Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-05 / 3. szám

emlékverseny

é

ai últörőházban

Tegnap, délelőtt a megyeszékhely valamennyi általá- nos iskolájából összesereg- Iettek a kisdobosok és az iil.óról a Petőfi születésének 150. évfordulójára rendezett szavalóversenyre. Az iskolai elözsürizés után most a: egri úttörőházban mérték össz,e újra tudásukat néha nehéz helyzet elé állítva a zsűri tagjait. Felvételünk a a kisdobosok versenyén készüli, a hatom győztesről.

(Foto: Tóth Gizella)

Érdekes ifjúsági könyvújdonságok

Gazdag választékban bocsátja kiadványait az ifjú olvasók rendelkezésére 1973- ban is a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó. Fehér Klara ez évben „Indiánkért” cimu ifjúsági regényével jelentkezik, amelyet tíz év körüli gyerekeknek ajánl a kiadó. Hegedűs Géza „Menekülő herceg” című müvében Rákóczit követi útján bécsújhelyi szökésétől Párizsig. A műből többrészes tv-£ilmso- rozat is készül, közvetlenül a regény megjelenése után jatsza majd a televízió.

Tótfalusi István „Bábel örökében” című könyve 13 even felülieknek készült. A nyelvek eredetéről, a legkülönfélébb nyelvújításokról, -rokonságokról szóló játékos, összehasonlító nyelvészeti mű. Bodolay Géza „Petőfi diáktársaságai” — hiteles, érdekes dokumentumok alapján készített mű. Erdődi János „A vörös liliom városa” című könyve — hasonlóan előző két kötetéhez, amelyek Velencéről és Rómáról szóltak — ismét egy olasz város, Firenze nevezetességeit mutatja be, sok illusztrációval.

Tasnádi-Kubacska András „A láthatatlan bánya” című műve egyévtizedes hazai gy ű j tőex ped íció-soroza tán ak lebilincselő története. A „Galaktika” című sci-fi sorozat harmadik kötete is megjelet.SOKKÉNT A TBC-HAI.ANDÖSAG — EMELKEDETT AZ ÜLVESZÜLETÉSEK SZAMA — SOK VOLT AZ ÉTELMÉRGEZÉS

A lakosság egészségi állapota 1972-ben

Az Egészségügyi Minisztériumban az MTI munkatársa arról kért tájékoztatást, ho syan alakult az elmúlt esztendőben az ország lakosságának egészségi állapota. Elmondották, hogy az erre vonatkozó végleges adatok csak tavasszal .állnak majd rendelkezésre, viszont az első félévi statisztikák az alábbi képet mutatják;

— Kedvező jelenség, hogy tovább csökkent a tbc-halan- dóság. valamint az újonnan nyilvántartásba vett tüdőbetegek száma. Kevesebb volt az egyéb fertőző betegség is es tovább mérséklődött a rosszindulatú daganatok, a központi idegrendszerre Lato érsérülések, a tüdögyuüa- dásos megbetegedései? száma. Ugyanez vonatkozik a foglalkozási megbetegedésekre is. Kevesebb volt a vérhas, a gyermekbénulás, a bárányhimlő, a tetanusz, a fertőző kötóhártya-gyulladás is. Változatlanul alacsony a parti typhus, a dlftérln, a számár köhögés előfordulási aránya.

Az 1972-es adatokból az is kitűnik, hogy némileg emel kedett az élve születések szá ma, kedvezően alakult ncso csemőhalandóság (3:1 ezrelék). Csökkent az össze vetélések, ezen belül a művi vetélések száma is.

Ugyanakkor kedvezőtlen jelenségekre is rámutatnak a tavalyi statisztikai adatok. Ezek közé tartozik a halálozások számának tovább emelkedése, amit elsősorban a szívbetegség és a magas vérnyomás miatt meghaltak nagy száma idézett elő. Ez összefügg az 1971-ről áthúzódó influenza-járvánnyal is. A szív- és magasvérnyomás betegségek következtében meghaltak arám-a 38.9 ezrelékről 41,1 ezrelékre növekedett, s emelkedett az influenza miatt meghaltak száma is.

Feltűnően sok ételmérgezés történt: fél év alptt 2420-un betegedtek meg emiatt. Ezen belül a gombainérgezettek száma háromszorosa volt az 1971 első félévinek. Szintén nagyarúnyban fordult elő a salmonella-íertőzés.

Emelkedett az orvosi körzetek járóbeteg-forgalmu, A szakrendelői orvosi hálózat lagjai 30 millió kezelést végeztek, a fekvőbeteg gyógyintézetekben pedig 900 000 beutaltat kezeltek fél év alatt. A táppénzes arány azonos volt az 1971 első félévivel.

(MTI)

nik az 1973-as évben. A sorozat számai egy-egy témakört a legkülönfélébb műfajokban — vers, novella, tanulmány, kritika — ölelnek fel. Lőrinc László „A sólyom kinyújtja karmait” című történelmi regényében Dzsingisz kán korában nyújt érdekes bepillantást. Kiadják Varga Tamás „Játsszunk matematikát” című, népszerű könyvének második kötetét is. a matematika iránt érdeklődő gyerekek részére.

Az óvodáskorúnkra is gondolt az Ifjúsági Kiadó. Ber- náth Aurél Kossulh-díjas festőművész unokája rajzait kiegészítve, s azokhoz szöveget írva készítette Szobor Zenó művét a legkisebbek részére. Rác András ..Menynyi autó!” című lapozója színes képekkel magyarázza a kit sinyeknek az egyes járműtípusokat, s néhány fontos közlekedési szabállyal is megismerteti őket. Csukás István ..Keménykalap és Krumpliorr" című gyermek regénye kedves történetet mesél el: hősei beleg pajtásuk s/.omkoztnt.úsára ötletes . játékot .találnak ki,, ->•.

íszámos idegen nyelvű könyvet is kiadnak magyar fordításban.

(MTI)

Effv fi a ka ni özem gondjai, reményei.,

Négyszázan kilencfeié

Négyszáz dolgozó, kilencfeié a városban! Ez a Hatvani Háziipari Szövetkezet, amely huszonkét évvel ezelőtt bontott zászlót, s amely idők folyamán egyre hasznosabban felel meg hivatásának. Konfekciórészlege- nfek leánykaruhái, a kézi horgolok, kötők, kendősök ízléses munkadarabjai, vagy a férfi, női méretes és javító- műhely termékei keresettek Hatvanban éppen úgy. mint a környező megyék városaiban. Mint hallani, az tízem odajut lassan, hogy titkolni kell árucikkeit, mert jelenlegi termelési viszonyai és munkáslétszáma mellett képtelen kielégíteni a növekvő igényeket.

Ügy vélem, e felfutás érzékeltetésére elegendő egyetlen összehasonlító adat! Tíz évvel ezelőtt, azaz 1963-ban. a különböző részlegek termelési értéke nem érte e! egészen a hatmillió forintot A most lejárt 1972-es esztendőben már tizennyolc millió forint értékű áru került ki a tagok és bedolgozók kezei alól.

Nem volt meoles gondoktól

természetesen az elszállott jó két évtized, hiszen a fejlődéssel olykor rendellenességek, hibák Is járnak. Ami

pedig leginkább megkeserítette vezetők és szövetkezeti fogok életét ebben az üzemben, az: a szétszórtság, a központi telephely hiánya— Képzelje el. mennyire komplikálttá teszi például a kötődé termelőmunka mt. hogy az. Idomdarabokat Ü.i- Hatvanban készítjük Zoller Józsefre szakavatott irányításával. a szabást, összeállítást pedig már a Rózsa- presszó mögötti műhelyünkben végzik Harsányinéék — mondja az elnök, Borost István. — Naponta négv- szer-ötször fordul a kocsink a kél; városrész között a különböző munkadarabokkal... Nem kevésbé szomorú ugyanakkor, hogy hét. vadonatúj német kötőgépünk négy hónapig becsomagolva áll, mert nem akadt műhely, ahol felszerelhettük volna!

' 1VVVWANA\ÍWVWV\\

; \ VVVNWifvVVWW'/AVvV/A/'AA’V'v

No, a férfi méretesmű- helyben sem sokkal rózsé- sabb a helyzet. Itt Papp István dolgozik negyedmagával, igen szűkös körülmények között. S ha jól megnézzük, a volt OFOTÉRT mellett nyitott szövetkezeti divatárubolt — a hol Molnár Józsefnéék az elmúlt évben két és fél millió forintot for- galmaztak jobbára saját termékekből — szintúgy megérdemelne valami tágasabb helyiséget.

Növekvő termelés

és mubeIví>ouíi<>k

közepette sem feledkezhetünk meg a szövetkezeti tagok, bedolgozók egyéni érvényesüléséről, keresetéről, amely évről évre — nyomon követhetően — a munkasikerek alapja.

— Pár esztendővel ezelőtt, sajnos, még igen alacsony volt nálunk a bérszint! Bent dolgozó rendes tagjaink havi átlagjövedelme alig haladta meg az ezernégyszáz forintot — mondja e problémával kapcsolatban Cseh Sándor főkönyvelő. — Amikor a Duna-cipőgyár idetelepült, nem is tudtuk megtartani dolgozóink jelentős hányadát. Akkor határozta el vezetőségünk, hogy fokozott gondot fordít a bérfejlesztésre. Ez be is következett. Három esztendő folyamán 16 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, s az 1972-es forgalom alapján ma már átlagban 1700 forintra rúg tagjaink havi jövedelme ... Minek köszönhető az ilyen mérvű bérfejlesztés? Elsősorban Igyekeztünk kulturáltabbá tenni műhelyeinket:, s ugyanakkor többet törődtünk a munkafegyelem megszilárdításával. Jelszavunk volt: valamit valamiért.

A további felemelkedés útja

azonban, akárhogyan nézzük Is a dolgokat, megfelelő központi telephely létesítése. Ezt a tagok éppen úgy érzik, tudják, mint a vezetők. A megoldás nemrég egészen közeibe k A megyei KISZÖV millió forint hitelt sza meg a Hatvani Ház . • • Szövetkezetnek, ami le vé teszi, hogy további lyi pénzmag hozz&ada. a Vörös Hadsereg utc levő régi malomépülete' ■tízem céljainak megfelel átalakítsák, felújítsák. \ kötődé égjük munkásnőjé1. Krasznai Jánosnéval s: t váltottunk e reményekről

— Szívvel-léiekkel azon vágj unk, hogy ez a terv mielőbb valóságot öltsön! — mondotta Krasznainé. — Mi, akik benne állunk a mindennapi taposómalomban, mi érezzük igazán a szétszórtság átkát, terhét, össze vagyunk zsúfolva. Nincs sehol megfelelő szociális létesítmény. Szaladgálunk, telefonálgatunk egyik részlegből a másikba. Ilyen viszonyok között ma már kevesen dolgoznak ebben az országban.

F tervekhez, remény eléhez

annyit Kívánunk hozzátenni, hogy a szövetkezet vezetősége, élve a hitel nyújtotta lehetőséggel, az első „ka pavágásokat” már meg is tette a központi telephely kialakítása érdekében. A kapavágást, persze, ne szó szerint értse az olvasó! Felkutattak viszont több olyan szabad kanacitással rendelkező építőipari vállalatot, amely hajlandó vállalni a gyors, sürgető munkát, (5 bizonyára nem fog késlekedni a vezetőség abban sem, hogy a határidőben. Aratásban legkedvezőbb feltételeket nyújtó cégnél meg is rendelje majd az elaggott malomépület átépítését. Hogy aztán ebbe a vállalkozásra más hatvani cégek is betársulnak? S afféle szolgáltatóház alakul ki a szép. új szakmunkásképző intézet szomszédságában ? Ez még csak tovább gazdagítja a várost, aminek a lakosság szélesebb rétegei is bizony- nyál örülnek.

Molrivay Győző

Fekele Sándor;

részét, öszefüggően foglalhassuk egybe. Az üzenetváltás már 1847 tavaszán történt. Nekünk azonban, mielőtt

folytatnánk a szerelmi regény történetét, vissza kel! térnünk a költő 1846—47-es teléhez.

„Ha férfi vagy'1

12.

belező képzés a Tanácsakadémia szakoktatási tagozatán

A Tunúcsakudémiti kétéves í i . iktatási tagozatún három évi (hat félévi) tanulmányi idővel megszervezték a levelező képzést. A Minis/, '•■■tanács Tanácsi Hivatalé most. megjelent utasíta- crlnt levelező hallgatói — a (óvárosi, a megyei. _i megyei városi tanács elnö- -uek javadat* ulapján — h Tanácsakadémia oktatási intézetének igazgatói azokat a

30—45 éves tanácsi dolgozókat vehetik fel, akiknek középiskolai érettségi bizonyítványuk (képesítő oklevelük) van; legalább öt éve a tárnicsok hivatali szervezetében dolgoznak; szakmai és politi kui Ismereteiket sikeres ifi vételi vizsgán tanúsítják, A felvételi feltételek alól — a megyei szintű tanács elnökének javaslatára — u főigazgató kivételesen felmentést. adhat.

A levelező képzés tantervét u kétéves «aakoks.itasi Is gozst tantervében i»v,.nl"iA nak megfelelően a Ts- . akadémia főigazgatója hata- tau. a me*, ,

A házassághoz szükséges formaságok elintézése — vallásuk különbözősége volt az akadály — időt vett igénybe. A pár nap elég volt a lecsillapodáshoz, Kornélia

megértette, hogy őt valaki helyett kérték meg és nem erőszakoskodott. Évtizedek múlva, amikor emlékeit megírta, még mindig érezhető melegséggel és rokonszenv- vei idézte a költő alakját, u' viharos szerelmi fellángolóit és u nem kevésbé gyors elválást.

A debreceni lánykérés mégsem puszta epizód Petőfi £ életében. Alighanem ez éb- f roüzfette rá Júliát arra, hogy < óvntcskodásával mit kockáz- ■ tál. Amikor a költő közzé tette Reszket a bokor emui ; versel, azonnal válaszolt rá.

| A vers utolsó sorai így

£ Jaanaaottafc,

_____

H

ogyha már nem szeretsz, Az isten áldjon meg.

De ha még szeretsz, úgy Ezerszer áldjon meg.

Tudta mit kell tennie. Megkérte Petőfinek egy barátját, hogy annak a költőhöz írt. levelében ő is üzenetet küldhessen. Az üzenet csak ennyiből állt: „1000-szer — Júlia."

Erre mér tsak a leánykérő levél következhetett, amit Szendrey Ignác természetesen elutasított. De ekkor már a költő véglegesen határozott, s ekszánta magát, hogy visszamegy Júliáért.

Egy kicsit azonban előreszaladtunk, hogy Petőfi szerelmi történetének első nagy

■>(?- ’vas*»*.»

A fiatal írók sztrájkjából Frankenburg Adolf, az Életképek szerkesztője húzott hasznot. Felhívta a Tízeket, oszlassák fel némaságra kényszerített társaságukat és működjenek közre ismét a divatlapokban (ahogyan akkoriban a szépirodalmi újdonságokat nevezték). A Tizek általában hajlottak a szóra, s az 1846 novemberében Pestre visszaérkező költő is verset adott az Életképeknek. A féléves megjelenési kényszerszünet után egymás után közölte költemény eiL

Ekkor már összes verseire is szerződést kötött egy kiadóval. 1847. március 15-én, egy évvel ama nagy nap előtt, meg is jelent a díszes kötet, harminc ívnyi terjedelemben, méltó kiállításban. Mottójául, jelmondatául ezt a hat sort tette Petőfi könyve elejére;

Szabadság, szeretem!

E kettő kell nekem.

Szerelmemért föláldozom

Az életet,

Szabadságért föláldozom

Szerelmemet.

Január elsején írta e verset, amely egész életművének is mottója lehetne. Az év, melyet, ilyen művel kezdett, legjelentősebb alkotásaival folytatódott. A nagy megpróbáltatások után, és a még nagyobb küzdelmek előtt ezt az esztendőt kapta a sorstól költői remekeinek disszemléjéhez. Már az első hónap az antológiák örök darabjaival, olyan sorozattal kezdődik, amelyhez foghatót ilyen sűrűségben» Uxeo

szinten és ilyen ütemben aligha mutat fel még egy költő: Ha férfi vagy, légy férfi... Kutyakaparó, Palota és kunyhó, A kutyák dala, A farkasok dala, A XIX. század költői, hog. csak a híresebbeket soroljuk

A január elsejei „jelmondat” és az utána kővetkező versek is azt mutatják, hogy a költő most érkezett el e teljes tudatosság csúcsaira újra és újra megfogalmazz;, önmagát, a saját arc poetica ját. művészeti és erkölcsi el veit. Számára a művésze erkölcsi tett is, a költészet jellem dolga is;

Ha férfi vagy, légy férfi.

Legyen elved, hited,

És ezt kimondd, ha

mindjárt

Véreddel fizeted mm

Egy szolgaszenemre nevelt feudális országban, mint amilyen az akkori Magyarország volt, e költői-erkölcsi program vállalása az üldö- zöttség, a szegénység vállalásával volt egyenlő. A hivatalos siker, a jólét azoknak jut itt, akik a „kegyelmes jó urak” „kegyelmes lábait” nyalták boldogan, de aki nem volt hajlandó kutyák módjára viselkedni, azokkal úgy bánták, mint a farkasokkal:

Fázunk és éhezünk

S átlőve oldalunk,

RJ izünk minden nyomor.

De szabadok vagyunk.

A rövid SO’Ok b-'flu: eswUognsk, nv .t a ímkarta. ea irányított f—r

í'előíi-