Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-25 / 47. szám
J6 hírek a »nhászaffa! foglaltaié gazdaságéinak: Jelentős ártámogatásokról döntött a kormány Lapunkban 1973. január 14- én elemző cikkben („Juhtenyésztés kérdőjelekkel’’ címmel) foglalkoztunk azzal az ellentmondásos körülménnyel, hogy népgazdasági szinten hasznos, kifizetődő, üzemi (szövetkezeti, állami gazdasági) méretekben pedig mégis gyakorta ráfizetéses a juhtenyésztés. Rámutattunk arra is, hogy a magas exportigények — következésképp magas kisbárány-felvá- sárlási árak — arra ösztönzik a mezőgazdasági nagyüzemeket, hogy még az utánpótlást is tejes-, vagy pecsenyekorban értékesítsék. Vagyis olyan közgazdasági helyzet alakult ki a juhtenyésztést ágazatban, amely a legkevésbé sem ösztönzött a tenyész- utánpótlás nevelésére, hiszen az veszteséges volt. Ezért fordulhatott elő — amint ezt említett cikkünkben is megírtuk — , hogy fokozatosan csökkent és elöregedett mind megyei, mind országos méretekben az anyaállomány, s ez pedig odavezetett, hogy népgazdasági szinten egyre kevesebb — jelentős valuta-; bevételt hozó — bárányt tudtunk .exportálni. Cikkünket akkor azzal fejeztük be, hogy a negatív tendenciákat csak átfogó kormányhatározattal, komplex intézkedésekkel te- bet megállítani. Két héttel később a gazdasági bizottság is felmérte as ágazat helyzetét, s olyan döntés született, hogy a már jelzett ellentmondást sürgősen fel kell oldani. Ezután — ugyancsak • rövid idővel — a Minisztertanács a február 15- i ülésén a mezőgazdaság és élelmezésügyi miniszter már konkrétan kidolgozva is előterjesztette a probléma rendezésének módozatait tartalmazó határozat-tervezetet A kormányhatározat rövidesen írásban is megjelenik, sőt — amint Tibenszki Oszkár, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium állattenyésztési főosztályának' főelőadója a "Népújság' munkatársának elmondotta már dolgoznak a miniszteri végrehajtási utasításon is A gyors intézkedéseket —- hallottuk a MÉM-ben — az tette szükségessé, hogy az előző években kialakult mintegy 20 millió dolláros népgazdasági exportbevétel tavaly már jelentősen csökkent. Másik számadattal ki- ' fejezve ez azt jelenti, hogy •míg, például az 1970—71 években mintegy 28 ezer tonna juhhúst exportált népgazdaságunk a nyugat-európai országokba, tavaly már csupán 21 ezer tonna bárányt tudtak felvásárolni exportértékesítésre. K kormányhatározat szerint a mezőgazdasági nagyüzemek (ez év január' 1-t visszamenőlegea hatállyal!), ha a meglévő anyaállományuk 30 százalékának megfelelő számú, leellett fiatal anyákat megtartják, úgy azokért darabonként 500 forint üzemviteli ártámogatásban részesülnek. Egyidejűleg a kormányhatározat kiköti, hogy az így megtartott fiatal anyaállatokat a gazdaság 3 évig nem idegenítheti el, s u idősebb állományt sem csökkentheti jobban a eio+aii+Sf mértékénél. Ezeken kívül továbbra to 30 százalékos ártámogatást nyújtanak a beruházásokhoz, de az egy állatra jutó, eddigi 600 forintos alapnormát — ugyancsak, ez év január 1-től — 1440 forintra emelték fel Ugyanakkor ezt az ártámogatást a jövőben nemcsak aa új beruházásoknál, de c felújításoknál, korszerűsítések* mél is igénybe lehat vonni, A határozat érinti a kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokat is, ahol as ártámogatási rendszert a gyapjútermelésre is kiterjeszti, valamint a részükre eddig is biztosított plusz-támogatásokat minden kategóriában 8 százalékkal felemelték, Tibenszki Oszkár ebne»» dotta ssfc is, hoar es évbe* már készül, s T974-ben már olyan új gyapjúszabvány kerül alkalmazásra, amely a termelők és a felhasználók érdekeit egyaránt érvényesíti. A vázlatosan Ismertetett kormányhatározat szerint tehát ma már egyértelmű a válasz arra a meditációra, amelyet — egyezően a mezőgazdasági nagyüzemek vezetőivel — korábbi cikkünkben úgy fogalmaztunk meg: „érdemes? nem érdemes?” juhtenyésztéssel foglalkozni? — Érdemes is gazdaságot. És még egy jó hír az érintett gazdaságok vezetőinek, szakembereinek: az ez évben eddig — az ismert átmeneti értékesítési nehézségek miatt — visszamaradt, de már leszerződött bárányokat — ha azok a tenyészállomány gyarapítására érdemesek — a gazdaságok megtarthatják. Ugyanis ez esetben a két forgalmazó vállalat minden hátrányoskövetkezmény nélkül kiengedi azokat a szerződésből. Ez egyben tehát azt jelenti, hogy a gazdaságoknak jobban megéri visszahagyni ezeket a fiatal állatokat, mint levágásra értékesíteni. Mlndesekhen összegezésként csupán annyit fűzhetünk hozzá: ezekkel az intézkedésekkel egy-két évea belül sikerül megszüntetni a juhtenyésztés eddigi válságtüneteit, elmozdítani az ágazatot a mélypontról, s helyreállítani az optimális egyensúlyt mind a népgazdaság, mind a nagyüzemi gazdaságok, ssá- taásm, Falud! Sásdog Védetlek a szomolyai kaptárkövek A BflMr természeti rtíteaeágal ' kőié tartoznak * hegy déli lábánál felevő, úgynevezett kaptárkövek. A kupa alakú, riolifc- tuíána vágott, a peremen íedél behelyezésére szolgáló fülkéket először 1886-ban említik a leírások. Dr. Saád Andor, a miskóV- et múzeum felkérésére több évtizeden át vizsgálta ezek eredetét, s most összegezte kutatásai eredményét. A kutatások során Borsodba» több mint kétszáznegyven. Hevesben száztizennyolc, Budapest környékén pedig harminckét kaptárkövet vizsgált meg. A kutatók egy Időben kultikus eredetűnek tartották ezeket a laza kőzetbe vájt fülkéket Be, Eaád Ander, más rtgésdkd- -Msí•én, ásatásokat folytatott, de' semmi olyan tárgyat nem talált, amely ezt a feltevést bizonyította volna. A külföldi — jugoszláv, finn — szakirodalom ösz- szevetése alapján most egyértelműen tisztázták, hogy ezeket a kaptárköveket a falusi lakosság méhészkedésre készítettet Hajdan ezek a kőbe vájt üregek szolgáltak kaptárul. Erre utal elnevezése is. Egyes nehezen megközelíthető „képtárakban” a vadméhek még meat Is megtelepednek. A kaptárkövek közül a legjobb állapotban megmaradt együttest, Szomolya község határában, védetté nyílvánították. IHíg jobban is eredményesebben A TERMELÉKENYE EG te a hatékonyság növelése, a belső tartalékok optimális kihasználása. A korszerű üzem- és munkaszervezés fontos tényezői ezek, amelyek egy-egy üzem gazdasági életének jelentős Jendi tőkerekei“. Sokat hallani ezekről manapság mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Nem véletlenül, hiszen a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának határozata, amely az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére irányul, fokozatosán megvalósul. Heves megye egyik legeredményesebben működő gazdaságában, a Gyöngyös— domoszlói Állami Gazdaságban mór a középtávé fejlesztési terv kidolgozásakor nagy gondot fordítottak a termelés növelését megalapozó üzemét munkaszervezéssel. A csaknem 3000 hektáros gazdaságban két évvel ezelőtt a korábbi üzemegységek helyébe a koncentráltabb kerületi szervezetet hozták létre. Ez a szervezeti rendszer a munkaerő, a gépek és eszközök jobb csoportosítását segítette elő. Ennek alapján a gazdaságban a korábbinál eredményesebben valósult meg a szőlőtermelés és a borászat, a szántóföldi növényiérmesa- tés és az állattenyésztés. A gazdálkodó kerületek önálló elszámoló egységek lettek, amelyek egyben önálló tervfeladatokat la készítettek. A vállalati gazdálkodás megerősítésére pedig előtérbe került a pénz- és hitel- gazdálkodás. A gazdaság észszerű piackutatással megfelelő felvásárló partnereket keresett és talált termékei, a szőlő, a bor és a gyümölcs értékesítésére, A termelés előkészítésében nagyobb szerepet kapott a közgazdasági elemző munka a termelés feltételeinek megtervezésében, a jövedelmező gazdálkodás te nyereség aéfweiáséFelmérték az adott fWdrajM én közgazdasági viszonyokat, ennek alapján határozták meg gazdásági tevékenységüket A fő profil továbbra is a szőlőtermelés és a borgazdaság maradt, de ezek mellett szerepet kapott a szántóföldi növénytermesztés és s szarvasmarha-tenyésztés is. Az egyenletesen növekvő termésátlagok megalapozásához üzemi laboratóriumot hoztak létre. Ebben a laboratóriumban kémiai elemzésekkel vizsgálják a termőtalaj minőségét Adatokat gyűjtenek és szolgáltatnak a fépany ag-visszapótlásra, az Kis csoport ballag a kanyargós országúton. Elől aa ipa. Egy pillanatra megáll, iigombolja kabátját, megtör- li izzádó homlokát. Hja, nem megy , már. olyan könnyen mint húszegynéhány évvel ezelőtt. Szinte lát ja gyermekkori önmagát, ahogy fürgén capaszkodik a környező hegyoldalakon. Biztatóan hátraszól a gyerekeknek: még egy kicsit megyünk, s már ott -s vagyunk. Ám hirtelen földbe gyökerezett lábbal áll meg. Az egykori barlang bejárata sehol. Csak kőtörmelékek halmaza, nagy sziklafal. Látva a gyerekek csalódott tekintetét, nekiveti a hátáP egy fának és mesélni kezd: „Évezredek alatt vájta ki a ■barlangot a víz. Azt mesélték, hogy már az ősember is megtalálta, ide húzódott a támadó vadak előL A barlang keskeny bejárata nagyon jó védelmet adott. Később, — azt beszélik, — ide húzódott a környék népe a tatárjárás alatt is. •k Este lent a faluban tudták meg, tulajdonképpen mi is történt. A visszavonuló német csapatok a második világháború idején lerombolták a barlang feletti sziklafalat az útra. Évezredes természeti kinccsel lett szegényebb az emberiség. I. február 23, vasárnap Kipusztulóban a vándoisőlyom 231 javaslat a természet védelmében És ez, sajnos, nem az egyetlen, amit a Bükk-hegység vándora a veszteséglistán találhat. Kipusztulóban a vándorsólyom, az uhuk néhány fajtája. Az ember, a természet nagy átalakítója, olykor a természet rombolója is. Átformálja a vidék képét, a technika haladása békeidőkben is károsan befolyásolja a természet rendjét. Még amikor pihenést keres az ember a város zajától távol, akkor is akarva, akaratlan a természet rendjét szegi meg. <*'si fák ágát vágja le, hogy szalonnát pirítson, léptei megzavarják a költő madarak nyugalmát Való igaz, védeni kell a természetet, — az embertől is —, hogy valami még megmaradjon az eredetiből, az utódokra is. A pusztuló kincsek megmentése, megőrzése az Országos Természetvédelmi Hivatal nagy feladata. Törekvésük természetesen csak akkor érheti el az igazi célt, ha nem maradnak magukra, ha a természetet kedvelők sokezemyi hada segiti a törekvésüket. És mint a tények bizonyítják, akad is száz és száz ilyen önkéntes segítő: a természet „megszállottái”. Ma már törvények védik a természeti kincseket nálunk IaS ®*eka törvények —ö világ eredményeibe* isámftva — hatvan-hetven esztendő* elmaradást igyekeznek behozni. E rendelkezések egyikének értelmében a gazda a megyei tanács lett. Szakemberek véleményére támaszkodva elsé fokon itt döntik el, hogy az az érték, ami ma megvan, helyi, vagy- országos jelentőségű-e. Javaslatot mindenki tehet És tesznek is. Pillanatnyilag 231 javaslat várja, hogy eldöntsék, egy- egy erdőrészlet facsoport, szikla, patakocska vagy magános fa, védett lesz-e. Szerepel ezen a listám a kerecsendí erdő 300 éves hársfája, amely alól a szájhagyomány szerint a kápolnai csatát irányították. Az egri székesegyház előtt díszlő, úgynevezett „cseplec- meggy”, a Lenin út narancs- eperfája, de van javaslat az imókői időszakos forrás védelmére, s a mátrai Sástóra is. Ezek sorakoznának fel olyan természeti kincseinkhez, mint a Szalaj ka völgy vízesése, a Bükk emberkéz nem Igazította őserdőrészlete. Mert van azért még mit megvédeni a két hegységben. Olyan fokát kell elérni a természetvédelemnek nálunk Is, amit másutt már elértek. Nemcsak felismerésen múlott ez. Most értek meg azok a feltételek, amelyek ezt •-«a-.#, m ■ » _ ■ofcnjuijOK t ésére, továbbá az ezekhez szükséges gépek te gépi technológiák kidolgozására. Komoly feladatot kapott a laboratórium a kemizálás okszerű megvalósítására is. A növényvédő szerek felhasználásáról, az egyes szerek hatásáról szintén alapadatokat szolgáltatnak a termelésnek. A TUDOMÁNY erethnényeit tehát bevonták a termelésbe. A laboratóriumi alapadatok nagy segítséget nyújtanak a közgazdasági elemzésekhez. Ezeket az adatokat figyelembe véve készítették el a gazdaság következő tíz, illetve 15 éves fejlesztési tervét is, amelyben az üzem- és munkaszervezés úgyszintén fontos szerepet kapott. Elsődlegesen fokozzák a szőlőtermelést és az ebhez szorosan kapcsolódó borászatot. Ennek eredményeként vertikális rendszert alakítanak ki a jövőre elkészülő borászati üzemmel, ahol gépesített szólófeldolgozó és palackozó gépsort szerelnek fel. Egyszerűsítik a növény- termesztés szerkezetét. Figyelembe véve az egyre csökkenő élő munkaerőt, csak a jól gépesíthető kenyérgabona-, napraforgó- és az állattenyésztést segítő pillangós takarmánynövények termesztésével foglalkoznak. A gyümölcstermesztés frrsp segM d megépült 200 gon os hűtőtároló, s marha-tenyésztés fejlesztésire pedig az V. ötéves tervben építenek szakosított telepet. Természetesen a kialakított üzemi szervezet is továbbfejlesztésre szorul. Ezt az is m oszlói Állami Gazdasághoz csatolták s Recski Állami szükségessé teszi, hogy január 1-tól s Gyöngyös—do- Gazdaságot így tehát a korábbi két kerülethez egy harmadik kapcsolódik. A gazdaság területe ezzel mintegy 700 hektárral növekedett. A vállalati gazdálkodás tökéletesítésére Igazgatási és jogi csoportot hoznak létre. A megnövekedett feladatok megkövetelik a szakember- továbbképzést Is. A gazdaságban erre is nagy gondot fordítanak. Az idén például 16 felsőfokú technikus kíván üzemmérnöki diplomát szerezni. Ez pedig s gazdálkodás további eredményes kibontakoztatásának fontos belső tartaléka less. A GYÖNGYÖS—DGMOSZLÖI ÁLLAMI GAZDASÁGBAN okszerű alapokra helyezték az üzem- és munkaszervezést Minden remény megvan tehát arra, hogy s gazdaság teljesítse idei 100 milliós termelési-tervét. Mentőse Károly Iskolapadban - otvenhet evesen nagy munkát lehetővé to tették. Hazánkban az első lépések megtörténtek, a rendeleteken túlmenően, a Hortobágy nemzeti parkká való nyilvánításával. A következő lépésekhez tartozik a Mátra és Bükk még meglévő természeti kincseinek védelme. Törvényes és társadalmi védelme együttesen. Nem könnyű munka. Hivatott és avatott emberek százainak összefogására van szükség. És még egyre, a mai fiatalokat ránevelni, hogy mindazt, ami a természetben szép, óvni, védeni kell. Az öregedő nemzedéknek még kedves emlékei közé tartozik az évenként megrendezett madarak és fák napja Most újjászületik e régi szép szokás, hogy ezen is nevelődjék az új nemzedék a természet megbecsülésére. Védeni kell a természetet, részben úgy, hogy legyen olyan hely, ahol a városok fáradt embere megpihen, felüdül, de úgy is, hogy legye nek olyan helyek, ahová az ember „nem teszi be a lábát”, hanem hagyja a természetet a maga eredeti szépségében, zavartalanságában. Az emberrel, az emberért folyó nagy munka kezdetéről, folytatásáról van szó. S tegyük hozzá, biztató kezdetről. 1 , Deák Rozii Reggelente hétkor kezd: Indul a levelekkel, a pénzesutalványokkal, s rója Eger utcáit, hol gyalog, hol kerékpárral, Körzete jókora, hozzá tartozik az egri Dobó tér egy része, a Jókai utca, a Szabadság tér, a Bajcsy-Zsi- linszky, a Beloiannisz, a Vörösmarty, a Rózsa Károly, a Kisfaludy, a Váci Mihály utca. , Enn4 Is nehezebb járte az emeleteket, mert a pénzesutalványt, az ajánlott leveleket, nem lehet a levelesládába dobni. Valamikor — különösképp harmincegy évvel ezelőtt, amikor kezdte a pályát — könnyebb volt, hiszen fiatalon meg se kottyannak az emeletek, a majdhogy felüdítő a több kilométeres gyaloglás. S amikor sietni kell, amikor összejön a munka! Ráadásul nem is ritkán. Ilyenkor bizony jólesne hosszabban pihenni, de nem lehet, mert s levelekre, a nyugdíjra mindenütt várnak. Vona Benedek kézbesítő szerint épp ez a szép a munkában, hogy időre érkezik oda, ahol nagyon várják. Azt mondja: harmincegy év alatt megszokta; valójában ez azt jelenti: megszerette. Épp ezért tartott ki, nem keresve jobban fizető munkakört Négy gyereket nevelt fel. A legkisebb, Ágnes, még fodrásztanuló, ám hamarosan 6 is önálló kereső less. A nyugdíjig sincs sok Idő hátra. Ilyenkor az ember már a megérdemelt pihenés éveit tervezi. Nem úgy Vona Benedek! ö, közel a hatvanhoz, valóban nagy fába vágta a fejszét. Pótolni szeretné, emit uu kttizedáM ezelőtt, nem s saját hibájából, elmulasztott: beiratkozott az általános iskola hetedik osztályába, azzal a mar- kacs elszánással, hogy mindenképp átérésén vizsgázik s folytatja a nyolcadikban. Egy hónapja, hogy minden szerdán és pénteken délután, deresedé Hajjal, munkaidő után, fáradtan az iskolapadba ül, s őt órán át Ismerkedik a matematika, a történelem, a fizika, a magyar nyelv és irodalom titkaival. Vajon hogyan született ez az elhatározás? Miért vállalja egy ötvenhét éves ember, hogy felnőtt fejiel, közel a nyugdíjkorhatárhoz, ismét diák legyen? Az osztályvezetőnk említette, hogy van ilyen lehetőség. Nem sokáig gondolkodtam, hanem jelentkeztem. A család egy kissé meglepődött, majdhogy mondták: „Minek ez Ilyen korban 1”. Mégis rámhagyták, mert tudták, amit én egyszer elhatározok, azt meg is teszem, bármi áron. Hasznom — anyagiakra gondolok — nem lesz belőle. Nem emelik a fizetésem, nem kerülök más beosztásba. Mégis úgy érzem;, más ember leszek, jobban eligazodom a világ dolgaiban, ha megtanulom mindazt, amire ma már mindenkinek szüksége van. Hát ezért.. Azt se titkolja, hogy bizony nem könnyen megy '& tanulás, de abhan bizakodik, hogy maid meesmkia. Van Idő bőven, hiszen a vizsga még messze. S eztán jöhet e nyalati n—Uaif t i tß 4)
