Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
A munkások béremelésérői A cím nem egészen pontos. Az állami ipar és építőipar munkásainak és művezetőinek idei béremeléséről lesz szó. Még inkább arról, ami a szokásostól eltérő most ebben. Tehát: hogyan hajtják végre az MSZMP Központi Bizottságának legutóbbi határozatát, amely az évek során létrejött kereseti aránytalanságok felszámolására hivatott. A március 1-től esedékes központi béremelés részleteiről ugyan a Minisztertanács még nem döntött, sok kérdés azonban máris megválaszolható. Amit mindenki megkap Érthető módon a munkások és a művezetők kalkulálnak, terveznek. Mire számíthatnak? Többféle átlagszámot hallhattunk, olvashattunk a különböző megnyilatkozásokban, de minden alkalommal így vagy úgy a~ differenciálás is szóba került. A differenciálás pedig kizárja annak lehetőségét, hogy valamennyi érdekelt egységesen megkapja az átlagos összeget A külön központi béremelésnél kétirányú differenciálás is eltéríti majd a személyre szóló konkrét bér javítás arányát az átlagtól. 1. Mivel az utóbbi években a segéd- és betanított munkások bére gyorsabban emelkedett, ezért most a szakképzettség megszerzésére jobban ösztönző kereseti arányok kialakítása a kívánatos. Így az állami iparban és építőiparban dolgozó szakmunkások és művezetők bére átlagosan 10, illetve 8 százalékkal emelkedik, mig a segéd- és betanított munkásoké, — ugyancsak átlagosan — csupán 5, illetve 4 százalékkal. 2. Ez azonban még nem az egységesen megadott béremelési arány, hiszen a vállalatok között is további differenciálás lesz. A Központi Bizottság határozata értelmében ugyanis az átlagosnál nagyobb mértékben szükséges növelni a bérekei ott, ahol nehéz fizikai munkát végeznek, ahol sok nőt foglalkoztatnak, illetve több műszakban dolgoznak. Így nyilvánvaló az átlagosnál i lagyobb központi béremelésben részesülnek a több műszakban dolgozó fonó- és szövőnők. Mire számíthatnak ugyanakkor egy olyan finommechanikai vállalatnál, ahol a munka nem kimondottan nehéz és nagyobbrészt férfiak dolgoznak — egy műszakban ? Az átlagnál 20 százalékkal kevesebbre. Vagyis az állami iparban dolgozó szakmunkások és művezetők legalább 8, a segéd- és betanított munkások pedig legalább 4 százalékos központi béremelésben részesülnek. (Az építőiparban ez a garantált arány természetszerűleg valamivel kisebb.) A fennmaradó 20 százalék kerül a vállalatok között differenciáltan felosztásra a munka nehézsége, a foglalkoztatott nők, illetve a műszakszám arányában. A saját bérfejlesztés — ösztönzésre A központi béremelés vállalaton belüli további differenciálása — mondjuk ki nyíltan — nem kívánatos, mivel csökkentené az országos intézkedés általános érvényét Az ösztönző és differenciált bérfejlesztésre a vállalat saját erőforrása, részesedési alapja szolgál. Ez átlagosan 4—5 százalék, a gazdálkodás eredményeitől függően néhol kisebb, másutt nagyobb ennél. A központi béremelésen felüli biztos többletről tehát nem beszélhetünk. Egyrészt mert a saját erő maga sem garantált, másrészt annak felhasználása is erősen differenciált, a jó munkára, a béremelések fedezetének előteremtésére kell, hogy ösztönözzön. Két dolgot még a saját erőre alapított bérfejlesztéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni: 1. A munkások és művezetők részarányuknak megfelelően kell hogy részesedjenek a vállalat saját bér- fejlesztéséből. Vagyis a központi béremeléseket nem vehetik figyelembe a helyi bérfejlesztéseknél. Ellenőrizni fogják, hogy az alkalmazottakat nem részesítik-e előnyben a munkások rovására, azzal, hogy ők „úgyis eleget kaptak”. 2, Az 1973. évi saját erőből történő bérfejlesztéseket célszerű koncentráltan, március 1-től hatályba léptetni. Ez az időzítés lehetővé teszi, hogy egyszerre nagyobb összegű, s ezáltal is ösztönzőbb béremelés kerüljön kifizetésre. Tehát január 1-től csak az elkerülhetetlen béremeléseket hajtják végre. (Előfordulhat például, hogy az ez év elejétől általánosan kötelezővé vált bértarifarendszer keretében néhány dolgozó bérét fel kell emelni a most már kötelező minimumra.) Ki viseli o terhet? A központi béremelés végrehajtásával kapcsolatban célszerű még elmondani, hogy annak mértékével módosítják a vállalatok átlagbérszínvonalát. Az intézkedés tehát a vállalat részesedési alapját nem terheli. A bérköltségeket azonban elkerülhetetlenül növeli s így arányosan a nyereség tömegét is csökkenti. Ha például a központi béremelések egy vállalatnál egymillió forinttal növelik a költségeket, akkor egymillió forinttal csökkentik a változatlannak feltételezett nyereséget De mint ismeretes, átlagosan a nyereség 60 százalékát adók formájában a költségvetésben befizetik a vállalatok. Ezért a központi béremelések anyagi terheinek nagyobb részét — példánknál maradva a 600 ezer forintot, az állam viseli. Jó gazdálkodással, egyebek közt ösztönző bérezéssel, e többletkiadások sokszorosan megtérülhetnek. A központi béremelések is félreérthetetlenül bizonyítják: az MSZMP politikája határozott munkáspolitika. Szocialista rendünk megkülönböztetett figyelmét szentel arra, hogyan él a társadalom vezető politikai ere- . jé, a jierpzetL jövedelem -nagyobb részének megteremtője, a munkásosztály. Felelősségvállalása, hatékony munkája egész társadalmunk felemelkedésének legfőbb záloga. Kovács József Az idei beruházások Összehangoltad ■egalapozottabbak IV. atévta terv fink harmadik esztendejében is érvényesül a beruházások korlátozására hozott központi intézkedés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elhagynánk a hasznos, fejlődésünk megkívánta létesítmények felépítését; kevesebb ugyan az anyagi fedezet, de ezekre a beruházásokra ebben az esztendőben is biztosított a szükséges pénz. A városi tanácsok tervosztályaitól kapott tájékoztatásokból kitűnik, hogy összehangoltabb munkával, megalapozottabb beruházásokba kezdünk az idén. Mindenekelőtt persze a tavalyról megmaradt munkák gyors befejezése a cél. A megyeszékhely idei beruházásai közt első helyen kell szólni a lakásépítésekről. A korábbi éveknél jóval nagyobb számú lakás átadását tervezik: csaknem 500 épül fel állami beruházásból az északi lakótelepen. Itt egyébként az úgynevezett termokonténer üzembe helyezésével hamarosan beköltözhetnek a lakók az első házgyári elemekből készült, s az elmúlt év végén átadott 174 lakásos épületbe. Állami lakásátadásokat terveznek meg a belvárosban is, ezenkívül megkezdődik a Gróna} utca sarki 92 lakásos magasház építése. A Cse bokszári lakótelep 16 tantermes iskolája a jövő tanévre készül eb Ehhez épül egy versenysportokra is alkalmas tornaterem. Ugyancsak itt adják az év második felében a 100 férőhelyes óvodát és a 60 férőhelyes bölcsődét, valamint a gép- és műszeripari szakközépiskolához tartozó 320 tanulót befogadó kollégiumot. Ezek után a legfontosabb a déli Ipartelep mellétt épülő szennyvíztisztító beruházása. Az idei ütemben mintegy 13 millió forint értékű munkát végeznek itt el. Az északi vízmű átadása és az almárí forrás bekapcsolása az év közepétől napi ötezer köbméterrel több vizet jelent a város lakóinak. Emellett sokat javít a vízellátáson a hajdúhegyi új kétezer köbméteres tároló; építése befejezés előtt áll. Óvodák ügyében is sok javulásra számíthatunk a megyeszékhelyen : az északi la kótelepen kívül hamarosan a város másik végében is átadnak egy 100 férőhelyes óvodát, a volt úttörőházban pedig 75 kisgyermek gondozása lesz biztosított. Társadalmi összefogással ugyancsak ebben az évben még egy 100 férőhelyes óvoda építését kezdik meg a La- josvárosban. Egyébként elkezdődik itt a régen várt új nyomdaüzem beruházása is. Gyöngyösön ISO lakás épül állami pénzből Ezek mellett természetesen jelentős az OTP és magánszervezésű lakások száma is. A lakásokon kívül a legfontosabb feladatot a városban a közműfejlesztés jelenti, az idén már a befejező munkákat végzik a szennyvíztisztító telep építésén. Dolgozik a közműépítő vállalat Mátra- füreden is, a csaknem ötmilliós munkával a sástól kemping és környéke csatornázását oldják meg. A mátrai vízellátás javítása érdekében ugyancsak ezen a területen egy új nyomóvezetéket építenek: ez a munka része a Mátra—Bükk üdülőterület fejlesztési programjának. A gyöngyösiek terveiben egy negytautermes iskola, s mellette 80 férőhelyes diákotthon felépítése is szerepel Mátrafüreden. A gyöngyösi vízmű Atkár területén levő kútjait az idén már bekötik a hálózatba, ezzel hosszú időre megoldódik a város vízbeszerzési gondja, de az elkövetkező években ezt követnie keLl a vízmű rekonstrukciójának is. Harmadik városunkban Hatvanban egy 100 férőhelyes szakmunkástanuló otthon és ugyancsak 100 férőhelyes leánykollégium építését, tervezik. A Szabadság úti lali ótelepen elkezdődik egy negytantermes általános iskola kivitelezése i$. Százhúsz lakás épül a Dózsa té ren, s megkezdik a városi strand építési munkáit Ebben az évbem befejezik. áj korszerű kenyérgyáruk építését, az egri mellett tehát egy másik modern kenyérgyárral is gyarapodik megyénk ebben az esztendőben. Ugyancsak befejezik az idén a kerekharaszti cipőgyárrészleg új munkacsarnokának építését, s elkészül a város iparitanuló-intézeté' nek épülete i&. 3 HekeQ Sándor Tarnabodi elképzelések Érdemes szarvasmarhát tenyészteni TARNABODON évtizedekre visszanyúló hagyománya van a szarvasmarha-tenyésztésnek. Talán ez magyarázza azt is, hogy amíg az elmúlt esztendőkben a legtöbb termelőszövetkezet nem igyekezett fejleszteni állományát, addig a Tamagyöngye szövetkezetben más volt a helyzet. Ahogy Kassa József elnök megfogalmazza véleményét, a hódiak mindig Elet a Lenénél Bányászgyerek volt, nem is tudja már, hogyan került a kemencékhez. Csak arra emlékszik, hogy korán dolgoznia kellett, s hamarjában nem akadt a közelben más tnunka, mint amit a Selypi Cukorgyár műhelyében, az öntödében kínáltak neki. Aztán pedig ott is ragadt a tű* körül. Egy ideig még a Zagyva partján, attól kezdve meg fenn, a fővárosban, majd újra a szülőföld közelében. Pestre a barátai hívták Oláh Jánost. Jó helyük volt az EMAG-ban, biztatgatták egyre, hogy a lőrinci fiúnak sem lesz rosszabb dolga. Amint így emlékezik, most az apei Qualitál füstös, gázos csarnokában a forró ltád- kemence mellétt —- szemmel láthatóan, éveket fiatalodik vissza, jóllehet, ma sem tartozik még az idősebb korosztályhoz. Homlokán elsimulnak a ráncok, szemében régi fények villannak fel. És önfeledten mesél: — Cséplőgépek, kombájnok alkatrészeit öntöttük odafenn. Kombájnt akkoriban láttam először a valóságban te- Érdekes, szép munkánk volt mindig. Szerettük a komoly, a nagy feladatokat, újra meg újra kimondhatatlan lelkesedéssel, kedvvel vetettük bele magunkat a dolgok sürejóbe! Előbb a Komszsomol-, utána a Vörös Csillag-brigádban szinte naponta hallattunk magunkról. Ifjak voltunk, erőtől duzzadtunk: bizonylatén, lehoztuk volna a napot is az égről, ha kérik! Nem- volt ritkaság nálunk még a 250—280 százalékos teljesítmény sem! No, persze, volt azért ebben egy kis csalafintaság is: az az igazság, hogy eléggé kiszolgáltak bennünket, nagyon a kezünk alá dolgozták, s valahogy nem vették túlságosan komolyan a minőséget... Mindegy, de tagadhatatlanul élveztük a melót! Jólesett, ha az óránként adott helyzetjelentések után olykor nekünk szólt a legjobbaknak kijáró nóta a hangszóróból, s kerületszerte találkozhattunk a fényképeinkkel a dicsőségtáblákon. Emlékszem: Szepesi György is járt nálunk, a rádiótól! Máskor meg ünnepi koncertekre, esztrádműsorokra kaptunk tiszteletjegyeket, jutalmul. Egyszer pedig, har- madrríagammal még Karlo- vy-Varyba, meg Prágába és a lengyel határhoz is elkerültem, amolyan ingyenüdülésre. Szóval: megbecsült emberek voltunk mi, kérem! Az öntőmunka mellett jó ideig DISZ-titkár volt, emitt Apcon pedig műhelybizottsági bér. és termelési felelős, pártcsoportbizalmi most. Mindennél büszkébb azonban arra, hogy a Qualitál- Dan is a legjobb brigádok egyikében dolgozik, folytatja a munkát, s megbecsült ember ma is. Hallgatnak rá, rendszeresen kikérik a véleményét. S kezdettől fogva rábízták az utánpótlás nevelését Merthogy Apcra: a tanulók mellé hívták. — Az akkori igazgató — régi ismerősöm — meg a főmérnök személyesen jött fel értem, s úgy kért: legyek a munkatársuk, tanítsam a gyerekeket. Egy darabig gondolkodtam a dolgon — mondom: roppant Jó sorom volt Budapesten, jól fizették, kitűnő, kedves barátok között dolgoztam, forgolódtam mindig —, de aztán mégis úgy döntöttem, hogy visszajövök özvegy édesanyám közelébe. S most idős szüleimmel élek Lőrinciben, egy szoba-konyhás, kertes kis házban. Elég jó módban, kényelmesen. Nem hiányzik semmi, talán ... csak egy asszony. Talán végre nekem is kellene már egy feleség. Egyelőre azonban még keveset gondolok erre. Értelmes, képzett munkás, vigkedélyű ember Többszörös sztahanovista, KGM- és vállalati kiváló dolgozóMost, mint öntőmester, a MAN-teknok és vezérlőházak körül talál magának nap nap után fontos munkát. S várja megint a har madéves tanulókat, Vácról. Annál is inkább, mert: ha a tanulók megint itt lesznek, ismét megkapja a bérpótlékot utánuk is. S elég komoly összegről van szó! Persze — mosolyog —énéi kül is roppant szereti a fia falókat, s nagyon örül annak, hogy többnyire hálás tanulóknak bizonyulnak, érdeklődnek szép szakmája iránt. Szakmája iránt, amiért Oláh János ma is él, hali tiyóai Gyula szívesen foglalkoztak a tehéntartással, -hizlalással, A hagyománytisztelet, s nem utolsósorban a vezetőség előrelátása következtében az amúgy is jól gazdálkodó termelőszövetkezet most újabb eredményeket könyvelhet el magának. A tavalyelőtti és a tavalyi esztendőben, amikor igen olcsó ára volt az üszőborjaknak, a közös gazdaság mintegy 300 darabot vásárolt meg a környező szövetkezetektől, háztáji gazdaságokból. — Tudtuk, hogy jön a szarvasmarhaprogram — mondja az elnök ■—, s készültünk rá. A felvásárolt üszőborjak következtében a közös gazdaságban lehetővé válik, hogy növeljék a tehenek számát, a jelenlegi 186 darabról legalább 220-ra. Emellett pedig — ami nem kevésbé lényeges —, sor kerülhet az állomány szelektálására, a korszerű tenyésztői munka hosszú távú megalapozására. — A tbc-mentesftés következtében sok tehenünket ki kellett selejtezni, az elsődleges cél tehát az volt, hogy feltöltsük az állományt. Ez megtörtént, s most már sor kerülhet a megfelelő egyedek kiválasztására, s természetesen a tejtermelés növelésére is —, vélekedik Kassa József. — Most nem nagyon dicsekedhetünk, az egy tehénre jutó évi tejátlag csak 2700 liter. Legalább a 3 ezer litert el kell érnünk. A TENYÉSZTÉS megalapozásához tartozik a kellő takarmánybázis megteremtése is. A szövetkezet 300 holdon termel pillangósokat, saját maga megtermeli a teljes abrakszükségletet is. A szövetkezet vezetőinek véleménye szerint csak így gazdaságos a tenyésztés. Mindemellett nagy mennyiségű és jó minőségű silót is előállítanak. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a közös és a háztáji szügségle- teire takarmányrépát is termelnek és nem is akárhogyan. Kiváló területen, öntözve és kellően műtrágyázva. Ennek köszönhető, hogy holdanként az elmúlt évben 320 mázsát takarítottak be. A jő tenyésztői munkán, a megfelelő takarmánybázis megteremtésén túl van még valami Tamabodon, amiről feltétlenül beszélni kell ■— Tizennégy éve vagyok ehiök — mondja Kassa József —, s ez alatt az ’idó alatt mindig arra-- törekedtünk a vezetőséggel, hogy minél kisebb • beruházással minél nagyobb haszónra_ te- , gyünk szert Éppen ezért, mi mindig olcsón építkeztünk, mert véleményem szerint a hatalmas költséggel felépített épületek hallatlanul megnövelik az önköltséget. Hadd említsek egy példái. Most, hogy megvettük a 300 üszőborjat, nyilván az elhelyezésükről is gondoskodni • kell. Kint a gulyalegelőn fel-' állítottunk két vasvázas színt egymás végébe, körbé- íalaztuk, elé karámot kéri- • tettünk. A nyári szállás így biztosított. S az egész csak egy félmillióba került. A termelőszövetkezet, híven a hagyományokhoz, a kettős hasznosítású magyartarka fajtát tenyészti. így van tej is és hús is. Csupán a múlt évben 215 hízómarhát adták el, nagyobb részt növendék bikákat. Érdemes megemlíteni, hogy egy bika után átlagosan 19 ezer forintot kapott a szövetkezet, mert a bikák nagy része exportra került, A és szuper A minőségben. Különösen az olasz üzletemberek kedvelik a tarnabodi állatokat, szívesen vásárolnának még többet is belőlük. A szarvasmarha-tenyésztés most a szövetkezet összes bevételének 40 százalékát adja. A közös gazdaság vezetői szeretnék, ha 1974-re már a bevétel 60 százalékát biztosítaná. A jelenlegi szarvasmarhalétszám 840, ezt nem nagyon akarják növelni. Inkább a nagyobb tejtermelésből és a több hízómarha eladásából akarják ezt a plusz 20 százalékot megszerezni. S erre minden reális lehetőség megvan. A TARNABODIAK büszkék arra, hogy az ezer főt számláló faluban jelenleg a. megye legnagyobb tenyészete találhat'5., s naponta minden lakos után 1.5 liter tejet adnak át a kereskedelemnek. Biztos, hogy ez a büszkeség a jövőben még csak fokozódik. Kaposi Levente ■x. á* ßSflüir*? ^ január T.* vasárnap
