Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

I Tudós tanácskozás Dubnában Brezsnyev­Pompidon találkozó A Pravda kedd) száma ar­ról fr, hogy a csütörtökön kezdődő Brezsnyev—Pompi­dou találkozó fontos helyet foglal el az új 1973-as esz­tendő politikai naptárában. Az SZKP lapjának párizsi tudósítója öthasábos cikké­ben részletesen áttekinti a belornssziaí találkozó politi­kai előzményeit. Emlékeztet rá, hogy a két ország veze­tőinek kétnaposra tervezett eszmecseréje a harmadik ilyen magas szintű találkozó less Brezsnyev és Pompidon között. A francia államfő először 1970. októberében járt a Szovjetunióban. 1971. ok­tóberében az SZKP Központi Bizottságának .főtitkára tett nagysikerű látogatást Párizs­ban. amelynek eredménye­ként aláírták a két ország kapcsolatainak elveit megfo­galmazó okmányt A szovjet—francia csúcs­találkozó keretét a Pravda tudósítója szerint a „komoly pozitív fejleményeket” hozó általános nemzetközi helyzet adja meg. Ezzel kapcsolat­iján figyelemreméltónak tart­ja azokat a párizsi vélemé­nyeket amelyek szerint a két ország álláspontja a nem­zetközi kérdések többségé­ben, különösen pedig az eu­rópai biztonsági értekezlet megrendezésével összefüggő kérdésekben, rendkívül nagy hasonlóságot mutat, hogy a küszöbönálló Pompidou-lato- gatás ismét ráterelte s fi­gyelmet a bilaterális kapcso­latok kérdéseire. Az eredmé­nyek — politikai, a kulturá­lis csere jelentékeny bővülé­se, a kereskedelmi —, gaz­dasági kapcsolatok kiszélese­dése, ezen belül a kereske­delmi forgalom tavalyi tíz százalékos bővülése — a Pravda megítélése szerint jó alapot biztosítanak a Minszk környékén sorrakerülő újabb csúcstalálkozó sikeréhez. Földközi­tengeri támaszpontok mOSZKVAa A Pravda íoedit i számában. ttlagyimir Jermakov azt fej­tegeti, hogy az amerikai im­perialista körök új utakat keresnek földközi-tengeri po­litikájuk megvalósításához. Mint írja, erről tanúskodik egyrészt Spanyolország és Görögország hadi potenciál­jának minden eszközzel tör­ténő erősítése, másrészt « két, washingtoni érdekeket szolgáló dél-európai rezsim közeledésének támogatása. Makarezosz görög minisz­terelnök-helyettes nemrég le­zajlott spanyolországi láto­gatását és tárgyalásait konf- mentálva termákon rámu­tat, hogy a közös spanyol—} görög földközi-tengeri stra­tégia összhangban van az Egyesült Államok egész föld­közi-tengeri és közel-keleti politikájával. Athén és Mad­rid „összekapcsolásar” meg­felel bizonyos, a földközi­tengeri feszültség fenntartá­sában érdekelt amerikai és NATO-körök törekvéseinek. A cikkíró hivatkozik azok­ra a római lapokra, ame­lyek az olasz Maddalcna-szi- getnek az amerikai atom­tengeralattjáró flotta rendel­kezésére bocsátásáról folyó vitája kapcsán felteszik a kérdést: vajon nem egy harmadik földközi-tengeri támaszpontot akar így létre­hozni az Egyesült Államok? Teljesen világos — foglal­ja össze Jermakov —, hogy a földközi-tengeri, feszültség fokozására irányuló törekvé­sek éles ellentétben állnak a nemzetközi enyhülés tenden­ciáival és az európai népek békevágyával. Peking EHSZ-szereplése A kínai delegáció, amely az ENSZ-közgyűlés 27. ülés­szakán megszavazta a lesze­relési világkonferencia ösz- szehívására vonatkozó hatá­rozati javaslatot, most erő­feszítéseket tesz a konfe­rencia összehívásának meg­hiúsítására. A pekingi kül­döttség azt hangoztatja az ENSZ-ben, hogy Kínát — úgymond — akarata ellené­re vonták be a konferenci­át előkészítő 35 állam kép­viselőiből alakult különle­ges bizottságba, és fgy „tör­vénytelen a bizottság meg­alakítása". A kínai képvise­lők az újév előtti napokban több ízben összehívták az ENSZ ázsiai csoportjának ülését Ezeken a* üléseken a legdurvább módszerekhez — a tények meghamisításá­hoz, rágalmakhoz, nyomás­hoz — folyamodtak, hogy megszerezzék az ázsiai kül­döttségek támogatását, és ,3 térség erdőkéinek védel­mével” leplezzék obstruáló politikájukat ENSZ-körökben úgy veük, hogy a kínai igényinek nincs sem jogi, sem ügyrendi alap­ja. A Kínai Népköztársaság a többi nukleáris hatalom­mal együtt kapott helyet a bizottságban. A közgyűlés elnöke a határozati javas­lat valamennyi társszerzője kívánságának megfelelően vonta be a kínai delegátust a bizottság tagjai sorába. Mint Zambia képviselője, aki előterjesztette a határo­zati javaslatot, hangsúlyoz­ta: „az indítvány társszer­zőinek egyöntetű véleménye szerint az öt nukleáris hata­lom részvétele a különleges bizottságban elengedhetetle­nül szükséges a sikeres munkához.” * „Mindenki számára vilá­gos, hogy a Kínai Népköz- társaság, amikor meg akar szabadulni megbízatásától, el akarja kerülni a nyílt kon­frontációt a harmadik világ országaival” — mutat, rá a Pravda tudósítója. Dubnában kedden meg­nyílt az Egyesült Atomkuta­tó Intézet tudóstanácsának soron levő 33. ülésszaka. Az intézet tagállamaiból ki­emelkedő tudósok, akadé­miai elnökségi tagok, tudo­mányos bizottsági tagok, egyetemi, intézeti vezetők, atomfizikai tanszékvezetők NEW *ORK: Az amerikai dolgozók a sztrájkok fokozásával har­colnak a kormány azon kí­sérletei ellen, amelyekkel rájuk akarják hárítani az infláció terhei L Mint ismeretes. 280 phila­delphiai iskola 18 ezer ta­nára ebben a tanévben már másodszor kezdett sztrájkot: béremelést és munkaidő- csökikeatéat követelnek. A Wisconsin állambeli Míl- ■waukee-ben folytatódik a vá­mosi alkalmazottak múlt hét óta. tartó sztrájkja, amely­ben 12 ezrem vesznek részt A szakszervezet béremelést és laboratóriumi vezetők ér­keztek az ülésszakra. A tudóstanáo6 megvitatja az Egyesült Atomkutató in­tézet múlt évi tudományos tevékenységének eredmé­nyeiről készült beszámolókat és az elkövetkezendő évek kutatási terveit. és a munkafeltételek meg­javítását követeli. Az új munkaszerződések megkötésére rányuló tár­gyalások megszakadása mi­att a kőolaj-, vegyi- és atomipari munkások egye­sült szakszervezete határo­zatot hozott mely szerint január 10-én a texasi Mo­bil Olt Texaco és Gulf Oil olajtársaságok 8 ezer dol­gozója lép sztrájkba. A szakszervezet azt követeli, hogy az új munkaszerződés az állandóan növekvő lét­fenntartási költségeknek megfelelő béremelést irá­nyozzon elő. MOSZKVA: Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke kedden a Kremlben kérésére fogadta Pák Szi Gvon-t. a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ideiglenes ügyvivőjét. A ba­ráti hangulatú megbeszélé­sen Mihail Kapica, a szovjet Külügyminisztérium kollé­giumának tagja is részt vett. CANBERRA Az ausztrál kormány biz­tosítékokat kért Franciaor­szágtól arra nézve, hogy sem ebben az évben, sem a jövő­ben nem hajt végre több légköri atomkísérletet — kö­zölte Gough Whitlam kor­mányfő az ausztrál minisz­tertanács keddi ülése után, A miniszterelnök sajtóér­tekezletén elmondotta: Auszt­rália január 3-án diplomá­ciai jegyzékben hozta a fran­cia kormány tudomására, hogy törvénytelennek tartja a csendes-óceáni kísérleti robbantásokat HELSINKT: A finn külügyminisztérium kedden közölte: Urbo Kek- Itonen, a Finn Köztársaság elnöke az ország hét politi­kai pártja képviselőinek fel­hívására hozzájárult, hogy újabb négy évvel meghosz- szabbítsák 1974-ben lejáró elnöki megbízatását SALISBURY: A fajüldöző rhodesiai kor­mány kedden bejelentette a zambiai határ további intéz­kedésig történő lezárását A döntést azzal indokolták, hogy védekezni kívánnak a gerillák „terrorcselekményei" ellen. A határ teljes lezárása kel- lemetlen következményekkel járhat Zambiára nézve: a zambiai rézipar ugyanis el­sősorban a Rhodesiából im­portált szénre támaszkodik és behozatalának nagy ré­sze is Mocambique-ból, Rho­desián keresztül jut el Zam­biába, VARSÓ-. Indira Gandhi miniszterei- aök-asszony meghívására kedden néhány napos hivata­los indiai látogatásra Delhi­be utazott Piotr Jaroszewícz, a Lengyel Minisztertanács elnöke és felesége- A kor­mányfő kíséretében van több miniszter, miniszterhelyet­tes és szakértő. Szódat az arab Otto Winzer Moszkvában Otto Winzer, az NDK külügyminisztere Moszkvába uta­zott. A képen: Gromiko szovjet külügyminiszterrel, a tár­gyalások előtt. (Népújság-telcfot* — AP—MTI—KS) diákmegmozdulásokról 11 törvényesség helyzete a tanácsi munkában Irta: dr. Pápay Gyula, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára KAIRó: Az egyiptomi parlament ülésén Szadat elnök kezde­ményezésére ténymegállapí­tó bizottságot alakított az idei és tavalyi diákzavargá­sok kivizsgálására. A bizott­ság elnöke dr. El-Szajed, a népi gyűlés alelnöke. A bi­zottság a vizsgálat során meghallgatja a felsőoktatási és az ifjúságügyi állammi- nisztert, majd ellátogat a kairói, az Ein Samsz, az A1 Azhar, továbbá az alexand­riai, manszurai és az asziuti egyetemekre. Szadat elnök a libanoni A1 Bayrak című lapnak adott interjújában kifejtette: a leg­utóbbi diákmegmozdulásokat a londoni rádió és az ellensé­ges sajtó váltotta ki azzal, hogy három hónapja az egyiptomi helyzet ingatagsá­gáról és egy katonai állam­csíny lehetőségéről beszél. Negyedmillió egyetemi hall­gató van az országban, de a zavarkeltők száma az egye­temi vezetők közlése szerint mindössze 70 volt, s ezek a o tusiig l#?ü. január 10. szerda kalandor baloldalhoz^ tar­toztak. A zavargások miatt összesen 52 személyt, diáko­kat és más foglalkozásúakat vettek őrizetbe. Az ügyészi vizsgálat megállapította, hogy a zavarkel tők- január közepén akarták végrehajta­ni felforgató tervüket. Az egész ügy az igazságszolgál­tató szervek kezébe került — mondotta Szadat. A Sawt El-Gamea (az egyetem hangja) című új lap szerint a parlamenti vizsgá­latnak választ kell adnia ar­ra a kérdésre, hogy miért uralkodik folytonos nyugta­lanság az egyetemeken 1967. június 5-, az izraeli agresszió kezdete óta. A kairói sajtó egyébként azt emeli ki a libanoni lap­ban között Szadat-interjuból, hogy Egyiptom ragaszkodik a Szovjetunióhoz fűződő barát­ság fenntartásához. „A Szov­jetunió támogatja ügyünket” — jelentette ki az egyiptomi államfő. Szadat hangsúlyozta: nincs, semmi remény arra, hogy az Egyesült Államok tárgyilagos magatartást tanúsít a közel- keleti válsággal kapcsolat­ban. Sajnálatosnak mondta, bogy más arabok nem jutot­tak hasonló küví. keztetésre az amerikai cselekmények nyomán. II. rés* A TANÁCSI TESTŰ LETEK a folyamatos hataskörrende- zés következtében egyre ke­vesebb alkalommal hoznak hatósági jellegű döntéseket. A testületek ilyen határoza­tai elenyésző kivételtől el te­le mit ve jogszabályokon ala­pulóik, tartalmilag és for­mailag megfelelnek a törvé­nyességi követelményeknek. A tanácsi szakigazgatási szervek alapvető fontosságú feladata, hogy a laíkosság ügyeit szakszerűen, gyorsan, lehetőleg helyben intézzék. A szakigazgatási szerveknek ezeket az igényeiket kell ki­elégíteniük, figyelembe véve, hogy az államigazgatási te­vékenység jelentős a taná­csok és a lakosság kapcsola­tának erősítése szempontjá­ból. A hatáskörök decentralizá­lásának folyamata a Tanács- törvény hatálybalépésével és azt követően meggyorsult, de még ma sem fejeződött be. A hatáskörrendezés követ­keztében is fokozódott az igény a szakigazgatási szer­vek munkájával szemben, magasabb képzettséget igé­nyel az apparátus dolgozói­tól. A tanácsapparátusok veze­tői és ügyintézői munkakör­ben dolgozók többsége a megyei tanács végrehajtó bi- zottságanak értékelésé sze­rint megfelel azoknak a po­litikai és szakmai követel­ményeknek, amelyeket társa­dalmunk a közszolgálati dol­gozóikkal szemben támaszt. Az apparátus politikai és szakmai felkészültségében az elmúlt években jelentős elő­rehaladás történt. A TANÁCSI DOLGOZOK szakmai és politikai képzett­ségének fokozatos emelkedé­se mellett jelentős problémát okoz a nagyobb követelmé­nyeknek megfelelő szakem­berek nem kielégítő száma. Hiány van jogászokban, épí­tési szakemberekben és a városi tanácsi apparátusok­ban kevés a közgazdász is. A korszerű hatósági mun­ka végzésének tárgyi fetté­telei megyei, járási és váro- ni szinten általában kielégí­tsek, községi szinten azon­ban még további lényeges előrehaladás szükséges. Az úgynevezett mintáköz- ségek rendszerének kialakí­tásával, majd elterjesztésé­vel is kívánjuk a tárgyi fel­tételeket fokozottabb mér­tékben biztosítani. Megyénk tanácsi végrehaj­tó bizottságainak szakigazga­tási szervei évente átlagosan kb. 50 000 első fokú határo­zatot hoznak. 1972. I. félévé­ben az 1968. I. félévéhez vi- nyonyítottan az első fok” határozattal elintéz tt ügyel; aránya a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága izakigaz­gatásj szerveinél 18 száza­lékkal, a járási szinten 28 százalékkal csökkent ugyan­akkor a városoknál 28 szá­zalékkal, a községeknél pe­dig 41 százalékkal növeke-' dett A hatáskörök leadása tehát alapvetően a helyi, ezen belül főként a községi tanácsok szakigazgatási szer­veit érinti. Az összes ügy- iratforgalom az 1968. évihez viszonyítottan némileg emel­kedett. Ennek részben az a magyarázata, hogy a tanácsi szervek több új hatáskört kaptak, de az is hozzájá­rul, hogy bürokratikus leve­lezések, feleslegesnek, túl­zottnak minősíthető adat_ és jelentéskérések is vannak. MEGÁLLAPÍTHATÓ, hogy az állampolgárok ügyei álta­lában első fokon lezárulnak, a fellebbezések aránya, a megváltoztatott határozatok száma csökkent. A törvényes ügyintézés szempontjából lényeges, hogy a tanácsi szakigazgatá­si szervek határozatai tartal­mi és alaki szempontból egyaránt színvonal emelke­dést tükröznek. A határoza­tok az esetek döntő többsé­gében jogszabállyal alátá­masztottak, megalapozottak, érthetően közlik a megho­zott döntéseket. Emellett vannak esetek, amikor lénye­ges tartalmi vagv formai hi­bákkal adnak ki határozato­kat, a rendelkezés közlés nem elég közérthető, sem az érin­tetteket, sem másokat nem ösztönöz kellően a jogszabá­lyok jövőbeni megtartására. A hatósági ügyek érdemi elintézése mellett is alapjá­ban fejlődött es legtöbb he­lyen megfelel a követelmé­nyeiknek. Elősegítettek ezt a szervezeti változások is, pél­dául a nagyközségek eddigi kialakítása, a községi közös tanácsok létrehozása. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tanácsi szak- igazgatási szervek általában a szocialista törvényesség fo­kozottabb megtartása mellett végezték megnövekedett ha­tósági tevékenységüket és ugyanakkor az ügyintézés színvonala és kulturáltsága is emelkedett. A tanácsi szervek az el­múlt évekhez viszonyítva na­gyobb gondot fordították az állampolgárok egyéni, vagy közérdekű üggyel foglalkozó beadványaik intézésére, ke­resték az egyszerűsített, gyors ügyintézés megteremtésének lehetőségeit. Bebizonyosodott, hogy a hatáskörök leadása nyomán a helyt ismereteken alapuló döntések általában helyesebbek, nevelő erejük is nagyobb. TÖBB ESETBEN előfor­dul azonban mulasztásból adódó törvénysértés is. Nem mindig eléggé alapos a tény­állás megnyugtató tisztázása, számos helyen elmarad a W* Amerikai sztrájkok

Next

/
Thumbnails
Contents