Népújság, 1973. február (24. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-15 / 38. szám

Feladatok a kollégiumi önkormányzat megszilárdításában A KISZ-kb intéző bizottságának állásfoglalása Egy év es tizenötből Az elmúlt néhány eszten- dőbep lényegesen bővültek a kollégiumi nevelőmunka le­hetőségei és feltételei, s a két esztendővel ezelőtt ki­dolgozott intézményi, kollé­giumi szervezeti és működé­si szabályozatok ugyancsak előrelépést jelentettek — a kollégiumi nevelőmunkában mégsem következett be or­szágos méretű fellendülés —, állapította meg a KISZ köz­ponti bizottságának intéző bizottsága. Az állami pedagógiai ve­zetés és az ifjúsági önkor­mányzat egységének jogi feltételeit biztosító szerveze­ti és működési szabályzatok megvalósításánál egy sor ne­hézség merült fel Az intéz­ményi, illetve kollégiumi KISZ-vezetók erőfeszítéseit néhány helyen nem kísérte az illetékes állami vezetők \ egyértelmű támogatása, a kollégiumok állami és ifjú­sági vezetése között sokszor még ma is formális az együttműködés. Ninfcs még megnyugtatóan rendezve a több felsőoktatási intézmény által közösen használt kollé­giumok irányítása, többnyi­re nem biztosítottak a kollé­giumi önkormányzatok mű­Az idei évben is számos érdekes, fordulátos folytatá­sos filmet láthatnak a képer­nyő hívei. Különösen sok érdeklődőt vonz majd a Le- nin-díjjal kitüntetett nagy­szabású Felszabadítás című szovjet produkció, amely' a második világháború történe­tét eleveníti fel. Az ötrészes alkotást nemrég a hazai mo­zik is nagy sikerrel vetítették. Ugyancsak a szovjet stúdiók­ban készült a Délben eltűnik az árnyék című hétrészes al­kotás, amely a polgárháború éveibe kalauzolja a nézőt. Új­donság az „orosz klasszikus irodalom filmen” című soro- .zat is, .amelyben olyan világ­hírű regények filmadaptációit vetítik, mint a Félkegyelmű, az Anna Karenina, A kutyás hölgy, Az élő holttest és má­sok. Több alkotással idézik a mai szovjet színművészet ki­emelkedő egyéniségének, Ko- zinceVnek munkásságát. „Országutak” címmel kerül ködéséhez szükséges anyagi feltételek, s a kollégiumi élet irányításában segédke­ző operatív bizottságoknak sincs mindenhol megfelelő jogkörük a kollégium belső ügyeinek intézésében. A kollégiumok belső de­mokráciájának fejlesztésére a KISZ-szervezetek nem for­dítottak kellő figyelmet, s bár. a kollégiumi nevelőmun­ka pedagógiai segítésének színvonala sokat fejlődött, eszközeit és módszereit össz­hangba kell hozni a demok­ratikus mozgalmi munka gyakorlatával. A KISZ-kb intéző bizottsága valamennyi pedagógiai vezetővel szem­ben alapkövetelménynek tartja, hogy elnyerjék a hallgatók bizalmát, s fel­adataikat azok aktív, önte­vékeny közreműködésével oldják meg. A kollégisták társadalmi-közélet tevékeny­sége ott eredményes, ahol a kollégium önkormányzata rendszeresen vállal különbö­ző feladatokat. Az egyetemi-főiskolai KISZ-szervezetek kollégiumi nevelőmunkájának feladatá­vá tette az intéző bizottság, hogy — egyebek között —, segítsék elő a kollégiumi ön ­bemutatásra az NDK-ban készült ötrészes produkció, amely a másodig világhábo­rútól napjainkig követi nyo­mon a baráti szocialista or­szág parasztságának életét. TTgyancsak NDK-produkció az Akik nem tették le a fegy­vert című többrészes film is. „Nagy csaták” címmel készí­tett sorozatot a francia Pat- hé-cég a második világhábo­rú fontosabb eseményeiről. Ugyancsak a franciáktól vá­sároltuk meg a Thibault csa­lád epizódját is. Roger Mar­tin du Gard könyvének meg­filmesített változatát az el­képzelések szerint az végén kezdik el sugározni. Az 50-es évek filmvilágá­nak híres francia „új hullá­mát’' néhány kiváló alkotás képviseli a következő hóna­pokban. Közöttük találjuk a Bársonyos bőrt, a Kifulladá- sig-ot, a Kleo 5-töl 7-ig-et, a Jules és Jimet. a . Négyszáz csapást. Az amerikai stúdiók ­kormányzat megszilárdítását, a diák- és az állami vezetők hatékony együttműködését. A kollégiumi nevelőmunka a kiteljesedő önkormányzat hatékony működése esetén sem nélkülözheti a pedagó­giai irányítást —, ennek esz­közeit, módszereit azonban a helyi sajátosságok figyelem- bevételével kell állandóan fejleszteni. Ésszerű megosz­tást kell kialakítani az egye­temi, főiskolai, illetve a kol­légiumi KISZ-munka között, a kollégiumnak a társadalmi közéleti tevékenység eloisko- lájává kell válnia. A KISZ- bizottságok adjanak olyan feladatokat a kollégiumok­nak, amelyek kapcsolódnak a KISZ védnökség! mozgal­maihoz, a „Diákok a negye­dik ötéves tervért” akcióhoz és az „Egyetemisták a vá­rosért” mozgalmakhoz. For­dítsanak különös figyelmet az oktatási-nevelési feltéte­lek javítása felett vállalt KISZ-védnökség megvalósí­tására, kérjenek részt a kol­légiumépítési programból, az „Egyetemisták a szakmun­kásképzésért” akcióból, se­gítsék a fizikai dolgozók te­hetséges gyermekeinek to­vábbtanulását. ban ■ forgatták Faulkner elbe­szélései nyomán a Hosszú, forró nyár című 13 részes so­rozatot. A szórakoztató alkotások között szerepel A nagy arany­rablás című sorozat. vala­mint a 13 részes francia—an­gol kooprodukció, az Arséne hugin. Várhatóan az idén ke­rül képernyőre A nagy szö­kések cínű filmsorozat is, amely több ország összefogá­sával készült. Kicsinyeknek és nagyok­nak bizonyára örömet okoz majd A süsü keselyű című 13 részes, amerikai rajzfilm-so­rozat. Több ismeretterjesztő soro­zat egészíti ki a tv 1973-as műsorát. A következő hónapokban több népszerű opera és balett filmváltozatát is vetíti a tv. Láthatjuk többek között a Parasztbecsület, a Varázsfu­vola, a Bajazzok, a Turandot, a Coppelia adaptációit Tizenöt éves a népi ellen­őrzés. Tizenöt éve áll helyt hasznos társadalmi posztján, s tesz eleget fontos feladatá­nak: a népgazdaságban a tör­vényes rendelkezések végre­hajtását ellenőrzi, a hibákat és a mulasztásokért felelős személyeket felderíti. A ti­zenöt esztendő vizsgálatainak anyagai könyvek köteteit töl­tenék ki. Mi csupán egy év, 1972. munkáját szeretnénk itt — a jubileum kapcsán is — mérlegre tenni, bemutat­ni. Ezért kerestük fel kérdé­seinkkel Csepelyi Károlyt, a Heves megyei Népi Ellenőr­zési Bizotság elnökét. Á pártmunka rangján — Mit tart legfontosabbnak a népi ellenőrzés 1972. évi munkájának tapasztalataiból? —Lényegesen erősödött a testületi, szervezeti munka színvonala, a vizsgálatok ha­tékonysága. Az elmúlt évben például 72 szélesebb körű vizsgálatot tartottunk, ugyan­akkor 176 bejelentést és 105 panaszt intéztünk el. Vizsgá­lati megállapításainkat, a hi­bák, hiányosságok megszün­tetésére adott javaslatainkat a vizsgált szervek valamennyi esetben elfogadták, s azok felszámolására megfelelő in­tézkedéseket, lépéseket tet­tek. Szorosabb kapcsolatot sikerült kiépíteni a különbö­ző ellenőrzést végző szervek­kel. A vizsgálatok tervezésé­nél kölcsönösen kicseréltük egymás tapasztalatait, vizs­gálati anyagait. Különösen rendszeressé vált munkakap­csolatunk az MNB és a KSH megyei igazgatóságával. Ezek a szervek a népi ellenőrzés munkáját szakértők biztosí­tásával is segítették. Eredményeik között köny­velhetjük el, hogy munkánk tapasztalatait számos terüle­ten megfelelően hasznosíta­ni tudták. A megyei NEB közlekedési és szállítási szak­csoportja például felmérést végzett a vasúti kocsirakodás és a darabáru-fuvarozás ala­kulásáról, s az ebben foglal­takat a megyei pártvezetés konkrétan is felhasználta. Igen fontosnak és lényeges­nek tartom, hogy a pártszer­vezetek számon tartják, elis­merik és elismertetik a népi ellenőrök munkáját, amit pártmunkaként értékelnek. Lelkiismeretesen és szívesen — Véleménye szerint mi az elért eredmények forrása? — Heves megyének igen kiterjedt népi ellenőri háló­zata van. A népi ellenőrök aktívak és fáradhatatlanok, nem sajnálnak időt és áldo­zatot a vállalt közszolgálat érdekében. Lelkiismeretesen és szívesen vesznek részt a vizsgálatokban, a közérdekű bejelentések és panaszok in­tézésében. A nyilvántartott népi ellen­őrök száma meghaladja ;% másfél ezret. Ezek mellett szinte a számát se tudjuk azoknak, akik nem szerepel­nek kartonjainkon, de ese­tenként egyetlen hívó szóra jönnek, segítenek munkánk­ban. Az elmúlt évben vizsgá­lataink során 1154 népi ellen­őrt foglalkoztattunk, s ha összeadjuk a vizsgálatban el­töltött órákat, ez 4621 napot tesz ki. A népi ellenőrök között a legkülönfélébb foglalkozású és szakértelmű emberek meg­találhatók: munkás, tsz-tag, műszaki és kereskedelmi szakember, orvos, jogász, köz­gazdász, építész, pedagógus stb. Igen nagy segítséget ka­punk a'nyugdíjasoktól, akik örömmel és szívesen vállal­nak rendszeres munkát. Ked­vező jelenségnek értékelhető az a fokozódó aktivitás is, amit a nők mutatnák az utóbbi időben a népi ellenőr­zés iránt. Nyugodtan állítha­tom, hogy a nők növekvő ará­nya érezhető frissítést és erő­sítést hozott a megye népi ellenőri hálózatába. Elmélyültebben és elemzőbben — Hogyan fogadják ellen­őrzéseiket a vizsgált szervek? — Ahol sok a baj, a sza- bálytalahság, a mulasztás, természetesen nem örülnek. Ám az olyan durva és kirí­vó esetek, hogy meg akadá­lyozzák a népi ellenőrök munkáját, ritkán fordulnak elő. Általánosságban az mondható, hogy nőtt a népi ellenőrzés tekintélye, a segi- tőkészségét elfogadják és el­ismerik. A népi ellenőrök politikai és szakmai összetétele a múlt évben is tovább erősödött. Vizsgálataink szervezettéi»« bek, tervszerűbbek, mint ko­rábban. A feltárt hiányossá­gok megszüntetésére tett ja­vaslatok megalapozottak, színvonalasak. Az előző évek­hez kepest csökkent a vizsgá­latok száma, a mennyiségre nem is törekszünk, inkább a minőséget tartjuk szem előtt. Kevesebb vizsgálat, de ala­posabb, elmélyültebb és elemzőbb munka — ez a( te­vékenységünk mércéje. Hadd szóljak itt mindjárt a községekben működő népi ellenőrzési csoportokról. Nemcsak azért, mert 771 népi ellenőr tevékenykedik ezek­ben a csoportokban, hanem mert rájuk is egyre inkább elmondható most már. hogy elmélyültebben, körültekin­tőbben munkálkodnak. A munka fokmérője — Mivel mérhető a népi el­lenőrzési munka hatékonysá­ga? — Nemcsak a ..diagnózist” állapítjuk meg vizsgálataink során, de, a „gyógymódot” is javasoljuk: mit lehet, mit kell tenni a hibák, hiányos­ságok, a szabálytalanságok felszámolására. Munkánk ha­tékonyságát azon mérjük le, hogy azt Is ellenőrizzük: meg- tették-e a megfelelő, a szük­séges intézkedéseket? Egyes vizsgálatoknál nemcsak az ellenőrzött szervekhez, ha­nem valamennyi azonos te­vékenységet folytató szervhez is eljuttatjuk a vizsgálatok tapasztalatait és a javaslato­kat Ugyanakkor gyakorlat még, hogy vizsgálati megálla­pításainkról és javaslataink­ról tájékoztatjuk az illetékes pártszerveket is: kísérjék fi­gyelemmel a javaslatok meg­valósulását. Az elmúlt évben 77 esetben kértük így a párt­szervek segítségét. Két eset­ben gyűlésen tájékoztattuk a dolgozók kollektíváját a vizs­gálati megállapításokról és javaslatokról, segítséget kér­ve a hibák megszüntetéséhez. 58 esetben éltünk a szignali- záció lehetőségéveL Előfordult, hogy szigorúbb és keményebb intézkedések­re is sor került. 19 esetben fegyelmi, 13 esetben kártérí­tési eljárást kezdeményez­tünk a szabálysértők, köte­lességszegők ellen, s három esetben tettünk büntető fel­jelentést bűncselekmények alapos gyanúja miatt.,. Pataky Dezső Uj filmsorozatok a tv idei műsorán Vidróczky Marci. mint visszaeső katonaszökevény, 1871-ig ette a várfogságban sínylődök embersorvasztó kosztját. Első, ízig-vérig be­tyártettét is Theresienstadt várában követte el, mely­nek a révén végre megsza­badult. nemcsak a tömlőétől, de a katonai szolgálattól is. Imigyen szól az EGER c. lap korabeli híradása: ......Egy alkalommal fát v ágni a pincébe vitetvén, őrét — állítólag — legyil­kolta. s ennek öltönyeit ma­gára szedve újból elszö­kött.” Ehhez a beszámolóhoz, melynek hitelességében nem lehet semmi kétségünk, még csak annyit kell hozzáten­nünk, hogy ez volt Vidrócz- kynak, a betyárnak élete első sikerült szökése, mert az elkövetkezendő két hosz- szú esztendő során — amint csak ízig-vérig mesében szo­kott megtörténni! — nem tudta sem pandúr, sem csendbiztos, sem szolgabíró. sem senki, a legkiagyaltabb íurfanggal sem hurokra ke­ríteni. Mintha valami va­rázslatos földöntúli erők vé­delmét élvezte volna az • szíve legmélyéig, vérbeli betyárrá vedlett mónosbéii palóclegény. Míg csak csor­dultig be nem telt a pohár, védelmezték az alvilág sö­tét hatalmasságai Vidrócz- kyt. a betyárt... 4. Megkezdődik a betyárélet A theresienstadti várbör­tönből szökött Vidróczky — elképzelhetően kalandos bo­lyongás és tengernyi veszély A Mßmieän 1973. február 15., csütörtök és hányattatás után —, 1871. szeptemberében bukkan fel először a Bükk-hegység er­dőséggel sűrűn borított tá­jain. De — mint olvassuk —, egyelőre csendesen visel­te magát, azaz csak „lap­pangott”, bujdosott s csak apróbb-cseprőbb vétségek tapadtak / kezéhez, élete fenntartásának szükségszerű biztosítása kapcsán. Marci tehát óvatosan, sőt mond­hatni, nagyon is óvatosan kezdte betyár-pályafutását... A szökése után, 1871-ben — majd pedig zsiványkodá- sa tetőpontján ismét —, a katonai hatóságok szigorú körözőlevelet bocsátanak ki ellene. íme, egy a sátoral­jaújhelyi levéltárból előke­rült katonai körözés szósze­rinti szövege, úgy, amint azt akkor szerte az országban megkapták a vármegyei ha­tóságok, a szigorú és irgal­matlan körözés és hajsza megindítására: „A Budai Császári Királyi Katonai Főparancsnokságnak folyó hó október 5-én 12 259. szám alatt kelt átirata sze­rint Vidróczky Márton Te­resienstadW fegyházból meg­szökött fegyene, dacára an­nak, hogy a Honvédelmi Mi­nisztérium múlt év október 19-én 33 190. szám alatt ne­vezettnek köröztetését ésel- fogatását elrendelte, még folyton nyugtalanítja a Mát­ra vidékét. Nevezett egyén apátfalvi illetőségű, 1837-ben szüle­tett, gesztenye szín hajú, kék szemű, barna szemöldökű, gömbölyű ajkú, hosszú arcú, középtermetű, nőtlen, foglal­kozás nélkül, 6 és fél hü­velyk magas és beszél csu­pán magyarul. Felhívatik a törvényható­ság, hogy nevezett egyénre éber szemet tartson kézre- kerülése esetén, őt a legkö­zelebbi katonai parancsnok­sághoz biztos őrizet alatt kísértesse, eredmény esetén pedig jelentést tegyen. Budán, 1872. november hó 18-án a miniszter helyett: Zsyk Károly államtitkár” Vidróczky Marci katona- szökevénnyé válásával egy­szer s mindenkorra elvágta a békés, a hétköznapi dol­gos élethez való visszaveze­tő út utolsó lehetőségét is. Nem adódott részére tehát más választás, mint kora társadalmának s politikai rendszerének szigorú szabá­lyokkal meghatározott, meg­szabott és vasfegyelemmel körülírt keretein kívül va­ló, úgynevezett „törvényen kívüli” illuzórikus „szabad élet”: magyarán, szólva a betyárrá válás, azaz az útón- állás, s az ezzel a fogalom­mal szorosabban, vagy csak lazábban kapcsolatos min­den rendű s rangú, enyhébb és súlyos, vagy. éppen a leg­súlyosabb beszámítás afS tartozó tettek elkövetése —, semmi másért, csakhogy fenn tudja tartani puszta életét. A „futóbetyárok” sorsában életre kél a hajdani bölcs rómaiak mondása: „Tertia non datur!”, magyarán: har­madik lehetőség nincs! Vid­róczky is tudta, hogy részé­re sem nyílt más kiút, mint a bujdosás és a betyárrá, zsivánnyá és útonállóvá vá­lás — mert a második le­hetőség: a hatóságok kezére való jutás egyenlő lett vol­na a kétségtelen halállal, hóhér kezére való irgalom nélküli adással. ★ Marcinak, miután jó né­hány kisebb-nagyobb vállal­kozása sikerrel járt, s a fal­vak népe megösmerte, s nem kellett attól tartania, hogy a falubéliek, az erdő­kön s legelőkön pásztorko- dók „feladják”, s még hoz­zá, hogy jó néhányszor si­kerrel tette lóvá Heves és Borsod vármegyék élesre töltött fegyverekkel reá va­dászó, utána koslató pandú­ralt és csendbiztosait —las­san-lassan, magyarán szól­va: szarvat eresztett és szin­te leplezetlenül grasszált Hevesben, Borsodban, s né­hanapján Gömörben is. 1827-ben az Egerben ülé­sező Heves és Külső-Szolnok vármegyék közgyűlésén is szóba kerültek gaztettei, me­lyék ellen nem sikerült még kellő gyógyírt találniuk az illetékeseknek. Ez olvasható a nevezetes megyegyűlés j egyzőkönyvében róla: „... a közbiztonság állapo­ta kielégítő (tudniillik a vármegye területén), de a mátrai járásban folyvást mutatkozó Vidróczky Már­ton kézrekerítése céljából hathatós eszközök lennének alkalmazandók...” A tekintetes, nemes vár­megye urai végül is olyan határozatot hoztak, mely szerint a lassan-lassan or­szágosan hírhedtté váló be­tyárlegény kézre kerítésé­nek fedezésére 200 forintot fordíthat a megye alispánja a házipénztárból. De Vidróczky minden ed­digi betyártársát felülmúló furcsa módszereivel a helyi sajtó is élénken foglalko­zott. Lapozzuk csak fel az EGER című újság egyik sár­gult lapu példányát... „Olvasóink ismerik már, miszerint a Mátra vidékén egy Vidróczky Márton nevű, gyilkossággal súlyosbított szökésért elítélt katona űz­te, több, mint egy éve kap- cabetyárkodásait Míg a szomszéd megyékben rabolt» gyújtogatott, megyénkben —• állítólag — szintén több rab­lást s gyilkosságot követett! eL Megyei hatóságunk — azt mondják —, kiadta öt­lene az elfogatási rendele­tet, s díjat is tűzött fejére, de minden intézkedés fogá- natlan maradt, s e hitvány betyár vakmerősége naponta nőtt. Szélűben híre járt, hogy a székváros (azaz Eger) közelében levő helységekben fényes nappal utéahosszat muzsikáltatja magát, a fal­vak népeit borral traktálja, a némberéknek (azaz a nők­nek: lányoknak és asszo­nyoknak) szalagokat oszto­gat, s a nép, a közmorál szégyenére s botrányára pártfogásba veszi, s bizo­nyos tiszteletteljes nimbusz- szál (dicsfénnyel) övezi őt körüL (•Eolytatjukii

Next

/
Thumbnails
Contents