Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-23 / 45. szám
Az istenmezeji példa Gyenge termőhely — erős akarat... a KIST munhájából A szocialista országokkal folytatott kereskedelmünk, mint ezt a Statisztikai Hivatal legutóbbi, az 1972. év külkereskedelmi mérlegét ismertető jelentése is bizonyítja — évről évre bővül. Az elért eredményeket nagymértékben segíti a szocialista integráció komplex programja alapján kibontakozó és mind szélesedő együttműködés, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsú nak tevékenysége. Az Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT adócsőgyára a KGST-szakosítás keretében az NDK-tól 1971-ben átvette a nagyfeszültségű higanygőz egyenirányítású cső vek gyártását. (Feni) A Ganz Villamossági Művekben csehszlovák megrendelésre 1972-ben óriás szi- vattyúmotort gyártottak. (Bal oldali képűnk) (MTI-foto — Bora István) A megye északi tájegységének „legészakibb” két települése : Istenmezeje és Szederkénypuszta. Ma már — közigazgatásilag — nem különálló falvak. Szederkény „beolvadt” Istenmezejébe. Ez a körülmény ma már senkit nem zavar egyik helyen sem. Valami azonban mégis van, amiben mindegyik település megtartott egy-egy eltérő sajátosságot: Istenmezeje — lévén bentonitbányája — ipari jellegű, bányászközség; Szederkénypuszta meg inkább az ősibb kultúra, a mező- és erdőgazdálkodás köpontja. Ez a különbség azonban korántsem jelent holmi ellentétet, sőt inkább egymást kiegészítő harmóniát, hiszen a régi Istenmezejéről is jó né- hányan tagjai a termelőszövetkezetnek, viszont Szederkényből is többen járnak a szomszédos bányába dolgozni. Van választék. Aztán meg az is tény, hogy a Szederkényben „székelő” istenmezeji termelőszövetkezet erősen iparosodott mező- gazdasági nagyüzem. Ez persze nem az ipari környezet következménye. A valódi ok: a gyenge termőhelyi adottság, amely itt, az északi tájegység falvaiban ősi, uralkodó jelenség. Valamikor nem is volt ezen a vidéken szántóterület, legfeljebb a kis konyhakertekben. Bár a tavaszi-nyári-őszi, alig + 16 fokos átlaghőmérséklet nem kedvez még _ a konyhakert méretű zöldségföldeknek sem. A fű, s némi kultúrnövény leginkább a lankás erdei tisztásokon nő meg igazán. Az altalaj üledékes, a vulkáni utóhatások során elmállott andezit. Erre rakódott az erdős vegetáció hosszú folyamatában a vékony termőtalaj, amely azonban — az erdők kiirtása nyomán fokozatosan pusztul: „lefolyik”, fellazul a meredek lejtőkön a szél, a víz hatására. És — mintha az ember ősi, természetszelidítő ösztönének a továbbélését látnánk — úgy megvetették az itt élő emberek a lábukat ezen a kemény vidéken, hogy ma már jobb eredményeket tudnak felmutatni, mint jó néhány kedvező adottságú gazdaság. Ezt jól illusztrálja a közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűlésen elhangzott néhány statisztikai adat: 31 milliós árbevétel, több mint 28 ezer forint évi, egy dolgozó tagra jutó átlagjövedelem, amely napi 120 forintos keresetnek felel meg! — Es mindezt 1400 hektáron, amelyből alig kétszáz hektár a szántó, 30 a rét, 300 a legelő, s a többi — az egész terület közel 75 százaléka — még ma is erdő. „Könnyű az istenmezejiek- nek: jól jövedelmező ipari melléküzemágakkal rendelkeznek. — vélekednek a felületes szemlélők. Igaz: van egy építőbrigádjuk. Jó nevű, pontosan és jól dolgozó. Eleinte saját beruházásaik megvalósítását bízták rá, majd a helybeli építkezők új otthonát építették fel, s aztán fokozatosan megizmosodva nagyobb, a falu határán túli feladatokra is vállalkoztak. Ehhez az üzemághoz elengedhetetlenül szükség volt egy szállítási üzemágra is, hiszen az építőipar nagy szállítói kapacitást köt le. Ilyen szükséglet merült fel az alaptevékenységre épült másik ipari tevékenység során — a faüzemnél, a fafeldolgozásnál és értékesítésnél — is. Mi mindent is csinálnak ebben a termelőszövetkezetben? Az erdőművelés során évente háromezer köbméter fát termelnek ki, de ennek mintegy a felét feldolgozzák a saját faüzemükben, úgy 500—700 köbmétert megeszik a két éve működő (és valutát hozó!) szénégetőjük, a többit pedig termelői áron értékesítik tagjaiknak, eladják a környező kisüzemeknek. Szőlőkaróként még Abasárra, bányadorongként, széldeszkaként pedig a távoli Lyukóbá- nyának és Szeles-aknának is szállítanak. És azért is tudják évek óta megtartani a vevőiket, nert saját szállító eszközeikkel mindig pontosan szállítanak. Az erdőt azonban nemcsak „leművelik”, tervszerű és szakszerű telepítés is folyik állandóan. Az utóbbi két esztendő alatt például 62 hektáron telepítettek, s 50 hektáron pedig erdőfelújítást végeztek. A faüzemük — a Budapesti VASÉRT Vállalattal lekötött, nagy mennyiségű húsvágó- deszkán kívül — ott hagyta a keze nyomát az egri Kazamata Étteremben, az istenmezeji kultúrházban, a mát- raházai MÁV Utasellátó Étteremben: ók készítették a belső faburkolatokat, berendezéseket! — Jelenleg Eger leendő reprezentatív húsbolt- janak burkolatain, fából készülő belső berendezésein dolgoznak Marx Károly utcában. A legtöbb — e sokirányú és értékes tevékenység mellett — mégis az: sikerült megtartani a fiatalokat is Istenme- zején-Szederkénypusztán. A zárszámadási statisztikai adatokból ugyanis az is kiderült: 33 év az átlagos életkor a termelőszövetkezetben! A közös gazdaság vezetői most új dolgokon gondolkodnak. Sőt, már nemcsak gondolkodnak, hanem cselekszenek is. Vásároltak szántó- és legelőterületet a Nógrád megyei határban, a Pásztói Állami Gazdaságtól. Mintegy 600 holdat, elsősorban azzal a céllal, hogy 1975-ig megháromszorozzák a szarvasmarha-állományukat — amely egyébként ma sem jelentéktelen. Közeli terveik között szerepel továbbá — a nők jobb foglalkoztatottsága és az alap- tevékenység fokozása érdekében — mintegy 50 hold földieper, málna és nemes szeder telepítése, amelynek termését ugyancsak saját maguk kívánják feldolgozni. Mit lehet mindehhez még hozzátenni? A tények önmagukért beszélnek. Gyenge termőhelyi adottság szívós akarattal párosulva szinte csodákat is produkál. Faludi Sándor Elmondja módszereit tűs*?*#, a művezető A Vas-, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezete, a Kohó- és Gépipari Minisztérium, valamint a Nehézipari Minisztérium rendezésében február 23-án és 24-én Budapesten tartják első országos tanácskozásukat a vas-, fém- és villa- mosenergia-ipar művezetői. Az egri Finomszerelvénygyá- riak képviseletében ott lesz a tanácskozáson Farkas Sándor, a gyár présöntődéjének művezetője is. Ha jól tudjuk: részt is kíván venni a vitában.... — Pontosan így van, valóban készülök, illetve szeretnék felszólalni. A tanácskozás küldöttei már megkapták a központi beszámoló írásos anyagát. A vitaindító referátum milyen főbb kérdésekkel foglalkozik majd? — Természetesen a művezetők munkájával, a beosztással járó felelősséggel, a posztunkhoz kapcsolódó politikai. szakmai ismeretekkel, a művezetők anyagi, erkölcsi megbecsülésével. — S mit kíván, mit tervez majd mindezekről, mindezekhez elmondani Farkas Sándor, aki Felsőtárkányban lakik, 1952. óta dolgozik egyfolytában az egri Finor szerelvénygyárban, ahol ben nevezték ki művezető nek. — Műidének előtt péhány szóban felmondom, hogyanja dolgozik a présöntöde, milyen vállalatunknál a művezetők munkája, s megbecsülése. Benne van a tervezett felszólalásomban továbbá, hogy mit tartok a munkámban a legfontosabbnak, milyen módszerekkel igyekszem nap mint nap eleget tenni megbízatásomnak. •>— A présöntődében is érdeklődtünk, s a beosztottak nagy tisztelettel, elismeréssel beszéltek művezetőjükről... — Én azt tartom a legfontosabbnak — és ez az én módszerem is —, hogy: együtt dolgozzunk és együtt örüljünk is. Minél jobban ismerjük meg egymás hibáit, értékeit, valamennyi feladatnak közösen, egymás tudását kiegészítve tegyünk eleget. Sportnyelvre lefordítva: tudja mindenki, hogy miért „játszik”, s tudásával, erejével, szorgalmával, tehetségével kövessen is el mindent a győzelemért. — Gyakran van rá példa, amikor a termelés parancsnokait, vagyis a művezetőket egyszerre „nyomják” felülről és alulról is ... — Hát igen, ilyen is van. De nekem erről az a véleményem; megfelelő szakmai, politikai, vezetési ismeretekkel mindig egyeztetni lehet a különböző érdekeket, elképzeléseket, s a feladatokat is. A vitatkozás, az érvelés természetesen hozzátartozik a művezető munkájához. És ha vállalta a posztot, akkor vitatkozzék és érveljen is. — A művezetőket kivétel nélkül a legjobb szakmunkások közül választják ki. Szakmailag tehát kétség nem férhet hozzájuk, de ez még korántsem azt jelenti, hogy a jó szakmunkásból jó vezető is lesz... — Valóban így van. A neheze akkor következik, amikor vezető lett az ember. Mégpedig azért, mert vezetők továbbképzése már folyik Magyarországon, de vezetőképzés még nem. Ezért is javaslom majd az országos tanácskozáson: minél előbb teremtsék meg — elsősorban a művezetőkre gondolok — a szervezett vezető- képzést is. É'n kimondottan bentlakásos iskolára gondolok. Mert" ha megkövetelik a művezetőtől, hogy értse a szakmáját, ismerje a lélektant, a munkapszichológiát, akkor teremtsék meg a tanulás feltételeit is. Mert igaz ugyan, hogy önszorgalomból is lehet tanulni — Farkas Sándor is most végzi a szakosító egyetemet —, de mégiscsak más ha szervezett, rendszeres, ha elmélyült oktatásban vesz részt az ember. Én nem akarom eltúlozni a mi munkánkat, de higgyék el, nem véletlenül neveznek bennünket » tér* Versengő fiatalok Gyimesi Pál, a recski kőbánya KISZ-titkára: — A januári taggyűlésünkön határoztuk el, hogy az elmúlt évihez hasonlóan, az idén is részt veszünk az üzemi termelési versenymozgalmakban. Kommunista műszakokat szervezünk, de különböző egyéni és közös munkafelajánlásokkal is hozzájárulunk a jobb vállalati eredmények eléréséhez ... Medve Lajos, a MÁV gyöngyösi kitérőgyártó üzemének ifjúsági vezetője: — Versenyre hívtuk fel a város üzemeiben, vállalatainál dolgozó ifjúsági brigádokat: dolgozzanak hibátlanul, képezzék magukat, érjék él a szocialista brigád címet. melés közvetlen parancsnokainak. A művezetőn valóban rengeteg múlik. A hangulat, a kollektíva, a munkaverseny, az anyag, a szerszám, a termelés, a termelékenység, a hatékonyság, a demokrácia. Nem is panaszkodhatunk: a március 1- ével életbe lépő központi bérrendezéssel társadalmunk is elismerte munkánk értékét, munkánk felelősségét..; Izgalmas, érdekes kérdések foglalkoztatják Farkas Sándort Szavaira, véleményére bizonyára sokan odafigyelnek majd a kétnapos országos tanácskozáson is. Azokért, azok nevében beszél, akik a legtöbbet tehetik a termelésért és az emberért is. — koós — A megye bármelyik üze^ méhen fellapozhatjuk az ifjúsági szervezet munkatervét, az ifjúmunkás brigádok naplóit, hasonló bejegyzésekkel, elképzelésekkel találkozunk. Beszélhetünk a vállalatok gazdasági és mozgalmi vezetőivel, majd mindenhol elismerik a fiatalok versenyzőkészségét, munkaeredményeit. Egyúttal hozzáteszik: emiatt jelentősen megnőtt az! üzemi KISZ- szervezetek, s az ezekben tevékenykedő ifjúmunkások tekintélye. Komoly, felelősségteljes munka nyomán születtek ezek az elismerő megállapítások. A fiatalok megállják tehát a helyüket a versenymozgalomban, sőt igényt is tartanak arra, hogy • részt vállalhassanak ebben a munkában. Bizonyítják ezt a számok is: Heves megyében megközelítően 18 ezer 300 fiatalt mozgósítottak a versenyfelhívások. Az ifjúsági szocialista brigádok, amelyeknek a száma több mint 250, mintegy négyezer fiatalt tömörítenék magukban. Csak a gyöngyösi járás üzemeiben 57 ifjúsági szocialista brigád dolgozik, s kel versenyre az idén is. Többségük a Mátraalji Szénbányák Vállalatnál, a Gagarin Hőerőmű Vállalatnál, az ap- ci Qualitálnál, illetve a selypi cukorgyárban érte el a kiváló címet. A brigádmozgalom mellett szívesen vállalnak védnökséget egy-egy munkafeladat, beruházás, vagy szűkebb program felett a fiatalok Példa ‘ rá az idén átadásra kerülő Gagarin Hőerőmű és a Thorez Külfejtéses Bányaüzem feletti védnökség, de hasonló felajánlást tettek a KISZ-esek a kiskörei vízlépcső és a Barátság II. kő- olajvezeték építésénél is. Gondos és fegyelmezett munkájuk mindenütt elősegítette a tervek pontos végrehajtását. A hőerőmű V, számú blokkját például a védnökség operatív bizottságának kezdeményezésére 72 nappal előbb állíthatták munkába, mint ahogy előzőleg tervezték. De hasonló jelentőségű az a felajánlás is, amelyet a járműprogram sikeréért tettek az apci fiatalok. Versengtek a fiatalok a társadalmi munkák végzésében is. Az eredmény: 6 millió 700 ezer forintos megtakarítás. Nem kevesebb, mint 90 ezer órát dolgoztak ezért a sikerért 1972-ben a megye ifjúmunkásai, fiatal mérnökei, közgazdászai, akik a tervezőasztalok és a munkapadok mellett elért eredmény után egyénileg is versenyre keltek. Közülük 167- en nyerték el a kiváló ifjúmunkás, szakmunkás, illetve a szakma ifjú mestere címet, 88-an pedig kiváló ifjú mérnökök, közgazdászok lettek. Tíz versenyző elképzelése nyert az országos pályázaton, s valósult meg hazánk valamelyik üzemében, vállalatánál. A szocialista munkaverseny önként vállalt tevékenység. Az elmúlt évben 18 ezernél több fiatal végzett többletmunkát. Az idén még többen állnak rajthoz. Vállalták. (szilvás) NmiiSM C* 1973. február 33.. péntek
