Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-21 / 43. szám

A megyei tanács vb napirendién Igények — magasabb szinten Ua felteszik a kérdést, ■■ drágul-e az élet; igen, 1 BráguL f Mint ismeretes a lakbér, 1 az építőanyag, a sör után az ‘ idén felemelték a tej, a tej­termékek, a cigaretta ég az égetett szeszes italok ható­sági árát. Az elmúlt időszak­ban a fogyasztói árszínvonal évről évre növekvő ütemben emelkedett, s az idén éri el a csúcsot. így 1971-ben 2, 1972-ben előzetes adatok sze­rint mintegy 3, az idén pedig a tervben számított becslés szerint — a január elején történt árnöveléseket is be­számítva — 3,6 százalékkal emelkedik az árszínvonal, Mivel a következő 1974., 1975-ös években további ha­tósági áremelést az alapve­tő fogyasztási cikkeknél nem terveztek, így a fogyasztói árszínvonal majd ismét évi 1—2 százalékkal emelkedik a piaci tényezők hatására. A negyedik ötéves terv idősza­kában tehát együttesen 12— 13 százalékos fogyasztói ár­színvonal-emelkedés várha­tó. A fogyasztók viszont több­nyire kételkednek a hivata­los számok valódiságában, mert valahogy nagyobb ará­nyú drágulást éreznek. A családi, a személyes kiadá­sok növekedése kétségtelenül újratermeli az anyagi gon­dokat, s azt a látszatot kelti, hogy az árak gyorsabban emelkednék, mint a bérek, a jövedelmek. Vagyis hajla­mosak vagyunk megfeled­kezni arról, hogy a jövedel­meink felhasználásával kap­csolatos gondok nem válto­zatlan, hanem magasabb szinten ismétlődnek Más szavakkal: bármennyire is paradoxonnak tűnik az egyes családok számára a jövedel­mek gyarapodása eredmé­nyeként az életszínvonal­emelkedés úgy jelenik meg, mint a megélhetési költsé­gek növekedése. Nem !s olyan régen, még a frizsider, legalábbis bizo­nyos körökben, a szocializ­mus elfajulásának veszélyét jelképezte, napjainkban vi­szont már OTP-hitelre kap­ható számos cikk, a televí­zió, a mosógép, a porszívó, a villanybojler... Velük az élet kellemesebb, kényelme­sebb, de drágább is lett. S idővel a háztartási gépek, készülékek elavulnak, kicse­rélésre szorulnak. Gyorsít­ják ezt a folyamatot az üz­letekben kapható újabb és korszerűbb típusok. A divat korunk másik nagy „árdrágítója”. Szinte már le­hetetlen követni a színek, a formák, az anyagok, a mo­dellek, a fazonok változásait. Hovatovább a bútoripar nagy értékű termékei is hamar divatjamúlt cikkekké vál­nak. Az igények skálája pe­dig egyre szélesedik, mind több családnál előbb-utóbb a hétvégi ház és az autó is szerepel rajta. Az élet drágulásának té­mája közvéleményünkben a zöldség- és gyümölcsárak gyors emelkedése. Vitatha­tatlan: a legutóbbi öt évben, 1968—1972-ben együttesen 33 százalékkal nőtt a zöldség és gyümölcs ára. De ne feled­jük, hogy e növekedésnek mintegy fele abból szárma­zik, hogy vásárlásainkban, fogyasztásunkban gyarapo­dott az értékesebb, ezért természetesen drágább cik­kek aránya. S a primőr sem egyszerűen „csak” drágult, hiszen termesztése és fo­gyasztása, főként a városok­ban ma már szinte az egész évre kitolódott. Nem kíván­juk a zöldség, és gyümölcs­árak gyors emelkedését kö­dösíteni. Ez a tagadhatatlan folyamat bizonyos, hogy ér­zékenyen érinti az alacsony jövedelmű háztartásokat. De egy átlagcsalád húsra és húskészítményekre majdnem kétszer, élvezeti cikkekre Már későre járt a falu­ban, amikor találkoztunk. Bent ült az irodán, s a ,. pa­pírmunkákat” nézegette, meg várta az egyik fiatal gépko­csivezetőt, akivel még meg kellett beszélnie egy fontos, holnapi teendőt. Egy terme­lőszövetkezeti főmezőgaz­dásznak ugyanis napközben elég sok a tenni- és menni- valója, s bizony az irodai munka, a különböző elem­zések, közeli és távolabbi feladatok alaposabb átgon­dolása többnyire mindig a csendes esti órákra marad. — Jól van, Dénes, akkor holnap elmegyek veled azt a tehergépkocsit átvenni — mondta távozóban egyik be­osztottja, akivel talán alig egy évtizeddel ezelőtt még együtt rúgták a labdát, s mászták meg a Bélkő titok­zatosan magas csúcsait, igaz, hogy ő közben néhány esz­tendőre elkerült Bélapátfal­váról: középiskola, majd a putnoki felsőfokú mezőgaz­dasági technikum, s Két kez­dő év egyik szomszédos községben, s 1970 elején új­ra itthon. Ezek voltak Erdé­lyi Dénes életének eddigi ál­lomásai. A fiatal bélapátfalvi fő­mezőgazdász (mindössze 26 éves!) azonban mégis javá­ban a felnőttek közé tarto­zik a községben, s nemcsak fontos és felelősségteljes be­osztása miatt, hanem azért is. mert két évvel ezelőtt la­kókörzetében megválasztot­ták tanácstagnak. Ezzel a megtisztelő megbízatással — társadalmi munkában — az azelőttinél, a kenyévkereső hivatásánál egy még széle­sebb közösség, az egész köz­ség gondjait is a vállára vette. Ha ehhez, még azt is hozzátesszük, hogy Erdélyi Dénesi otthon, a meghitt családi fészekben két kislá­nya is várja istenként haza (egyikük kétéves, másikuk hathónapos), akkor bizony valóban mindenképpen a *só teljes értelmében-felnőtt embernek .kell tekintem U/u kora ellenére isi — A gond, a tennivaló, a felelősség súlya otthon min­dig feloldódik — mondja nyugodt derűvel. — Nem pa­naszkodom. Mindennap új erővel, töretlen hittel-lelke- sedcssel látok munkához. Az az igazság, hogy ez alatt a két év alatt megszerettem a tanácstagi munkát, noha j szinte még alig vannak ered- , ményeim. Valahogy nagyon jó érzés az, ha itt is, ott it bizalommal és őszintén fon- dulnak hozzám segítségért olyan idős emberek, falube­liek is, akiknek szinte nem­rég még kezét csókolonjot köszöntem. így kezdődött egyébként az én tanácstaggá jelölésem: ha valamire meg­kértek, hogy „Dénes, te biz­tos el tudod intézni, tedd már meg”, én szívesen se­gítettem ... Amikor községi gondokra terelődik a szó, a fiatal köz­életi ember az álmot szövő ifjak lelkesedésével beszél arról a valóban • községmé­retű álomról, hogy Bélapát­falvát bekapcsolják a veze­tékes gázhálózatba. — A falu alatt fogják Fe- démesről a gyárhoz a veze­téket kiépíteni, s akkor már jó lenne, ha egy leágazással községünket is megörven­deztetnék ... Közelebbi tennivalói kö­zött a Vasút utcaiaknak sze­retne választ adni, hogy bő­vül-e a vasútállomás, hogy le kell-e bontani ott néhány család otthonát, s ha igen: mikor? Kint már koromsötét van, amikor kilépünk a termelő- szövetkezet irodáiéból. A fő­mezőgazdász zárja be a kül­ső ajtót, s elindul a csen­des, tavaszi reményeket éb­resztő estében hazafelé. Igen, hazafelé, hiszen nem­csak kis családja, de szülei is itt élnek a községben, s itt dolgoznak a termelőszö­vetkezet szürke cementpor­ral belepett földjein. Faludi Sándor l „Ha valamire megkértek, szívesen segítettem...” Villanások egy fiatal mezőgazdászról, — aki tanácstag A kereskedelem elsőrangú politikai feladat is több mint négyszer, kenyér-, liszt, és tésztafélékre, édes­ségre több mint kétszer any- nyit költ, mint burgonyára, zöldségre, gyümölcsre együtt­véve. És általában nem fo­gyasztunk kevesebb fehérje- és vitamindús élelmiszert, kávét, sört csak azért, hogy legújabb igényeinket kielé­gíthessük. így azután a jö­vedelemtöbbletnek majd minden esetben már akkor száz helye van, amikor még hozzá se jutottunk. Egyre nő azoknak az áruknak és szolgáltatások­nak a köre, amelyek létszük­ségletté váltak. így előfor­dulhat, hogy azért nem érzékeljük és értékeljük ke­resetünk, jövedelmünk nö­vekedését, mert azt tapasz­taljuk, hogy egyre kevesebb a még viszonylag szabadon felhasználható pénzünk és mind nagyobb az eleve el­kötelezett kiadások összege. Észre sem vesszük, hogy hányféle terhet vállalunk, miközben kísért az újabb kihívás, csábítás, amely ma még esetleg luxusnak tűnik, de évek múltán ugyancsak széles körben már nehezen ■nélkülözhető szükségletté vá­lik. Ugyanakkor a jövőben is változatlan gazdaságpolitikai feladat a differenciált igé­nyek mind szélesebb skálá­jának magas színvonalú ki­elégítése Ha az ember ter­mészetes igényei szerint, kul­turált körülmények között költhetjük el keresetünket, jövedelmünket, ez legalább annyira jelzi az életszínvo­nal emelkedését, mint amennyire néha a drágulás képzetét kelti. r>e legalább ilyen fon­tos gazdaságpolitikai feladat a szerényebb jöve­delmű rétegek által keresett olcsó termékek gyártása, for­galmazása változatlan áron, javuló minőségben, divatos formában. S meg kell aka­dályozni minden olyan tö­rekvést, amely az új termé­kek bevezetését, a választék­cserét, a vállalati nyereség spekulatív növelésére hasz­nálja. Hasonlóképpen szük­séges meggátolni a nyerész­kedő áremelés minden for­máját — hatékony ellenőr­zéssel és következetes fele­lősségre vonással Persze, a kiegyensúlyozott árszínvo­nal legfőbb eszköze a gaz­daságos, hatékony munka, a termék minőségének, korsze­rűségének emelése és gyár­tási, értékesítési költségeinek csökkentése. Vagyis a fo­gyasztók, nemcsak a jöve­delmek elköltésénél, hanem azok előteremtésénél, mint termelők is hatásosan vé­dekezhetnek az életet szük­ségtelenül megdrágító költ­ségek, kiadások ellen. (K. J.) Á társadalmi érzékenység fokozódott, a kereskedelem minden sikere és minden gondja politikai ügy is, és emiatt a fogyasztói érdek- védelem helyzetének vizsga-: lata megyénkben nemcsak szakigazgatási, hatósági, de alapvetően politikai kérdés is. így lehetne summázni a végrehajtó bizottság állás­pontját a kérdésben, hogyan biztosítják a megyében a fogyasztói érdekvédelmet. Azt egyöntetűen meg lehet állapítani, hogy az elmúlt esztendőben a lakosság ellá­tásának színvonala alapve­tően megfelelt a kereskede­lempolitikai szándékoknak, a kereskedelmi tevékenység is kielégítő volt. Mégis azt kell mondani, hogy egyrészt a megyeszékhely kereskedel­mi hálózata és a hálózat el­látottsága, másrészt általá­ban a megyében található áruféleségek minősége és vá­lasztéka bőven hagy még kí­vánnivalót maga után. Azt is meg lehet állapíta­ni, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottságának ke­reskedelmi osztálya közel 890 esetben tartott vizsgála­ta három fő fogyatékosságra mutatott rá: megszaporod­tak a hamis mérések, mind több lett a minőségrontód, és nem kevés az árdrágítás sem a megye kereskedelmi, vendéglátóipari hálózatában. A fogyasztók bárminemű megkárosítása súlyos és el­ítélendő dolog, épp ezért az illetékes szervek kellő szi­gorral lépnek fel az ilyen jelenségek ellen: 109 eset­ben vonta felelősségre az osztály a vétkesekét és a kiszabott bírságok összegé­Ez a megállapítás önma­gában véve bár teljesen igaz, mégis azt kellett hang­súlyoznia a végrehajtó bi­zottságnak, hogy a megye úthálózatának helyzetével mégsem lehetünk egyértel­műen elégedettek. Az uta­kat mind nagyobb forgalom és a forgalmon belül mind nagyobb súlyú áruk szállítá­sa terheli — az 1950. évi forgalom 1970. végére példá­ul kereken 23-szorosára nőtt. Ez is, de a további fejlődés •is megköveteli a kétségte­lenül meglevő és jelentés anyagi gondok, az országo­nek nagysága meghaladta a* 50 ezer forintot. Az a feladat a megyében is — szögezte le a végre­hajtó bizottság —, hogy az ellenőrzések fokozásával, a kereskedelem technikai és személyi feltételeinek javí­tásával jobb, szélesebb és rendszeresebb áruellátással biztosíthassák a lakosság megfelelő kiszolgálását, kul­turált vendéglátását. san is sokrétű tennivaló tendenciájának erősítését, mellett a megyei fejlesztés Ezt a szándékot támaszt­ja alá az összesen mintegy 90 millió forintos összeg, amely az Egri Közúti Igaz­gatóság 1973. évi terveinek megvalósítását szolgálja. Olyan feladatókat old meg ebből a vállalat a maga immáron 12 millió forint értéket is meghaladó gép­parkjával, mint a három­kilométeres selyp—gyöngyös­patai, vagy a 12 kilométeres eper—bogácsi, a majd há­rom kilométeres eger—nova- ji út, vagy a .23 kilométeres 31-es sz. főút, és a még az ennél is hosszabb, a közel 27 kilométeres 33-as sz. fő­út aszfaltborítása. Az előbbi a budapest—Jászberény—dor- mándi, a másik a fűzes- abony—debreceni főútvonal, amelyeknek aszfaltozása He­ves megye déli területeinek biztonságos közlekedését se­gítik elő. Nagy jelentőségű a forga­lom szempontjából, hogy az év közepén, előreláthatóan júniusban átadásra kerül a 3-as számú fő közlekedési út rekonstrukciója befejezését jelentő halmajugra—kápol­nai szakasz, és előkészület­ben van a 3-as számú fő közlekedési utat Egérrel ösz- szekötő új, 25-ös főútvonal nyomvonalának tervezése is. Ha mindezekhez hozzávesz- szük még, hogy a rend­szeres karbantartás, gondo­zás mellett az igazgatóság ez évben befejezi a főutakon az egyszerű KRESZ-táblák- nak fényvisszaverőkre való kicserélését, hogy hidakat, újítanak fel, hogy keresik a praktikus kapcsolatot a községi tanácsokkal a fel­adatok közös megoldására, a géppark jobb kihasználásá­ra — akkor valóban méltá­nyos a végrehajtó bizottság állásoontja. amely elisme­réssel nyugtázta az Egri Közúti Igazgatóság erőfeszí­téseit. (gyurkó) 40 ezer pór lábbeli naponta A Martfűi Tisza Cipőgyár, Szolnok megye legnagyobb könnyűipari létesítménye és egyben az ország egyik legna­gyobb cipőgyára. Csaknem ezer dolgozót foglalkoztat. A fu­tószalagokról naponta 40 ezer pár lábbeli kerül le. Képün­kön: a kiszabott bőr felsőrészeket a félkészraktárból a cipő­gyártó szalaghoz szállítják. (MTI-foto: Kunkovács László felvétele — KS) Heves megye úthálózatának színvonala meghaladja az országos átlagot Segítsenek a vállalatok is Lc$z-e lépcsőzetes munkakezdés E^erbeu ? A ZSÚFOLTSÁG, a fel­duzzadt gépkocsi f fogalom mind nagyobb gondot jelent Egerben. Sőt: hovatovább már a megyeszékhely közle­kedésének csődjéről beszél­nek. S ez nemcsak a gépko­csik. de a személyforgalom esetében is így van; a város­széli ipari üzemek műszak­kezdésének idején a csuklós buszokon utazni bizony le­hangoló élmény. A fő vonala­kon közlekedő 14 autóbusz összes férőhelye kétezer. Csúcsidőben azonban minden alkalommal legalább 2800 utas kapaszkodik, préselődik fel rájuk. Legyen több kocsi? Gyors beszerzésükre egyelőre nincs lehetőség. De más okból sem ez a jó megoldás: a buszok egész napos kihasználtsága mindössze 35 százalékos. Csúcsidőben persze csaknem százhúsz. Eredményt tehát a csúcsforgalom enyhítése hoz­na; azzal, ha nem egy időben kezdene műszakot minden üzem, vállalat. Az elmúlt hét végén is­mét összehívták a vállalatok képviselőit, hogy a 1 Jes munkakezdés bevezetésér nek feltételeit megvitassák, Sok tanácskozás, két eszten­deig tartó előkészítő munka után az ígéret szerint ez már az utolsó találkozó lett vol­na, amelyet aztán gyakorlati lépések követhetnek. De nem így történt, most sem szüle­tett megállapodás... A megyei szállítási bizott­ság személyszállítási albizott­sága négy különböző tervezet elutasítása után a közelmúlt­ban elfogadta a VOLÁN 4-es számú vállalata ötödik ja­vaslatát a menetrendek meg­változtatására. Nagy munka, sok fejtörés áll a javaslat mögött; a vállalatok érdekeit messzemenően figyelembe ve­vő tanácsi szakemberek ezt már jónak, elfogadhatónak tolóifáfa A LEGNAGYOBB gondot a Lenin úti déli ipartelep je­lenti. Errefelé már most rend­kívüli a zsúfoltság a hatórai műszakkezdésnél. A déli ipar­telep másik részére, a Kistá- lyai úti új üzemekbe még az idén több száz munkást he­lyeznek át, Év végére már itt is baj lesz, ha nem sikerül megoldást találni. A Finom- szerelvény^yár felé, az észa­ki részen szerencsére nem ilyen nehéz a helyzet, a ber- vai dolgozók nagy része ugyanis munkásvonattal jár ki, de lehetőség szerint több üzemrész, s az alkalmazottak munkáját már külön időpon­tokban is kezdik. Nem akarjuk részletezni a tervezett változtatások rend­jét, 15—20 perces, legfeljebb félórás eltolódásokról lenne szó a lépcsőzetes munkakez­dés bevezetésénél. Ez idő alatt már át lehetne csopor­tosítani az autóbuszokat. A legutóbbi találkozó meghívói­ra fel is tüntették ezeket a javaslatokat, kérve, hogy a vállalatok vizsgálják meg alaposan, tudják-e vállalni, tudnak-e tenni valamit az ügy érdekében, még ha eset­leg szervezési nehézségeik adódnának is. A Vörös Csil­lag Traktorgyár egri gyára, — ahol már korábban is tet­tek ilyen intézkedéseket — az ülésen újabb hatvan dol­gozó kivonását ígérte a csúcs- forgalomból. A többiek vi­szont nem tudtak hasonló ígéretet tenni. Különösebben fel sem készültek erre a ta­lálkozóra, s egyelőre csak azt ígérték,- hogy a hónap végéig részletesen felmérik, honnan hányán járnak áz üzemeik­be, lehetséges-e a technoló­giájukból adódóan némi vál­toztatás a munkakezdés idő­pontján. Aztán márciusban újra találkoznak. Nem kell külön hangsú­lyozni: ha a zsúfoltság csök­ken, pontosabban érkeznek majd a járatok is. Fölszaba­dul több autóbusz, s végre megoldhatnák a sokat rekla­mált la jós városi lakótelep és a Lenin út, Hadnagy út, dé­li ipartelep összekötését. S egyáltalán — kultúráltabban közlekedhetnénk. A MUNKAKEZDÉS idejé­nek megváltoztatását vitatva elhangzott, hogy a gyárak nagy értékű gépei nem áll­hatnak le, kihasználásuk nép- gazdasági érdek. Ez így igaz; de a Város közlekedésének jelenlegi helyzete és jövője szintén nem lehet közömbös egyik vállalatunknak sem. Egyébként a most közlekedő csuklós buszok 30 millió fo­rintba kerültek — nem árta­na azokat is jobban kihasz­nálni. .. (hekeli) Nénüwa g* 19*3. február 21. szerda

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents