Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-22 / 44. szám

Ä-*wvv\'\/ a-wvnamamwvvvwva i ? Szerda esti külpolitikai kommentárunk Egy hazaáruló hamvai AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ egyik legjelentősebb eseménye volt a verduni csata. Kezdetének évfordu­lója szerdán volt. Amikor, szerdán este, e sorokat \ nyomdába adjuk, még nem múlt el a nap: s még nem kaptunk friss jelentést arról, történt-e valami Párizsban. Délutáni hír szerint ugyanis arra számí­tottak, hogy ezen a napon valahol „felbukkan” majd a hétfőn titokzatos módon ellopott koporsó, Pétain marsall hamvaival. Röviden emlékeztetünk az előzményekre. Az első világháborús verduni csatának francia részről Pétain marsall volt a hőse. Ugyanez a Pétain azonban ké­sőbb a politikai életben mind inkább jobbra toló­dott, s a második világháborúban ő egyezett ki a tá­madó német-nácikkal, s alakította meg Hitler báb­államát, a csatlós Franciaországot, Vichy székhellyel. A fasizmussal való kollaborálása miatt a háború után halálra ítélték, ezt aztán kegyelemből életfogytig- lanra változtatták. A baloldal tiltakozását jelentette be az ellen, hogy a Hitlerrel együttműködött mar­sall hamvait a hősöknek kijáró megtiszteltetésben részesítsék. Egyetlen hazaárulónak halálában sem jár ez —, nyilvánvaló. S nemcsak a francia nép, de a vi­lág közvéleménye is figyelemmel várja Párizs dön­tését. Az ország választások előtt áll. A közvélemény­kutatások legfrissebb, szerdán nyilvánosságra került adatai szerint is: a szavazók 43 százaléka választ­ja a baloldali tömörülést és csak 38 százaléka a kor­mánykoalíciót. Noha a gaulleista kormányzat, a cent­rummal összefogva, így is tudja biztosítani többségét a parlamentben, a jelzések, amelyek állandóan a bal­oldal erejéről szólnak, idegesítik a kormányt. IGEN SAJNÁLATOS LENNE azonban, ha ez az idegesség újabb meggondolatlan lépést: a jobboldal­nak tett engedményt eredményezne, éppen Pétain hamvainak kérdésében. Mert a franciák többsége ma is jól emlékszik mind a megszálló német csizmákra, mind az ellenállás hőseire —. és azokra is, akik, Pé- taiij-ne] az élen, a leigázók hűséges kiszolgálói voltak. Csehszlovákiába várják Brezsnyevet A Csehszlovák Kommunista Párt meghívására Prágába utazott Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Képünk induláskor a moszkvai pályaudvaron, Brezsnyev mellett Szuszlov, Koszigin és Podgornij. (Népújság-telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Szerdán Csehszlovákia - szerte megkezdődtek a meg­emlékezések az 1948-as feb­ruári fordulatnak, a dolgo­zó tömegek győzelmének 25. évfordulójáról. A központi ünnepséget, a prágai és kö­zép-csehországi lakosság ha­gyományos seregszemléjét pénteken tartják Prágában a történelmi óváros térén, ahol Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára mond beszédet. Az ünnepségsorozatra Prágába várják Leonyid Brezsnye­vet, az SZKP KB főtitká­rát, aki vonaton úton van Csehszlovákia felé. Az évfordulóra „Győzel­mes február rend” néven új kitüntetést alapítottak. A Csehszlovák Szövetségi Gyű­lés elnöksége a CSKP Köz­ponti Bizottságának előter­jesztése alapján az új ér­demrenddel tüntette ki Lud- vik Svoboda köztársasági el­nököt, a CSKP KB elnök­ségének tagjait és póttagja­it, a központi ellenőrző és revíziós bizottság elnökét, a CSKP KB titkárságának tag­jait, továbbá más személye­ket és egész kollektívákat is. Többek között kitüntették Ladislav Novomesky szlo­vák költőt, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának tagját, Lőrincz Gyulát, a CSKP KB tagját, a CSEMADOK elnökét, a pozsonyi Új szó főszerkesz­tőjét, és Fábry Istvánt, az SZLKP KB tagját, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnö- két is. A kollektívák sorá­ban a „Győzelmes február rend”-et adományozták a Rude Právónak, a CSKP központi lapjának. A kitün­tetéseket a prágai várban szerdán nyújtotta át Gus­táv Husák, illetve Ludvik Svoboda és Lubomir Strou- gal. Washingtoni tüntetés A rendőrség szerint 10 000 —, s a sajtó adatai szerint 25 000—20 000 tüntető gyűlt össze kedden este az USA 50 államának képviseletében a washingtoni Capitol Hill­en, a törvényhozás épülete előtt, hogy tiltakozzék a szociális programok könyör­telen megnyirbálása ellen. Richard királynak hosszú és forró nyárra kell felké­szülnie — mondotta Ralph Abernathy lelkész, aki beje­lentette, hogy április 4-én, Martin Luther King meg­gyilkolásának 5. évforduló­ján nagyszabású megmozdu­lást szervez a Fehér Ház előtt. „Lehet, hogy mint 10 évvel ezelőtt, ismét velünk töltik majd meg a börtönö­ket, de akkor is kimegyünk az utcára” — fűzte hozzá Abernathy. Záróülés a YDK nemzetgyűlésben Hanoiban befejeződött a VDK nemzetgyűlésének ülés­szaka. A záróülésen a képviselők határozatban hagyták jóvá a kormány politikai, diplomá­ciai és katonai tevékenysé­gét. A VDK képviselői határo­zatukban üdvözölték a lao­szi béke helyreállításáról és a. nemzeti egyetértés megte­remtéséről szóló vientianei megállapodás aláírását. JULIUS FUCIK Születésének 70. évfordulójára 1973-BAN a csehszlovák nép és vele együtt az egész világ haladó népei megemlé­keznek Julius Fucik születé­sének 70. és halálának 30. évfordulójáról. Julius Fucik rövid, de rendkívül gazdag életét a vi­lág népeinek jobb, igazságo­sabb és boldogabb jövőjéért folytatott harcnak szentelte. Az első pillanattól kezdve, amikor odaállt a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom zászlaja alá és belépett Cseh­szlovákia Kommunista Párt­jának soraiba, egészen hősi haláláig egy pillanatra sem szűnt meg harcolni a szabad­ság, a demokrácia, a szocia­lizmus és a kommunizmus eszményeiért. Julius Fucik 1903. február 23-án született Prágában, Smichovon. Apja, - -arel Fu­cik, vasmunkás volt a smic- hovi Ringhoffer-gyárban. Nagy kedvét lelte az éneklés­ben és vendégként a smicho- vi színházak színpadain éne­kelt. Közben állandóan mun­kásként dolgozott a Ringhof­fer-gyárban. 1912-től kezdve a pilzeni városi színház tag­ja lett. Anyja, Marie Fuciko­1973. február 22., csütörtök vá, varrónő volt. Apjától a humort és az életörömet, any­jától, akit nagyon szeretett, az érzékenységet és megfon­toltságot örökölte. 1914 őszén beíratják a pil­zeni reáliskolába. Egy évvel később apját mint katonát a pilzeni Skoda Művekhez he­lyezték, ahol az 1919. évig maradt. Az ágyúöntödében dolgozott és amikor éjszakai műszakban volt, Julek hord­ta neki az ételt. A gyárban közelebbről megismerte a munkásokat és azok nehéz munkáját. 1917-ben átélte a pilzeni skodások első nagy sztrájkját. Megrázó erővel hatott Fucikra azután a Pil­zen melletti boleveci lőpor­raktár felrobbanása 1917-ben, ahol 400 munkás — túlnyo­mórészt asszony — pusztult el, majd a petrohradi (Pilzen külvárosa) 1918-as sortűz az éhező gyerekekre. Meggyűlöl­te a háborút, amely annyi bajt és szenvedést hozott a népeknek, az osztrák mo­narchiát és a nemzetiségi, kulturális és szociális elnyo­mást. 1918-ban tagja lett a mun­kás-diák bizottságnak és részt vett a pilzeni munkások má­jus elsejei tüntetésén. 1921. májusában létrejön a cseh­szlovákiai dolgozó nép forra­dalmi pártja, 'Csehszlovákia Kommunista Pártja, és a ti­zennyolc éves Fucik belép so­raiba, hogy haláláig legoda- adóbb tagjává legyen. 1921 ŐSZÉN Fucik Prá­gában beiratkozik a Károly Egyletem bölcsészeti karára, ahol rendkívüli hallgatóként a cseh és világirodalmi, böl­csészeti és művészettörténeti előadásokat hallgatja. Fucik rendkívüli képességeire ha­marosan felfigyelt a kommu­nista párt vezetése és az 192 ;. évtől kezdve rendszeres cikk­írója a CSKP központi lapjá­nak, a Rudé Právónak és a Rudy Vecerniknek (Vörös es­ti lap). Hosszabb ideig a ha­ladó szellemű kiadók ,Kmen” c. irodalmi folyóiratának szerkesztőjeként is dolgozik. A CSKP 1929. februárjában tartott történelmi V. kong­resszusa után, amikor a párt élére a gottwaldi vezetés ke­rült, Fucik otthagyja a vi­szonylag jól fizetett helyét a Kmen szerkesztőségében, le­mond az irodalmi .kritikus vonzó pályájáról is, hogy egé­szen a hai'cos politikai publi­cisztikának szentelhesse ma­gát. A szó legtisztább értel­mében kommunista újságíró-1 vá válik. A Rudé Právonal az irodalmi és művészeti rovat, a kulturális szemle, a tárcák és a vasárnapi melléklet irá­nyítását bízzák rá. 1930. áprilisában utazik el­ső ízben Julius Fucik a Szov­jetunióba a csehszlovák mun­kások és parasztok delegáció­jának tagjaként. Amikor a Szovjetunióból visszatér, a csehországi és szlovákiai vá­rosokba és falvakba utazott, hogy mindenütt elmondja, mit látott és ismert meg a szovjetek országában. Egyet­len év alatt több mint 370 előadást tartott a Szovjet­unióról. Konkrét tényként cá­folta meg mindazokat a rá­galmakat és hazugságokat, amelyeket Csehszlovákiában a burzsoá sajtó a Szovjet­unióról terjesztett. ABBAN AZ IDŐBEN, ami­kor a hitleri fasizmus és a hazai árulók fokozott mér­tékben fenyegették Csehszlo­vákiát, Fucik a párt útmuta­tásai alapján folytatja harcát a demokráciáért, az ország szabadságáért, függetlensé­géért. Amikor a hitleristák megszállták Csehszlovákiát, a '"‘SKPf illegáüs közp'"' '.tságá'ak tagjává vá ük; a sajtópropagan­dát vezeti. Ebben az idő­ben az egész országot el­árasztják a röplapok és fo­lyóiratok, amelyek a náci be­tolakodók elleni harcra moz­gósítják a nemzetet. A Gesta­po 1942. április 24-én letar­tóztatja; de a pankráci fog­ház barbár, embertelen kör­nyezetében és Berlinben sem adta meg magát. 1943. tava­szán, pankráci cellájában ti­tokban elkezdte írni az „Üzenet az élőknek” c. hal­hatatlan riportját. Kifejezte benne a hazájuk szabadságá­ért, az emberiség boldog éle­téért, a népek közötti békéért és barátságért harcoló hősök legszebb gondolatait. Az üze­net bizonyság Fucik rendít­hetetlen hitéről a nép, a szocializmus győzelmében. Ezt bizonyítják a berlini bí­róság előtt 1943. augusztus 25-én elmondott szavai, ame­lyeket félelem nélkül vágott náci bíróinak arcába: „Az önök ítéletét most felolvas­sák előttem. Tudom, így szól — halál az emberre! Én már régen kimondtam az ítélete­met önök felett. Abban a vi­lág minden becsületes em­berének vérévei ez van ír­va: „Halál a fasizmusra! Ha­lál a kapitalista rabszolga­ságra! Életet az embernek! A jövő a kommunizmusé!” 1943. szeptember 8-án — az ítélet után 14 nappal — Ju­lius Fucikot Berlinben — Plötzen seeben kivégezték. JULIUS FUCIK, a nagy kommunista újságíró, a pub­licista és marxista Irodalom- kritikus, Fucik, a fasizmus és a háború elleni rettenthetet­len harcos és a munkásosz- .tály jogaiért folyó küzdelem harcosa, a kommunista párt hű fia és a Szovjetunió ba­rátja, jelkép és fénylő példa volt, s maradt a világ min­den becsületes és haladó em­bere számára. Hagyatéka ar­ra buzdít, hogy az emberek őrködjenek éberen a béke és az elért szabadság fölött, hogy harcoljanak, mint Fu­cik, a kapitalista elnyomás és kizsákmányolás minden for­mája ellen, a békéért, a for radalmi munkásmozgalom egységéért, a népek közötti barátságért.' (KS) II vietnami NEFB maoyar tagozatának katonái Quang Tri, VDK: A hadifoglyok átadásánál jelenlevő nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság magyar és in­donéz tagozatának három katonáját cigarettával kínálja egy vietnami kislány a Thach Ham folyónál. (Tclefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Lelőttek egy líbiai utasszállítót Izraeli támadás Libanon ellen BEJRÜT: A libanoni kormány úgy határozott, hogy panasszal fordul az ENSZ Biztonsági Tanácsához a két észak-li­banoni palesztinai menekült- tábor ellen kedden este in­tézett izraeli támadás miatt — közölték szerdán délután Bejrútban Khalil Abuhamad külügyminisztert idézve. A libanoni fővárosban úgy tud­ják, hogy Libanon ez ügyben nem fogja kérni a Biztonsági Tanács összehívását. Szaeb Szalam miniszterel­nök a parlament szerdai ülé­sén „nyilvánvaló agresszió­nak” minősítette a kedden este lezajlott izraeli akciót és rámutatott, hogy ezúttal semmiféle olyan esemény nem előzte meg az izraeli támadást, mely bármiféle módon ürügyként szolgálha­tott volna annak végrehajtá­sához. A Tripolitól északra levő Nahar Es Badavi palesztinai menekülttáborokban, ' me­lyek 14 000. illetve 7000 me­nekültnek biztosítanak me­nedéket, összesen 29 személy esett áldozatul a helikopte­reken érkező izraeli kato­nák tüzérségi akciójának. A barbár támadás után 49 sze­mélyt szállítottak súlyosabb- könnyeirb sérüléssel kórház­ba. Palesztinai becslés sze­rint az izraeli agresszorok 25 halottat és 40 sebesültet veszítettek. A támadók el­vonulása után még több idő­zített bomba is felrobbant, melyek szintén okoztak sze­mélyi sérüléseket és anyagi károkat. Az izraeli vezérkar egy tisztje szerdán Tel Avivban egy sajtókonferencián azzal próbálta magyarázni a kedd éjszakai támadást, hogy Iz­rael Libanonban akarja ele­jét venni a palesztin kom­mandók európai akcióinak, s kilátásba helyezte azt is, hogy a hasonló jellegű ter­rorcselekmények a jövőben is folytatódni fognak. A tiszt közlése szerint az előző éj­jel végrehajtott támadás so­rán az izraeliek foglyul ej­tették, s Tel AVivban bebör­tönözték az El Fatah palesz­tin gerillaszervezet egy tö­rök származású tagját. TEL AVIV: Az izraeli légierő gépei szerdán á megszállt Sináf félsziget fölött lelőtték a lí­biai légitársaság egy Boeing—727-es típusú utas- szállító repülőgépét — közöl­te Tel Avivban egy katonai szóvivő. A Boeing a jelenté­sek szerint 83 utast szállí­tott Bahreinből Alexandriá­ba. Első értesülések szerrsá hetven ember vesztette «fe­lét.

Next

/
Thumbnails
Contents