Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

Beszélik, hogy*,

... azérí lett öngyilkos

Ml C»QWÓllrt''íle«'«1 mrnmS _1_ * ' —

Bükki kőből — kőpúder

Ä szabálytalanul szép szí nésznő öngyilkossága voltaképpen közügy lett. Legalábbis abban az értelemben, hogy városon és falun egyaránt; beszédtéma volt. És bár halála óta már hetek teltek el, a szomorú eset olykor-olykor még mindig szóbakerül. Sokan nem tudnak napirendre térni afölött, hogy miért tette, hiszen sikeres, országosan ismert ember volt, kifejezetten jó anyagi körülmények között élt, ahogyan mondani szokás, megvolt mindene. Mások tudni vélik, hogy bár a népszerűség reflektorfényében élt, a színház, a rádió és a televízió révén milliók személyes ismerősévé vált, magánéletében mégis egyedül volt És a magányt nem tudta elviselni, végülis ezért lett öngyilkos,

A nekrológokból is valami ilyesmit lehetett kiolvasni, Volt, amelyikből önvádat is, hogy egyikünknek sem jutott eszébe karácsonykor föltárcsázni, elbeszélgetni vele, talán, visszatartottuk volna a jóvátehetetlen cselekedettől, Talán, hátha. Ezt már utólag nem lehet megállapítani, .intve, hogy nem történt meg, elmaradt a telefonálás,

Ellenben erről az esetről más vonatkozásban eszembejut a telefon. Magyarország évek óta listavezető az ön- gyilkosság világstatisztikájában. A lakosság számához viszonyítva nálunk választják legtöbben az önkéntes halált Évente több, mj.pt háromezren halnak meg így. És ehhez még hozzá kell számítani húsz-hűszonkétezer öngyilkossági kísérletet Ez az igazi közügy, amelyről azonban alig beszélünk és főleg keveset a lehetséges megelőzésért

elvesztése. Ha ez így van, akkor nyilvánvaló, hogy az öngyilkosságok megelőzéséért a közvetlen környezetben élők tehetnek a legtöbbet A család, az iskola — mert különben aggasztó a 15—19 évesek öngyilkossági arányszáma — a munkahely, a baráti kör, ha van, egyszóval a szűkebb közösség. Hogy miképpen, arról lehetne vitatkozni. Illetőleg legalább vitatkozni kellene, de jobbára még azt sem tesz- szük. Legfeljebb utólag, amikor már késő, és akkor már csak az marad, hogy megtárgyaljuk a szerencsétlen miért tette azt amit tett Pedig — és ez szintén orvosok, pszichiáterek véleménye — az öngyilkos jelöltek az esetek többségében valamilyen formában rendszerint elárulják ismerőseiknek, barátaiknak, hogy mire készülnek, ha nem is nevén nevezve a dolgoL

Eszerint nem figyelünk eléggé egymásra, többet kellene törődnünk mások sorséval? Feltehetőleg ez a helyzet de hogy mekkora ez a közöny, és milyen tényezőknek tulajdonítható, az olya» oknyomozást igényelne,

amely sokszorosan túlhaladja egy ilyen jegyzet kereteit Annyi azonban bizonyos, hogy bár az öngyilkosság lényegét tekintve egyéni tragédia, aggasztó gyakorisaga miatt mégis társadalmi jelenség. amelynek visszaszorításáért intézményesen is kü» dem keEL

Az orwosok* a főként a pszichiáterek a megmondható, hogy az öngyilkosságok és kísérletek jó részben több ók játszik közre, de ezek kozott az egyik majdnem mindig megtalálható. Ez a magányosság, az egyedüllét, az emberi kapcsolatok

A lehetséges és szükséges; módszerek közül maradjunk ezúttal csak a telefonnák Gergely Mihály, a Jtöpirat az öngyükosságröl” tímü felkavaró tanulmánykötet szerzője a sajnálatosan alacsony példányszámban kiadott művében egyebek között idéz az Egészségügyi Minisztérium egyik tervezetéből, amelyben ez áll: „Egyelőre kísérletként a fó- városban, esetleg az ideggondozó intézetek köz-pontjában helyes volna megszervezni a 24 órás állandó psychiatriai

szakügy eletet, melyet két psychiater szakorvos látna el a rendelkezésükre álló gépkocsival, elsősorban orvosi hívásra helyszínre is kiszállnának és ezzel a psychiatriai betegek sürgősségi ellátása lényegesen javulna. Az öngyilkossági preventio érdekében — melynek hazánkban sajnos igen nagy a jelentősége — a psychiaterek mellé beosztva klinikai psycholó- gust is be lehetne vonni az öngyilkos jelöltek „forró drót telefonszolgálatába, amint ezt több országban megte szik. Ezt a szolgáltatást természetesen megfelelő men- talhygienes szemléletű, széleskörű felvilágosító munkának keü megelőznie."

Az idézett tervezet töbta, mint három éve készült. Azóta legalább hetvenezren követtek el öngyilkossági kísérletet, s legalább tízezren bele is haltak. Nem tudom, hogy közülük hányat sikerült volna egy-egy telefonbeszélgetéssel, vagy annak nyomán személyes kiszállással megmenteni az életnek. Ezt csak találgatni lehet, mert tudomásom szerint ma sincs nálunk ilyen lelki segélyszolgálat, amely pedig sok európai. nagyvárosban, egyebek közt Prágában és Varsóban is eredményesen működik. Lehetséges, hogy ezt a különleges szolgáltatást csakugyan széleskörű felvilágosító munkának keü megelőznie, ez azonban meglehetősen titok ban folyhat, mert én például észre sem vettem.

Az 1964 óta működő őrlőmű teljes mértékben gépesített. Az üzemben szinte emberi kéz érintése nélkül szállítják, őrlik és töltik a vagonokat, zsákokat. (Fenti képünk.)

(Középen.) Az esetenként előforduló műszaki és egyéb hibák kiküszöbölésére többféle kész anyagot tárolnak a szabadban, hogy elkerüljék a szállításban történő fennakadást és az igényeket maradéktalanul kielégíthessék.

(Alsó képen.) Az őrlőmalomban eddig öt gép készítette az őrleményeket. Az idén húszezer tonnával többet terveznek a múlt évinél s hamarosan üzembe helyezik a hatodik órlőgépet is, ami jelentősen elősegíti majd a finomőrleményekben jelentkező igényeket. Mivel az őrlőtányérok gyorsan kopnak, gyakran kell vizsgálni az alkatrészeket Felvételünk is egy ilyen vizsgalaton készült Hegyi Gézáról, az egyik őrlógép belsejében.

Szakmája, amit csinál

Sokfelé próbálkozott érettségi után. Jelentkezett postatisztnek, pénzügyőrnek, vasutas tisztnek, aztán alig győzte a sok sajnálattal kozol jük”-et, a sok elutasító választ olvasni. Ennyi kudarc után nem várt szerencse volt, hogy a Csongrád megyei Csánytelken jegyzógyakornok lehetett. Hanem aztán azt sem fogja elfelejteni amíg él, hogy mit válaszolt a principálisa, amikor a fizetés felől érdeklődött; „örülj fiam, hogy dolgozhatsz, legalább nem lesz csavargó belőled Azokban az esztendőkben diplomás emberek „álltak sorba” egy-egy írnok! állásért, így hát végső soron egyelőre be kellett érnie annyival, logy egyáltalán ott lehet a községházán. Hat évig volt izetés nélküli „praxi”, legfeljebb egy-egy erkölcsi bizonyítvány kiállítási díja, eset- eg valami „pénzes” statisztikai összeírás hozott nemi, párpengős zsebpénzt.

Keserves évek voltak ezek, de az adóügytől az anyakönyvig, a szakma minden titkát elleste. S akkor végre bekerülhetett az egri községi közigazgatási, vagy ahogy röviden nevezték; jegyzői tanfolyamra. a gyakorlati munka minden területén jártas fiatalember jogi, közgazdaságtani, szervezési ismereteket gyűjtött tarsolyába a túlzás nélkül is igényesnek mondható kétesztendei képzés során.

1941-ben Csfkszentmárton- ban lesz adóügyi jegyző, közűén Kolozsvárott beiratkozik a jogi egyetemre. 44-ben kerül Visontára, jogi tanulmányait immár az egri akadémián folytatva megszerzi az abszolutóriumot. Hatévi jegy- aősködés utáa a viaootai few-;

ségi tanács végrehajtó bízott» .«ágának titkára lesz. 1964— 65-ben a Budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán leteszi az összes kiegészítő vizsgát, szigorlatot..

Es 1973. november 7-én Kamarás hajós, a visontai vb-titkár megkapta a Munka érdemrend ezüst fokozatát

Harminckilenc év. Ennyit töltött eddig a közigazgatás szolgálatában. Néhány hónap és eléri a nyugdíjkorhatárt, de ha egészsége megengedi, továbbra is posztján marad. Hitére, emberségére, talentumára egy egész falu népe tart számot

Ennyit az életéra mogyoróhéjban. És most nézzük annak tanulságait: Kamarás Lajos 23 éve tanácstitkár. Hogy jól tette tisztjét, arra a kitüntetés mellett bizonyíték, hogy a nyugdíjkorhatáron túl is számot tartanak munkájára.

Miben is áU ez a munka? Mihez kell érteni egy községi vb-titkárnak?

Csak néhány dolgot említsünk: eligazodni a jogszabályok, rendelkezések, határozatok, hivatkozások labirintusában, állást foglalni kényes ügyekben, otthon lenni a hivatali ügyintézés szövevényes berkeiben, érteni a pénzügyekhez, irányítani, szervezni, vezetni...

Röviden: szakértelemre és rátermettségre van szükség.

E két követelmény egyenlő fontossággal esik latba, a tanácstitkári funkció mindkettőt feltételezi.

Kamarás Lajos megfelel ezeknek a követelményeknek, megfelel, hiszen tanult. „szakmája” az, amit csinál.- X, Manyi Judit ]

A múltkor beszélgettem valakivel, aki aggodalmas megjegyzésemre csak legyintett, mondván, hogy az öngyilkossági világstatisztikában az első három helyen Magyarország, Ausztria és Csehszlovákia álL Atkáé hagyomány, amely száz éve benne van a levegőben. Nehéz ellene bármit is tenni.

Bizonyára nehéz, hallatlanul nehéz, de magyarázga- tóssai, legyintgetéssel semmire sem jutunk. Kevésbé aggasztó társadalmi jelenségek ellen fel tudjuk venni és tel is vesszük a harcok Éppen az öngyilkossággal szemben volnánk tehetetlenek?

Iera hiszem, hogy nincs más választásunk, mipt a h^léförődés

JL JL

15 millió forint Eger ótiaiitak korszerűsítésére

tS millió forintot ferdít Idén a megyeszékhely útjainak felújítására és korszerűsítésére Eger Város Tanácsa. A tervekben meghatározott feladatok szerint hozzákezdenek a lajosvárosi KlSZ-la- kótelep útjainak megépítéséhez. Tovább folytatják az útépítéseket az Arany János utcát tömbbelsőben kialakított lakótelepen. Üt épül még a Garay utcában és szilárd burkolatot kap a hajdúhegyi Móricz Zsigmond utca is. Még tavaly hozzákezdtek a Kisvölgy utcában az útkorszerűsítéshez, s ez évben itt is befejeződnek a munkálatok.

Négymillió forintot tervezett a tanács a már meglévő, régi utak karbantartására, gondozására. Gyarapodni fog a város mélyépítő üzemének gépparkja is, mert nem keve- sebh, mint 1,2 millió forintot költenek az útépítéshez szükséges új gépek beszerzésére.

Ki gondozza a lakást? - Segítenek a termelő- szövetkezetek - Újra napirenden a szolgáltatás

Több mint félmilliárd forintos állami támogatás a szolgáltatások fejlesztésére

— 'A lakosságnak nyújtott ipari szolgáltatások értéke az idén mintegy hét százalékkal tovább emelkedik — tájékoztatták az Országos Tervhivatalban Somogyi Lajost, az MTI főmunkatársát. Változatlanul az a cél, hogy a lakosság legújabb igényeit is egyre teljesebben kielégítse a szolgáltató ipar. Bár ehhez még nagy erőfeszítéseket kell tenni, s a szervezettségen is javítani kell, már az elmúlt két-három évben kedvezően éreztette hatását az 1969-ban kibocsátott kormányhatározat, a szolgáltató- ipar ösztönző rendszere, a fokozott állami támogatás, s e tendencia várhatóan folytatódik.

— Az utóbbi időben dinamikus változások kezdődtek a szolgaitatások szerkezetében. Az átlagosnál jóval nagyobb mértékben nőtt a híradástechnikai és elektromos háztartási gépek javítását szolgáló kapacitás, jelentősen fejlesztette szolgáltatásait a textiltisztító ipar, s évi átlagban mintegy 25 százalékkal bővült a gépkocsi-szervizhálózat.

Ugyanakkor szűkölködtek a hagyományos szolgáltatások u^rtiS kategóriái« képesebben talpaltainak cipőt, javíttatnak ruhái.

— Az idén az említett irányban fejlődnek a szolgáltatások. Az átlagos hét százalékos növekedésen belül a híradástechnikai és elektromos háztartási készülékek javítása tíz, a textiltisztítás 15, a gépkocsi-karbantartás teljesítőképessége pedig a terv szerint körülbelül 25 százalékkal nő. Igen jelentős feladat a lakáskarbantartás javítása. E területen azonban eddig még nem sikerült a kívánt eredményeket elérni. Az általános tapasztalatok szerint mindenekelőtt a lakáskarbantartás szervezettségén kell javítani. Lényegében új szemléletre van szükség, amely figyelembe veszi, hogy a lakáskarbantartás rendkívül elaprózott, munkaigényes feladat, nagyüzemi módszerekkel nem megoldható. A vállalkozásoknak olyan egyszerűbb formáira van tehát szükség, amelyekben minél több szakember, köztük például más főfoglalkozásúak és nyugdíjasok is szívesen vállalják lakások karbantartását.

Ami a többi jelentősebb szolgáltatást illeti, a helyzet sokat, javult« cs as idea .további fejlődés várható. Igen jelentős eredményeket ért el a GELKA, valamint a tanácsi és szövetkezeti szervizhálózat (RAMOVILL). Lényegesen enyhült s tovább enyhül a feszültség a gépjármű- javító iparban is. Egyre erőteljesebben kapcsolódnak be a szolgáltatásokba a mező- gazdasági termelőszövetkezetek is, amelyek az idén mintegy 18 százalékkal fokozzák e tevékenységüket. A textiltisztításban is további előrelépés várható. Az idei kapacitásbővítéssel évente négyezer tonnával több ruhát mosnak és egymillió tétellel többet tisztítanak a mosodák, illetve végi-tiszti tó üzemek.

Az Országos Tervhivatal igen örvendetesnek tartja, hogy egyre nagyobb teret hódit a szolgáltató vállalatoknál és szövetkezeteknél az átalányrendszer, ami szilárdabb alapot biztosít a szolgáltatásokhoz. Helyes volna, ha e módszer tovább terjedne, mert ez a lakosság és a szolgáltató vállalat, szövetkezet számára egyaránt előnyös.

Az állam továbbra is ha tékony támogatást nyújt a szolgálta tusod fejlesztéséhez.

Az idén több mint félmilliárd forint fejlesztési támogatást kapnak az érintett vállalatok, jóval többet, mint a korábbi években. E közvetlen pénzügyi támogatáson kívül továbbra is érvényben maradnak a különböző egyéb pénzügyi kedvezmények, például az eszközlekötési járulék és a fejlesztési adó elengedése, a bérpreferenciák. Ezenkívül a textiltisztítóiparban az állam árkiegészítéssel biztosítja a fix árakat.

A kormány rendszerese» figyelemmel kíséri a szolgáltatások fejlesztését, újra és újra napirendre tűri a tapasztalatokat, a fejlődést akadályozó problémákat. Várhatóan ez év folyamán is a kormány elé kerül a lakossági szolgai tatások fejlesztésének kérdése, amelyhez az Országos Tervhivatal és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság folyamatban levő vizsgálat is jó támpontot nyújtanak majd. (MTI)

/