Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-15 / 38. szám
Az Ikarusok „gyógyítói n egri MEZŐGÉP Vállalat gyöngyösi gyáregysége a mezőgazdaság ellátására gyártott pótalkatrészeken és kompresszor-felújításon kí- í vül jelentős értékben autó- I buszok felújításaival is fog- I tálkozik. A Volán Tröszt | miskolci, egri, debreceni, | nyríegyházi és budapesti i vállalatainak végzi ezt a 1 munkát. Az udvaron a hóríhorgas emelőd áru pillére leereszkedik, „átöleli’" az Ikarus 630- as kocsiszekrényét és egyetlen mozdulattal leemeli az alvázróL A csupaszon maradt alvázról leszerelik a kerekeket és a motort. A részeire bontott, autóbusz azután a monumentá- is szerelőcsarnokba kerül. A csarnokban . nagy a „zenebona”. Kalapácsok, vésők, begesztőpisztolyok zenéje ez. Szürke overállos munkások; lakatosok, autószerelők, hegesztők hangyaszorgalommal serénykednek az autóbuszok között. — Ez a csarnok a mi második otthonunk — mutat széles karmozdulattal az előttünk levő térre Pethes Imre művezető. — Nyolc szocialista brigád dolgozik itt, jól összekovácsolódott társaáág. Az autóbuszok ge- neráfjavítását végezzük. Korábban Ikarus 31 és 311-es típusokkal kezdtük, ma már a 630-asokat újítjuk fel. A csarnokban 12 autóbusz áll egymás mellett Többnek csak az alváza tátong. Távolabb a kocsiszekrények megkopott oldalait fedik be vékony alumíniumlemezekkel. Mellettünk szemüveges fiatalember franciakulcsot forgat a kezében. Az alvázon elhelyezett légfék csavarját szabályozza. — Szabó Károly vagyok — mutatkozik be. Szavát elnyomja a zaj, a zsibongás. — Mióta dolgozik itt? —- Már hat éve. — Naponta hányat csavaroz? — Még nem számoltam, de mindenesetre egy műszak alatt több százat. — Nem unja ezt a munkát? — Igaz, kicsit monoton^ amit végzek, de fontos. A csarnok közepén hirtelen fény villan. Középkorú, bajuszos férfi a kocsiszekrényen az ablakkeretet he- geszti. A pisztoly piciny lángcsóvája sziszeg a fém alatt Az ember alig lát a fényözöntől. — Délutánra befejezem az ablakok hegesztését — mondja Papp Emánuel lakatos, és leveszi fejéről a védőszemüvegét. — Honnan jár dolgozni? — Naponta Jászárokszál- lásról, ott van a családom. — Mikor kel? — Reggel öt órakor, mert hatkor már indul az autóbusz. A vállalat kocsijával viszlek és hoznak jó néhá- nyunkat a vidékiek közül. — Mikor kezdik a műszakot? — Reggel hétkor és délután fél négykor fejezzük be. — Mennyit keres? — Kétezer-hatszáz forintot. Március 1-től nyolc százalékkal emelik a fizetést. Ez a bérintézkedés bizony nagyon jól jön. Beszélgetés egy fiatal közgazdásszal „Keveset tudunk a gyakorlatról...” — A KISZ-szervezetben még most is végzek társadalmi munkát, bár lassan tényleg kiöregszem ebből a korosztályból. Egy esztendeje kerültem ide, az Egri Közúti Építő Vállalathoz; a beosztásom munkaügyi osztályvezető . . «, Katona Csabát, mint fiattal közgazdászt kerestem meg; egy klub létrehozásának gondolata adta az ötletet a kérdésekhez. Vajon van-e igény a fiatalok közt a ' szakmabeliekkel való rendszeres találkozásra, eszmecserére, tudnának-e tartalmat adni összejöveteleikkel egy ilyen szórakozó, beszélgető, vitatkozó esti programnak? Közben persze óhatatlanul is előbukkan néhány gondolat a munkahelyről, a fiatalok beilleszkedéséről... — Amikor az egyetemről kikerültem, s Egerben elhelyezkedtem, működött itt a fiatal közgazdászok klubja össze-összejöttünk, vitatkoztunk, de aztán ez valahogyan abbamaradt. Hogy most létrehozhatnánk-e újra? Nem tudom. Azt hiszem, nehezen lehetne sok olyan tagot találni, aki rendszeresen eljárna a foglalkozásokra. Az én véleményem persze, csak egy ember véleménye, lehet, hogy mások vitatkoznának vele... — Nines rá idő? — Idő kevés van ugyan, de azért szakíthatnánk a klubra is egy-egy estét Ám a régi is, azt hiszem, azért szűnt meg, mert . nem alakultak ki jó viták, ha kitűztünk egy témát, ^ esetleg előadó is jött legfeljebb az általánosságokról esett szó. — Pedig azt hiszem, a szakmai továbbfejlődés, a mostanában felgyülemlő sok új kérdés a gazdasági életben, megérné a rendszeres tapasztalatcseréket. — Talán furcsa dolog, de mi, közgazdászok, bizony szétszóródtunk egy kissé. Kevesen is vagyunk fiatalok ebben a körzetben, s ahogy én tapasztalom, saját ügyeikkel, boldogulásukkal, előrehaladásukkal vannak leginkább elfoglalva. S ez már nemcsak a közgazdászokra érvényes. — Keresett szakma a közgazdászoké. Milyen problémákkal kell megbirkózniuk mégis? — Valóban keresik a szakembereket Általában minden vállalat törekszik arra. hogy lehetőleg szerezzen egy közgazdászt. Tudják, szükséges, hasznos, hogy az igények megkívánják, de sok helyütt meg is elégednek azzal. ha van. munkája, szakértelme jó felhasználására már nemigen törekednek. — Hosszú idő kell, amíg „befuthat” egy ilyen szakember? — Ki kell várni a foko- okat, s bizony jó néhány év eltelik, amíg olyan szintre eljut az ember, amíg azt csinálhat, amit szeretne. Addig pedig statisztikákat, kimutatásokat készít, előad, s megpróbál valamilyen témát találni, amivel kitörhet, átlagon felülit produkálhat. Mert én azt hiszem — s ez egyébként megint nemcsak a közgazdászokra lehet jellemző —, hogy mindegyik fiatal valamilyen kiugró teljesítményt akar elérni, többet, mint amennyit az illető vállalatnál már fölmutattak. Azért, hogy ne feledkezzenek meg róla. Én különben személy szerjnt, hogy őszinte legyek, kicsit szerencsésnek is érzem magam, hiszen a jelenlegi beosztásom már valóban az a szint, ahol kedvére dolgozhat az ember. — S mit kell tennie a fiatalnak abban az időszakban, amikor az iskolapad után a vállalathoz kerül? , — Vegyük sorba: az, aki az egyetemről egy vállalathoz kerül, a gyakorlati életről még igen keveset tud, Most ne keressük az okát ennek, egyelőre tény. Tehát az átlagosnál többet kell foglalkoznia az úgynevezett „normál” ismeretek megszerzésével, míg ezeket a nála alacsonyabb végzettségűek a környezetében már régen, gyakorlatuk alapján elsajátították. A kezdő közgazdász nem mindjárt a legmagasabb beosztást kapja, tehát egyik fontos célja az előreí haladás. Azután jön a többi, ugyancsak nem elhanyagolható dolog: lakás kellene, amihez viszont többet kell keresni, de még ezt megelőzi a nősülés. férjhez menés Nagy lendület — talán nagyobb ösztönző erő is — kell, hogy ezeket egymás mellett megoldjuk. — Másfél-két éve, a városi KISZ-bizottság megbízásából felmérést készítettünk. Meglátogattuk, az üzemeket, vállalatokat, vizsgáltuk a fiatal értelmiségiek helyzetét. Nem volt kirívó elégedetlenség, azt hiszem, a fiatalok is józanul mérlegelték a lehetőségeiket, de egy dologra felfigyeltem. Igen nagy hangsúlyt kapott mindenütt az a véjemény, hogy a fiatal mérnök, közgazdász ott, ahol elkezdi a munkáját, nagyon nehezen jut előre. Feltétlenül szüksés van — mondták —. egy vagy két alkalommal munkahelv- változtatásra. ez még nem vándormadár jellem., Nem tudom miért, de vezetőt szívesebben hozlak kívülről a vállalatok. Elvétként nekem is ez a második mim- kahelvem e ezzel azt hiszem. elégedett lehetek . . Ha valóban sikerülne eev klubot létrehozni, ilyen dolgokról szívesen beszélgetnék . .i Hckeli Sándor A már felújított autóbuszok között járva messziről feltűnik egy élénksárgára festett kocsi. Az utolsó simításokat végzik rajta. A karosszérialakatosok serényen csavaroznak. A csillogó díszléceket szerelik fel a „megfiatalított” járműre. * Egyikük, Tóth János Ifjú szakmunkás, aki ipari tanulónként itt kezdte pályafutását. — Kinek újítják fél ezt az autóbuszt? — A Fővárosi Mélyépítő- Tervező Vállalatnak. Tudomásom szerint mérőkocsi lesz majd. — Mennyi ideig tart egy felújítás? *— Általában 220 óráig. — Adnak-e garanciát? — Féléveset, 10 ezer kilométerig. A MEZŐGÉP -gyöngyösi gyáregységében az idén ezer Ikarus autóbuszt újítanak fel Ez a fontos kiegészítő tevékenység 35 millió forinttal járul hozzá a gyáregység tervteijesítéséhez. Mentusz Károly Télen is épül as acélmű A téli hidegben sem csökken a munka a Dunai Vasműben, ahol több mint egy- milliárd forint beruházással, tíz vállalat kivitelezésében épül a folyamatos acélöntőmű. (MTI-foto — Jászai Csaba felv. — KS) Párttaggyülésekről jelentjük Újabb eredményes évet zárlak a dohánygyári kommunisták Az újabb kitüntetés is a megyei pártbizottság jubileumi oklevele — azt bizonyítja; az egri dohánygyáriak az elmúlt évben is megtartották a munkával kivívott előkelő helyüket a megye, az ország legjobb üzemei, vállalatai között. A csúcsvezetőség irányításával a gyár három alapszervezetéhez tartozó kommunisták — ahogyan a közelmúltban tartott összevont taggyűlésük is megerősítette — 1972-ben is sokat' tettek a sikerért, tudásból, szorgalomból, helytállásból is példát mutattak. • A termelés mellett sokat és okosan politizáltak, színesebbé, tartalmasabbá vált a párttagok szervezeti élete, évek óta szinkron van a csúcsvezetőség és a gazdasági vezetők között, a KISZ-, a szakszervezet is igen gyakran és eredményesen hallatta szavát. „A kommunisták — ahogyan a csúcsvezetőség beszámolója is hangsúlyozta — sokat és jól dolgoztak, motorjai voltak a X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet, a gyári csúcsvezetőség határozatai, célkitűzései valóra váltásának.” ’ Mindezeken kívül a kommunisták életével,’ munkájával érdemes még néhány statisztikára, számadatra is felhívni a figyelmet. Az elmúlt évben 14-gyel gyarapodott — a fele fizikai dolgozó volt — a kommunisták száma. Korszerű, szemre is tetszetős irodát kapott a csúcsvezetőség, biztosított a zavartalan munka anyagi feltétele is. Jelenleg is 63 párttag jár különböző tanfolyamra, iskolára. A KISZ-, a szakszervezeti oktatással együtt több mint 250-en gyarapítják szakmai, politikai tudásukat az üzemekben, marxista középiskolát is. Már szervezik a kihelyezett 1972-ben közel 40 ezer forint értékű pártirodalmat vásároltak a gyár kommunisták Náluk a legjobb a szakszervezeti szervezettség. Az egri mintára szüntették meg a Magyar Dohányiparban a szombat esti éjszakai műszakot. Harminchat szocialista brigádja, hat szocialista üzeme van a gyárnak. Szinte egyetlen üzeme a megyének, ahol világszínvonalon álló gépek dolgoznak, kenységgel, a hatékonyságahoi nincs baj a termelékenységgel, a hatékonysággal. Az egy főre eső termelési érték a múlt évben is nyolc százalékkal nőtt, s az sem véletlen, hogy a tervezett háromszázalékos bérfejlesztéssel szemben öt százalékkal emelték tavaly a dolgozók bérét Elsőként csatlakoztak a Szovjetunió megalakulása 50. évfordulóját köszöntő munkaverseny- mozgalomhoz — eredményeik alapján nyerték el a megyei pártbizottság jubileum! oklevelét —, a fiatalok KISZ-, kommunista műszakokat szerveztek. A példaként említett számokról, tényékről, eredményekről még csak beszélni sem lehet a kommunisták kitartása, hűsége, tudása nélkül, akik a gépek mellett, az alsó, a felső vezetésben egyaránt azon. fáradoztak, hogy a politikai, pártmunkájuk is méltó tegyen az Egri Dohánygyár híréhez, nevéhez. Jó érzés lehet egy ilye« kommunista kollektíva bizalmát élveznie a csúcsúé- zetőségnek ' — fc % — Százhuszonöt éves a Kommunista Kiáltvány EGY, főként német emigráns munkásokból álló forradalmi szervezet, a Kommunisták Szövetsége 1847. novemberében megbízta Marxot és Engelst, hogy dolgozzanak ki közzététel céljából egy teljes elméleti és gyakorlati pártprogramot. Kettőjük közös munkája nyomán — a végső megfogalmazás Marxtól származik — két hónap alatt elkészült a kézirat. 1848. februárjában egy kis londoni nyomdában megjelent a Kommunista Párt Kiáltványa. Az első kiadást hamarosan újabb kiadások követték. A múlt század hetvenes éveiben a Kiáltvány már a munkásmozgalom alapvető dokumentuma, a munkások legismertebb elméleti olvasmánya volt. A huszadik században tovább nőtt forradalmasító ereje. „Ez a kis könyvecske — írta Lenin — kötetekkel ér fel: szelleme mindmáig élteti és előreviszi a civilizált világ egész szervezett és harcoló proletariátusát.” Miből ered a Kommunista Kiáltványnak ez a páratlan történelmi hatása? Mindenekelőtt abból, hogy a Kiáltvány a tőkés társadalom alapvető ellentmondását, a tőke és a munka antagoniz- musát ragadta meg, s megmutatta a kapitalizmus felszámolásának egyetlen lehetséges útját, a munkásforradalmat. A Kiáltvány rámutatott, hogy a feudális viszonyok szétrombolásával a társadalom egyre inkább két szemben álló osztály, a burzsoázia és a proletariátus gazdasági és forradalmi ellentmondására polarizálódik. A burzsoázia uralma a termelőerők eddig soha nem látott gyors fejlődését eredményezi. A létrehozott hu-. talmas terrr-előerők számára szűkké válnak a tőkés termelési viszonyok, s a tőkések által mozgásba hozott erők egyre inkább aláássák a burzsoázia uralmának feltételeit. A TERMELŐERŐK nagyarányú fejlődése létrehozza a kapitalizmus felszámolásának objektív feltételeit. De „... a burzsoázia nemcsak kikovácsolta a fegyvereket — írja a Kiáltvány —.amelyek halálát okozzák; megszülte azokat a férfiakat is, akik e fegyvereket forgatni fogják — a modem munkásokat, a proletárokat” A burzsoázia kialakulásával és megerősödésével együtt fejlődik a proletariátus is. A tőkés viszonyok rendszerében a munkás munkaerejének eladására kényszerül, kizsákmányolása egyre fokozódik. Ezek a körülmények szükségszerűen vezetnek el a munkások kezdeti, ösztönös küzdelmétől a politikai osztályharcHoz; az elszórt helyi akcióktól a munkásosztály nemzetközi összefogásához. A Kiáltvány rámutat arra is, hogy a proletariátus politikai harcának vezető ereje a mozgalom feltételeit, menetét és általános eredményeit világosan látó szervezet, a kommunista párt. Marx és Engels tudományos módszerekkel tárták fel a tőkés társadalom mozgástörvényeit és osztályviszonyait. A Kiáltvány mindezt olyan tömören és világosan fogalmazza meg, hogy a történelem materialista felfogása találkozzék a munkások mindennapi tapasztalatával: meggyőző erővel mutatta meg számukra helyzetük megváltoztatásának forradalmi útját. \ A TUDOMÁNYOS elmélet és a munkások egymásra találása azért is nagy jelentőségű volt, mert a múlt század közepén a munkások még nagymértékben az utópisztikus szocializmus nézetei és a különböző kispolgári eszmék hatása alatt állották. Az utópisztikus szocialisták élesen kritizálták a kapitalizmus embertelem viszonyait, amely- lyel szembeállították egy harmonikus, igazságos társadalom elképzelését. A fennálló viszonyokból viszont teljesen irreális módon akarták megálmodott társadalmukat felépíteni: az uralkodó osztály megnyerése útján remélték annak valóra váltását A kapitalizmus megreformálására törekedtek, ezekkel a nézetekkel szemben azonban a Kiáltvány bebizonyította: a kapitalizmus semmiféle „megjavítása” nem érhet el eredményt a tőkés rendszert csak a proletariátus forradalma döntheti meg. A marxizmus—leninizmus és a kommunista munkás- mozgalom polgári és kispolgári ellenfelei gyakran hangoztatják, hogy a Kiáltvány elemzései, a munkásosztály ott megfogalmazott céljai elavultak. Mi igaz ebből? A Kiáltvány egyes tételein valóban túlhaladt az idő. Ezt a marxisták sohasem tagadták, hiszen a forradalmi munkásmozgalom tapasztalatainak gyarapodásával már Marx és Engels is több ponton helyesbítette, illetve tökéletesítette a Kiáltványban kifejtett programot. Amiről viszont hallgatnak a marxizmus polgári kritikusai: a Kiáltvány alapvető gondolatai időállónak bizonyultak és ma is érvényesek. Ä társadalmi termelés és az egyéni kisajátítás antagonizmu- sa a mai kapitalizmusnak is alapvető clleűUiiondasa, sőt élesebben jelentkezik, mint valaha. Á munkásosztálynak a Kiáltványban meghirdetett forradalmi célja ma már részben valóra vált; több országban győzött a szocialista forradalom, kialakult a szocialista világrendszer. Bebizonyosodott, hogy a kapitalizmust felszámoló forradalmi erő csak a munkásosztály lehet, ezt a feladatot semmilyen más társadalmi osztály vagy réteg nem képes megvalósítani. A munkásmozgalom több mint egy évszázados forradalmi tapasztalata igazolja azt is, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc akkor eredményes, ha megvalósul a proletariátus internacionalista összefogása. Joggal mondhatjuk: a Kommunista Kiáltvány kiállta az idők próbáját. Megjelenése után 125 évvel is van mondanivalója számunkra. A KIÁLTVÁNY rendkívül tömören, lényegre törően fogalmaz minden kérdésben, és különösen röviden ír a kapitalizmus megdöntése utáni társadalomról. Ez természetesen nem véletlen, hiszen Marx és Engels nemegyszer s mindenkorra szóló útmutatásokat kívánt adni, hanem a konkrét helyzet konkrét elemzésével akarták elősegíteni a munkásosztály harcát. De éppen ebből ered, hogy a Kiáltványnak a szocializmust építő társadalmak számára is van üzenete: a munkásosztály történelmi érdekeinek megvalósítása megköveteli a kommunisták cselekvési egységét, a munkás- osztály nemzetközi összefogását. J. Gy. © 137X február 15,,. c&ütörtöfe
