Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-28 / 23. szám
Az 1972. évi népgazdasági terv teljesítése 1 Nemzeti jövedelem Ipari bruttó termelés Építőipari bruttó termelés Mezőgazdasági bruttó term. A lakosság reáljövedelme A lakosság fogyasztása Kiskereskedelmi forgalom Beruházás Behozatal (folyó árakon) Kivitel (folyó árakon) Terv Tény »7,1971. év-zazalékban 105—106 105 105—106 105,6 103—104 101 102—103 104 105 103.5 105 103,5 107 103 100 98 107 97 114 121 Ipar A szocialista ipar bruttó termelési értéke 5.6 százalékkal volt több, mint 1971-ben. Az állami iparban a tervezett ütemben, a szövetkezeti iparban mérsékeltebben fejlődött. A szocialista ipar a termelésnövekedést a tervezettnél kisebb létszámmal érte el Az iparban dolgozók száma 0.8 százalékkal kevesebb, ezen belül a munkások száma csaknem annyi volt mint 1971-ben. A munka termelékenysége &5 százalékkal emelkedett A legtöbb ipart ágasak termelése a tervezett ütem- len, illetve annál gyorsabban fejlődött, kevesebbet termelt az előirányzottnál • bányászat, a kohászat és az építő anyagipar. Nőtt a korszerűbb energiahordozók, az alumíniumipari termékek, a műanyagok és a modernebb gyártási eljárással készült t ermékék aránya, valamin* az autóbuszgyártó*. ✓ Építőipar Az építőipar termetese a tervezettnél kisebb mértékben növekedett Az állami építőipari vállalatok a tervezettnél többet, az építőipari szövetkezetek, és a közös vállalkozások kevesebbet termeltek. Az országban tavaly összesen. 90 ezer lakás épült, ami jelentős túltelje- sttés a korábbi esztendőkhöz képest. Mezőgazdaság — vízgazdálkodás A mezőgazdaság a tervezettnél nagyobb ütemben,. 4 százalékkal növelte termelésit, ezen belül különösen a növénytermelés fokozódott. A búzatermés minden eddigit felülmúlt, javult a kukorica átlagtermese, s 42 százalékkal több cukorrépát ta- kzritottak be, mint 1971-ben. Javult a zöldség- és gyümölcstermelés, a szőlőtermelés is, a várakozáson alul maradt a betakarított burgonya mennyisége. Csökkent a sertésállomány, de a vágósertés termelése és felvásárlása meghaladta az előző évit. Nem változott a szarvasmarha-állomány, s a vágómarha termelés, felvásárlás a korábbi esztendőjénél kisebb volt. A mezőgazdaságban csökkent az aktív keresők száma, ugyan- í ekkor növekedett a gépesítés: több traktor, szállító- és betakarító eszköz dolgozott a gazdaságokban. Fokozódott a műtrágya felhasználás, s az öntözött, területek nagysága csaknem harmadrésszel nőtt. Az árvízvédelmi töltések hosszát 60 kilométerrel sikerült növelni a közműves Vízellátásba a lakosság további 4 százalékát vontak, be. Koz'ekedés — hírközlés Nőtt a személyszállítás, nem változott az áruszállítás. A villamos- és TAesei- vontatás aránya a vasúton elérte a 80 százalékot, s tovább korszer ősöd ött a közúti hálózat 340.000-re növekedett a személygépkocsi-állomány, amelynek 90 százaléka volt már magántulajdonban az év végén. A telefonelőfizetők száma meghaladta a 450 ezret, az év végéig az ország 65 helységét kapcsolták be a tavhivasos rendszerbe. Külkereskedelem A telj« kölkeresfcedeltns forgalom a szállítási költségeikéi együtt 8 százalékkal nőtt A szocialista és nem szocialista országokba irányuló kivitel egyaránt a tervezettnél jobban emelkedett Behozatalunk a tervezettnél és a korábbi évnél is alacsonyabb volt A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege aktívummal zárult. Ezen bélül aktív a mérlegünk a szocialista országokkal, s passzív a nem szocialista országokkal, de e* utóbbiaknál is lényegesen kisebb a passzívum, mint egy esztendővel korábban. Beruházások A szocialista szektorba» a beruházások összege folyó árakon 103 milliárd volt valamivel több mint a korábbi évben, viszont 2 százalékkal kevesebb az előzőnél, ha összehasonlító árakon számolunk. Központi beruházásokra. 10—12 százalékkal többet, vállalati, szővetlcezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak/ mint egy évvel korábban. Tavaly összesen 90 milliárd forint értékű beruházást fejeztek be. többet mint a korábbi évben, a befejezetlen beruházások állománya az előző esztendeinél kisebb mértékben, 13 milliárd forinttal nőtt Jövedelmek — fogyasztás Az egy munkásra és alkalmazottra jutó reálbér — előzetes számítások szerint — mintegy 2 százalékkal emelkedett. Az egy lakosra jutó reáljövedelem ugyanekkor 3,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom az áremelkedések nélkül. 3,1 százalékkal nőtt. A szolgáltatások igénybevétele 4—5 százalékkal bővült, összességében az egy lakosra jutó fogyasztás 3,5 százalékkal növekedett. A takarékbetét-állomány összege 6,1 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest, s így elérte az 54.5 milliárdot. A fogyasztói árak a tervezett mértékben 3 százalékkal emelkedtek. Az átlagot meghaladó mértékben nőtt az Egészséges ivóvizet kap Nagygombos idényjellegű élelmiszerek, a vendéglátás, a ruházati cikkek és az építőanyagok árszínvonala. Népmozgalom, - egészségügy, — kulturális ellátás A* ország népessége 34.500 fővel gyarapodott, s így az idei január 1-én elérte a 10.415.000-et Csökkent a csecsemőhalálozás. Nőtt az orvosok és általában az egészségügyi dolgozók szama 1200 a kórházi ágyak bővülése. A bölcsődékben a legfiatalabb korosztály 10 százalékának ellátását biztosították. Óvodába az óvodáskorúak 59 százaléka járt.. Kevesebb az általános iskolások száma, ugyanekkor több az oktató. Az általános iskolai tanulók negyedrésze napközis. A középiskolák tagozatain 346 és félezren tanulnak, csökkent a gimnáziumi tanulók aranya. A felsőoktatásban tanulók szánta megközelíti a 91 ezret A korábbi 5590 helyett tavaly 6600 könyvet adtak ki az országban, s a könyvek példányszáma 63 millióra emelkedett. A rádióelöfize- tők száma 2,5, a televízió előfizetőiké 2.1 millió vokt az esztendő végén. Idegenforgalom A korábbinál több, össae- aen 6.4 millió külföldi járt hazánkban tavaly, s ugyanekkor 26 százalékkal több állampolgárunk látogatta a külföldi országokat. Az esztendő folyamán vendégforgalmunk, férőhelyeink száma 13 ezerrel, ezen belül a szállodai férőhelyeké 2400-al bővült. Hétfőtől kéthetes engedményes téli ruházati vásár A Belkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztályának tájékoztatása szerint a ruházati kereskedelem január 29. február 10. között rendezi meg országszerte a hagyományos téli szezon végi vásárát. A két hét alatt a kijelölt boltok 20—40 százalékos kedvezménnyel árusítanak ki mintegy 500—500 millió forint értékű téli hpl- mit. A vállalatok egyebek között kabátszöveteket, nehezebb öltönyszöveteket, téli- kabátokat, kosztümöket, öltönyöket, szövetruhákat, ingeket, női és gyermekcsizmákat, bundacipőket és női félcipőket kínálnak olcsóbban a téli vásár idején. Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a vállalatok önállóan bonyolítják le a téli vásárt, maguk határozzák meg az akcióba bevont cikkek körét, az árualap választékát, az árengedmény mértékét, amely ennek megfelelően nem lesz egységes, területenként változhat Nem lesz minden ruházati üzletben téli vásár, mert az árualapot igyekeznek koncentrálni, s a vállalatok, az ÁFÉSZ-ek — ugyancsak saját hatáskörükben — jelölik ki az akcióban részt vevő boltokat. A kereskedelmi vállalatok Jól felkészültek a téli szezonra. A javuló készletösszetétel a tavalyinál zavartalanabb ellátást tett lehetővé. Ebből adódik, hogy a téli vásár idején — az előző éviekhez képest kevesebb cikk kerül forgalomba, de azokból a választék szélesebb lesz. A vásár árualapja egyébként 15 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál. A vásár idején adott engedmény átlag alapján a vevők körülbelül 180—200 millió forintot takaríthatnak meg. Huszonöt éves Jubileumára készül az Országos Mentőszolgálat Az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját az Országos Mentőszolgálat. Dr. Bencze Béla főigazgató az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta: — Május 10-én lesz 25 esz. tendeje, hogy a betegszállítási tevékenységet végző és a mentéssel csak kis mértékben foglalkozó különböző mentőegyesületek összevonásával megszületett az Országos Mentőszolgálat. Állomásaink száma kétszerese az 1948-asnak, s ma már 158 mentőállomás működik az országban. Legutóbb két új állomás nyílt: az egyik Püspökladányban, a másik Me- zőcsáton kezdte meg működését. Az említetteken kivű! további kilenc mentőállomás kapott — a tanácsok és a mentőszolgálat összefogásának eredményeként — a korábbinál lényegesen jobb, korszerűbb elhelyezést A mentéssel foglalkozó dolgozóink szama tizenháromszorosa a huszonöt év előttinek, s meghaladja a négyezret A mentős gépkocsik 1972- ben csaknem 1 350 000 beteget szállítottak — 1948-ban még csak 148 ezret. A megalakulás idején 154 úgynevezett futó mentögépkocsink volt most már — a tartalékokkal együtt — több mint ezer áll rendelkezésűnkre, köztük igen korszerű berendezéssel ellátott rohamkocsik is. Ezek beállításával — Európában elsőként — magas szintű, kórházi ambulanciának megfelelő, életmentő ellátást tudunk biztosítani, a helyszínen. Az idén EKG rendszeresítését is megkezdjük az orvosi szolgálattal rendelkező mentőkocsikban. — Minőségi változást hozott munkánkban, hogy 1958ban megnyílt' a Szobi utcai méntökórház. A mentőkórházban foglalkoznak bizonytalan diagnózisú betegek megfigyelésével, akut szívbetegekkel, az újraélesztés módszereinek vizsgálatával is, s tehermentesítenek más kórházakat. 1958-ban alakult meg légi betegszállító csoportunk. Ennek részére a múlt évben szereztünk be egy új, rendkívül korszerű repülőgépei. Az utóbbi tíz esztendőben kiépült a korszerű hírközlési rendszer. Rádiótelefon segítségével a mentőállomások egymással, illetőleg sajat mentőgépkocsijukkal állandó összeköttetést tarthatna». Már minden mentőautót felszereltünk lélegéztető ballonnal és a légutat szabaddá tevő leszívókészülékkel. Elláttuk gépkocsijainkat úgynevezett vákuum-matraccal is. Ez törése» sérülésnél lehetővé teszi egy-két perc alatt a gipsz keménységű rögzítést Tervezzük a két keréken guruló hordszék rendszeresítését. — A jubileumi alkalomból Budapesten rendezik meg ismét a nemzetközi mentőorvosi kongresszust május 9. és 12. között. A szociálisig, országokból érkező vendégeken kívül több más államból is jelentkeztek részvevők, így Ausztriából, Angliából, Belgiumból, Dániából, Norvégiából, gz NSZK-ból, Olaszországból, az USA-bol. A hazai szakemberekkel együtt előreláthatólag mintegy 300-an vesznek részt a nemzetközi tanácskozáson, amely tudományos szempontból és tapasztalatcsere terén is nagy jelentőségűnek ígérkezik. A nemzetközi kongresszussal egyidejűleg a mentőmúzeumban kiállítás nyűik. 1 Egészségre ártalmas, magas nitrát tartalmú víz csordogál Nagygomboson a kutakból, vízcsapokból Mivel vegyi folyamattal nem oldható meg a kérdés, a hatvani városi ta- %«cs közegészségügyi szolgává új kút fúratására, illetve megfelelő vízellátás biztosítására kötelezte múlt évben a gödöllői tangazdaságot, amelyhez a település ellátása, gondozása tartozik. Értesülésünk szerint még ebben az évben sor kerül a munkálatok kivitelezésére. Péidák a Finom»serelrényg;yárból Hogyan könnyítik a munkások lakásépítési gondjait? Erdős völgytorokban sorakoznak egymás mellett az egri Finomszerelvénygyár szürke üzemépületek Ez a gyár Heves megye legnagyobb vasipari bázisa. Három és fél ezer ember dolgozik itt. Ahol ennyien élnek és dolgoznak együtt ott gondok, problémák is akadnak bőségesen. Sok munkáscsalád, sok fiatal házas dolgozó legégetőbb és legnagyobb gondja — a lakáskérdés. Sokan élnek idegölő társbérletben, egészségtelen, szűk lakásban összezsúfolódva, vagy1 egyik albérletből a másik albérletbe vándorolva. Ezeknek az embereknek minden vágyuk, hogy jó lakáshoz, nyugodt otthonhoz jussanak, ahol berendezhetik új életüket. Ezért kilincselnek türelmetlenül a tanácsnál, s keresik fel gyakorta munkahelyük, a gyár politikai és gazdasági vezetőit is. Kilincselnek, segítséget és támogatást sürgetnek gondjaik köny- nyítéséhez. A munkáscsaládok lakásgondjainak megoldása — közügy. Érdeke ez a megoldás társadalmunknak és érdeke a gyárnak is. Érdeke, hiszen cseppet sem közömbös, hogy a munkás milyen közérzettel áll nap mint nap a gépe mellé, s milyen kedvvel végzi a dolgát. — Hogyan könnyítik a munkások lakásgondjait, mit tesznek azért, hogy mind többen korszerű, új otthonhoz jussanak? Először -a gyár szakszervezeti bizottság titkárához, Be- recz Jánoshoz kopogtattunk be, aki pontos kimutatásokkal és információkkal szolgált, — Munkásaink lakásépítési gondjainak könnyítésére két forrás is lehetőséget biztosít, s ez a részesedési és a fejlesztési alap — magyarázta készségesen. — Sajnos, mi csak a részesedési alapra támaszkodhattunk. Fejlesztési alapunk forintjai ugyanis jó előre, több esztendőre lekötöttek, új létesítményeink beruházási költségei miatt Nemrég épült fel a korszerű galvánüzemünk, a gyár biológiai derítője, az új gyáregységünk Hevesen, s mindezek mellett a fejlesztési alapból kell gondoskodnunk a különböző fenntartási költségekről is. — A részesedési alapból mennyi forint jutott igy a lakásépítésekre, hány munkáscsaladot tudtak segíteni? — 1971-ben 14 dolgozónk lakásgondjainak megoldását támogattunk, 300 ezer forint értékben. Az elmúlt évben pedig már 45 családot segíthettünk, 430 ezer forinttal. A támogatásnak két formáját alkalmazzuk. Akik új lakást építenek vagy vásárolnak, azokkal 10 évre szóló szerződést kötünk, s adunk 20 ezer forintot, amit nem kell visz- szafizetni. Segítséget adunk, 10—15 ezer forint kölcsönt, a meglevő lakások felújítására, karbantartására is, s ezt 5 év alatt kell a dolgozóknak visz- szafizetniük. Hadd mondjam el itt, hogy az elmúlt évben nemcsak pénzzel, kölcsönökkel segítettük dolgozóink lakáshelyzetének javítását A gyár szomszédságában levő, kis lakótelepünkön, az ún. „Bagolyvárban” két 2 szobás és két 1 szobás lakást alakítottunk ki, 1 millió 400 ezer forintos költséggel. Ezeket a lakásokat a szociális helyzetük miatt rászoruló munkáscsaládoknak adtuk. — Van-e felmérés azokról a munkáscsaládokról, akiknek nincs lakásuk, s hogyan döntenek arról, hogy kik kapjanak támogatást? — Jelenleg 70 kérelmet tartunk nyilván. Ezakfit a kérelmeket az üzemi négyszög, a munkahelyi KISZ-, párt- és szakszervezet, valamint a gazdaságvezetés vizsgálja meg és véleményezi. Ezután jut a kérelem a gyár politikai és gazdasági vezetői elé, s megfelelő társadalmi alapozottság után, itt születik a végleges döntés. / — A Központi Bizottság 1972 novemberi állásjoglalá- sának végrehajtásaként a múlt. héten hozott fontos határozatot a Minisztertanács. Ez a határozat jelentősen módosítja egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeit. Sok-sok olyan munkáscsalád és lakásra váró fiatal kap lehetőséget lakásépítéshez, saját otthon megteremtéséhez, akiknek eddig semmi reményük nem volt erre. Ez a határozat új lehetőségeket és feladatokat jelent a lakásgondok megoldására a Finom- szerelvénygyárban is. — Az új határozat igen kedvező és örvendetes. Szak- szervezeti bizottságunk már a határozatot megelőzően tárgyalt ezekről a kérdésekről a pártbizottsággal. Eddig 20 ezer forint vissza nem térítendő támogatást biztosítottunk dolgozóinknak a lakás- építkezésekhez, abban megállapodtunk, hogy ezt azösz- szeget feltétlenül növelni kell. Meg kell majd alakítanunk égy olyan javaslattevő, felülvizsgáló és döntési joggal bíró társadalmi bizottságot is, amely a benyújtott támogatási kérelmeket sürgősségi és szociálpolitikai szempontok alapján differenciálja. A munkáscsaládok lakás- helyzetének javítása mindenképpen pénzkérdés. A lakásgondok megoldásának új lehetősége tehát nagyobb anyagi áldozatot és terhet jelen* majd a Finomszerelvénygyár nak. Vincze Györgytől, a számviteli és pénzügyi főosztály vezetőjétől elsősorban a nagyobb anyagi áldozat fedezetéről érdeklődtünk. — Pénzügyi lehetőségeinket szélesítem kell és ezt bírjuk is — mondotta kérdésünkre. — Mindenekelőtt tovább kell növelni a részesedési alapon a lakásgondok könnyítésére szánt összeget. Lehetőség kínálkozik erre úgy is, hogy a részesedési alapot terhelő kötelező fenntartási és működtetési költségeket a fejlesztési alapba építjük be, s így kedvezőbb adózási teltételekhez juthatunk. Az új határozat értelmében a nagyobb kedvezmény, az allami támogatás csak városunkban érvényes, s elsősorban a telepszerű, többszintes lakóház- , építkezések esetében. Ezzel természetesen egyet kell érteni. Ám a mi gyárunk igen sajátságos helyzetű, dolgozóinknak nagy százaléka falun lakik, onnan jár be és nem mindenki kívánkozik a városba. Mi legyen ezekkel az emberekkel? Mi az ő segítésükről sem mondhatunk le. nekünk az ő égető szociális gondjaikat is meg kell oldanunk. .. ★ A Finomszerelvénygyárban eddig is sokat tettek azért, hogy munkásaik lakásgondjainak megoldását elősegítsék. Az elmúlt két esztendő során nem kevesebb, mint 63 munkáscsalad helyzetén köny- nyítettek. A központi akarat, a kormányzat határozata a Finomszerelvénygyárat is arra ösztönzi, hogy nagyobb támogatást biztosítson munkásai lakásgondjainak enyhítésére és megszüntetésére. Minden eddigi példa és eredmény annak biztosítéka, hogy ez a még nagyobb támogatás sem marad el, s mind több lesz majd azoknak a száma, akik elégedetten, jó közérzettel állnak gépeik mellé, ■ munkájukat hiba nélkül es kifogástalanul végezve eL Pataky Dezső llü§ 191& január vasárnap I