Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

A hazai perzsaszőnyeg szülőfalujában 4 V • Békésszentandráson régi hagyománya van a szSnyeghészttésneh. 'A meSnpegcsomó­gók házát még 1924-ben építették. Az itt készült perzsaszőnyegek megkapták s ki­váló Áruk Fóruma” védjegyet, a következő évben pedig elnyerték a kiváló háziipari szövetkezet címet. Békésszent andráson a bedolgozókkal együtt 1000 nói dőlptuát foglal­koztatnak. Évi termelésük SO ezer négyzetméter szőnyeg. (MTl-foSa — CnOiwfa Marté.) Fogjuk rövidre a szótl A manapság eléggé gyakori tanácskozá­soknak, értekezleteknek kétséget kizáróan megvan a maguk célja és haszna. Életünk demokratizmusának jó kifejezői ezek a meg­beszélések. A kisebb, vagy nagyobb közös­ségek ilyen alkalmakkor újabb és újabb in­fer máetóhoz- -jutnak, elmondhatják eszrevé- teleiket; kritikai megjegyzéseik és javaslata­ik beleszólását és egyben segítséget jelents- neje,- hogy kevesebb legyen a. gond, jobb « v ■ ika, a munkahelyi légkör. Nem közhely, hn ismételten arra hivatkozunk, ami tulaj­éi ’-.éppen hosszú idők tapasztalata; a kei- <■ ’-t) bölcsesség adta tanácsokat még a leg­b. a legismertebb vezetés mm nélkülöz heti. ........... .. ■ úgg-egy értekezlet hasznosságát elsősor­hin a. témája fémjelzi. Ha a téma-időszerű, o mondanivaló nem elvont, a vita polémi­kus, s a szükséges következtetés, tanulság nem kizárólag egy kisebb csoport érdekeit ■íz Igái ja, hanem magasabb célokhoz is kö­tődik —, akkor ezek az együttes tanácskozá­sok meg is hozzák az eredményt, A téma időszerűsége ég konkrétsága cu inban a dolognak csak az egyik oldala. •’alább ennyire fontos, hogy lehetőleg mi­nél több ember kapjon módot véleményé­nek elmondására. Mit érnek azok a tanács­kozások, amelyek bár három, négy órát, oly­kor többet is igénybe vesznek, az órák szá­mánál alig valamivel többen kapnak szót? liért? Mert akik — a jelentkezés sorrend- '■ —eafelelően —, lehetőséget kapnak ® felszólalásra, túlságosan hosszú ideig beszél­nék. A szószaporitás közben elsikkad a lé­nyeg, elkalandoznak a témától, a hallgató­ság türelmetlenné válik; az egyik rajzolgat, a másik a szomszédjával sustorog, a harma­dig mór-mór szunyókál. Jónéhányan meg arra gondolnák: az ördögbe is, rám biztosan nem kerül sor, hosszúra nyúlt ez az értekez­let, pedig egy fontat dolgai ei akartam mám- dani... A fetszölatásdk tartalmasságát sohasem sz adja, hogy valaki hosszadalmasam beszél A miről beszél és ahogyan vélekedik — ez a lényeg! öt, tíz perc alatt sok okos dolgot el lehet mondani. És sokkal érthetőbben, ér- delcfeszitSbben, A frappáns, átgondolt, lé­nyegre törd beszéd nemesek lebilincseli a hallgatóságát, korom újabb is újabb gon­dolatok serkentője leket, hevítheti, az egész­séges vitát S nem utolsósorban — jól gaz­dálkodva a drága idővel nem foszt meg másokat véleményük elmond átlónak lehető­ségétől. Félreértés ne essék: senki sem vitatja a hosszadalmason beszélők jó szándékát A „sok beszédnek“ ezernyi oka lehet Például a kifejezőkészség hiánya éppúgy, mint mond­juk az öntetszélgés, vagy az, hogy a felszó­laló úgy érzi, egy szuszra „mindent!“ él kell mondania. A sokféle okon sokféleképpen se­gíthetünk. Azon viszont, hogy a kisébb-no- gyobb kollektívák tanácskozásain minél töb­ben sót kaphassanak, esek egyféleképpen. Fogjuk rövidre a szót! Sietnie telén ne­héz i&zz, 1la eaiygüÄ kérdése az apósat * ■üy'-' ím. I) SUGÁR ISTVÁN A hitleri „béketerv” 2. Á Szovjetunó, Anglia és Amerika sorsa ADOLF HITLER ÜGY ervezte, hogy a szovjet ipari munkások úgynevezett „munkáshadseregek”-be osz- Undók lettek volna, és őket a Harmadik Birodalomba szállítandóknak írta elő. Né­metországban azonban a „fajtiszta árja” lakosoktól a legszigorúbban elkülönített­ségben kellett volna tenget­niük nyomorúságos életüket. Nem csupán úgynevezett „zárt kolóniák” vártak vol­na a szovjet polgárokra a nácik győzedelme nyomán Németország területén. S zárt kolóniákban „szigorúan szabályozott szaporodási kö­rülmények”-et írt elő Hit­ler, akinek hátramaradt ter­vében, itt csupán a német ipar munkásszükségletét fe­dező mennyiségben engedé­lyezett szaporodás szerepelt az előírások között A szovjet értelmiségre i> katasztrofális csapást szánt a mindenható vezér és kancellár: teljes és totális kiirtását tervezte azon as elgondolása alapján, hogy jaz orosz népnek semmiféle vezető rétegre nincs a jövő­ben szükségé“! As Urak» tűE területek gyáriparát is teljességgel le­szereltette volna Hitler, csak a legszükségesebb s legmi­nimálisabb létfenntartási ipart engedélyezte volna. As Uraló« túli területek német megszállását azért »ess teevezte a Führer, „ne­hogy a német megszálló csa­patok az orosz és más ha­talmas tömegek kohójába kerüljenek“. Szibériára rótta volna m sátáni tervezet kiagyalója a német náci háborús kiadá­sok fedezésének 50 százalé­kát S ezt a szánté egekig érő summát véresen veríté- ■ kés munkával, arannyal • más nemesfémmel* kelleti volna fizetniük, -kiegyenlíte-“ niük. Szibéria szinte küna- ríthetetlen természeti kin­csére a birodalmi német ex­porttársaságok tettek volna rá a kezüket m TÉVED AZ. AKT azt húsz», hogy ezzel megelége­dett volna Szibéria likvidá­lása során Hitter. Koránt­sem! A szibériai iskolák fe­le közvetlen német náci fel­ügyelet alá helyezendő lett volna, s ráadásul a lakos­ság szaporodását igen szi­gorú, sőt bizonyos vonatko­zásban. dras2dikus és ember­telen törvények korlátozták volna, Mivel pedig az egyedül üdvözítő náci faji törvények ideológiája szerint Szibéria népei csupán másodrendú- eknek tekinthetők, ezért szi­gorú törvények tiltották vol­na él az európai népesség­gel való keveredést Az alap­elv, melyre erre a barbár elképzelés épült, így hang­zik: Szibéria népei nem alkalmasak a kultúrára és a civilizációra1” Azt szinte megemlíteni is fölösleges, hogy természet­szerűen, az egész elfoglalt területen a kommunista pár­tokat fel kellett volna osz­latni, szét kellett volna, ver­ni. t minden egyes pártta­got szigorú vizsgálat kereté­ben. felelősségre vonni ter­vezte Hitler. Lengyelország sorsa eaa­pán egészen kis helyet ka­pott Adolf Hitler béketerve­zetében, mivel a lengyel nép s az ország sorsát „már véglegesen elintézettnek" te­kintette. •— Az ország élén német birodalmi kormány­zót rendszeresített a kancel­lár. Ugyanakkor „természe­tesen” a lengyel földbirto­kokra is német állami tu­lajdon várt. S a lengyel nép szaporodása — a szovjetek­hez hasonlóan —-, szigorú törvényes keretek közé kor- látoztatott volna, hogy lét­száma „tecsokkan tendo” le­hessen! Az Amerikai Egyesült Ál­lamok került a hitleri terv­ben a legkedvezőbb helyzet­be! így írt erről szóról szó­ra. maga Hitler: „Az USA minden bizony- nyál jobb belátásra tér és megegyezik a világ felosztá­sában, miután a megtorló, titkos, fegyver ejt saját terü­letére hullanak majd le... Az USA le kell hogy mortd- ~}on ‘az amerikai kontinen­sen kívül levő minden érde­keltségéről és el keVL hogy ismerje a világ másik felé­nek német uralom alá való tartozását.“ (Ez az úgyne­vezett „étettór^-eLmélet.) A HARMADIK BIRODA­LOM vezére ügy tervezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyetlen cent jó­vátételt sem fizetett volna, s nem is került volna egyet­len talpalatnyi területe sem nád megszállás alá! Sőt mi több: teljes aranykészletét is megtarthatta és teljes ten­geri flottáját is tártokban tarthatta volna! Angliáról 1942-ben ilye» távlati tervet diktált Hitler nagybetűs írógépe fajtiszta árja gépírónőjének: ^A jövő esztendőben be­vetésre kerülő fegyverek annyira megtörik Angliát, hogy képtelen lesz a német inváziót feltartóztatni!” Majd a továbbiakban ez olvasha­tó az eredeti dokumentum­ban: Angliának le kell mondania világuralmáról De természetszerűen csupán azért, hogy helyébe a né­met náci fasiszta világbiro­dalmat állíthassa fel Adolf Hitler, a Harmadik Biroda­lom vezére és kancellára. A brit világbirodalommal szemben két alternatívát ál­lított fel a béketervezet Az egyik lehetőség az . volt, hogy amennyiben „úgy tud­ja legyőzni Angliát hogy hadiflottája túlnyomó zö­mét a németek, kaparintot­ták volna kezükbe, e hatal­mas hajóhad birtokában, „teljes súllyal" lépett volna fél Hitler a dominiumokkal: Ausztráliával, Kanadával és a Dél-Afrikai Unióval szere ben. Afrika hajdan! német gyarmatai ismét német kéz­be kerültek volna, megtold­va jócskán a környező más afrikai országok földterüle­tének rovására. ■ . Hitler másik alternatívája Nagy-Britanniával szemben, arra az esetre szólott, hogy ha úgy győzött volna a Harmadik Birodalom Anglia ellen, bog}’ az szinte telje­sen megsemmisült volna — s így. nem került volna ná­ci .kézre a brit hajóhad. Ezt a lehetőséget nyitva hagyta a Führer, mért 1942-ben még neki sem lehetett elképzelé­se arra az esetre, hogy mi­lyen módon győzhető le, kellő ha jótér ' hiányában Ka­nada, Ausztrália. ’ és Dél-Af­rika. De "ebBed az utóbbi esetben jelentékeny szerepet szánt a vezér a dél-afrikai faji üldözéseknek és az itt működött nem megvetendő Twdía sorsa, is kulcsfon­tosságot kapott a szigorúan titkos „vüágbéke-tervezett­ben. Ezt a hatalmas orszá­got is minden teketória nél­kül egyszerűen bekebelezte volna a führer .birodalmá­ba. Ezt olvashatjuk Indiáról, a tervben: „., ennek birtoklásához nincs szükség flottára, ez azokkal a területekkel függ össze, melyek a német vég­ső győzelem után amúgy is német fennhatóság alá ke­rülnek." Zz az utóbbi mellékmon­datban, szinte egy csapásra el is intézte a Közel- és Kö­zép-Kelet arab országain ak sorsát, beleértve Egyiptomot is. HITLER NAGT-BRITAN" N1ÁRA — a fentebb elmon­dottakon túlmenően — a kö­vetkező csapást kívánta mér­ni: 1. összes külföldi köve­teléseit át kellett volna ad­nia, megtetézve mindezt az Angol Nemzeti Bank mara­déktalan aranykészletével.' 2. Angliának nemcsak Va­lamennyi hadi-, de összes kereskedelmi hajóját, komp­lett felszerelésével egye­temben, a német náci állam kezére kellett volna átad­nia. Ha pedig kereskedelmi hajóra lett volna szüksége Angliának, akkor azt borsos áron bérelnie kellett volna a Harmadik Birodalomtól. &. A fejlett angol Ipart is leszerelte volna Hitler. A ködös Albion lakóinak csak annyi ipara maradt volna, mely minimális életszükség­letét fedezte volna. 4. A Gibraltár, Málta, Cip­rus és Szuez is német biro­dalmi uralom alá került volna a tervezet szerint — íz angol helyett... (follltaii-Ai Ezek már a szokásos hét­köznapok a nagyfügedi Dó­zsa Tsz-ben is. Szilveszter elmúlt, itt az új esztendő, ezzel kell már törődni. Ta- riszka Sándor elnök és Kri- zsán Ferenc párttitkár is a figyelmét a jövőre fordítja, az elmúlt évből csak azt említik, ami tanulságot adhat Az új év itt az új tervek szülője, ★ Több mint három és í& millió forintot kell a hitel­ből visszafizetniük. Nagy summa, de ehhez van ere­jük. Sőt: jövőre is ennyit tudnak vállalni, tehát meg kell fontolni, mire fordítsák ezt a rengeteg összeget A realitások szabják meg a tennivalókat. Abból kell ki­indulniuk, mondják ök, hogy náluk az állattenyésztés a legfőbb üzemág. Mindent ehhez kell mérni Kell tehát szemes és szá­las takarmány. Eddig is volt de már a korszerűbbet a gazdaságosabbat akarják megvalósítani. Ezért beszél­nek az Ipari kukoricáról. Mindennapi nyelvre lefor­dítva: az olyan kukorica­termesztésről, amiben az emberi munkaerőnek csak a gépek irányításában jut sze­rep! Át kell állítani a gép­ÚkMaültBí JAÖ. január lm vafráraap Nagyfüged új évet kezd partot is erre 8 célra, «hites rá pénz abbót ami az adós­ság kifizetése után megma­rad jövőre. Kereken három­millióról van szó. Ismert a feladat ismert a lehetőség, pénz is van, sh kell még? Nem ilyen' egyszerűek vxsh. a dolgok mégsem, k Hess ugyanannyit ér a to= korics a töréskor, mint amennyit adnak érte a kö­vetkező év dereka táján. Nagyfügeden ötszáz holdon termelnek ipari kukoricát. Ugyanennyi a háztáji is. Ha­gyományos módszerekkel még száz holdat tesznek az előzőekhez. Ha a tehenésze­tüket a sertéstelepüket * most kialakítandó baromfi- tenyésztésüket is hozzá vesz- szük az abrakigényes ágaza­tokhoz, akkor is jut még fö­lösleg a kukoricából. Ezt meg kellene száritant él kellene raktározni. Se szárítójuk, se korszerű rak­tározási lehetőségük. Ki kellene szorítani ezt is a hárommillióból. Hogy a tel­jességet jelentő takarmány­üzem is megépüljön, az már csak későbbi időpont terve lehet. Hiába, most is az a bizonyos takaró a mérce A hárommillióból kikerül­ne az idei tervek fedezete. gondjuk Üs. Nemcsak a be­rendezések, gépek ára, ami sokkal többet tesz kt mint maga az építkezés. Időza­varba se jutnának, hiszen ripsz-ropszra fel tudják hús­ai az épületeket könnyű­szerkezetes eiemekbőL Meg. hányták-wetettek reá. már ők jók k Felhagyott rég* épffeWk is akad. Ha ezt átalakítják, kipofozzák, tojópárokat te­lepíthetnek két épületbe ül Tenyésztoj ásókat ter­melnének. Az ötezer tojópár után 700 ezer tojást várnak. Legalább két és fél milliót számítanának ebből is. Nem kis összeg, A cukorrépa is azok közé a növények közé tartozik, amivel érdemes foglalkoz­niuk. Száz holdra álltak be, ehhez megvannak a gépeik is. A tennivalók tehát körvo­nalazottak. Tehenészet a kulcspont, a bikahízlalás is csak ennek a mellékes ága­zata, a sertésből a tamame- ra lakkal közös vállalkozás­ban nevelnek tekintélyes mennyiséget És most a tojó­párok beállítása az idei el­képzelés. Ehhez termelnek kukoricát, jól fizet a kalá­szos is,adva van a száz hold cukorrépa, termesztenek még pillangósok zárják a sort Ennyi kell, ennyi elég. Még a szükséges vetésforgót is ki tudják alakítani egy kis ügyeskedéssel. Az is természetes, hogy a háztáji kukorica ott találha­tó a közössel együtt Min­dent ugyanúgy megkap, mint a tsz területe. Ahogy a háztáji állattartást is min­denben segíti a tsz. Az érde­kek közösek, a népgazdaság is így jár JÓL k Hetven asszony dolgozik a határban, a férfiak mind a gépeken és az állattenyész­tésben. A hetven asszonyból sem jár valamennyi állan­dóan. Talán furcsa, de ennek a hetven asszonynak munkái kell adni A hagyományos kukorica és a kertészet kí­nál ehhez ^lkaimat De ép­pen ez a ’hetvenes szám készteti arra is a tsz veze­tőit hogy mindent gépesít­senek, amit tudnak. Mert ma még hetven asszony, holnap már csak ötven az, ameny- nyire számíthatnak. A biz­tonság tehát csak a gép. És az is, hogy mivel fog­lalkoznak. Zöldségkertészet? Arra csak rá lehet fizetni. Nem lehet belőle többet ki­alakítani, mint amennyi fel­tétlenül szükséges a belső éllátáahnr Nagyon toága a kézi munkával való dolgos­gatás. Ami. viszont nagyoa jől fizet az a dinnye. Az idén tehát ezt is be kell állítani legalább ötven holdon. Meg­éri k A tavalyi eredmények alapján 96 forint jut egy munkanapra, ez a mostani ismeretek szerinti összeg. Átlagban közei húszezer fo­rint jövedelmet mondhatnak a magukénak a tsz tágját Az idén legalább 15—18 százalékkal akarnak többet elérni, ha csak olyan lesz is az időjárás, mint az elmúlt évben. Ez pedig gyakorlati­lag 110 forintos napi kere­setnek és 22 ezer forintos évi átlagnak felel meg. Nem is keli sokat számítgatni ah­hoz, hogy a lényeg kitűnjék. Pedig nem is a mennyekben járnak a nagyfügediek. Nagyon is a földön, a va­lóság a realitások talaján. Most, hogy az új esztendő első napjait morzsolgatiák te az idők végtelenjén, alapo­san végiggondolnak min­dent A tavalya évet, az iJei tehetőségeket és a holnap­után! tennivalókat Mert tu­datosan alakítják az életü­ket, általános közérzetük 1 forrását: a közös gazdasá got j CL Molnár Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents