Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

Mindnyájan egy kalapban

Dr. Sághy Vilmos és Buda István nyilatkozata az áruellátásról és egyes szociálpolitikai intézkedésekről

HA MEGKÉRDEZNÉK a megyénk különböző posztjain dolgozó vezetőktől, mi az, *mi sértően zavarja, hátráltatja munkájukat, száz közül nyolcvan egészen biztosan ezt válaszolná: az egyre erőteljesebben érezhető vezetők iránti ellenzékiség, amelyet napról napra jobban éreznek a beosztottak részéről. Üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél egyaránt, s amely nemcsak a munkakedvüket, az idegrendszerüket kezdte már ki, hanem az önbizalmukat is.

A statisztikát és a választ azért merjük ennyire biztosra venni, mert az utóbbi

években alig találkoztunk olyan vezetővel, aki ne panaszkodott volna, aki ne kérdezte volna meg: vajon honnan, miben gyökerezik ez a dacoló magatartás?

A kérdésekre korántsem könnyű választ adni. Az igaz, az őszinte feleleteket azonban mégis keresni, kutatni kel, mert akár kimondjuk, akár nem, megyénkben is van, megyénkbe® is erősödik egy bizony«« típusú, egészségtelen magatartás a vezetőkkel szemben.

„A vezető embereknek az

a kötelességük, hogy álláspontjukat, döntéseik helyességét is meg tudják indokolni, és meggyőző érveléssel, bizonyítással el is tudják fogadtatni munkatársaikkal. A meggyőző érvelésben, a bizonyításban természetesen tudásra, alapos felkészültségre, képzettségre van szükség. Minden területen ismerni kell a munkaterületet és feladatot. A szak- szerűség, a hozzáértés, és a demokratikus vezetési módszer tehát összefügg egymással. A szakmailag és politikailag jól felkészült, kulturált . vezetők nemcsak megengedik a problémák demokratikus megvitatását, hanem egyenesen igényt tartanak rá, hogy hangot kapjanak az ellenvélemények is” — hangsúlyozta a párt X. kongresszusán elmondott beszédében Btszku Béla.

A VERETES MÉRCÉJE tehát rendkívül magas hazánkban, és 1 szerencsére örömmel mondhatjuk, hogy a megyénkben dolgozó vezetők döntő többsége gyár- igazgatók, ktsz-. tsz-elnökök például — amint Kócza Imre, Domán László, Skultéti János, Horváth János, Schmidt Rezső, Vrabecz Mátyás, Szabó Imre, Szél Ferenc, Jenes Pál, Kallós József, Pethö László, Varga Sándor, Götnori István és társaik — valamennyi említett feltételnek, követelménynek megfelel. Mégis többen foglalkoznak a vezetők közül azzal a gondolattal, hogy belefáradva a sok vitatkozásba, jobb lenne ha lemondanának, ha kisebb beosztást kérnének. Nem titkolják: rendkívül zavarja

munkájukat a gyakori meg nem értés, sokfajta, sokféle — „Többet keres, mint egy miniszter, alig látjuk, mindig a kocsiban ül, őmiatta nincs prémium” — suttogás.

Jó lenne tudni, mi a teljes igazság, mennyi a túlzás, az érzékenység, a félreértés, a szándékosság a joggal kifogásolható magatartásban. Néhány dologban azonban még csak vitatkozni sem lehet a vezetőkkel.

Mert abban teljesen igazuk van: ahhoz, hogy ma egy vezetőt kikezdjenek, elég két-három „főfoglalkozású levélíró”, néhány „jólértesült” egy vállalatnál. Igaz, az igazgató, az elnök, a vezető is elmehet a párthoz, a szakszervezethez, de ez meg egyáltalán nem garancia arra, hogy a felelőtlen jeientgetők, álhírterjesz- tők másnap nem kezdik ismét elölről. De hát ilyen esetben, ilyen ügyben joga van a vezetőnek számon kérni, felelősségre vonni. Joga, az van. Csak nem érdemes vele élni, mert a beosztottak nálunk egyébként helyesen — íéitucaaisl Sarumon, bizottságnál, szervezetnél védelmezhetik „igazságukat”. s mire valafneny- nyin végigfut az ügy, már azok is kételkednek vezetőikben, akik addig szentül tudták: puszta rágalom,személyeskedés az egész. A vezetőt nálunk az szidja, aki akarja. Nemcsak szabad, nemcsak lehet, még divat, sikk is. Mindegy, hogy a vezető jó. okos, ügyes, tehetséges, vagy éppen arrogáns, tehetségtelen, felelőtlen. Mert a vezetők nálunk egy kalapban vannak. Legalábbis addig: amíg vezetők.

Ez a kalapelmélet is újabb lehetőségeket, fórumokat biztosít egy másfajta hangulatkeltéshez.

EMLÉKEZZÜNK CSAK: hányszor hallottuk már nagygyűlésen, konferencián, aklívaülesen ilye® és olyan nagy beszámolókban, rádióban, televízióban, s írtuk le magunk is, hogy „vannak vállalatvezetők, akik reggeltől estig dolgoznak, vannak, akik csak reprezentálni, szónokolni tudnak”. Hogy „üzemeink többségében ez is, az is jól megy, de vannak még üzemek, ahol ezzel is, azzal is baj van”.

Az elmúlt évbe® a televízió bűnszövetségben elkövetett sikkasztó vezetőkről mutatott be egy riportot Csak éppen név, arc és cím nélkül. Utána hetekig találgattak megyénkben is: vajon nem nálunk történt-« az eset?

Az ilyen, s az effajta általánosítások valamennyi vezetőnek szólnak, valamennyi vezetőt megsértenek, valamennyi munkahelye® felborzolják a kedélyeket, s megkérdőjelezik a vezetők tekintélyét, munkáját beosztását Az általánosítások mögé rejtőzve való igaz, hogy könnyebben lehet okosnak lenni, csak éppen a szavak, a mondatok hitele vész el.

Pedig mennyire ok«can,

politikusán tehetne mozgósítani, politizálni, ha végre mindenki szemtől szembe beszélne. Ha a „vannak” helyett azt mondanák: X. Y. igazgató ezért ügyes, ezért tehetséges; X. Y. vezető ezért és ezért nem felel meg, X. Y. üzemben, vállalatnál jól megy a munka, a termelés; X. Y. üzemben, vállalatnál ez és ez a baj van a gyártással, a morállal, a

vezetők a beosztottak magatartásával. Ehhez persze nemcsak több bátorságra, hanem alaposabb ismeretekre, az adott igazság mindenkori kimondására is szükség lenne. Címmel, ranggal, illetve címre, rangra való tekintet nélkül.

HAZÁNKBAN több mint 80 ezer vezető dolgozik. Az egyik kisebb. a másik nagyobb beosztásban, az egyik nagyon jól, a másik gyengébben, az egyik felelősséggel, a másik felelőtlenséggel. Nem egyformán jók, nem egyformán rosszak. Ezért sértő és igazságtalan az általánosítás. Akár dicséretről, akár bírálatról is van szó.

A jó színészt mennyien megcsodálják, irigylík: „milyen jó, könnyű neki, este felmegy a színpadra, aztán nevet, táncol, játszik”. De ki tudja, kit érdekel, ki törődik mar azzal, hogyan lett, mitől lett a színészből jó színész,

A nagy többség így van

ma még a vezetőkkel is. „Milyen jó nekik, magas fizetés, kocsi, azt csinálnak, amit akarnak.” De ki tudja, kit érdekel, ki törődik már azzal, hogyan lett, mitől lett egy ember vezető, egy vezető jó vezető, egyáltalán miért került oda a vezetó- poSktra.

Azt, hogy ma egy veastő

mennyit dolgozik, rajtuk kívül talán senki sem tudja. De az biztos: jól vagy rosszul végezve, még a szükségesnél is többet vállalnak magukra. Aligha véteti«», hogy egyre több a szívbeteg, a fáradt, a megrokkant közöttük. Űzik, hajtják magukat, mert felelősséget éreznek azért, amit csinálnak, amit vállaltak. Pedig tisztában vannak azzal is: az érdemek gyakran hamar megfakulhatnak, s arra sincs garancia, hogy szépen búcsúznak-e majd.

Függetlenül a beosztottaktól: társadalmunk fejlődése, jövője egyre több tehetséges, okos vezetőre tart igényt. Ahhoz azonban, hogy ez ne csak kívánalom, jogos igény maradjon, mielőbb és más eszközzel, módszerrel is keresni kell a dacoló magatartás mögött rejlő igazságot.

FÖLFELÉ és lefelé egyaránt

Koós József

(Folytatás az 1. oldalról.)

„Kossuth” 20 százalékkal, a „Fecske”, a „Románc” és a nem füstszűrös „Symphonia” 25 százalékkal, az egyéb cigarettafélék ára mintegy 30 százalékkal emelkedik. Ez utóbbiakhoz hasonló mértékben emelkednek a szivar, valamint a cigaretta- és a pipadohányárak. Élvezeti értékük és keresettségük által indokolt mértékben növekednek az importcigaretták árat

A nagyobb mennyiségben vásárolt cigaretták dobozon— Milyen ellátás várható

ms-baa?

— Az idea növekvő forgalomra már a múlt év második felében felkészültünk. Az ellátás javításának feltételei a tavalyinál is jobbak. Az iparral folytatott tárgyalások arra utalnak, bogy egyetlen árucsoportból sem lesz jelentősebb hiány. A forgalommal arányosan, sőt több területen annál nagyobb mértékbe® nő a fogyasztási cikkek Importja. Gondoskodtunk arról is, hogy megfelelő mennyiségű olcsóbb árucikkek is kerüljenek forgalomba. Más Illetékesekkel közösen intézkedtünk, hogy a gyermekruházati cikkek ára stabilizálódjon, s minőségük is megfelelő legyen. A bér- és szociálpolitikai intézkedéseket figyelembevéve nem számolunk azzal, hogy csökken az árváltozással érintett cikkek forgalma, így e termékekből is tesz elegendő.

— Számításaink szerint az áremelés nem idéz elő alapvető változást a fogyasztás szerkezetében. Az élelmiszerforgalom továbbra is a korszerű, egészséges táplálkozás irányába fejlődik. Lehetséges, hogy egyik-másik cikk iránt átmenetileg megnő a kerestet, ezért erre is felkészültünk. Például a húskészítmények forgalmának 11 százalékos növekedésével számolunk, ami 900

kén ti fogyasztói árai a következőképpen emelkednek: a 25 dar-loos csomagolású Munkás 3,— forintról 3,00 forintra, a Kossuth 3,50 forintról 4,20 forintra, a nem füstszűrös Symphonia 4,50 forintról1 5,60 forintra, a 20- as csomagolású Fecske 4,40 forintról 5,50 forintra, a „Lottó" 4,— forintról 5,20 forintra.

A hatósági árváltozásokat, részletesen az Árszabályozás és termékforgalmazás című hivatalos lap 1973. január

8-i száma tartalmazza.

vagonnal több, elsősorban olcsó, a fogyasztók által keresett húskészítményt jelent. Tojásból is többet hozunk forgalomba, mint tavaly. Felkészültünk arra is, hogy megváltozik a. vaj és a margarin forgalmának aránya, a margarin javára. Ezért ki Ipar a tavalyinál 35—40 százalékkal több margarint bocsát a kereskédelem rendelkezésére. Arra is törekszünk, hogy a tej- és tejtermékek választéka állandóan bővüljön, és rendelkezésre álljanak az olcsóbb tejtermékek is.

— Hogyan alakulnak a

vendéglátás árai?

— A bor és a sör kivételével a szeszesitalok ára a vendéglátóiparban is emelkedik. A vendéglátó üzletek

— üzemi, vállalati dolgozók, nyugdíj ások, diákok részére

— már korábban úgynevezett előfizetéses menüt rendszeresítettek. Ennek ára lényegesen alacsonyabb, mint a normál menüé. Ezeknél az előfizetéses menüknél a tejes tejtermékárak emelkedését nem érvényesíthetik, azt a vendéglátóipari vállalatok nyereségének terhére kell elszámolni.

Az egészségügyi, oktatási és gyermekintézményekben az étkeztetéshez felhasználható nyersanyagok forint- normáit a kormány 1973. január 1-től átlagosan 20 százalékkal emelte. Ez azt jelenti, hogy az említett helyeken étkezők ellátás;! — változatlan áron számítva

— ugyanilyen mértékben javul. A kormány nemcsak a normaemelést tette lehetővé, hanem költségvetési támogatással is ellensúlyozta a tej- és tejtermékárak emelkedését. Ezekben az intézményekben tehát a tej- és tejtermékek árainak emelkedése miatt nem emelkedhet a fogyasztói ár. Ezen intézkedéseknek a költségvetési kihatása körülbelül évi félmilliárd forint.

— Az éttermekben a tejés tejtermékek részaránya általában nem haladja ineg az összes felhasznált nyersanyag 2 százalékát A tejes tejtermékek áremelése tehát az ételek árait csak kis mértékben befolyásolja. A tej- és tejtermék-felhasználás a cukrászdákban a legjelentősebb, felhasznált

nyersanyagaik értékének átlagosan 14 százaléka. Itt a sütemények többségénél számítani lehet kisebb árnövekedésre. A felszámítható haszonkulcsokat csökkentettük, hogy a termékek ára a, nyersanyag áremelésénél na- > gyobb mértékben általában] m a&efeeqjfo sac

osztálvú cukrászdában például általában 10—30 fillér körüli áremelés következhet be egy-egy süteménynél, a tejtermék felhasználásától függően. A fagylalt ára azonban nem változik.

— Hogyan készült feí a

kereskedelem az árváltozások lebonyolítására, a

vásárlók tájékoztatására:

— Tanácsok kereskedelmi osztályai útján gondoskodtunk arról, hogy a vállalatok, szövetkezetek vezetői, a bolti dolgozók időben megismerjék az árintézkedéseket. Kellő számban adtunk ki árjegyzéket, amelv egyidejűleg a leltározások lebonyolítását is segíti. A cikkek egy részé, nék csomagolásán az árakat át tudják írni, más termékeknél ez azonban nem lehetséges. Ezért mintegy 150 ezer plakátot Is eljuttatunk a boltokba, amelyeken a legfontosabb cikkek új árait feltüntettük. A tanácsi kereskedelmi osztályok dolgozói és a kereskedelmi vállalatok az áruellátás zavartalansága érdekében ellenőrzik az átárazás technikai lebonyolítását.

— Mikortól folyósítják a

felemelt juttatásokat?

— A tej- és tejtermékek

áremelkedését a kormány a lakosság jelentős rétegénél szociálpolitikai intézkedésekkel ellensúlyozza. A nyugellátások és egyéb ellátások, a családi pótlék, a gyermek- gondozási segély emeléséről a kormány már decemberben intézkedett. A művelődésügyi, illetve a munkaügyi miniszter az egyetemi és főiskolai ösztöndíjak, valamint a szakmunkástanulók ösztöndíjának felemeléséről rendelkezett. Ismeretes, hogy az említett intézkedések a juttatásokat havi 50 forinttal emelik. Már januártól a felemelt összegeket kell folyósítani. Ahol az ünnepek miatt a családi pótlékot január helyett decemberben kifizették, s az emelést nem alkalmazták, a többletet utólag pótolni kell. A nyugdíjasok januári járandóságukkal együtt ugyancsak megkapják az emelést. A nyugdijak 50 forintos emelése egyébként nem érinti az automatikus évi 2 százalékos növekedést, vagyis, az idén januártól 2 százalékkal magasabbak lesznek a nyugdíjak, mint tavaly, 6 ehhez jön a további 50 forint. Az emeléseket automatikusan hajtják végre, azt külön igényelni nem kelt Az 50 forintos emelés a családi pótlék és a gyermekgon. dozási segély esetén gyermekenként jár. Aki például két gyermeke után eddig 300 forint családi pótlékot kapott, annak járandósága mostantól 400 forint. A gyermekgondozási segély a munkaviszonyban állóknál egy gyermek esetén 600-röl 650, két gyermek esetén 1200-ról 1300 forintra emelkedik. A termelőszövetkezeti dolgozók egy gyermek után 500 forint helyett 550, két gyermek után 1000 helyett 1100 forintot kapnak.

— Az említett szociálpolitikai intézkedés csaknem négymillió embert érint, s mintegy 2,3 milliard forinttal növeli a lakosság bevételeit. Mint ismeretes, a tej- és tejtermékek árának emelése 1,4 milliárd forint többletbevételt jelent az államnak.

Épült 1972-ben

Már cementet is adott az országnak a Beremendi Cement- és Mészművek.

A—- ■ ......ír «.■«,1.1..——■ *1,----- ... . (MTl-Í0t0)

A

z MTT munkatársa megkérdezte dr. Sághy Vilmost, a belkereskedelmi miniszter első helyettesét, hogyan készült fel a kereskedelem az ez évben várható nagyobb forgalomra, az igények kielégítésére. Buda István munkaügyi miniszterhelyettestől pedig a legjelentősebb szociálpolitikai intézkedésekről kért tájékoztatást.