Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-25 / 47. szám

saw *. T. a MsegftS tekeri «fi­úik: osztályából kimaradi, mert a IS éves kora éta ap­jával folytatott viszony után összeállt egy tértivel. Burai floss született tSSfc április 2-án. Az osztálynap­lóban 14 hete szerepel hi­ányzóként összeállt egy fiúvaL Konkoly Ferenc. Aaó~ nyéllel leütötte a szomszé­dot Srivburokrepedés. Meg­halt a motort ellopták... imák; verekednek. Non akarnak dolgozni Kötekedők. Krakó- han laknak Így hívják a heveri cigánytól ónját a* két helyen, ip« mbs sokat A hetedi­ket még elvégeztem, aztán peatre mentem mdtoi Két- ezerötöt kerestem. A vara- hdi. vtáa ritte» vitte*. V- méri veehadtos Matmár TL Fa reve. fatertl m nagyija Mohtár Undor, m taateá dgfaybfeé vott a«— m. Mh^—* asa^t as me** re-reta* és heart®» ős A «S «Érié. ***** «® «a®«? ttoaK arts rtítes®ta «teve Söabsat Aíssíp Ss. «»tag taife risst SS* asesstfiak a flővri a haveri vr A-ifa M e1 ^AA if^MMrilTWiteát’lMic1 Wwsj aa^ri^pri ^ ttta*. Kijöttek a «bfetek te, a aaajsBs aaae tealraáöta a Wvt a —ff» ridsSfesssSÉjs, Uri »nteivwM. vari «*»* A—hát VMá Wtaaprt kk rim taWi.es»,, Az espfeate» ---írni- tel tem, t»»i is, I» sáms a®1 káss-hss Sfc- W je'sá tarvrita*. «ssk staretas ritojía kas «rtvéteL »—*»*«— \r<—». <wga- «arf»w. — .«tetet, áteri: a Baaaü rite&St teteted grivSaSí « —wate» te*»: a® htfc h—> ara-OMV teásom. V» Vteelri te®* fiaaláds tewnh— dsäfissas*. ©jafcbhs» ——«I»® eaasaSj* feaéagsdé tata, máskába tottas jás= amir A tkmlm'rjí »ötre». «talfipl tekéből g?-sa jásaafc sasra» ■Mtee.. S® Asisesá átlegcss» ff _tg «Habart «tart «L A t iáféri teaássss a*sgás*= hűt egy atya» fás«, ridsek agy ée alatt # esaskafcriy vett bevanetas a msm&yi lyuiwJuinriluL Tavassal éa ayáraa vályogot vetnek, aa «mi cigányok a lovakkal ko­pekednek. Nyugdíjas cigány nincs Heveesk ▲ ifiN»*# árad János, • lkl<W tekola igazgatója] — Száztizenhét tanrióvan. A létszám 75 százaléka ci­gány. Nálunk még nagy-ne­hezem elvégzik a nyolc osz­tályt de vissza a rendes is­kolába már nagyon kevés kerül. Jelenleg egy cigány van az étős iskolában, aki befejezi a nyolcadikat Van­nak, »kiír ti -lennyoic-tizen­hat éves korukra végzik «1 az általánost nálunk... Je­lenleg tizenegy tanuló osztá­lyozásán, ebből hat azért mert együtt él valakivel és ilyenkor az marad az egyet­len megoldás: felmentjük őket As iskolából kikerü­lök a mezőgazdaságban nem akarnak dolgozni, máshol nem felelnek meg. Tudósítás a Danhd utódból l^AóSAAAAAAAAAAÖsA/-^A.^''-A/' ✓vA AAA/WVWiA.’'AA r. A S0 küó krumplit ée üt kiló zsírt, Ennyi Tavassal neki­látnak válykot vetni, mert Aj lakért akarnak építeni. A férj családi pótlékkal együtt négyezret hoz haza a magasépítőktől, aa asszony mart kap kétezret a tizen­harmadik élő gyerek teán. Építeni »k»riu»k valamit itt. Arról, ho® felvegyék ahaé- forintos dgányoto- járó hitelt ée máshová költözzenek, hallani ae »kar­mik. Art mondják, itt a te ;:.kogy, áld lepni tud, mérni miért nem tad? Ma szóval, akinek ahhoz van szakértelme, hogy csaljon a mérlegöl, lopjon a vendéglő konyhájában, hamisan számoljon az asztalnál és csalfán drágábban mérje az ■ olcsóbb árut, annak miért nincs szakértelme ahhoz, hogy jól és becsületesen dolgozzék? A kérdés egyálta­lán nem akadémikus, még kevésbé hatásvadászóan ki­agyalt A kérdés azért jogos, s azért is hangzik el gyakran, mert gyakran elhangzik a kereskedelem, a vendéglátás és a más, a fogyasztókkal nemegyszer szó szerint is szemben álló gazdasági ágamé képvisel ói részéről is panaszként ; „...kérem, ad eljárunk. Ml áriát seas tesztek, csak eljárunk a vétkesekkel szemben... De mit te­gyünk, ha egyszer kevés a szakemberünk , jj Valóban, mit? fa valóban: igaz c#9 ’ Még egyszer megismételve: iMw mbs taS asrih­embernek lenni, hogy tudja valaki, milyen áruból és milyen formában érdemes, lehet és hogyan kefl «ári­ái? B sorok nem is egyszer kiszolgáltatott írója, as »i«ó másodpere első tizedében lebukna a deméndl Mari nénésn «lőtt te, ha mint hentes, vagy pincér, fő­szere*, vagy éppen kávéfőző csalid próbálna a srinA- séggd, vagy m árral, avagy mind a kattöasL Az ok nagyon kézenfekvő: k ára, vagy a bm6 gáltatás amivel csalni kellene, amit hamisítani akar­nék, az olyan ismeretlen „munkaeszköz” lenne a szá­momra, hogy én lennék azoknak as áldozata, s nem azok hoznák nekem a becstelen hasznot Csalni, ha­misan számolni tudni keS, tudni ke« hol, árit és mennyiért Írásét és mikor és néha még azt te, hogy !; kinek lehet csalva, hamisan adó* árittntaő, aria I; árut adni a je®aas® teréári, ■ggymémi- «pete m egtm mi «Ét asritat Érit, m • éri m makenájirt «ri®« «**■*»- «bt Mtt ’ I j ^As a kereskedő, aki áss áteffl « lugfifi­taKh, ryín-rt kereső, de sem kereskedő, . . A kereste»» dés, az «wVe«; kérem. Htastás. Szépség, Stogy «mbs- sekkel vagyunk nap «nini; nap kapcsolatban, ho® fa» ;! adjuk nekik a szép ásufc; be® sáfceasáyök ssakéetei» | műnkkel a jó és szép beámisa s lefeemSjSk a sem n^i valósa, hogy riadhatunk... A, a «aló as égy kereskedő, mint ahc®as a feasaérisée^ás któgéAÜ« M«W»I|WW.IŐI te SljP Stesa áltetom, ha® ári ssriai «Élte«.«, vatee ate aa* a kéteégkivül jé kereriedSesek és véri harm*« «*Wk. * «avait, de a riayegét teltéttenS terigaaae Mértirew h»mte»f> aáaanlvl, savaazsá saásafc, e® idő "*4y majd "»«.ndenkl tad., de é® &sá és mag» riwi hogy g£ a asefes» hoszaa, meg a 'teaesöSettt Is gyarapítás. —, as ásás táléiaa as iesri m»k«tete hivatása« dolga. <; ltovés ss ílyea wái«ete.»r-? Sds 'sa®ea «* És aaést hál” feteanek sem is olyan kevés Öte nsweSk -sisdeesűtt as éj temestesdÓgeneséeiófc? Nem Mt«, I ve® Inkább alig hiasem S í® mit «t e® hands | HBístertő! a fiatal madéglátéjriőít, ve® teeresksdőpa- | lánía? A szeme riétí csapja be as a vendágri * »*■ ;! vöt, é®, reim ahogyan a ha! ésrik a víshea: a I« ;! aaészetee, magátéi ér.tstíd*ttséegeL MárpadSfe ha as ;! JÉeag" dörzsölt segéd í® fess*, ha as neki a teeaad- ;l Bwtee*, «irkre- as te terméssstes, he® a fiatal va® leány, az áruismeret aseílett még nagyobb goe&- éal igyekszik risajátítairi s mai magkáisssfíáeéasi! Kfáxssn ismessfcé* <! As embarbas sssgle^É t.tert épéteri ÄmsssaHteg «gyanis a legbiztosabb és a l^syömätosSsSds «p,.l<gBl vált mindig.oo | De nemesak „feadateeesP ás egyaSIsg *wa^v»i Sfc »yói»g tudatosság nriküL, váQalatílag te esalássa aa* I; veinek. Hogy ez túlságosan menáss nsegáH^ítás? Na«, ;> ha egy vendéglő, e® presszó messze nem firid aseg mondjuk a másodosztályú kategóriának, s ha ennek ellenére objektív, vagy szubjektív kifogások figye­lembevételével te, de másodosztályként dolgoafit és ; számol az „egység” —, akkor áriról van árit .Miről? Tudatos és folyamates áwirágftáarőW Bngesa, ml né fogyasztót, vállalati szinten folyamatosan és előre megfontolt szándékkal megkárosítanak, s a vállalat jogtalan haszonhoz jut A «vállalat te, as „egység" dol­gozói is és természetesen aa ott tanuló majdani fel­szolgálók is, akik ím, a harmadosztályú konyhaszag­gal szívják magukha a másodosztályú csalni tudás levegőjét És igazán ne csodálkozzék senki, ha végül elsőosztályú hamis-számolók lesznek Utóvá®» ön­művelés is létezik a világon. Erről jut eszembe: büntettek már meg legalább egvetien vállalatot is, mert vezetői tudtával ma­gasabb osztályban számolta el vendégei fogyasztását egyszóval, mert: csalt? Én még nem hallottam1! Csak azt, hogy négyforintos csalfa számolásért 85# forintra büntettek valakit — egyébként helyesen. De a négytorintok ellen nehéz áaa küzdeni, amíg a tíz­ezrek büntetlenek maradnak! r ;' — A távtaH tervridbaa merespfll «gy egésösapos bentlakára, kteegM Moote építése, fa lenn* as egyek- les járható út A gyerekek minri kevesebbel legyenek «tthoo, hogy kikerül jenek « hűvös kSrML tejn» m • terv soég tg vbat te 1885-«a ssóL Jelenleg te prdbdljiA:« ssafeeri idői Mated, ha® hantmaradjanak m tekeri- has « tegMüd* ém aleas sá hriyönk =* SSfivon tadtesritd *»­ffflne* ki terew « gygsep iák» =■ Ataeemmyst A dgá> ayek kórriőaanényrises ho», ritartazfk, ím® a hoKönk kerülő tanulókat már «nShiM áriW kágaseris let SéeaSet abból a riábSU asnriyet a heyeal asávrifidéri aéfchos iga^atá- te folytatott a® harzniss- tagú dgánycscpasttai, — ta»!Wte* ante 9&f = 9«« ® sssä a riHfeg teteárias» áss. fa M «sft «askfff = A MBte A ftariW ÜMk, a whs. «=» Sas* BAzriy«' <= Ä« te*l* » fa«S = Stod^y gejfeferi teK^St ha® hl «Sajis' tetev* a harealBe aasaSk. *­---— -----------Jt -------its­B 52^^ gSSSSBSSEBS) \R!355t SS® várna, esenesfas faay hosszú nyelű partvissal hajt- te * ház előtt frigyülesnlő «vizet Krakó főutcáte, a Dankó út beletemetkeadk as esőbe, a víz felcsap a jár­dára és a kesfcesty betonsza­lagot elborítja a sár. Az Vi­ca elején a házak még ren­desek, itt lakik Keskeny Verenené tanácstag te, és ahogy haladunk befelé, már sárga, leve* eresztő vályog­téglák roskadoznak as ajté nélküli bejáratok mellett. Dankó atea SB. Bacsób Lajos otthona. A két rúddal megtámasztott tető vergő­dik a szélben. Lelépek a földbe ásott lépcsőkön, oda­bent három ágykeret, egy guggoló, alacsony ®arhelt, két asztal. Ennyi a berende­zés fa ami hozzátartozik, tizenhárom gyerek Tizenegy van otthon. A legkisebb egy­hónapos. Egyedül a férj dolgozik, ha dolgozik. Az asszony a tüzet élesztgeti, a csontkeményre járt földrő! összeszedi a kupac menet ráteszi a tűzre, visszakupo­rodik az asztalhoz, száraz, árnyék nélküli hangon elso­rolja, hogy a fizetéskor tag — Msmdja. Keskeny F*- rencnA — fa alatt m idő alatt azért történt valami haladás. Az utcába bevezet­ték a villanyt, van járda, kiköltöztek c® páran te­áén, és aa helyes te Van­nak, akft már több ém fi- tendóra drigoatak, ém nte drigsa^a rifefcá*?™* * * — Sri mssM asm tadfa megmondanL N«an avatnék és-aem snezmek. Ha dmm. nek, akkor dolgoznak e® vagy két hónapot, fiaeté» «tán három-négy nap koca ma és kása. A fiatalok art ■Mgjaaujják m apjuktA WHmmfam (Materi« re - «W^ ®ae leitetee itt ®Äeres« riltortatri a hriyartaat — R». dteseneénri: tests. 'Bhtaaneser fortstst whsfesá- nek M, a teőaalg aaárik sé= srsbsn haphatzeáM*: tekás^, As nesn. reennék, fa a doleg a®fe sássá, hogy a eí^sy as reakae« te «ssfis telsat «as­te kreJtel í5e a mási*. Ste ess as, ha® éreztette: a ri> riJMiysi h® teefi, ha sas, he® é rigány. Vödes» «»- gamrä, fadig te tanácstag ■vagyok, aseg e«*g««n ásás­képp te «reszsjek, adat a éSfcfctt, As Mám te te te­ases, ha® aéssans «aesa ú® vrsznri, «retet a *s®ri Hát « Is ®a® tet «— Ifi tessna a reeggritea a rigánykérdtenrirf «=■ te a womgsm tetess aszévri azt gondokan: az, ha teszekeverednénc* a sa- gyarokkaL Az idősetek lá­nyom, aki nővér a hatvani kórházban, magyarhoz mait feleségül, hát azt te tudom, hogy milyen nehéz, mert a fiút kitagadták a stíllei, he® cigánylányt vett «L Aztán meg később úgymeg- azsrették a lányomat, he® äsest már kedvesetek, minta aaját fiiús.. Azt gondokén, f® tesz es majd nansoká- t* a többiekkel te. Pensa», — Hány osztályt végaett? — Kettőt Olvasni stva­•ok. De nehezen f rak. Csak s nevemet tudom leírni. Kél fiam már érettaésizattk A fiú nevet Kreol arcé­ból messzire világítanak az egészséges, fehér fogak- Hor­váth József 17 éves, két osz­tályt végzett. Tápi őszeién dolgozott kubikmunkán. Két- ezerhatszáz forintot kere­sett Két barátjával együtt betört a hevesi kis boltba. Pálinkát szalámit csokolá­dét vittek eL Mondja, hogy volt már motorlopása te, de Gazsinak, áld szervezte a lopást az üzletbe, már fltm öt betörése waft, . _^tt«NV*«WS SB» * • fiES'sHI a btaé urat ho® ®<eleaétt legyes mtees dtíma. .lg öcsém ásónyéüei mrilbevágt ta a szomszédot. Mégha® Azért volt, asert gyéretek arrba vágta a szomszéd. Jtí a munkahelyen te. meg akam ta verni a munkavezeták kegyen rrirrm megnéz» a asunkakönyvét munkát nem tud 4®aei» star täte étm kern áltat Küldte fiait tocaá Képeeek vatte*; éh<w»,nys» mórban, étel, retet, isogy deA goaott veteta A fia rnesd kacsákat KtaSdősd, 6 >»«g a tanácsba* eme. asgSfyi feSnyöriSignt HA ő na» kfi hete as öcsémbe, »am ötís •wetea me# őt Itt te lettvaA sm am®ar «tanú, ée sri ssfigfsssyegefcfcék, tea® «Ivári Ute S nyakát^» = fa cigáar .fa art moedom, benzinnel bri- Ifiss» kcrbalóíscihai az «gas Kxakót ás Mgyújtsat fa íasseas ri*«fi®ak, mert itt riőfcte «®a® utófcfe ötnek éa rigs», kell ötni. Itt mást sem lehet csinálni, csak meghal», ■«agy böriäabeka» sül». Sajnáljuk őket? fa kroés. Ke «vegyünk tudomást rö> luk? Ostobaság. Maradjunk y^teömteótak ? Hsa lehet 'Tamsa* fisek, léteznek. B® társadalom kenyerén él­«ve rejlettünk, de nem te­lünk, Sassriális segélyt kap­nak. Szociáhs járadékot kap­nak Vakság! segélyt kap. aak A sok gyermekes anyák külön segélyt kapnak He­vesen & községi tanács 43 ezer forintos segélykereté­nek mintegy kétharmadát kapják a cigányok. De ez «aak segély és nem segítség. Megoldást kell keresni. Méta személyekre, községekre szé­lé ssnten, hanem társadal­mi méretekben. Átf tgóbte, eaflerebb körű megoldást, amely a cigánykérdést annyi oldalról közelíti mag, ami­lyen sokarcú maga a prob­léma. Mert cigánykérdés van, ás egyre nagyobb lesz, ha gyökeresen nem kere­sünk új módszereket a meg­oldására. Heves megyében ma min te® tizenhétezer cigány éL Az országban a számuk 1841. óta megtizen- kétszereződőtt (!) A gondok pedig tovább élnek, mert a cigányak döntő többsége nemzedékről nemzedékre be­leszületik a változtathatat- lanság kolóniájába, ahonnan elindul kocsmáról kocsmára, verekedésről gyilkosságra, ormán a börtönbe és onnan a kolóniába tér vias», Szigethy Andris — Rfiárt «kriSta® -i ; — Mem tadom. Részeg te vettan). Gazsi mondta, ha® csináljunk ilyeneket — Mit riaun «rután ea* sfint? re. Nem feriera. Dolgomfi: A fiú mellriS czíntrl— melegítőben áll e® kisláng Molnár XL Ferinek a húga, — Hány éves vagy? — Hányadikba jfese? ara»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents