Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-27 / 48. szám
Weöres Sonder mesejáfélisnak egri x bemutatójáról Weöres Sándornak eddig egyetlen színpadra került művét, a 20 képből álló kalandos játékot, az A holdbéli csónakost a tanárképző főiskola irodalmi színpadának lelkes fiataljai nagy sikerrel mutatták be az egri úttörőházban. Az előadást hirdető falragasz nemiképpen meg levesz- i az érdeklődőt, mert kel- részes játékot ígér. mint ahogyan a szöveg mondja: Weöres Sándor verseiből. Ez így nem egészen pontos. Ennek a Kalandos utazásnak a keleti Ős-Magyarországban, Szkitiában, Kínában, Keltaországban, Spartában, Knosszoszban, a majmok országában és a felhők között nemcsak a Weöres Sándor által költött versek, rigmusok, nagyszerű táneritmus- ' utánzatok a mérföldkövei. A mese prózai, — ha úgy tetszik — színpadi építkezése sokkal több és masabb a versek itt-ott megjelenő gyöngyszemeinél. Weöres kézirata elején Gyergyai Albert Árgiusából citál, Vörösmarty Csongor és Tündéjéből vesz idézetet, bizonyára annak érzékeltetésére, hogy itt egy nagyszerű hagyomány modern változatáról, folytatásáról ’van szó. Az igaz, hogy elsősorban versek, ritmusok csobogása ejt meg itt minket, de lehetetlen oda nem figyelni arra a varázslatra, amely a szemünk előtt folyik: hogyan vív meg Vitéz László a kínai császárral, mi történik a su- mir főpappal, Memnonnal, a szerecsen fejedelemmel, a krétai. a spártai királlyal. Színre kerülne itt Menelao- szon túl. Helena, az a csodálatos szépség is, akiért Trójában annyi vér folyt. Xít Az ifjúsági irodalomról A könyv, az irodalom országos akcióiban a gyermekes ifjúsági irodalom szerényebb helyet foglal el, mint megilletné. Ezért figyelemre méltó néhány megyei tanácsnak az az elhatározása, hogy gyermek-könyvheteket, illetve -hónapokat rendez. Március 17-től 25-ig a szombathelyi megyei könyvtárban játékos vetélkedők, író-olvasó találkozók lesznek, amelyek szervezésében részt vesz a megyei úttörő-1 elnökség is. Vándoroltatható } könyv- és illusztráció-kiállítás kelti majd fel a fiatal} olvasók figyelmét. Az első} ízben rendezendő gyermekkönyvhét az ifjúsági művek} szerzői, a könyvtárosok szá- } mára is fórum lesz majd né- 5 zeteik, véleményük cseréjé- } re. A találkozón neves írók is } részt vesznek. Másodízben rendezik meg! Nyíregyházán március 28. és< május 1-e között az érdekes-! nek ígérkező könyvtárosok! és szülők beszélgetését. < amelynek célja, hogy kiala- < kítsák a gyermekek olvasóvá 5 nevelésének kívánatos} módját, sorrendjét. A nvir-J egyházi gvermek-könyvhónapj új vonása, hogy a megyével } határos országok kiadói, valamint a jugoszláviai Fórum! Kiadó képviselői is részt 5 vesznek a náluk megjelenő} magyar nyelvű könyvekről ) szóló tájékoztatóval, illetve} az azokból rendezett, vándo-} roltatható kiállítás bemutatá-j sával. A soproni óvónőképzőben! a legkisebbek hevelöi ve-5 hetnek részt olyan eszme-5 cserén, ahol az óvodások iro- < dalmi nevelése szerepei napirenden. A május 7-én és 5 8-án rendezendő eseményen < írók — többek között < Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes, Hárs László — is részt vesznek. Egerben március 13-án a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán lezajló tanácskozás a leendő pedagógusok és az ifjúsági irodalom kapcsolatát vizsgálja. Mint a Móra Kiadónál elmondották. készséggel támogatják témaajánlattal és előadókkal a hasonló jellegű helyi kezdeményezéseket. Sugár István: nő osztályzatot juttatott 'a főiskolás fiataloknak. Weöres Sándor kalandos játékában a szöveg minden része megejtően szép. A mesék csillogását és hamvassá- gát érezzük minden mondatán, mert a költő hisz a szó erejében és szépségében, illetve abban a varázsban, amely a zenélő szavakból előcsalható. A rendező — nagyon helyesen — a dallamos szövegre építette fel elképzeléseit és nem tétovázott azon, hogy a kis színpadon kik és hol férnek el: a mesében a jelmezek és a szavak mindent értésünkre adnak. Szüle Rita, Bukovenszky László, Hacsi Lajos, Mrázik Katalin, Iványi Katalin állnak a szereplőgárda élén, természetes játékukkal és jó szövegmondással, de részese a nemes vállalkozásnak és a sikernek a többi közreműködő: Molnár József, Bekássy Erzsébet, Kakuk Jenő, Ko- repta Katalin, Müller János. Fekő Árpád, Szabó Ferenc és Vikovich Zoltán is. A díszleteket Pilisy Elemérné tervezte és szerény eszközökkel biztosítottá á játékteret a kalandhoz. A zenei betétet Fekő Árpád szerezte, a jelmezeket Hlavnyai Ágnes tervezte. Csak dicsérni és bátorítani tudjuk a főiskolás fiatalok vállalkozását. Egy-egy ilyen példa arról győz meg bennünket, hogy a fiatalság komolyan veszi önmagát, hivatását és a művészetet. Ez ;í másfél órás előadás ugyanis sok-sok munkát, szorgalmat és nem kevés tehetséget is kívánt. (farkast w. világ legmagasabb tv-tornya HOL VAN a világ legmagasabb televíziós adótornya? — kvízjáték kérdése is lehetne ez, de nem valószínű, hogy bármely vetélkedő- szervező felhasználná ezt az adatot. Oly nyilvánvaló: a/ osztakinói televíziós torony, Moszkvában. .. De a hatalmasak közé tartozik a tokioi. sőt a berlini, új torony is. Es az érdekes az lenne, hogy ha egy ilyen kérdési kapnának mégis a játék résztvevői, igazság szerint mind megbukhatnának a válasszal... Mert a világ legmagasabb televíziós tornya» jelenleg Magyarországon van. Kékestetön! Ott van, ahogy köznyelven mondják: a ..Kékes”. Ezer méternél is magasabban. így, ha igaznak bizonyulnak a fizika, illetőleg ezen belül az elektromágneses hullámok törvényei, innen — jó időben az emberi szem, jó és rossz időben az elektromágneses hullámok, „látnak” el harmad, vagy fél magyarországnyi területre. Lapozgatom visszafelé televízió múlt heti műsorát, s közben azon tűnődöm, hogy „tisztességes” hét volt ez. Olyan műsorok fémjelzik, mint akárcsak a szombat esti variációk a „Véletlenedre, vagy a kedélyes és helyenként igényes Farsang című fai-sangi összeállítás, avagy a nemes szándékú, bár kissé unalmasan és túl didaktikusán induló Helyünk a világmindenségben című, ismeretterjesztő sorozat első része. De bízvást ide sorolhatnám a képernyőn is megkapó, helyenként lira» szépségű szovjet filmst, a Tűzön nincs átkelést, amelynek elsősorban női főszereplője, a Tanyát- alakító Inna Csuri- kova. Kovács Kati kiemelkedő szinkronjával, a hét kétségkívül egyik emlékezetes művészi alakítása volt. ÉS MOST mégsem ezekről, avagy akár csak egyikről szólnék, hanem e rovat ha-, sábjain szokatlan témáról inkább, — a technikáról. A „kékesi” technikáról. Nem 1973. február 27., kedd Közeledett azonban a párád! búcsú, amikor nagy víg- ság van a faluban, este pedig tánc a kocsmában. A párád» ember sem marad el a péterfalvi, meg a domaházi barkó mellett, a mulatságban, meg a verekedésben. Ottan is csizmaszárba dugott késsel járnak még a templomba is, kát még a kocsmába. Szólt a zene, repült az iccés, dongott a palóc feje és már egy párat a kút mellett mosogattak, hogy tovább verekedhessen. Egyszer csak ..ácsit” kiáltanak a cigánynak. Elhallgat mindenki, és Kévésre tekintettek, hogy talán köszöntőt akar mondani, mert ehhez is értett őkelme. Nagy volt azonban a riadalom, midőn Kévés egy szót sem szól, hanem halott- halványaa Un.utWM. * Útinak. Mély csend következett. .. Egy kis szöszke ember helyesen: András), számolni valónk van! — Kezeinél fogva, szó nélkül kivezeti a falu fölé, az öreg Mátra aljába, és pisztollyal szíven lövi. Csak a pisztolydörrenésre tér magához a nép és tudta meg, mi is történt. Mire az elöljáróság, meg a faluban cirkáló két pandúr a helyszínre kisietett, Párád legizgágább emberét. Kévés Imrét, (azaz Andrást) ott találták átlőtt mellel, kiterítve a harmatos gyepen. Megölte Vidróczky! — De még szép halált szánt néki, mert pisztollyal végezte ki, amit'nem szokott! — mondogatták a' parádiak. Sőt még a temetéséről is gondoevagyok szakember, csak a technika használója es élve zője, ha lehet azt a bizonyos technikát használni és élvezni. Azt tudom, s ez a lényeg, gondolom, hogy valami azért van, hogy- — legyen. Hogy hasznot hajtó és használható legyen. Ha valami használhatatlan, akkor nincs is. A dolgok értékét a mindennapok gyakorlatában a használati értékük adja meg. Nem tudom, hogy rgy ahogyan van. mennyi és milyen a használati értéke a kékesi adótoronynak... Illetőleg úgy tudom, mert úgy látom, még pontosabban, mert egyre gyakrabban nem látom, — hogy meglehetősen sok gond lehet ennek az értéknek a fenntartásával. Gyakorlatilag ma már mindennap „kiesik a Kékes”, de a kiesések között is gyakori az igen rossz minőségű kép továbbítása, úgyhogy a világ legmagasabb adótornya tövében élők irigykedve figyelik már a, ..csak ’ közepes nagyságú pécsi adót, ahol már színes vételére is lehetőség nyílik. .. E sorok írójának fogalma sincs arról, hogy mi lehet mindénnek az 'oka, e sorok írója csak együtt mérgelődik azzal az egy, vagy talán kétmillió nézővel, aki pislogva bámulja a n^ma és fehéren vibráló képernyőt, — várva, hogy mikor kapcsol vissza az a fránya Kékes. E sorok írója csak abban bízik, hogy akiknek van fogalmuk erről, legalábbis szót ejtenek a nagy nyilvánosság előtt az okokról és gondokról, s ami a legnagyszerűbb lenne: orvosolnák ezeket a gondokat. MERT ősi mondás: minden televízió annyit ér, amennyit látni lehet a műsorából! Gynrkó Géza Számítottak a fiatalokra Értékelték a határozat végrehajtását a Mátraalji Szénbányáknál (Tudósítónktól): A vállalat igazgatósága, a szakszervezet és a KISZ bevonásával értékelte, mit tettek az 1970-es párthatározat és az annak nyomán született kormányrendelet megjelenése óta az ifjúság helyzetének javításáért. Megállapították, hogy az üzemek képviselői általában bevonták a KISZ képviselőit az üzem munkáját és a fiatalokat érintő kérdésekről folyó tanácskozásokba. Biztosították a KISZ munkájához a feltételeket. A gépszerelő üzemben például a kiemelt termelési programok végrehajtására szocialista szerződést kötöttek a fiatalokkal. Igyekeztek a fiatalok lakásproblémáinak megoldásához is segítségét adni. Keséden és Petőfibányán a lakás- elosztásnál a fiatalokat előnyben részesítették. Az építkezésekhez igényelt kölcsönösszegeket a vállalat igazgatósága a rászorultság és az érdemesség alapján folyósította. Az ifjúmunkások lakáshelyzetének könnyítésére Petőfibányán lakásépítő szövetkezetei hoztak létre, s 1972-ben hozzáfogtak 20 laodalép hozzá, megfogja a kodott, mert egy frisse' kezét. tölt fenyőgally-koszorút n = Gyere csak Imre, (azaz lyezett a fejéhez. Ilyen fenegyerek volt az a Vidróczky!... Eddig Komárom.v s/.olgabíró uram beszámolója. Két apátfalvi véres história Vidróczky Marci két állítólagos apátfalvi gaztettét is ösmerik a helyi, a mai bélapátfalvi öregemberek. Megtörtént-e, nem, csak a jóságos ég lehet a megmondhatója, de mindenesetre két szörnyűséges gyilkosság, melyet a faluban követett el a haramia, napjainkban is hagyományként él a jó palócok körében. Meg kell jegyeznem, hogy mindkét esetet egy tudományos kutató gyűjtötte a helyszínen. Csanádi József bácsi, aki 1969-ben 82 esztendős volt, igy mesélte el az egyik be- t yártörténetet. Csanádi bácsi anyósának az édesapját, aki juhász volt, — mint oly sokat, — agyonütötte Vidróczky betyárbandája. Védte a bacsó a birkáit. mert el akarták a zsivá- nyok hajtani a nyáját. — Ne hajtsátok, mert ismerlek benneteket! — kiáltotta a haramiák felé, amikor rátörtek a nyájra. De a mindenre elszánt, minden emberi érzésükből kivetkőzött s a társadalmon kívülre szorult bűnbanda agyonverte «z ártatlan apátfalvi juhász*. „A kent belelakás megépítéséhez. Ezt a következő években folytatják. Szervezetten és körültekintően gondoskodnak az üzemek vezetői a fiatalok sport- és kulturális igényeinek kielégítéséről is. Még a távoli munkahelyeken is rendeztek be klubhelyiségeket, Gyöngyösön a fiatalok önkéntes munkavállalásával vált lehetővé sporttelep ét ifjúsági klub létrehozása. Az önkéntes társadalmi munkaakciók rendszeressé váltak, a kommunista műszakok eredménye a három év alatt több mint 600 ez»r forint volt. A vizsgálat eredményként állapította meg, hogy a fiatalok bevonása a termelési programba, helyzetük felülvizsgálata és javítása hasznos volt mindenkinek. A fiatalok nevelése érdekében az igazgatóság úgy határozott, hogy már a pályaválasztás idején igyekeznek segítséget nyújtani. Az üzemek vezetői március 21-én. a KISZ megalakulásának évfordulóján megjutalmazzák az arra érdemes fiatalokat. , 'VWW^'VWvVSA csavarták a szivibe” s • már halott ember fejébe húzták az oldalán lógó bőrtarisznyáját. A másik gaztettet, — hasonlóan 1969-ben, — az akkor 69 esztendős Ambrus Pál bácsi mesélte el a Vidróczky- emlékeket gyűjtő kutatónak, — imigyen. Az apátfalviak a Tóha- raszt nevű részen bálra készülődtek, a falu búcsújának a napján. ► Értesült a mulatságról Vidróczky Marci is, aki 400 darab juhot hajtott a falunak a búcsúhoz. Nem keli, — úgy hisszük — külön kiemelnünk, hogy lopott jószágról volt szó, egytől egyig. Húsz darab birkát adott a mészárosnak az állatok feldolgozása fejében, megtoldva még ezt a 400 birka bőrével. A mulatság után előjött a betyár, s megkérdezte az embereket, hogy jól mulat- tak-é, meg hogy fizettek-é a birkahúsért, amit kimért a mészái’os. — Fizettünk bizony! Méghozzá igen drágán is mérte a húst, — volt az apátíalvi- ak válasza. — Nem volt elég annak a sok birka, meg a nyáj bőre, — még sápot is szedett? — fakadt ki Vidróczky. tüifdyUéguk) azonban a magyar fejedelem leányának, a szépséges Pávaszemnek a boldogsága az egyedüli kérdés. Ekörül sürgölődnek-forgolódnak Bolond Istók, Paprika -Jancsi, Gyöngyvér, Hirdető dobos, Luna, a holdbéli csónakos, a különféle állatalakok, felhők, zivatarok, mennydörgés, görögök, magyarok, kelták, szerecsenek. Mert itt a személyek és a megszemélyesíthető jelenségek, tárgyak önálló életet élnek, mint a mindent lehetővé tevő mesében általában. Ezt a színpadi időben valóhan hosszú mesejátékot erősen megrövidítve, néhol csak a legfontosabb összefüggésekre figyelve és azokat dramatizálva adta elő az egri főiskolások irodalmi színpada, Ballner Károly rendezésében. Előadásuk friss és hatásos. Szándékosan a kicsinyeknek szóló délutáni előadásra voltunk kíváncsiak, mert a. gyermeki lélek, a gyermeki figyelem a legromlatlanabb. a legbiztosabb mércéje, van-e hitele annak a játéknak, ami előttünk folyik. Ennek a közönségnek a ügyelme és reagálása kitü-