, sovány is, csúnya is, csinos is. De annyi nőszemély között nem akadt egy lovaglás hölgy, aki értem, az egy szál magányos férfiért, fel -rhe volna a szavát. Sőt. az öklét... S wum Lajos fiai, gazdasági — ipar, kereskedelem, szolgáltatás, stb. — továbbá társadalmi, műszaki és más változásokkal jár. É folyamat módszeres vizs- gálása és a jelentkező problémák megoldása a közigazgatás folyamatos és intézményes közreműködését igényik Az urbanizáció eredményeként a közigazgatási feladatok arányaikban változnak, sőt újabb feladatok is jelentkeznek. A községi igazgatási szervezetben az utóbbi évek lényeges strukturális változásokat hoztak: kialakult a községi egységes szakigazgatás, a községek eltérő jellegét, differenciálását a nagyközségi kategória létrehozása fejezte ki, a közös tanácsok alakításával, és egyes szakigazgatási feladatok helyenkénti körzetesítésével törekvések indultak meg az integráció irányába. A VÁLTOZÁSOKAT az új tanácstörvény állandósította. A községek, a helyi tanácsok hatásköre, önállósága erősödött. A feladatok végrehajtását biztosító körigazgatási szervezet azonban formáját és működési módszereit tekintve még számos átvett, régi vonást tükröz. Ez egyben azt is jelenti, hogy a közigazgatási szervezeti formák és működési módszerek a szocialista társadalmi fejlődéssel nem tartanak mindig lépést. Az eredményes, a szocializmus célkitűzéseit jól realizáló közigazgatás, alapvető társadalmi érdek. Ma minden ország igazgatásának égjük alapproblémája a községi igazgatási szervezet korszerűsítése. A községi tanácshálózat nagyságrendileg megyénként és országszerte még ma U meglehetősen eltérő. Például a községi tanácsok népesség- számának szélső értékei között közel százszoros különbség van. Az alsó határértéket képező néhány száz és a felső határértékeken álló 30 ezer főnyi népességgel rendelkező községek közötti skálán helyezkedik el a többi község. Zömük a kisközségek sorába tartozik. E helyzeten kívánt változtatni a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, amikor Békés, Kiskőrös, Mezőkövesd és Nyírbátor nagyközséget várossá szervezte, — valamint községegyesítéseket és községi közös tanácsok szervezését határozta el. A hazai településhálózat fejlesztésében 100—110 város kialakulásával számolnak 2-r3 évtizeden belül a településhálózat-fejlesztés szakértői. Ez a tendencia a városok és a vonzáskörükbe tartozó községek, falvak jövőbeni kapcsolatainak, szervezeti-igazgatási problémáinak rendezését is új oldalról veti fel. A városigazgatás témakörében fontos problémát jelent a nagyvárosok, városok vonzáskörének igazgatása is. A KÖZSÉGI ÉS városi igazgatás önállóságának, a központi kormányzati irányítás hatékonyságának növelése, valamint a növekvő jelentőségű területfejlesztési és szolgáltatási feladatok koordinált ellátása a megyei igazgatási szervezet és tevékenység lényeges átalakításával jár együtt. A megyék igazgatási szervezeteire háruló feladatok olyan új követelményeket támasztanak, amelyek ellátása az igazgatási szervezet sokoldalú vizsgálatát igényit Dr. Berkes József A tanácstörvény végrehajtásánál« tapasztalatai Az általános tanácstagválasztás közeledtével a Minisztertanács Tanácsi Hivatala \ összegezte az új tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese hétfőn tartott tájékoztatóján a MUOSZ-ban elmondta; a törvény alapvető társadalom- és gazdaságpolitikai céljai helyesek. A törvény jó kereteket biztosit a tanácsi munka eredményes ellátásához s jól szolgálja az állampolgárok érdekeit. A tanácsülések légköre a korábbiakhoz képest — mint megállapították — lényegesen megváltozott; nevezetesen a tanácstagok aktivitása, s az interpellációk száma is nőtt. Varga József elnökhelyettes a továbbiakban elmondta, hogy a tani '•••' ■ szerkezete kiV rületszervezési in; kidolgozásának időszakú Varga József ezután a tanácsok gazdasági tevékenységéről szólt. Mint elmondta, a tanácsok az elmúlt kél esztendőben csaknem 4(1 milliárd forintot fordítottak a városok és községek fejlesztésére; új lakások építéséhez mintegy 20 milliárd forintot használtak fel. Körülbelül 4 milliárd forintot a kommunális ellátás javítására, az út-, valamint a víz- és csatornahálózat bővítésére költöttek. A tanácsok az idén 25,8 milliárd forinttal gazdálkodnak. Ez az összeg pontosan 8,5 százalékkal több, mint az elmúlt évi volt. Végül elmondta, hogy az április 15-én sorra kerülő általános tanácstagválasztás előkészítése mindenütt megfelelően, jó színvonalon halad, az összeírás rendben befejeződött. 19X3. február
