Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

A megítélés mércéje A magyar népgazdaság szerkezeti változását, megújulását mindenekelőtt ez a tény jelzi, hogy az or­szág a második világháború előtti, gyengén fejlett agrár­szintről a közepesen fejlett ipari országok sorába emel­kedett. Húsz év adatsorait vizsgálva olyan számok ta­núskodnak erről a strukturá­lis átalakulásról, mint az, hogy villamos energiád 1 csaknem ötszörösére, cement ■ bői 3,5-szeresére, nitrogén műtrágyából 27-szeresére nőt- a termelés. Alapjaiban módo­sultak a gazdaság egyes ága­zatainak arányai; az ipar hozzájárulása a nemzeti jö­vedelemhez gyorsan nőtt, a mezőgazdaságé — az agrár- termelés erőteljes emelkedé­se közepette — viszonylag mérséklődött, és az utóbbi esztendőkben, a korszerűsé­gei jelző világirányzatokkal párhuzamosán növekszik az úgynevezett harmadik szek­tor (szolgáltatások, infra­struktúra) részaránya is. A gazdaságfejlődésnek ez a hosszú távú mozgásiránya ar­ra mutat, hogy a struktúra módosulása — legalábbis a fő folyamatokat tekintve — a korszerűség nemzetközileg elfogadott követelményszint­jéhez igazodik. Mindez, — amint az Iménti feltételes közbevetés is jelzi •—. a szocializmus építésének egész történelmi korszakára érvényes strukturális mozgás. Közben azonban az ágazati és a termékszerkezetben adódhatnak és adódnak is feszültségek, ellentmondások. Ahhoz azonban, hogy ezeket a gondokat valósághűen áb­rázolhassuk, érdemes még el­időznünk a gazdaságszerke­zet fogalmánál, egyetlen pont­ra irányítva vizsgálódásunk reflektorfényét, s ez: a meg­ítélés mércéje. E pillanatban és a kérdé­sek kérdése, a kulcsprobléma, amelynek megoldásával a kormányzati és ágazati irá­nyítószervek is foglalkoznak. A mércével kapcsolatos kér­dőjelek két tényezőből ered­nek. Az egyik tömören így összegezhető: bár a nemzet­közi gazdaságfejlődés jelez bizonyos hozzávetőleges strukturális változási irányt, általánosan elfogadott mér­tékegység voltaképpen nincs, Tavaly a korábbi éveknél jobb, zavartalanabb és ki­egyensúlyozottabb volt a mezőgazdaság gép-, alkat­rész. és vegyianyag-ellátása. Az új év első hónapjában sincs fennakadás a kereske­delmi forgalomban. Dr. Ko­pácsi Ernő, az Agrotröszt vezérigazgatója a kereskede­lem munkájáról, a gép- és árukínálatról tájékoztatta az MTI munkatársát. — Az Agrotröszt kereske­delmi hálózata 1972-ben 15 milliárd forint értékű anya­got és eszközt értékesített, lényegében egész éven át za­vartalan volt a termelők ki­szolgálása. Az idei felkészü­lés — a jelek szerint — jól sikerült^ az Agroker-válla- latok raktáraiban az év első hónapjában több mint öt- milliárd forint értékű áru várta a vevőket, s ez lénye­gesen kedvezőbb ellátást je­lent a tavalyinál. — A mezőgazdasági nagy­üzemek tavaly összesen 6850 traktort vásároltak, lényege­sen kevesebbet, mint az elő­ző évben. Idén arra számíta­nak, hogy megnő az érdek­lődés, ezert az év eleji nyi­tókészletet ennek megfele­lően alakítottuk ki; több mint 2600 traktor vár el­adásra. A keresett MTZ—50- ből az igényeket 1973-ban csak korlátozottan tudja a kereskedelem kielégíteni, a többi típusból azonban az importszállítmányok és a belföldi üzemek kínálata le­hetővé teszi a gazdaságok ■megrendeléseinek visszaiga­zolását. A telepeke . iknem 3000 sőt, két egyforma ország sincs, ahol a szerkezeti fej­lődés hajszálpontos azonos­sággal, részletegyezéssel ha­ladna. Ilyen módon tehát — bár a nemzetközi folyamatok jelzőrendszere korántsem mellőzhető —, pontos, tételes útmutatást innen aligha vár-' iiatunK. Az imént jelzett két tényező második dossziéját fellapozva: azzal is számol­nunk kell, hogy az ágazz ti és termékszerkezet korsze ür­géről a hazai árak sem a nak minden tekintetben lob­bizható tájékoztatást, meri hiszen a különböző támogatá­sok, dotációk ma még sok esetben eltérítik a termelői árakat az úgynevezett érték- arányos, tehát a gazdaságos­ságot valósághűen jelző szint­től. Mindemellett természete­sen nem mondunk és nem is mondhatunk le arról, hogy a gazdaság szerkezetét folya­matosan változtassuk, korsze­rűsítsük. Igazodási pontként végeredményben két, egy­mással szorosan összefüggő jelenségcsoportot kell moz­gásában, módosulási folya­mataiban vizsgálnunk. Az egyiket, némi egyszerűsítés­sel, műszaki színvonalnak nevezhetjük; ez természetes mértékegységek segítségével hasonlítja össze egy-egy ága­zatunkat, termékünket a vi­lágpiac azonos produktumai­val. önmagában ez az össze­hasonlítás még csak féligaz­ságokról tudósíthat, hiszen nem felelhet a rendkívül fontos kérdésre, arra tudni­illik: mennyibe kerül nálunk és ott ennek a műszaki szint­nek az előállítása. Erre, tehát a jövedelmezőségi egybeve­tésre a közgazdasági elemzés módot ad, s így a két, szoro­san összefonódó vizsgálódás nyújthat bizonyos igazodási irányt, korszerűsítési mércét. Ebből egyenesen követke­zik, hogy a gazdaság szerke­zete nemcsak akkor tekinthe­tő korszerűnek, ha — eszmé­nyi állapotban — mondjuk csupa világszínvonalon álló terméket produkál, de akkor is, ha ezt jövedelmezően, versenyképesen, viszonylag kis költségráfordítással teszi. S ez a kettős értelmezés ad most már áttekintési alapot ahhoz is, amiért a gazdaság- szerkezet változtatása nap­jainkban előlépett vezércik­pótkoesí várja a vásárlókat — kétezer annyi, mint tavaly ilyenkor — és a traktoros ra­kodógépekből is van elegen­dő. A kereskedelmi hálózat januárban 1,8 milliárd forint értékű gépet tárolt a raktá­rakban, s így mód volt arra, hogy a termelők „sorbaál­lás” nélkül, időben beszerez­hessék a legfontosabb be­rendezéseket. — A tsz-ek és az állami gazdaságok tavaly rendelték a legnagyobb mennyiségű műtrágyát; több mint 4 mil­lió tonnát. Januárban a rak­tári kínálat félmillió tonna volt. örvendetes, hogy fosz­forműtrágyából a hazai ipar a tervezettnél 90 000 tonná­val többet adott át és meg­gyorsult az NDK-ból a káli- sóimport is. Az idei tőkés devizakeret terhére 110 000 tonna komplex műtrágya, 39 ezer tonna foszfor, 26 ezer tonna 60 százalékos kálisó és 10 ezer tonnányi káliszul­fát szállítására kötött a kül­földi kereskedelmi partne­rekkel szerződést az Agro­tröszt. A nagyüzemi gyümölcsö­sök és házikertek egyik leg­közelebbi védelmi munkája a téli és tél végi „lemosó” permetezés. A munkákhoz legjobban bevált a hagyomá­nyos szerekből, a gyümölcs­faolajból, a Novende, a Kre- zonit és a Neopol készítmé­nyekből elegendő várja a vásárlókat. A kiskerttulajdo.. nosoknak fél és egykilós csomagokban hozzák forga lomba a keresett, nagy hr. tású növényvédő szereket. (MTI) kék témájává, elsőrendű gaz­daságpolitikai feladattá. A népgazdaság fő szerke­zeti változásának irányait alapjában véve meghatároz­zák a negyedik ötéves terv úgynevezett központi fejlesz­tési programjai — például a földgázprogram, a textilipar rekonstrukciója, a számító- gápgyártás, a közúti- jármű­vek termelésének gyors nö­velése. Emellett vagy ezen belül azonban szerkezeti gondokat, aránytalanságokat jeleznek a gazdaság közis­mert feszültségei. A külke­reskedelmi mérleg hiánya a jövedelmező export csomó- potján, a beruházási feszült­ség a kelleténél költségesebb fejlesztés síkján jelzi a mé­lyebb — strukturális — gon­dokat Mivel a gazdaságszerkezet mint említettük, a műszaki színvonalat és a jövedelmező­séget egyaránt tükrözi, vál­tozásának folyamata a gaz­daságot teljességében, min­den részletében átfogja, te­hát a megoldást célzó intéz­kedések is sokrétűek. Kiin­dulópontként a kormány el­rendelte, hogy — a központi­lag kidolgozott irányelvekre alapozva —, a minisztériu­mok készítsenek gondos vizs­gálatokkal, elemzésekkel in­tézkedési terveket a gazda­ságszerkezet korszerűsítésé­re, a termelés jövedelmezősé­gének javítására. Ebbe a sor­ba illeszkedik az az intézke­dés is, amely a vállalati üzem- és munkaszervezés színvonalát hivatott emelni, s a gazdaságszerkezet téma­köréhez kapcsolódnak a be­ruházási feszültségeket fel­oldó, általában a beruházási döntési rendszert felülvizsgá­ló elemzések és ésszerűsítését célzó határozatok is. S zakmai körökben gyak­ran közelítik meg oly módon ezt a feladatcsoportot, hogy vajon központilag, illet­ve vállalati szinten kell-e a megoldáshoz hozzákezdeni ? A pontos válasz csak az le­het: itt is, ott is. Nyilvánvaló, hogy a népgazdaság ágazatj szerkezetét mindenekelőtt központi döntésekre alapoz­va lehet változtatni, korsze­rűsíteni, bár még itt sem ik­tatható ki a vállalati közre­működés, hiszen köztudomá­sú, hogy jó néhány nagyvál­lalat voltaképpen egész ága­zatokra kiterjedő hatáskörrel működik. Ami pedig a struk­túra különösen fontos ténye­zőjét: a termékszerkezetet il­leti, ebben rendkívül tág le­hetőség nyílik a vállalati kez­deményezésre. az önállóság felelős értelmezésére <T. JL> i ,jEz a kommunistáit sár­számadó közgyűlése” — mon­dotta hozzászólásában Szúr Szabó József igazgató, az Eg­ri MEZŐGÉP Vállalat horti gyáregysége kommunistáinak évet értékelő záró taggyűlé­sén. Ez a taggyűlés valóban felért egy zárszámadással: a pártszervezet életének gaz­dagodásáról, a kommunisták tevékenysége növekvő akti­vitásáról, általában a párt­élet, a pártszervezet eredmé­nyes elmúlt évi munkájáról adott számot a pártvezető­ség beszámolója. A 48 párt­tag „önvizsgálatát”, a párt- szervezet vezetősége nevében Rádi János párttrtkár mon­dotta el. Rendkívüli szimpa­tikus volt e vezetőségi be­számolóban, hogy nemcsak áttekinthető és világos képet adott egy év munkájáról ál­talában, hanem a. kritika és önkritika hangját sem tom­pítva, személy szerint is di­csért, illetőleg bírált. A horti üzem nem tarto­zik éppen az ország, de még a megye nagy gyárai közé sem. Mégis, több mint 300 dolgozója, amelynek 80 szá­zaléka fiatal, ilyen vagy olyan formában befolyásolja a község, sőt, a környező I községek életét is. Itt, ebben I a községben a horti MEZŐ­Tejben, vajban Hol lehet a legtöbb tej és vaj? Nyilván a tejüzem­ben. De mostanában némely dolgok miatt mintha még­sem lenne olyan magától ér­tetődő, hogy a tejüzemben sok a tej és a vaj. Hátha itt is keletkeztek gondok. Emiatt kértük meg a Kö­zép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzemé­nek adminisztratív vezető­jét, Rjézsó Jánost és főmű­vezetőjét, Lórik Miklóst, hogy segítsenek bennünket a tájékozódásban. □ □ □ Még nem is olyan régen, a szükséges napi mennyi­ségnek csak a felét tudták összeszedni az üzem körze­téből. A többi tejet más vi­dékről szállították Gyöngyös­re Ezért került többe a szállítás literenként öt fil­lérrel. Bagatell, mondhat­juk hirtelenjében. De te­gyük hozzá a másik adatot: köizel tizenötezer liter tej­ről van szó. Ennyiszer ötfil- lérrőL És naponta ennyi pénzről, amit senki nem té­rít meg a vállalatnak. Még­sem morgolódnak miatta, mert belátják: ez most kény­szerhelyzet, emiatt senkit nem lehet hibáztatni. Néhány helyről nem tud­ják a tejet beszállítani, mert az egészségügyi intézkedé­sek nagyon szigorúak. Erről van szó, semmi másról. Bár ez sem inézhető el egy kéz­legyintéssel. Ami az egészben örven­detesnek minősíthető, hogy a hullámvölgy mélypontján már túljutottak. Időst már a napi 38 ezer liter tejnek a hatvan százalékát tudják sa­ját maguk összegyűjteni. Kezdünk kilábalni a bajbői, erre is következtethetünk. □ □ □ Az a búaanytcs áremelés. Esett már szó róla többször és több helyen. Mérhető en­nék a hatása? Azt tudakol­tuk az üzemben. Nem szá­mítottunk ilyen feleletre: csak a kannás tejet veszik az üz­letekben olyan mennyiség­ben, mint korábban. Csök­kent a kereslet a zacskós tej iránt 15, a kakaó és a vaj iránt ugyanilyen száza­lékban, míg a Pincsi nevű tejszínből csak a korábbi mennyiség kétharmada fogy eL A vajat Pásztóró! kapják, a sajtot pedig a Budapesti GÉP a „nagyüzem” és az itt dolgozó 300 munkás számít nagyüzemi munkásnak Igaz, hogy a pártszervezet kom­munistáinak dolga voltakép­pen belső ügynek tekinthe­tő, valójában persze mégsem teljesen az. Ahogy az üzem dolgozik ahogy az itt élő kommunisták példát mutat­nak tanulnak dolgoznak, él­nek az többé-kevésbé meg­határozó erejű az egész falu és környéke számára is. E felelősség érzete hatotta, át a beszámolót és ebben a szellemben szólaltak fel szép számban az alapszervezet kommunistái is, hozzáfűzve a véleményüket a párt belső életének, a gazdaságszervező tevékenységnek, az ideoló­giai, a világnézett nevelés kérdéseihez. Nem minden hozzászólás volt .magasröp­tű”, de hiszen erre itt nem is volt szükség Itt arra volt szükség, és ezt a vita tükröz­te is, hogy a maguk életében, a saját tevékenységükön ke­resztül vizsgálják meg a párt határozatai végrehajtá­sának eredményeit, vagy si­kertelenségeit. „Rendkívül fontos a helyes politika kialakításához a jó határozat. Ám minden hatá­rozat annyit ér, amennyi megvalósul belőle” — han­goztatta a beszámoló és a Tejipari Vállalattól. Ami­lyen mennyiséget kérnek, annyit kapnak. Tehát sem­mi megszorítás nincs, nem is volt Az ellátás kifogás­talan. De a kiskereskedelem vo­natkozásában is ugyanez a helyzet. Minden megrende­lést teljesítenek. Felelősség­gel kijelentik, ha valami tejtermék nem kapható va­lamelyik boltban, annak so­ha sem a tejüzem az oka. Nemegyszer ugyanazon a na­pon másodszor is küldenek árut az üzletbe, ha ilyet kénnek tőlük. Természetesen Gyöngyös­ről beszélünk. Ennek a do­lognak a tisztázását azért szedtük elő, mert olykor el­hangzik a boltokban: saj­nos, a tejüzem nem szállí­tott Ha szombatom délelőtt nesm lehet kapni tejszínt, ha a délutáni órákban már se­hol egy pohár joghurt, ha a hét valamelyik napján üres a sajtospolc, egyik sem ró­ható fel a tejüzem hibájá­nak — hangsúlyozták a ve­zetők. □ □ □ Éppen most tíz éve an­nak, hogy a modem tej­üzembe költöztek. Szép ju- hileum. Milyen a közérzet most, van-e gondjuk? A technikai szakmunká­sok száma nem elegendő. Általában is tapasztalható bizonyos mozgás a dolgo­zóknál. de ez nem haladja meg a szokásos mértéket. A törzsgárda náluk is stabil. horti üzem kommunistái úgy értékelték, hogy az elmúlt esztendő taggyűlései 14 na­pirendjének és az ott hozott határozatoknak szellemében zárták az elmúlt esztendőt. Igen nagyra értékelték a hozzászólók, hogy az elmúlt időszak alatt 12 párttagot vettek fel az alapszervezet­be, s ezeknek 80 százaléka fiatal. A fiatal üzem fiatal szakmunkásaival jól sáfár­kodik tehát a KISZ és jól az üzemi pártszervezet is. Szükség is van a kommunista fiatalok helytállására, a hét szocialista brigád, közöttük a kiemelkedően dolgozó Krec János vezette forgácsoló bri­gád odaadó munkájára, hi­szen az idei esztendő a ta­valyi nyolc és fél millió fo­rintos tervtúlteljesítést tetéz­ve, kilencmillió forintos ár­bevételt írt elő az üzem kol­lektívája számára. Hangzott el kritikai megjegyzés az oktatás színvonalát, a tag­gyűlések aktivitását, a nem mindenkor kellően adagolt önkritika hiányát illetően, mégis, egészében véve az Egri MEZŐGÉP Vállalat hor­ti gyáregységének kommu­nistái megelégedettséggel ve­hettek részt az ünnepivé | vált taggyűlés utáni elvtársi, baráti vacsorán. Bár a bérek lehetnének ma­gasabbak is, ezen úgy segí­tettek, hogy tavaly a mozgó­bérrel juttattak számottevő mennyiségű forintot az em­bereknek. Kinek többet, ki­nek kevesebbet. A végzett munka arányában is. A berendezéseik megfe­lelnek a követelményeknek. Tavaly két tejfölcsomagoló gépet állítottak üzembe, most a Fincsit akarják korszerű módon pohárba ömleszteni. Még a tejföl előállításában változtatnak. Egységesebb állagú tejfölt készítenek majd, ami látszólag nagyon hasonlít majd az aludttej­re, de nem az lesz. Csupán külsőre lesz más, mint a megszokott, de ízre, tarta­lomra jobb lesz annál. Egyelőre túrót nem gyár­tanak, azt Mátészalkáról szállítják naponta. Tizen- négy-tizenhat mázsát hoz a tartálykocsi, amely a fővá­rosba igyekszik a feladó­helyről. Ez. a megoldás sok­kal gazdaságosabb, mintha a túró alapanyagát szerez­nék be az ország különböző részéből; Amíg nem lesz több tej Gyöngyös környé­kén, addig a helybeli túró­készítés is várat magára. □ □ □ Vaj, túró, sajt, tejföl, ka­kaó: mindennek alapja a tej. Ismert a szarvasmarha­program, ismert a tej fel- vásárlási árának a növelé­se. De tudjuk azt is, pilla­natnyilag állategészségügyi korlátozások is léteznek. Mégis, lehet-e valamiféle hozzávetőleges adatot kiala- 1 ki tani a tejtermelés módo­sulására? Minden húzódozás nélkül válaszoltak: Igen. Már most legalább tíz százalékkal több tejet tudnának kapni a gazdaságoktól, a háztájik­ból is, mint korábban. Ezt a már eddig megkötött szerződések adatai alapján mondhatják ki. Hiszen a termelőket, a gazdaságokat nem érte váratlanul a vál­tozás. Készültek rá, növel­ték a tehenek számát. Az egyik háznál például már négy tehén is vár a fejes­re, pedig ott csak egy áll­dogált a jászol előtt koráb­ban. Még a takarmány ter­mesztését is fokozták ta­valy, és így teremtettek megfelelő alapot az állat- állomány növeléséhez. Szóval: amit megcéloz­tunk a szarvasmarhaprog­ramban, azt már erőteljes ütemben közelítjük. A má­sik, az árak emelése a kis­kereskedelemben: bizonyá­ra csak átmeneti kereslet- csökkenést idézett élő. Ez sem meglepő. Számítani le­hetett rá. Ahogy arra is, hogy az ugyancsak tervsze­rű életezínvonal-növelós miatt a tej és a tejtermé­kek fogyasztása isméi eléri a korábbi mértéket, sőt: várhatóan meg te haladja azt. Hiszen — annyiszor mond­tuk eddig is — a tej: erő, egészség. Az egészségére pedig mindenki vigyáz. G. Molnár Ferene Miwtm 133& Áuutis &». sajté* Kedvező a mezőgazdaság év eleji gép- és vegyianyag-ellátása Az Agrotröszt vezérigazgatójának nyilatkozata Taggyűlésekről jelentjük „Ez a kommunisták zárszámadó közgyűlése” Évzáró taggyűlés a MEZŐGÉP Vállalat horti gyáregységében I

Next

/
Thumbnails
Contents