Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-18 / 41. szám

9 népfront és a tanácsai) - együtt Összefogással - sikerült B népfront főtitkára négy pontban foglal­ta össze a mozgalom legfon­tosabb teendőit a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak legutóbbi ülésén. Ezek közül az egyik így hangzott: „Minden vonatkozásban és minden területen erősítjük a tanácsok és a népfrontbizott­ságok együttműködését”. Ennek az együttműködés­nek igen régi hagyományai vannak, mivél a népfront­nak, mint tömegmozgalom­nak, a tanácsoknak, mint de. mokratikus tömegszerveze­teknek a céljai igen sok te­rületen közösek, a feladatok jjó megoldása feltételezi a kölcsönös támogatást. Ami­kor például azt mondjuk: a nepfrontmozgalom napja­inkban mind jobban betölti a tanácsok tömegpoliaikai bázisának szerepét, a lakos­ság széles rétegeit képes be­vonni a tervek kialakításába, megvalósításába, akkor eb­ben a partner, a tanácsok jó munkájának az elismerése is benne van. Csak azért lehet »keres a népfrontmunka, mert a tanácsok — élve tne gnövekedett hatáskörük­kel — igyekeznek a helyi po­litizálás, a közügyekbe való beleszólás feltételeit minden vonatkozásban megteremteni, javítják az igazgatási nku&- kát, a tájékoztatást. A népfrontbizottságok pél­dául az utóbbi hónapokban a települések 60—65 százalé­kán szervezték meg a falu­gyűléseket, a rétegtalálkozó­kat, jó. alkalmat teremtve arra, hogy a helyi tanácsi el­képzelésekről, a tervekről és a gondokról — de az orszá­gos jelentőségű kérdésekről is — véleményt mondhassa­nak az emberek A felszóla­lók fele általában az őket közvetlenül érintő város- és közsegfejlesztési, kommuná­lis témákban kért szót Jel­lemző volt az is, hogy ezek a tanácskozások, fórumok nem váltak valamiféle pa­nasznappá, nem nyújtottak be felelőtlen kívánságlistá­kat, hanem keresték annak lehetőségét, hogyan tudnák a helyi erőforrásokat, a tár­sadalmi munkában rejlő tar­talékokat még jobban a fej­lesztés szolgálatába állítani. Különösén jó eredménye­ket hozott az együttműködés a nők sajátos gondjainak könnyítésében. Az együttes erőfeszítés eredményeként lé­tesültek sokfelé — nagyrészt társadalmi munkában — új óvodák, játszóterek, napközi otthonok, kollégiumok. Szá­mos községben, városban ily módon bővült a szolgálta­tás, amely a „második mű­szak” ellátásához jelentett se­gítségé, így tudtak előre lépni a család- és gyermek- védelemben, a szociális gon­doskodásban. A fogyasztók érdekeinek védelmében több helyen közösen szervezték meg a vásárlók fórumát. Sok hasznos javaslatot továbbí­tottak a népfrontbizottságok a lakosság foglalkoztatottsá­gának, igazságos köztehervi­selésének elősegítése érdeké­ben is. A népfrontbizottságok és elnökségek segítettek abban a tanácstagoknak, hogy az országos méretűvé szélese­dett alkotmányjogi, közjogi felvilágosító tevékenység eredményes legyen. Az elő­ször megválasztott tanácsta­gok mellé álltak, támogatták őket, hogy szoros kapcsolatot alakíthassanak ki választó­ikkal, megtalálják a közérde­kű ügyekkel és az egyéni problémákkal való foglalko­zás helyes módszereit. De se­gítették a régi tanácstagokat i6: közreműködtek fogadó­óráik, beszámolóik szervezé- ............. K üldöttgyűlés a verpeléti takarékszövetkezeiben Szombaton délelőtt tartot­ta meg küldöttgyűlését a hét községet magába foglaló ver­peléti takarékszövetkezet. A küldöttek előtt Krecz Lajos elnök számolt be az 1972. évi munkáról, majd be­terjesztette az ez évi terve­ket. A takarékszövetkezet az elmúlt évben jelentős ered­ményeket ért el a betét­gyűjtésbe!?. amely év végé­re meghaladta a 30 millió forintot. A tagokat háztáji- fejlesztési. áruvásárlási és építési kölcsönökkel látták el. A megye harmadik leg­nagyobb takarékszövetkeze­tének közel négy és fél ezer tagja van, részjegyalapja pe­dig meghaladja a félmillió forintot. Üvegtechnika — a tudomány szolgálatában A Műszaki Egyetem vegyészkari tanszéke részére a he­lyi üvegtechnikai műhelyben állítják elő a laboratóriumi eszközöket. Az egyetemi műhely üvegtechnikusai nemcsak az egyetem, hanem az ország több orvosi, ipari, mezőgaz­dasági. kőolajipari kutatólaboratóriumának is kielégítik kü­lönleges igényeit laboratóriumi üvegekből. Képünkön: Ka- mtsay Imre üvegtechnikus laboratóriumi eszközöket készít. (MTI-foto — Fehérváry Ferenc) sében. Nem kétséges, ennek a tevékenységnek is kö­szönhető, hogy egy felmérés során a népfront elnöksége legutóbb megállapíthatta: a tanácstagok az elmúlt két­éves ciklusban jól megálltak a helyüket és többségüket nyugodt lelkiismerettel java­solhatják ismét a tanácstagi választásokon. A népfront-tanács együtt­működésében eddig elért eredmények azonban nem takarhatják él a még meg­levő hiányosságokat. Mert ha a városok, a falvak többsé­gében érvényesek is a pozi­tív tendenciák, vannak még olyan helyek, ahol az együtt, működés a kívánt színvona­lat nem éri el. Ahol ez ta­pasztalható, ott a népfront- tanácskozásokon, -fórumo­kon rendszerint él is hang­zanak bírálatok a tanácsi ügyintézés bürokratizmusé, ról, a közéleti demokratiz­mus hiányosságairól. Az ilyen helyeken mutatkoznak bajok a társadalmi munkákkal is, nem abban az értelemben, hogy kevesen jelentkeznek ilyen feladatra, hanem, mert a felajánlott társadalmi se­gítséget nem hajlandók hasz­nosítani. Az akadályt jelentő tényezőket — bürokratikus megkötések, önző vállalati érdekek — megfelelő szer­vező munkával, céltudatos intézkedésekkel meg lehetne szüntetni, de néhol inkább a kényelmesebb utat vá­lasztják. A népfront éppen ezért tartja továbbra is egyik leg­fontosabb feladatának a ta­nácsokkal való együttműkö­dés javítását. Ehhez a most sorra kerülő tanácstagi vá­lasztások — az azokat meg­előző nagygyűlések, jelölő­gyűlések — igen jó alkalmat kínálnak. Ismét sok ezer hasznos javaslat hangzik majd el, felélénkül a kezde­ményezőkészség. jelentkez­nek a mozgósítható társa­dalmi erőforrás-tartalékok. C sak a hatékony nép­front-tanács együtt­működés realizálhatja ezeket az energiákat a lakóhelvszé-i pítésben, a tudatformálás­ban, a szocialista demokrá­cia kiteljesítésében. (K. E.) A táblán ez található: dr. Kajáry Éva alorvos. A mát­raházi gyógyintézetben dol­gozik. Megbeszéltük az időpon­tot, amikor találkozunk, de a doktornő nem volt a szo- . bájában. Néhány perc után sietve jött, és mindjárt ma­gyarázkodott: — Sajnos, nagyon sok a munka. Nem tudom előre kiszámítani, mit hoz a kö­vetkező félóra. Később kiderült, hogy ál­talában ilyen zsúfolt min­den napja. És akkor az in­tézeti munka mellett még tanácstagi megbízatása sok­rétű feladatainak is eleget kell tennie. ★ — A fővárosból költöz­tünk ide, Mátraházára. Az­előtt nem dolgoztam úgy, mint tanácstag. Most kap­tam először ilyen megtisz­teltetést, ami jól is esett, de egy kicsit meg is riasztott kezdetben. Szerencsére az elődöm is biztatott, de a férjem is. Ö nyolc éven ke­resztül töltött be ilyen tiszt­séget azelőtt. Emlékszem, a jelölőgyűlésen eléggé fe­szengtem, meri az jutott az eszembe, mi lesz, ha lesza­vaznak. Akárcsak t a későb­bi szavazáskor, amikor ke­zembe vettem a szavazóla­pot, és tudomásul kellett vennem, hogy azon rajta , szerepel a nevem nyomta­tásban. Furcsa dolgok ezek, de így történtek meg velem. Szerényen, majdnem szé­gyenlősen sorolja az egyko­ri eseményeket, amik ma már emlékek». Égy kezdődő ALIG AKAD MANAPSÁG valaki, aki ne ismerné a ha­zai cukorrépatermesztés gondjait. Hazánk valamikor még saját maga állította elő a lakosság számára szükséges cukormennyiséget, sőt ki­sebb mértékben még expor­tált is. Az utóbbi időben azonban kedvezőtlen fordulat következett be. A termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok számára a cukorrépa- termesztés nem volt gazdasá­gos, másrészt pedig egyre kevesebb lett a munkaerő is, nem volt, aki elvégezze az egyelés, betakarítás fáradsá­gos munkáját. A különböző okok következtében egyre csökkent a cukorrépa vetéste­rülete. 1970-ben aggasztóvá vált . a helyzet, a terület mél­áiig haladta meg az ország­ban a 75 ezer hektárt, a ko­rábbi 100 ezer hektárral szemben. Ez természetesen azt jelentette, hogy az or­szág továbbra már nem tud­ta megtermelni cukorszük­ségletét s jelentős behozatal­ra szorult Érdemes megem­líteni azt is, hogy a cukor közben a világpiacon is egy­re keresettebb cikké vált, s ennek következtében jelen­tősen emelkedett az ára. Ton­nánként ma is 220 dollár kö­rül mozog. S könnyű kiszá­molni, hogy az import mi­lyen költséges, ha hozzátesz- szük, hogy az 1970-es év ter­mése csupán a 60 százalékát biztosította az ország cukor­szükségletének. ( Ezek a körülmények kész­tették arra a kormányt hogy intézkedéseket hozzon a cu­korrépa-termesztés fejleszté­sére, korszerűsítésére. A terv azt a cél tűzte ki, hogy a ne­gyedik ötéves terv végére, 1975-re, a cukorrépaterület elérje a 100 ezer hektárt, ek­kora terület szükséges ahhoz, hogy a hazai igényeket hazai termésből kielégíthessük. Megszülettek azok az intéz­kedések is, amelyek követ­keztében emelkedett a cu­korrépa felvásárlási ára, le­hetőség nyílt a fizikai mun­kát kiküszöbölő gépek vásár­lására, az úgynevezett zárt technológiai rendszer kidol­gozására, alkalmazására. A kormányprogram keretében valósult meg megyénkben. Selypen az úgynevezett cu­korrépavetőmag-előkészítő üzem, amely egycsírájú vető­magvakat biztosít az üze­meknek s így kiküszöbölhető az egyelés. A TERV SZERINT az Wei esztendőben a mezőgazdasá­gi üzemeknek kilencvenezer hektáron szükséges cukorré­pát termeszteni. A felméré­sek azt bizonyítják, hogy az intézkedések kedvező hatása, a cukorgyárak és a termelő­üzemek lelkiismeretes mun­kája nyomán a tervezettnél nagyobb területen termelnek majd répát, s valószínű, hogy a terület megközelíti vagy el is éri a 100 ezer hektárt. A kedvező folyamatot jelzi az is, hogy a hatvani cukorgyár a tervezett 16 800 hektár he­lyett már felül van a 17 000 hektáron s a szerződéskötés még tovább tart. Örvendetes tehát, hogy országosan, de megyénkben is „meghallga- tásra”talált a program és sem a cukorgyár, sem a termelők nem sajnálták a fáradságot, hogy a tervek valóra válja­nak. Azt is szükséges azért meg­említeni még, hogy a munka korántsem ért véget. Mert a terület csupán az egyik té­nyezője a tervnek. De ugyan­olyan fontos a termésátlagok növelése s bizonyos szinten való stabilizálása. Ehhez pe­dig még több gép, még több növényvédő szer és műtrágya és még több szakértelem szükségeltetik. AZ EDDIGI LÉPÉSEK azonban feltétlenül biztatóak. Garanciát adnak arra, hogy a jövőben nem kell többé cuk­rot importálnunk, hanem esetleg még exportőrök is le­hetünk. Kaposi Levente Agromechanika a szarvasmarhaprogramért Háztáji robotgép és fejőgép Gyöngyösről Hogyan kapcsolódik be egy kis létszámú ipari szövetke­zet a kormány által meghir­detett nagy jelentőségű szarvasmarhaprogram meg­valósításába? Egyszerű a magyarázat: új gyártmá­nyokkal, amelyek közvetve segítik a mezőgazdasági ter­melést. Január elseje óta a gyön­gyösi Agromechanikai Ktsz tevékenysége ugyanis erre irányul. Érdekes és hasznos törekvés ez annál is inkább, mert új gyártmányaiknak, a háztáji robotgépnek és a fe­jőgépnek ésszerű piackuta­tással máris komoly meg­rendelőpartnert szereztek. Termékeiket folyamatosan az AGROTRÖSZT-nek szállít­ják. Három évvel ezelőtt az Agromechanika műszaki fej­lesztési csoportja univerzá­lis robotgépet tervezett, amelynek prototípusát is el­készítették. Az, elektromos árammal működő gép há­romféle műveletet végez. Kukoricát morzsol, terményt darál és takarmányrépát sze­letel. Az elmés szerkezet kiváló­an alkalmas a háztáji gaz­daságokban a sertés- és szarvasmarha-állomány ta­karmányainak előkészítésé­hez. A műszaki mérések sze­rint csakném negyedére csökkenti az egyébként fá­radságos kézi takarmány­előkészítést A gép nagy si­kert aratott már korábban az 1970-es országos mező- gazdasági és élelmiszeripari kiállításon. És most két év után ismét felfedezték, oly­annyira, hogy a szövetkezet a robotgép sorozatgyártásá­val kapcsolódik be a ház­táji szarvasmarhaprogram megvalósításába. Tervek sze­rint az idén ezer darabot gyártanak ebből, s az első gépek a következő hónapok­ban az AGROTRÖSZT-nél forgalomba is kerülnek. Ugyancsak újdonság a szö­vetkezetben a háztáji fejő­gép sorozatgyártása. A hat­vani Lenin Termelőszövet­kezet műszaki kollektívája tervezte a gépet és első pro­totípusát már el is készítet­ték. Az AGROTRÖSZT megrendelésére ezer fejógé-' pet gyártanak az idkn, meg­könnyítve a háztáji gazdasá­gokban a fejés nehéz mun­kaműveletét. A két gép egyébként együtt is nagyon jól alkal­mazható. A gyártó és a ke­reskedelmi partnerek szeret­nék, ha a gazdaságok mind­kettőt megvásárolnák. Az első megbízatás Két év tanácstagi munkája a mérlegen közéleti tevékenység bizony­talankodása és bizakodása rejtőzik mögöttük. ★ Mátraháza üdülőhely. Gyöngyöshöz tartozik köz­igazgatásilag, de tizenhat ki­lométerre esik a várostól. A település rákönyököl a Mát­ra egyik hajlatára. Szinte a Sástónál kezdődik és a pa- rádi elágazásig tart. Üdülő áll itt üdülő mellett. Már kijelölték a jövőjét Mátra­házának: nemzetközi vonzá­sú üdülési régió, ami fejlesz­tésének a mértékét is meg­szabja. Mit tud tenni ilyen kö­rülmények között a tanács­tag? Mondja minden alkalom­mal, amikor csak tudja, hogy Mátraháza elég mosto­ha körülmények között él. Olyan gondjaik is vannak, hogy kevés az autóbusz- megálló, hiányzik egy lámpa az útkereszteződésből, nem lehet kapni ősztől tavaszig zöldséget és gyümölcsöt. Van egy kis bódé, de annak a működésével elégedetlenek a mátraháziak. Panaszkodnak az élelmiszerüzletre is. Épül már az új szolgáltatóház, de abba borkóstolót is betelepí­tenek, pedig így is sok a bajuk a szeszfogyasztás mi­att. ★ — Sokan úgy képzelik, micsoda jó dolog lehet a Mátrának egy ilyen szép tá­ján élni. Igaz, épül már a szennyvízcsatorna; ha elké­szül a csórréti víztároló, megszűnnek a vízgondjaink, de még mindig nem talál­tunk megoldást a szemét rendszeres elszállítására. Ahogy a nagyon kis méretű autóparkolót sem takarította eddig senki. Szereztem egy fűtőt, aki mellékállásban gondozta a parkolót is, de az utóbbi napokban megint piszok és rendetlenség ta­lálható ott. Mi lett a bá­csival? Az is Mátraháza egyik jellemző vonása, hogy a sí- verseny napján közlekedési csőd alakult ki. Órákig nem tudtak sem az autók, sem a buszok felmenni a Kékesre és lejönni onnan, mert a ré­gi, keskeny úton egymás he- gyén-hátán álltak a szó szo­ros értelmében. És akkor ott a tanácstag, akitől min­denki azt várja, hogy segít­sen De egy sor dolog nem intézhető el helyben, a vá­rosi tanács hatáskörében. ★ — Mindig készségesen se­gítettek a város vezetői, ha valamivel hozzájuk fordul­tam. És ez nagyon jó do­log. Nincs tehát okom a panaszra. Ügy érzem, a vá­lasztóim is tapasztalták, igyekszem \ a kötelezettsé­gemnek eleget tenni. Rend­szeresen tartok fogadóórát, de inkább én megyek ki a településre. Az ősszel szer­veztünk egy találkozót a város vezetőivel, ami na­gyon jól sikerült. Szóval: igyekszem. Úgy mosolyog hozzá, mint aki elnézést kér, ha nem látszik eléggé szerénynek. Ez a mostani megbízatás csak két évig tartott, mert az új 'választási időpontok megváltoztak. Két év ugyan nagyon kevés egy új tanács­tag munkásságának megíté­léséhez, de .elegendő ahhoz, hogy az alapvető megállapí­tásokat meg lehessen fogal­mazni. Ez pedig nem több és népi kevesebb, mint az, hogy dr, Kajáry Éva alorvos, a mátraházi tanácsi körzet ta­nácstagja, nagyon hasznosan állt helyt. Választói is ezt mondják, de így vélekednek róla a tanács vezetői is. ★ Mindenki szereti mérlegre tenni életének egy darabját, munkájának egy körvona­lazható szakaszát. Ez tör­tént most is, méghozzá hasz­nosan. A mérleg hűen tük­rözi az eredményeket. A kezdő közéleti ember maga­biztossá vált, kétségei elosz­lottak, és választói bizalmát megőrizte. (G. Molnár F.) Mumms® A 1973. február 18., vásár nag { j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents