Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
Drága diplomák - kevés haszonnal Hmosdultak n mélypontról Szezon után, szezon előtt a Mátravidéki Cukorgyárakban Egy évtized alatt az állami iparban a mérnökök es technikusok száma megkétszereződött. A népességen belül a felsőfokú végzettségűek aránya mindössze 1,5 százalék volt 1945 előtt, napjainkban már 4,3 százalékot tesz ki. Bonyolultabb világunk egyre több kiművelt emberfőt kíván, igényel, követel. A gazdaságfejlesztés intenzív szakasza előtérbe állítja — mint döntő erőforrást — a műszakiak gyarapodó táborát, s még inkább azt, e sereg miféle erődök bevételére képes? A hatvanas években átlagosan hat-hét százalékkal nőtt esztendőnként a műszakiak száma a KGST- országokban. A számszerű bővülés a gazdasági növekedés természetes kísérője: a mennyiségi módosulások való értelmüket azonban a minőségi változásokkal kaphatják meg. Az első lépés Apróhirdetések, Tizemi só- hajtozasok, pályázatok bizonyítják: a műszakiaknak sem gond az elhelyezkedés. A hatvanas években a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma a két és félszeresére növekedett, a végzősöket három-négy állás várja. Az első lépéssel, a képzéssel nincs különösebb baj. Annál több a megszerzett tudás kamatoztatásával. A gazdaságfejlesztés intenzív szakaszának teendőiről szólva joggal állapíthatja meg a párt Központi Bizottságának novemberi határozata: „El kell ért«, hogy valamennyi gazdasági egységben lényegesen korszerűsödjön a szervezettség.” Ami elsősorban a Kwltemi kapacitások szervezett fölhasználását követeli meg. Számítási* szerint az állam egy-egy diplomás kiképzéséhez 800 ezer forinttal járul hozzá! Drága mulatság tehát adminisztráltatni, műszaki rajzokat készíttetni, művezetői feladatokat ellát- tatni a mérnökökkel. Holott sűrűn, se* helyen erre kényszerülnek. Rést és egész A különböző munkakörök más és más képzettséget követelnek. Azaz: megfelelő műszakit kell az adott helyre állítani. Ahol nem így történik, ott a részek összhangjának hiánya miatt maga az egész is szervezetlenné válik. Fölösen használódik — s keveset kamatozik — a szellemi' tőke, megbénulnak az alkotó energiák, s a termelési szervezetben ismétlődő lázak — túlórák, növekvő gépállások, anyagellátási zavarok, a sélejt arányának emelkedése — jelzik azt a dás, esetenként pedig a tanácstagok mulasztása. Az 1971. évi tanácsválasztást követően a testületi üléseken résztvevők felkészülése, vitakészsége, aktivitása a döntések meghozatalában fejlődött. Jelentős fejlődés tapasztalható, a testületi tagok szemléletének alakulásában is, a tanácsi célkitűzések megvalósítására való törekvésben a szemléletváltozás a központi és helyi érdekek összehangolt érvényesítésének irányában hat. Az új tanácstörvény rendelkezéseinek % megfelelően minden, tanács . megalkotta helyi alkotmányát, a Szervezeti és Működési Szabályzatát. É szabályzatokat — Kisebb hiányosságoktól eltekintve — alapvetően tiszteletben ; tartják, rendelkezései érvényesülnek. A testűién Ülések előkészítésében a szakigazgatási szervek a rjfiunka tervek ben megállapított előkészítő munkálatokat elvégzik, a tanácsi bizottságok és a nem tanácsi szer- szek közreműködését a korábbiakhoz viszonyítottan lényegesen több esetben igénylik Is.a szervezeti .és műkö- cl.szabályzatokban megjelöl.- szerv: két és személyeket a testületi ülésekre meghívják, a hozott határozatokat a végrehajtásban érintetteknek megküldik. h tanácsülések a törvény rendelkezése cr leimében betegséget, amely hosszú ideje gyógyításra vár. Több mint 140 ezer műszaki tevékenykedik az állami iparban, túlnyomó részük — 109 ezer fő — a nehézipari ágazatokban. Ezen belül a legnépesebb csoportot a gépek és gépi berendezések gyártásában, 'majd a közlekedési eszközök gyártásában találjuk. Az építőipar 21 ezer műszakinak ad foglalatosságot. Nem lekicsinyelhető sereg! S ha hozzátesszük, hogy immár évek óta a felsőfokú oktatásban a műszaki hallgatók száma 32 ezer körül van, évről évre 6300—6500 a végzősök csoportja, közgazdasági szakon pedig 1400—1700, akkor az utánpótlás miatt sem kell aggodalmaskodnunk. Amiatt már sokkal inkább, hogyan s hol épülnek be a gazdaság molekuláiba, ' sejtjeibe és szerveibe a nemzetközi szakirodalomban „fe- hér-gallérosok”-ként jelölt emberek. Hói fizetett adm nisztrátorok ? Egy széles körű felmérés megállapításai szerint a műszakiak idejük több mint felét olyan adminisztárációs teendőkkel töltik, amelyek elvégzéséhez jóval alacsonyabb képzettség is elegendő lenne. E „jól fizetett adminisztrátorok” munkaóráik másik felét sem teljes egészében arra használják — használhatják —, amire kellene. Meghökkentően kevesen dolgoznak például kutatáson, fejlesztésen. Az iparban ösz- szesen 196 kutatóhelyet tartanak nyilván, s ezeken 9800 egyetemet, főiskolát végzett műszaki tevékenykedik, a teljes tábor mindössze 6,5—7 százaléka! Ugyanakkor a munkában lévő kutatási témák, fejlesztési feladatok száma meghaladja a 15 ezret! Az elaprózottság, a koncentráció hiánya a két adat összevetéséből is nyilvánvaló. Igaz, tavaly 605 szabad alA könyvkereskedelem korszerűsítésekor a falusi könyvterjesztést hivatásuknak érző szövetkezeti könyvesboltosok fő kérdése az volt, hogy az új szervezetben jobb lesz-e könyvellátásuk, mint az előző években. Erre ma már a Könyvertékesítő Vállalat tavalyi forgalmi adatain túl a szövetkezeti könyvesboltok téli könyvvásárra való felkészülése is választ ad. nyilvánosak. E nyilvánosság azonban még nem érvényesül kellően, még kis számban vesznek részt az állampolgárok a helyi tanácsok ülésein, pedig a tanácsmunkájának megismerésében, a közéleti jártasság megszerzésében nagy jelentősége van annak, hogy minél többen vegyenek részt a tanácsüléseken. hisz így ismerik meg a tanács döntéseit, határozatait, így válik közüggyé,- helyi társadalmi ügy- gyé a tanács tevékenysége, munkája. A TANÁCSOK DÖNTÉSEIT, határozatait a törvényesség jellemzi. Akkor is, ha állampolgárok ügyeiben hoznak határozatokat, altkor is, ha saját szerveik, intézményeik tele adnak iránymutató intézkedéseket. Nemcsak a tanácsok, hanem azok szervei is törvényesen működnek megyénkben. A tanácsok végrehajtó bizottságai és más bizottságai, a Tanácstörvény rendelkezéseinek megfelelően tevékenykednek és hasznos szolgálatot tesznek a tanács munkájának elősegítéseben. Kiemelkedő szerepe volt és van ebben a végrehajtó bizottságoknak, amelyek a tanács munkájának elősegítésében, saját tevékenységük szervezésében és a szakigazgatási szervek irányításában is általában a jogszabályok alapján tevékenykednek. Helyi tanácsaink általában mat jelentettek be a műszaki tudományok köréből, de tény az is, hogy a 44 műszaki kutató és fejlesztő intézetben a 16 ezres' összlétszám- ból 4,3 ezret tesz ki a tudományos munkatársaké. S nem az a baj, hogy az ún. kisegítők aránya magas — sőt, ez feltétele a hatékony kutatásnak, fejlesztésnek —, hanem az, hogy a lehetséges szellemi erőforrásoknak csak töredéke szolgálja a legfontosabbat, az új megoldások keresését, a gyártás és a gyártmányok korszerűsítését. A tettek ideje A műszakiakkal való pazarló gazdálkodás már sok vitát kiváltott, s még több bírálatot szült. Fogalmazhatunk úgy is: a diagnózis egyértelmű. Mégis, a gyárakban, a vállalatoknál ma is általános gyakorlat, hogy míg szemrebbenés nélkül új és újabb mérnököket sorolnak be a műhelyek, üzemek létszámába, addig a kutató, a kísérleti részlegekbe, a gyártmányfejlesztési, technológiai osztályokra „sajnálják” megadni a gyarapítási státuslehetőségét. Fölöslegesnek ítélik ezt, vélvén, a „termelők” seregét kell növelni. E látszat azonban mind üzemi, mind népgazdasági méretekben drága árat követel; a pocsékölásnak soha nincsenek jogos indokai, s itt végképp nem lelni ilyeneket. Elsősorban nem több emberre van szükség, hanem a meglévők mainál sokkal észszerűbb, a gazdaság változó szerkezetét tükröző csoportosításra. Arra, hogy a diploma, a felsőfokú végzettség ne csupán drága — az egyéni és a társadalmi ráfordításokat összegezve mintegy egymillió forintot érő — papír legyen, hanem olyan kamatozó kötvény, amelyet tulajdonosa éppúgy, mint a közösség a magáénak érez, tehát úgy is használja, hasznosítja azt, azaz a társadalmi érdekeknek megfelelően. (M, OJ Az eredmények nemcsak mennyiség, hanem választék szempontjából is figyelemreméltóak. Például a Petőfi évfordulóra megjelenő számos, érdekes kiadványból már eddig több mint tízezer kötet került a vásárlókhoz. Egyedül a Szépirodalmi Kiadónál a rendkívül olcsó, 30 forintos áron megjelent Petőfi Összes költeményeiből 8000 példány került a falusi üzletekbe, i éltek azzal a lehetőséggel, hogy a kötelezően megalakítandó bizottságok mellett olyan bizottságokat hoznak létre, amelyek működésükkel a tanácsok és a lakosság kapcsolatainak javításában, a' tanácsok tevékenysége elősegítésében valóban jelentős szerepet töltenek be. A helyi sajátosságoknak megfelelő differenciálással a városi tanácsok 22 tanácsi bizottságot, 6 albizottságot, egy ideiglenes bizottságot, a községi tanácsok 422 tanácsi bizottságot, 125 albizottságot és 57 ideiglenes bizottságot választottak, tehát a megyénkben a helyi tanácsok összesen 633 tanácsi bizottságot alakítottak. Arra is lehetőség van, hogy egyes bizottságokban a tanácstagoknál kisebb számban, de részt vehetnek nem tanácstag szakemberek is. Ahol jól felhasználják ezt a lehetőséget, újabb területet biztosítanak az állampolgárok közügyek gyakorlásába való bevonására és ezt a tapasztalatok szerint megyénk dolgozói is szívesen vállalják, megtisztelő, közéleti megbízásnak tartják. A pozitív tapasztalatok mellett megállapítható, hogy a tanácsi bizottságok működése az elmúlt évben sok községben rendszertelen volt, több községben akadtak olyan bizottságok is, amelyek nem működtek. Ez a helyzet a választást követő kezdeti Mint ismeretes: az 1970— 71 -es évek mélypontot jelentettek hazánk cukorrépa-termesztésében, illetve a feldolgozó üzemek nyersanyagellátásában. Rendkívül' sürgős feladattá vált a helyzet javítása. S nem is késtek a különféle határozatok, intézkedések, amelyek a kivezető út megteremtését szolgálták. Aztán végre, sikerült olyan közgazdasági légkört teremteni, amelyben visszatért a gazdaságok kedve, s a korábbinál jobb kapcsolatra léptek a cukorgyárakkal. Az addiginál fejlettebb együttműködés első jele volt megyénkben, illetve körzetünkben az 1971. decemberében létrejött takarmánytársulás, amelynek értelmében a répatermelők, szállítmányaik után, a közösen megvalósítandó üzem gyártmányából részesednek, s ezzel fejleszthetik szarvasmarhatenyészetüket. Az ösztönzés az egyéb kedvezményekkel együtt aztán már a következő esztendőben meghozta eredményét: a tavalyi év sokkal jobban sikerült az előzőnél l Decsi Ferenccel, a Mátravidéki Cukorgyárak igazgatójával, Benyó Pál főkönyvelővel és Kiss Gyula főosztályvezetővel beszélgettünk a napokban 1972-ről. Mint az elmondottakból — többi között — kiderült: 113 ezer tonnával növekedett az átvett répamennyiség. A partnergazdaságok egyike- másika — ahol egyébként már a legkorszerűbben termeltek, végezték a betakarítást — valósággal csodát produkált! Az újszászi Szabadság Tsz például 623, a hajdúszováti Lenin Tsz 597, a nádudvari Vörös Csillag Tsz 568, a boldogi Béke Tsz 484, a tárnáméról Tamamente 431, a siroki Váralja Tsz 421 mázsás átlagtermést ért el hektáronként, hogy csak néhányat emíitsünk. S annál is inkább örvendetes ez, mivel úgy tartják, hogy ideális körülmények mellett, vitágviszonylatban is jó átlag az 500 mázsa1 Nálunk pedig minden tekintetben, ideális körülményekről — gondoljunk csak az időjárásra! — sajnos, még tavaly sem beszélhettünk. A megnövekedett répamennyiségből következett, hogy két gyárunkban, Hatvanban és Selypen az előző 45,2-vel szemben már 5.4,5 ezer tonna cukrot sikerült nyerni,' ami — ha egyelőre még szerényebb mértékben is, de — csökkentette az országos importot. A már problémákkal is összefüggésbe hozható, előfordul azonban, hogy sem megfelelő tanácsi megbízatásokat, sem kellő segítséget nem kapnak a tanácsi bizottságok. Tevékenységük elősegítésére a tanácsi apparátusnak is nagyobb figyelmet kell fordítani. Igen hasznos tevékenységet végezne]; a megyei tanácstagok járási, városi csoportjai, mint tanácsi bizottságok. Működésük a’területi munka segítésében, a megyei tanácstagok szélesebb körű helyi informáltságában, a megyei tanács üléseinek előkészítésében, azon való állásfoglalások kialakításában is jelentős. A HELYT TANÁCSOKNAK a szocialista törvényesség megtartására irányuló törekvését jelzi, hogy a hozott határozatok felülvizsgálása során városi tanácsha- tározatok ellen a megyei szerveknek jogszabálysértés miatt nem kellett, intézkedniük. A községi tanác&hatá- rozatok ellen is csupán három esetben kellett a járási hivataloknak észrevételt tenni. Az észrevétel alapján a községi tanácsok a jogszabályt sértő határozataikat saját hatáskörben visszavonták, így tanácshatározat megsemmisítésére eddig megyénk területén nem került sor. A tanácsok, mint önkormányzati szervák a határszáznaposra nyúlt szezonban külön is örvendetes, nogy lényegesen javult az egy főre jutó termelési érték, fokozódott a gazdaságosság.*» S mindez, rendkívül biztató ä továbbiakat illetően! Ami egyébként a jövőt illeti — mint a beszélgetésből még kitűnt — az idén ismét szorosabbra zárják• az élelmiszer-gazdaság integrációs körét, s ezzel újra tovább lépnek a megkezdett úton. Ezt jelzik a közelmúltban megkötött újabb szerződések, amelyek aláírásával három nagy, úgynevezett gesztor-gázdaságot sikerült a gyárakhoz csatolni. A poroszlói körzet 11 termelőegysége összesen 1137. az újszá- szi 18 gazdasága 2600, a nádudvariak 22-je pedig 5100 hektárról szállít így az idén répát Hatvanba, illetve Selypre. E körön belül megvalósul végre a zártrendszekörükbe tartozó helyi ügyekben a jogszabályok figyelembevételével önállóan dönthetnek. E feladatkörük gyakorlásánál egyre inkább előtérbe került az ágazatok helyzetének széles körű felmérése, elemzése, az összefüggések feltárása, a főbb feladatok hosszabb időre szóló meghatározása. A- határozatok színvonala javult, de még több esetben nem elég konkrétak, végrehajtásuk számonkérése, ellenőrzése nehezen valósítható meg. Ugyanez a törekvés jellemző a helyi végrehajtó bizottságok működésében is. A meghozott összes helyi végrehajtó bizottsági határozatból csupán egy községi végrehajtó bizottsági határozatot kellett mégsem mi,sí- teni, míg 21 esetben észrevétel alapján a határozatot hozó végrehajtó bizottság saját hatáskörében visszavonta, illetve módosította a jogszabálysértő döntést. A hozott határozatokból megállapítható, hogy a végrehajtó bizottságok munkája általában tartalmasabbá kezdeményezőbbé vált és figyelmüket a legfontosabb kérdésekre koncentrálják. A JOGSZABÁLYOK ALAPJÄN a tanácsok egyes hatásköreik gyakorlását a végrehajtó bizottságokra átruházhatják. Az átruházott hatáskörgyakorlásról a vég- refcsjíé bizottságok inár több rű cukorrépa-termesztés. A gesztorok, amolyan bázishelyek lesznek, ahonnan — a cukorgyárakkal szorosan együttműködve — szervezik, irányítják a gépesített, korszerű mezőgazdasági munkát. S természetesen gondoskodnak a gyárak folyamata# alapanyag-ellátásáról. Az idén különben, összesen 230 mezőgazdasági üzemmel állnak kapcsolatban a gyárak, s 13 682 helyett 16 900 hektárról várják a répát. Az őszig azonban — van még „egy kis idő”. Addig a gyárakban, hagyományosan, a karbantartáson a sor: rendre kijavítják, kicserélik az elromlott vagy elaggott berendezéseket. Felkészülnek a következő szezonra, amely — remélhetően — még sikeresebb lesz, mint az előző. Gyón! Gyula esetben számot adtak a tanácsoknak, ennek tapasztalatai kedvezőek. A tanácsok nem semmisítették meg. nem változtatták meg végrehajtó bizottságaik ilyen körben hozott határozatait, nem is vonták vissza a hatáskörgyakorlás átruházására vonatkozó döntéseket. A törvényesség biztosítása érdekében jelentősnek tekinthető. hogy a megyei tanács végrehajtó_ bizottsága az elmúlt év során határozatával szabályozta a helyi tanácsok és végrehajtó bizottságok működésének törvé nyességi felügyeletét. Ez i végrehajtó bizottsági határozat tartalmazza a törvényességi vizsgálatok módszereit, batáridejét is. A tanácsi munka hatékonysága, tartalmi színvonala emelése érdekében a megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította a beszaj iiolás rendjét is. A vonatkozó irányelvek biztosítják, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága kellő időben és mélységben, megfelelő idő- őzönként, komplex módon os részterületi feldolgozásban is tájékoztatást kapjon a tanácsi szervek és intézmények munkájáról. A beszámoltatások a végrehajtó bizottság határozatának megfelelően tervszerűen megtörténnek. {Következik a It rés# 42* ezer falusi vásárló a világirodalom remekeiből Fólia a mezőgazdaságban A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokbam 1968-ban kezdték meg intenzíven felhasználni a fóliát a nagyüzemek kertészeteiben. 1972-ben a fólia-sátrak és alagutak területe az 13000—1400 hektár, ebből 200 hektár a termálvízzel és egyéb alkalmatossággal fűtött terület. 1973-ra várhatóan a fólia alatti korai zöldség- és virágtermesztés 2 ezer hektár fölé emelkedik. Fólia alatti paprikatermesztési kísérletek a Kertésze®, és Szőlészeti Főiskola kísérleti telepén. (MTI-foto — Fehérváry Ferenc) «
