Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-09 / 6. szám

I pozsomn Tv-játek «JS Tehetségek a* ND&W» i(.M «a MAS Tv-hlradó MjM Cseh mm SUGAR ISTVÁN csn vörös cf iyjiö (Telefon: M-33» Fé] *, m e éa este I órakor Szeraélyiségeaere Színes. szinkronizéit ameri­kai fura. EGRI RRÓDY (Telefon: H-W Fél 4, fä S éa fél S óraker Charly (Virágot Aígernormakí Színes'amerikai űlm. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Botrány az operában HATVANT VÖRÖS CSItUAG A rovarölő HATVANI KOSSUTH Fél 6 és este 8 órakor Valter Szarajevót védi HEVES Jaj, ez a kislány FÜZESABONY Santa Vittoria titka ÜGYELET Egerben: W órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Tele­fon: 11-10) Rendelés gyerme­kek részére is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 117-27). Olvassa rt Hcpújsáfjúi A hitleri „béketerv” Európa a német náa átszervezés tervének tükrében Ny ugat-Európát, minden talpalatnyi földjével , egye­temben, a német nemzeti szocialista állam fennhatósá­ga. magyarán szólva: meg­szállása alá kényszer) tette volna a tervezet. HOLLANDIA, BELGIUM, LUXEMBURG, DÄNIA ÉS NORVÉGIA állami szuveré- nitását vesztve, német biro­dalmi kormányzók teljhatal­mú uralma alatt, a HarmcT- dik Birodalom keretein be­lül tengethette volna életét. Az egyes országok formális államigazgatását, a helyi nemzeti szocialista pártokból alakított 'csatlós kormányok intézték volna. FRANCIAORSZÁG is tel­jes függőségi viszonyba ke­rült volna a „Reich”-hel. A francia népre kirótt háborús jóvátétel összegének tárgya­lása kapcsán azt a megálla­pítást olvashatjuk a hitleri tervezetben, hogy „annak olyan magasnak kell lennie, hogy az Franciaországot leg­alább egy évszázadon át gaz­daságilag szolgaságban tart­sa!” A francia gyarmatbi­rodalomra is rátette volna kezét a német náci állam, hiszen, mint a Führer diktál­ta okmányban olvashatjuk: „Franciaország bebizonyítot­ta, hogy nem gyarmatosító nép!" OLASZORSZÁG jövendő­beli sorsáról írtak, különle­ges csemegeszámba mehet­nek, hiszen a „Berlin—Róma tengely" egyik tartópilléré­ről, a német náci rendszer­nél is régibb fasiszta állam­ról van szó. HrBer ágy döntött, hogy Mussolintnek valamennyi gyarmatot át kellett volna engednie leghűségesebb szö­vetségesének: a Harmadik Birodalomnak. Kárpótlásul viszont átengedte volna nagy jószívvel a Führer a Dacé­nak a jugoszláviai és a fran­cia tengerpart egy jelenté­keny részét. Ax »előrelátó* HSOer arra az eshetőségre is gondolt, hogy ha olasz szövetségese nem tett volna eleget e kí­vánságoknak. Érre az eset­re, — amint a Vezér és Kan­cellár irta, — ^gazdasági nyomással kell kényszeríteni Olaszországot a német „bé­keterv" elfogadására”! A gondos Führer első lépéséről is tervezet készült Ezek sze­rint a gazdasági szankciók sorában a legdöntőbb súly- lyal a nemet szénszállítások jelentékeny és lényeges csökkentésevei vágott volna vissza és kényszerítette vol­na a szénszegény Itáliát a maradéktalan behódolásra. Tudnunk kell ugyanis, hogy míg a második világhá­ború előtt Olaszország Ang­liától vásárolta szénszükség­letét, addig a háború során már a Német Birodalom lát­ta el szénnel. Mivel a hábo­rúnak Hitlerre nézve kedve­ző befejezése után, minden európai szénforrás felett, — a gazdag angol szénbányá­kat sem kivéve? — a nácik rendelkeztek volna, — köny- nyű dolga lett volna a né­met fasisztáknak megpuha- tolniok az olasz ipart, és Mussolinit „bölcsebb belá­tásra kényszeríteni.” A tervezet kifejezetten számolt Olaszország esetle­ges engedetlenségével is, és erre az esetre lett volna zárva részére a Földközi-ten­ger gibraltári és szuezi kijá­rója- Hitler leplezetlen, ci­nikus gonoszságát mi sem mutatja plasztikusabban, minthogy ennek kapcsán ar­ról vallott szigorúan titkos béketervében, hogy „a Har­madik Birodalom nem lett volna olyan naiv, mint Nagy-Britannia, amely még annyit sem tett meg az abesszin háború során, hogy lezárta volna a Szuezi-csa­tornát az olasz hadi- és szál­lító hajók előtt..-* JAPAN, — Hitler távol- keleti szövetségese — is ta­pasztalhatta volna, hogy miként értelmezték a német nemzeti szocialisták a »Ber­lin—Róma—Tokió tengely* szent eszméjét. — A japán császárságnak le kellett vol­na mondania az általa elfog­lalt kelet-indiai holland gyarmatokról: Jáváról, Szu- mátráról, Rómeóról, Cele- beszrói, sth ... Említésre méltó azoWbaa a tervnek az a részlete, mely Japánnak Kína feletti jogát, — a németek részére áten­gedett gazdasági előnyök el­lenében!— elismeri!' /apán azonban India meghódításá­ra semmiképpen sem tarthat számot, mert az száz száza­lékban nemet náci érdekte­rület! Tanulmányozva a titkos hitleri okmányt, nem tűnik azonban ki még a sorok kö­zötti diplomatikus meditá­ció során sem, hogy miként képzelte Hitler a távoli Ja­pánra rákényszeríteni ezt a »béketervet“ De azt a szán­dékát a Vezér egyértelmű félreérthetetlenséggel leszö­gezte, bogy Japánnak adná Szibéria távol-keleti, tenger­parti sávját, Vladivosztoktöl egészen Kamcsaikáig! Részletesen tájékozódha­tunk a volt mindenható né­met Vezér és Kancellár bé­ketervezetének lapjairól az AFRIKAI NEMET GYAR­MATOK kérdéseiről is. O e kérdést: JJeutsch-Afrika” problémának titulálja. Ezek szerint bekebelezte volna az egykori német császárság gyarmatbirodalmát, megtold­va többek között Belga-Kon­góval. A tervezet egész Észak- és Közép-Afrikét né­met fennhatóság alá vonta volna. Marokkó, Algéria, Tunézia, Líbia, Egyiptom, Francia-Nyugat-Afrika, Francia-Egyenlítői Afrika, Francia- és Belga-Kongó, Kamerun és Szudán egységes német nemzeti szocialista politikai, katonai és köz- igazgatási kormányzat alá lett volna helyezendő! A vezéri elgondolás azt is szí gorúan előírta, — amint ol vassuk a terjedelmes ok­mány oldalait böngészgetve, — hogy ezt az óriási terüle tét igen erősen ki kellett Vol­na építeni katonailag, hogy amennyiben nem sikerülne a dél-afrikai részeket annek- tálni, akkor idővel „a szüksé­ges intézkedések” e térség­ből kiindulóan legyenek „hatékonyan megtehetők■” Az eddig elmondottak után, joggal lehet kíváncsi a kedves olvasó arra, hogy mi volt Adolf Hitler terve, el­képzelése a MAGYAR NÉP PEL kapcsolatban? Azok, akik a második világháború alatt nyitott szemmel nézték az eseményeket, láthatták, hogy a német nemzeti szo­cializmus részéről kifejezet­ten tervszerű aknamunka folyt a magyar nép és a ma­gyar állam ellen! Ezt szol­gálta a magyar hadseregnél: kíméletlen bűnösséggel való elvéreztetése a szovjet hó­mezőkön vívott „keresztes hadjárat” során. Ezt szolgál­ta az úgynevezett zsidókér­désnek náci módra való ra­dikálisan fasiszta megoldá­sa, a magyarországi néme­teknek, a volksbund istáknak vezető szerepbe hMyéfcése és* részükre kulcsfontosságú po­zíciók megszerzése, a magyar gazdasági érdekeltségekben a német, nád baráti elemek­nek nyíltan vagy lopva va­ló beépítése. A második világháború után előkerült tengernyi dip­lomáciai okmány leplezetlen őszinteséggel és nyíltsággal bizonyítja azt, hogy a néme­tek kifejezetten arra számí­tottak, hogy a magyarok nem tudják majd pótolni részben a fronton, részben pedig a hátországi bombázá­sokban, vagy éppen a gáz­kamrákban elszenvedett ke­reskedelmi és gazdasági szakembereik elitjét, aminek következtében ezeket a kulcsfontosságé helyeket részben népi, részben pedig birodalmi németekkel szán­dékoztak pótolni, — a ma­gyar nép rovására. (Folytatjuk,.) A székesfehérvári VIDEOTON-ban már gyártják na 1972-es BNV-n bemutatott és kiváló hangminőségével, hang­erejével nagy sikert aratott RA—4324 típusú rádiókészülé­ket. Jelenleg ez a legkorszerűbb hazai műsorvevő készülék. Az új rádióból több száz darabot átadtak már a kereske­delemnek. (MTI-foto — Jaszai Csaba) fliagút épüJ1 Nagy-Britannia és a kontinens között A tervek szerint állandó, biztonságos összeköttetés lé­tesül Nagy-Britannia és Eu­rópa között. Megépül a szi- 'gétfefkZágöf' "á körttiiiefissel összekötő vasúti alagút, amely az időjárástól függet­len, a hajózás biztonsagát nem veszélyezteti, mült ami­lyen a „Csatornát” átszelő híd lenne. (A hídépítést el­sősorban az útépítésben ér­dekelt magáncégek szorgal­mazzák.) Az 52 km hosszú (36 km a tenger alatt húzódik) alagút, két; egyenként 6,85 méter átmérőjű, egymástól 30 m távolságban levő fő­vágatból áll, amelynek le­vegő- és egyéb műszaki ellá­tását a középen húzódó 4,5 m átmérőjű szolgáltató vá­gat biztosítja. Ez a földalatti összekötte­tés 1979-re készül el. A ter­vezett építési költség 300 millió font sterling, amely nz előre nem látható műsza­ki problémák (például víz­szivárgás stb.) és Nagy-Bri- tanniában, valamint Fran­ciaországban szükségessé vá­ló kiegészítő beruházások (vasútátépítés, új jelzőrend­szer, vágányméret, azonosí­tás, nagy sebességű szerel­vények építése stb.) miatt 30—40 százalékkal növeked­ni fognak. A költségeket 10 —30 százalékban — egyenlő arányban — a brit és a francia kormány, a fenn­maradó részt pedig magán­cégek viselik. — TERRA — Bulgária Nemzetközi magaslati üdülőtelep A bolgár „Glavproekt” tervezőintézetben befejező­dött azoknak a terveknek a Csak altatói Kastaly D. Dezsőről mindig is tudtam, hogy nem valami daliás jelenség, sokkalta in­kább nyápic, vánnyadt em­berkének ismertem mégis nagyon meglepődtem, a mi­nap, amikor sok év után vi­szontláttam. Az , arca szür­kébb volt, mint a ruhája, szemhéja duzzadt-vörös; s azt is észrevettem, hogy a térde és keze remeg. — Ez mind attól van — mondta érdeklődésemre —, mert nagyon rosszul al­szom. Sót, mondhatnám, egyáltalán nem tudok alud­ni. Évtizedes nyavalya ez nálam — tette hozzá sóhajt­va. — Apai ágon örököltem, a nógrádi Kastalyk híres rossz alvók voltak mindig... — Es hogy áll az altató­val? — kérdeztem. — Altatóval? — horkant fel Kastaly D. — Csak nem képzeli, hogy altatót sze­dek!? Hogyisne, hogy aztán megszokja a szervezetem és anélkül már ne is tudjak el­aludni. — És így tud aludni? — Így se tudok, de lega­lább az altatószerek nem roncsolják az idegzetemet. — Hány éves maga? — faggattam tovább. — ötvennégy. — Na látja! — mondtam. — Inkább szedne néha alta­tót, hiszen mi történne, ha csakugyan rászokna és akár tíz-húsz évig is állandóan szedné. A gyakori nem al­vás többet árt, mint a mód­jával szedett altató. De nem is olyan könnyű arra rá­szokni. — Ember! — üvöltötte D. Dezső magából kikelve. — Maga nem tudja, mit beszél. Ismeri a hosszú Sipekit? Azt a nagy mélák embert... Nem? Hát ez a szerencsét­len még csecsemőkorában megszokta, hogy az anyja mindig altatódalt dúdolt a fülébe. Es még ma se tud a „Tente baba, tente ..nél­kül elaludni ...Az édesany­ja már nem él, hát most a felesége dúdol neki elalvás előtt. Persze, így teljesen az asszonytól függ, hogy mikor alhat el a szerencsétlen... Ha pedig elutazik valahová vagy az asszony megy el nyaralni, akkor magnósza­lagról hallgatja az altatóda­locskát ... Hát ezt teszi a megszokás. — Ez még mindig jobb —; replikáztam —, mint nem \ aludni. Látja, nekem nincs j különösebb bajom az alvás- \ sál, de azért néha megesik, 5 hogy valaki kizökkent és < olyankor beveszek este va­lami könnyű nyugtatószert. < attól aztán elalszom és reg- < gél frissen ébredek. És néz- < zen meg: mi bajom? Kastaly, ez az idegroncs, < kimeredt szemmel bámult < rám. * — Ne kísértse az istent!^ — hörögte rekedten. — Most < még nincs semmi baja, meg­lehet. De nézze meg magát < majd húsz év múlva! Ügy; fogja szedni az altatót, mint j a morfinisták a kokaint. És < akkor már késő lesz vissza­táncolni ... Szólt és megroggyanó tér-', dekkel elvánszorgott. Meg­bántam, hogy vitatkoztam vele. Nagyon felizgatta ma-. gát, mert pár lépés után < egészen elhagyta az ereje, s nekidűlt egy hulladékgyűjtő ládának. j Heves Ferenc > kidolgozása, amelyek meg­valósításával a Rodophe hegységben levő festői szép­ségű Pamporovo gerincen modern magaslati üdülő- komplexum születik. A nemzetközi üdülőtelepen korszerűen - felszerelt szállo­dákat. építenek, amelyek az év minden szakában fogad­ják majd vendégeiket, egy­idejűleg több mint 3500 pi­henni vágyó üdülőt. A ter­vek szerint hét szálloda épül Pamporovóban, ezen­kívül kisáruház és sok más kereskedelmi létesítmény szolgálja majd a pihenni vaj gyók kényelmét. Már a jövő ev márciusában átadják ren­deltetésének az első tízeme­letes szállodát és megkez­dődik az üdülőtelep fedett úszómedencéjének építkezé­se. Pamporovóba libegőn is feljuthatnak majd a ven­dégek, s a téli sportok ked­velői számára pedig kényel­mes felvonókat építenek a lesiklópályák körül. Mimimé. 'il 1973. január 9., kedd \

Next

/
Thumbnails
Contents