Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
Véget ért a téli szünet Példamutató munka Heves megyében Ki ÓN FOLYTATÓDOTT A TANÍTÁS AZ ISKOLÁKBAN □ KIOSZTOTTÁK AZ Li TI OKÉT K MEGKEZDŐDÖTT AZ ISKOLÁZTATÁSI MUNKA ELŐKÉSZÍTI'. ij. Hát főn 'Országszerte véget ért a téli, szünet: csaknem ma H millió diák kezdte meg ismét az iskolai munka .45 általános iskolák I mii i 43 ezer és a középis- ko 21(1000 fiatalja 'hétfőn :: szünet utáni első tanií napon az tllenőrzö- kö útján kézhez kapta félév . und mányi eredményeit. A■/ i■lienőrzőköhyv láttamozásival hozzák a szülők tudomására az elért eredményeket. Az érvényben levő ren delkezések szerint az ál - tal i nos iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozták a tanulókat. és ugyancsak mellőzték a számmal való értékelést az általános iskola valamennyi osztályában azokból a tantárgyakból, amelyeket tanulmányaik folyamán először tanulnak a diákok. A ped mágusok azonban a diákok és a szülők számára egyaránt, elemző tájékoztatást adónk az elkövetkező napol' m az eddig elért erednie ■ •’kről, az esetleges gon- do' >1. A téli szünetben országszerte hozzáfogtak az idei isko xtatási munka előkészítésihez. Az általános iskola nappali tagozatának nyolcadik osztályait ebben az esztendőben várhatóan 130—1 ".2 ezer diák fejezi be. A középiskolák nappali tagozatain csaknem 55 ezren érettségiznek, országosan tehát mintegy 185—187 ezer diák továbbtanulásáról, munkába állásáról kell gondoskodni. Az idén végző, mintegy 130—132 ezer nyolcadikos pályaválasztásának körültekintő előkészítésére az általános iskolákban január folyamán országszerte rendkívüli pályaválasztási szülői értekezletet tartanak. A továbbtanulni szándékozó fiatalok ezután töltik ki jelentkezési lapjukat. A tervek szerint a nyolcadik osztályt befejező diákok 42—43 százaléka középiskolában tanulhat tovább. Ami szám szerint azt jelenti, bogi 55 000 első osztályos gimnazista és szakközépiskolás szá-\ mára nyílik ősszel: felvételi lehetőség. A következő esztendőben 28 900 diák kezdheti meg középiskolai tanulmányait a szakközépiskolákban, 26 100-an pedig a gimnáziumokban. A középiskolák nappali tagozatain érettségiző. 55 000 fiatal közül szeptemberben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain mintegy 15 ezren tanulhatnak. Az ideihez képest tehát az 1973 —74 tanév felvételi létszámát nem növelik. A most induló iskoláztatási munka legfontosabb feladataival foglalkozott a Pedagógusok Szakszervezete is. Nagy eredményként könyvelték el, hogy valamennyi megyében önálló pályaválasztási tanácsadó intézet alakult. 3500 oktatási intézményben — az általános iskolák és a gimnáziumok többségében —- pályaválasztási felelősök tevékenykednek. A pályaválasztási tanácsadás főként az iskoláztatási feladatokhoz kapcsolódik. Az iskolai pályaválasztási felelősök kiválasztása, felkészítésük ma még területenként is, iskolánként nagyon eltérő. A megyék többségében a művelődésügyi osztályok és a megyei tanácsadó intézetek alaptanfolyamokat szerveznek a felelősök számára, de pályairányítási feladataik végzéséhez még nem biztosítanak mindenhol rendszeres szakmai továbbképzést. így felkészítésük, segítésük színvonala messze elmarad a ma már nemzetközi méretekben elterjedt, korszerű módszerektől. Az iskolai pályairányítási munkára, néhány kivételtől eltekintve. sem a főiskolákon, sem pedig az egyetemeken nem készítik fel a pedagógusjelölteket. Az osztályfőnökök többsége egyéni tapasztalniuk alapján igyekszik tájékoztatást nyújtani a helyi lehetőségekről. Ez a fajta pályairányítási munka azonban eleve nagyon szűk határok között mozog. Némileg javult a szülők tájékoztatása. Főként szülői értekezleteken, családi látogatások, csoportos és egyéni beszélgetések alkalmával nyílik mód tájékoztatásra, a tapasztalatok közlésére. a nevelők és a szülők elgondolásainak egyeztetésére. Mindezeknek megfelelően jelenleg a gyermekek pályaválasztása főként a túlzott szülői ambíciónak felel meg, mintsem a gyermek adottságának, képességeinek, a felvilágosító munka mindenkori helyzete játszik közre abban, hogy a munkás-paraszt tanulók száma a közép, és felsőfokú oktatási intézményekben a kívánatosnál kevesebb. Az üzemek és a vállalatok az utóbbi években már fokozottabb figyelmet fordítanak a szakmunkások utánpótlására és az ennek megfele- lőj pályaválasztási propagandára. De ez a munka még nem általános. Heves és Komárom megye üzemeinek és vállalatainak példamutató munkája ritka kivétel. Sajnálatos. hogy a termelőszövetkezetek többsége semmiféle segítséget nem ad az iskolák pályaválasztási munkájához. (MTI) A néző az első képsorokban modern sebészeti produkciót lát, annak minden misztifikálható jelenségével együtt: a légkondicionált műtő, a műszerek, a lámpák és a kiszolgáló személyzet, meg a riporterhad állandó nyüzsgése valóban felkeltik az érdeklődést, az izgalmat a nézőben a még felfoghatatlan értékű és horderejű agyátültetési lehetőségre. Az emberi agyat át lehet-e ültetni — és mikor? —, és ha igen, hogyan is lesz azzal jogilag, biológiailag, fizikailag, lélektani folytatásában? A nem mindennapi téma írói — See leg Lester és Richard Wessoisz — ezt az agyátültetést nem önmagáért, hanem nagyon is tudatos politikai célért fogalmazták filmre. Igaz, sok találkozópontot érint a legelemibb emberi viszonylatokban is a sztori, hiszen a néger testben további életet élő fehér áliamügyész agya minden vonatkozásban emlékekkel rendelkezik. Anyját, feleségét, barátait és korábbi cselekményeit ismeri-fel- ismeri, de a néger külső, a ..testi ruha' megváltozása a kétségek, az ellenszenvek, a gyötrelmek okozójává is válik. Azzal a puszta ténnyel pedig, hogy az államügyész vissza is akar, vissza is tud térni korábbi fontos hivatali pozíciójába és még az eddiginél is liberálisáéban nyilvánvalóan demokrata párti ember ez az állam- ügyész —de a törvényt teljes erejével és szigorával alkalmazó emberré válik. A drámában a kritikus pont nem is késik, nem is késhetik. Az államügyész egy seriffet vádol meg négef- gvilkossággal. Itt azután megmozdulnak a helyi és nem helyi hatalmasságok, a fehér köztisztviselő érdekében. A képmutatás és pál- íordulás a legtermészetesebb ebben a furcsa küzdelemben, ahol a színfalak me- getti játék és alkudozás félelmetesebb bármilyen nyílt utcai tüntetésnél, vagy verekedésnél. Az áliamügyész — ez a fehérnek néger, és négernek fehér — borotvaélen jár, szikráztatja az igazságot egészen a, nyilvánvalóságig. Győzelmet aratni nem akar és nem tud, mert ahhoz hiányzik belőle az a rend és biztonság, amely az idegen test felvétele és hordása miatt még nem születhetett meg. A darab rendezője, Robert Stevens, ezt a társadalmi, sebészi és politikai fikciót még a lélektani oldaláról is a legtapintatosabban, de igen határozott lépésekkel járja körül. A fehér Amerika politikai és társadalmi feltérképezésével, rokon- és ellenszenveivel átszőtt, nyers és nekünk furcsa arculatát mutatja be, ahol az egyik oldalról a mindennapi faji gőg támad, a másikon pedig védi jogait az a másik, amely egyenjo- gúnak érzi magát azokkal, akik még nem tudnak vág)' nem akarnak leszokni a gőgről. A pártemberek még valahogy hajlékonyak a faji türelem kérdésében, mert őket közvetlenül érdekli és kényszeríti a választék kegye, a választói voks, de a seriff, a kormányzó és a tárgyalást vezető Forrest bíró egyértelműen viselkednek. A kitűnő alakítások közül kiemelnénk Raymond St. J acquest, Susan Olivért, Janet McLachlant, Leslie Niel- sent és Donelly Rhodest. Arthur Ornitz képei gazdagon érzékeltetik a színek harsogásával azt a tarkaságot, amelyet ez az amerikai ^ társadalom hord magán. Duke Ellington zenéje nemes hagyományokból táplálkozik. ... . A mozikban telt házak előtt játsszák a filmet. A téma erős drámaisága elgondolkoztat, különösen azzal, hogy az emberi személyiség kérdésességét ilyen megvilágításba állítja. (farkas) Fekete Sándor: Soha ,ki nem állhattam, s ha lehetett csak kerültem az effajta kifejezést: „szürke hétköznapok". Nem „pódium-szónoklati" meggondolásból, hogyhát miként lehet szürke egy olyan nap, amikor termelékeny munkával a szocializmust építjük. Az ilyfajta demagógia valóban szürkeséget és sivárságot áraszt, éppen azt, amiért tiltakozni kényszerültem szűkebb baráti körben is a napok, legyenek azok hétköznapok is, szürke jelzője ellen. Eszem ágában sincs sem filológiai, sem pszichológiai hatásvizsgálatot végezni, e jelző kapcsán, csupán azért jutott mindén most eszembe, mert a televízió a „szürke” pénteket avatta a vidéken fogható első csatorna bemutató napjának. Ha péntek este bekapcsolom a televíziót, valamit, mindig kapok, műfaján belül valami nemesebb szándékút, olyan törekvés látványát, amely a kellő igény felé mutat. Most. ezen a miért is szürke pénteken este. az immáron rövid idő alatt sok vitát A kis nevelő ' WW " ”;“A •«.Ä ; :ÍS : ' í Ej, mi a kő lyúkanyó kend... (Foto: Tóth Gizella.) 15. Egy évvel első találkozásuk után, 1847. szeptember nyol- cadikán, a kora reggeli órákban tartotta esküvőjét Petőfi és Júlia. Szendrey Ignác komor gőggel távol maradt, Petőfi keserű kacajjal hajtatott el. A kocsi egyik kereke eltört. Az ifjú házasok első éjszakájukat egy fogadóban töltötték. Maga a költő számolt be erről is, köpés mosollyal : „... házasságom elfő éjét a fogadóban! nem hiába vagyok a csárdák költői e.” Petőfi megkérte Telek; grófot, adja át a mézeshetek re költői kastélyát, amit „vad- gróf’ meg is tett, barátságból is, meg talán azért is, mert tudta már, hogy ami e még mindig csak huszonnégy éves költő körül történik, az már történelem és a magyar utókor örök része. Verset írni a szerelemről, mindennapos dolog. A házasságról lírázni — ez már ritkább. De az egészen egyedülálló volt akkoriban, hogy Petőfi a versek mellett még nyilvános úti levelekben is ország-világnak számolt be mézesheteiről: „ ... hazugság, amit tartanak közönségesen, hogy a házasságban megszűnik a szerelem. En most is oly forrón, oly láv gólón szeretem feleségemé‘ mint hajdanában nőtlen ke. romiban. vedig már egy hét múlva két hete lesz, hogy megházasod tarn.,. " „Mégis tálentom Kyszlich" Mint az idézetből is' látszik, ä feszültséget, az izgalmakat a boldog derű és köny- nyed vidámság időszaka követte. Az oroszlán, ha nem is megszöktette, de szinte el' rabolta Júliát, mint a nyílvesszőt. Meg lehetett pihenni. Petőfinek talán eszébe jutott az az oroszlános vers, melyet idéztünk, s most folytatta a képet: Nyugszom én fáradt oroszlán Feleségem kebelén. Mielőtt a történelem örökre kiragadná e boldogságból, vessünk egy pillantást hz oroszlán utolsó nyugodt fészkére. .. Pesten egy háromszobás lakást béreltek, az egyiket Jókai Mórnak adták ki. Hihetünk hát Jókainak, aki szemtanúként igy festi le a három szobát: ' „Az egyik volt az enyim, a középső a közös étkező, túl rajta a harmadik, az volt Petőfiék lakása; író-, háló-, és elfogadható szoba egyben. Szerény bútorzat; a leg becsesebb a könyvtár: csupa díszkiadású művek. Béran- ger, Hugo Victor, Heine költeményei; a Girondisták története Lamart ínétól, Shakespeare angolul, Ossían, Byron és Shelley. Falain körül reés mégis valamiféle hagyományt máris kialakító ,.OJ- vasta-e?" sorozatban, ahol a ma televíziójának régi szerzőit kívánják felfedezni, Mikszáth Kálmán novellája került a képernyőre. Pontosabban. és szándékában feltétlenül helyesebben, Mikszáth Kálmán novellája alapján készült forgatókönyv került a néző elé. A Mégis tálentom Kyszlich”, az ostoba kisvárost megkörnyékező apa, a csalafinta nővér és a Münchenben a pénz hamisítást festészet helyett megtanuló ifjonc, meg a többiek ott abban a kisvárosban ízig-vérig mikszáthi figurák és a történet, e „bűnügy”, a polgár-nemes dzsentrikorszak egyik jellemző sztorija. A történet nagyjából egészében — s ez a kevésbé fontos —, átkerült a képernyőre, sőt kiteljesedett olyképpen, hogy televíziósába lett. Ami nem került át: az ^sajátos atmoszféra, az a na- gyonis ‘ reális világ, amelynek valóságát Mikszáth széles mesélő kedve akár ugyan „beszélő köntösbe” is öltöztethette, mégsem a nagy palóc holmi meséi, hanem a kor valóságának mikszáthi megfogalmazásai voltak. Mégis, amikor az „Olvasta-e?” sorozat kapcsán — a sorozat címét azért nem értem: olvasta-e? Olvassa eV. — akár kritikai megjegyzések is hangzanak el, változatlanul a kincskeresők buzdításának szánom a magam részéről, mintsem fintorgó akadékoskodásnak. Vallom és hiszem és nem utolsósorban a képernyőn győztek meg, hogy a magyar széppróza. avatott szándékkal és avatott kézben, talán évszázadokra visszamenőleg is, pompás televíziós csemegéket nyújthat, jelentős művészi élményt hozhat a dráma minden műfajában. Naivitás lenne, azt hinni, hogy az első néhány kapavágás már megnyitja a kincseskamrába vezető utat. A „Mégis tálentom Kyszlich”, ha nem is nyitott ajtót erre a kincseskamrára, de jó tá- lentummal jó helyen feszegette a kamrába vezető ajtót. Gyorkó Gésa «ele kőrajzú arcképei « francia forradalom kiváló alakjainak... Ez volt «* egyedüli fényűzése... ” A fiatal pár egyetlen szórakozása a színház volt. Petőfi szinte szünet nélkül dolgozott. Nem tud eltelni terveivel, egyre nagyobb vállalkozásokba fog: hősköltémeny Lehelről (töredék marad), szatirikus elbeszélés a maradi magyar nemesség típusáról, a táblabíráról (ezt sem tudja befejezni, pedig legnagyszerűbb remekei egyikeként kezdődik a vers), Vö- rösmartyval és Arannyal elkezdi Shakespeare fordítását (a Coriolanus készül el, s a Rómeó és Júlia néhány jelenete), s közben ontja a kisebb verseket, köztük olyanokat is, amelyek közül egy- kettő önmagában is elegendő volna a halhatatlansághoz: A téli esték, A puszta télen Olyan ütemben dolgoz©«., hogy ha néhány nyugodt hónapja van még, műveinek gyűjteménye ma legalább még egy kötettel többet számlálna. De „egyszerre leszakadt az ég a földre... a forradalom kitört Olaszországban!" „Most vagy soha..; A reformokat és önállóságot akaró, Kossuth vezette haladó magyar nemesség fűőbb-utóbb mindenképpen i/embekérült volna a bécsi önkénnyel. S ismerve az udvar/ konok ellenállását, bizonyosra vehetjük, hogy fegyverhez kellett volna nyúlnunk: a szabadságharc előbb-utóbb, de mindenképpen kitört volna. Az a csodálatos nap, 1848. március 15-e azonban Petőfi Sándor forradalmi szellemének, cselekvő bátorságának köszönhető. (Folytatjuk) I Amerikai film
