Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-21 / 17. szám
A szálloda egy napja Az előcsarnok vagy „elő- kelősködve”: a hall. Nem valami óriási, de már van. A régi, gyöngyösi Mátra Szálló még ennek a hiányával működött. A portáspult előtt egy távozni készülő néni ?t vendég várja a számláját. Néhány udvarias szó, és a pultra terül egy ötszázas papírpénz. A visszajáró összeget az utolsó forintig zsebre vágja a vendég. Magamban kuncogva kérdem: Mi az, borravaló sehol? ■ ' Később Léman Sándor, a szálloda igazgatója válaszol az akkor már hangosan Is kimondott kérdésre: — Elvünk, hogy nem a borravaló reménye szabá- • lyozza a munkánkat. Azt akarjuk, hogy a vendégeink a legteljesebb elégedettséggel távozzanak, és éppen ezért mihamarabb vissza is jöjjenek. Előkerül az a körlevél is, amit az idegenforgalmi szerveknek küldtek el a nyitás előtt Ebből is érdemes idézni. „Azzal a törekvéssel kezdtük meg munkánkat, hogy minél szélesebb körben kialakítsuk — színvonalas, jó éttermi, konyhai munka alapján is — a törzsvendég- kört, akik rendszeresen felkeresik, igénylik és kérik szolgáltatásainkat” Ezek a törekvések nagyon figyelemre méltóak. ■ ■ ■ ■ Választhatok: márványlépcsőkön megyek fel a szállodába vagy belépek a liftbe. A lift azért érdekes, mert ezt ,is a felújításkor építették 'be. A lépcsőházat az egészen a tetőtérig magasodó világítótest árasztja el fénnyel. Rajta az égők csigavonalban kúsznak felfelé. Minden fordulónál ólomkeretes, színes, figurális ablakkép lepi meg az embert. Ha a nap lemegy, külső reflektor ra- gyogtatja fel az üvegek színeit A dekoratív hatásra való törekvés az egész épületre jellemző. A bútorok huzatai a palócszőttesek stílusában készültek. Nyersnek tűnők, nagy felületekből megszerkesztett parasztosan vaskosak maguk a bútorok is. Még az éjszakai bárban is népi hangulatú suba-tex- tilkép hívja fel magára a figyelmet az ide illő visszafogott fények mellett is. Hivalkodás nélküli ez a dekoratív külső. Sajátos jellegét senki sem vitathatja. Más dolog, hogy egy kicsit á külföldről jövők kedvébe is akar járni, ami sikerült is, az eddigi tapasztalatok szerint. Az új évvel nyitott a hosszas szünet után a szálló. Telt házzal vágtak neki az új életnek. Vendégeik közül sok volt a külföldi. Különösen olyanok, akik rokonlátogatni jöttek országunkba az ünnepekre. Nem is valamennyien Gyöngyösre, de itt kötöttek ki. Osztrákok vitték el a pálmát, mögöttük az NSZK-beliek következtek, ahogy az USA- ból is érkezett néhány. Egyetlen nászutas házaspár akadt a vendégek között eddig, ök is olaszok voltak, és csak átutazóban töltöttek el négy napot a Mátra kapujában, Gyöngyösön. És itt vannak még a magyarok, a hazánkbeliek. ök a zöm, a dandárja a szállást keresőknek. Kiküldetésben, útiszámlával, állami pénzen. A szoba ára tehát nem az ő zsebüket terheli. A kétágyas, fürdőszobás kényelemért a 360 forintot egy napra nem nekik kell leszámolniuk a saját jövedelmükből. Igaz, kapható itt mosdóval egyágyas szoba is 130-ért, mint ahogy egyetlen apartmannal is büszkélkedhetnek. Ez annyiban más, mint a szokványos kétágyasok, hogy falatka nappali is tartozik hozzá, amiben egy hordozható mini vizor adja a technika magas szintjét. Csak ötszáz forintot kérnek érte egy napra. Nem a Dunántúlra való vendég tart rá igényt. Ezekben a nappali órákban a szobák kihaltak. Csupán a személyzet szorgoskodik. Hangulatos munkaruhájuk otthonossá teszi őket. Halkan, óvatosan végzik kötelességüket, mintha alvókra kellene figyelemmel lenniük. Néhány szobába bekukkantunk. Itt is, de mindenütt tapéta fedi a falat Az ablakokon vastag szőttesek szűrik meg a fényt Ragyogó tisztaság mindenütt Az új bútorok és textilek jellegzetes illata a levegőben. Szappanszag keveredik a meleggel a színes csempékkel borított fürdőszobákban Mintha dobozból vették volna ki — szokás mondani, ha valami nagyon mutatós. Ezért is olyan bosszantó egy kis folt az ajtó fehér lakkján, vagy a csorbult szélű csempe a tükör fölött Pedig az építők jóval precízebb munkát adtak itt ki a kezük alól, mint képzelni lehetett volna. Csakhát az apróságok...! Ha akad kifogásolni való az egész házban, csak ilyen századrendűnek minősülő észrevétel lehet az. ■ ■ ■ ■ Nem panaszkodnak. Szállóvendég is akad elegendő. Java részük az étteremben kosztol. Akik csak enni térnek be oda, azoknak is naponta közel százra emelkedik a számuk. Ott a söröző is, az mégsem viszi el a vendégek zömét hiába egyszerűbb. Az ételek ára meglepően egyezik az átlaggal. Amikor a konyhában a séfhelyettestől, Szőke Szilvesztertől érdeklődtünk valami sajátosság iránt a mátrai töltött palacsintát említette. Ennek a belsejébe gyümölcsöt főként szőlőt tesznek. Már sikert értek el vele. Igazi palócétéi? Majd 1 Most még nem találták meg a kínálatra alkalmas mát- ravidéki húsos ételt De olyan is lesz, mert sajátos ízt akarnak kínálni. Ahogy a külföldiek is a magyaros zamatra kíváncsiak. Ilyenkor a leesés és kissé paprikás ételre gondolnak. Még az angolos bif aztékét is leesés körettel tálalják, és meglepően szívesen fogadják a vendégek a számukra szokatlan, de magyarosított fogást ■ ■ ■ ■ Éjszakai bár, ami este tízkor nyit Meglepően nemcsak a fiatalok látogatják. A forgalmával elégedettek üzleti szempontból is. A presz- szóban zenegép szóL Délutánonként egyre-másra nyomják bele a kétforintost a tizenévesek. Egészen szépen, csendesen, mondhatni — családiasán kezdett új életéhez a gyöngyösi Mátra Szálló. Máris törzsközönséggel dicsekedhet Igaz, december második felében egyebet nem tettek, mint készülték a pre-. mierre. Ügy tűnik, eredmé-1 nyesen. G. Molnár Ferenc Turistaként Kaliforniában Az amerikai átlagembert nem könnyű megismerni. Annál is inkább, mert rendkívül sajátos, az európai életformától eltérő stílust alakított ki a maga számára. Az átlag amerikai számára a legtöbbet jelentő dolog a pénz és az üzlet, vagy ahogy ők mondják, a biznisz. Bárkivel beszélgettünk, a téma mindig az üzletnél zárult Minden „valamirevaló” család bankszámlával rendelkezik. A megítélés mércéje a fizetőképesség. Hogy hány bank van Amerikában? Ez számomra majd- hogy felfoghatatlan volt. Azt lehetne mondani, hogy „sok”. Minden modern és korszerű impozáns épület bankszékház volt Természetesen ezeket is megkülönböztetik. Első helyen állnak az elitbankok. Akinek itt van számlája, arra az amerikaiak azt mondják: ,Jó ember", „megbízható, becsületes ember’'. Sajátos felfogás ez, s meglehetősen meglepett bennünket, hogy az emberek értékét nem a tudás, a műveltség, a szakmai hozzáértés, az emberség szabja meg, hanem az, hogy melyik banknál van számlája, melyik rangos banktársaság vállal fizetőképességéért felelősséget A gépesítés elzárkózottá formálta az átlag amerikait. Nálunk, ha két ismerős találkozik, sohasem marad el a kézfogás. Amerikában ez nem szokás, még bemutatkozáskor sem. A szomszédok évekig élnek egymás mellett anélkül, hogy szót váltanának, hogy ismernék egymást Ez annál is inkább furcsa, mert a magánlakások legtöbbször még kerítéssel sincsenek elválasztva egymással. ám a láthatatlan, de mégis érezhető fal túl magas. Az amerikai ember élete elképzelhetetlen a sport nélkül. Legkedveltebb a baseball. Legalább annyira szeretik a gyerekek és a felnőttek, mint nálunk a' labdarúgást Nemzeti szórakozás a golfozás is. Hosszú utunk során hatalmas golfpályákkal találkoztunk. Egy-egy helyen több száz, több ezer négyzet- méter területű golfpályasor követte egymást. A kényelmet itt is segíti a modern technika: speciális kisautók könnyítik meg a közlekedést a golfpályákon. Kedvelik még a rugbyt, s általában minden olyan Az FBI körözőlapja. sportágat, amelynek jellemzője a küzdelem, olykor az erőszak. A televízióban számtalan ökölvívó-mérkőzést láttunk: általában kedden este nyolc és tíz óra között. Ilyenkor a profik álltak kamera elé. Az amatőr világból ismert mérkőzések ezekhez a „partikhoz” képest udvarias simogatások. A 6—10—15 menetes mérkőzéseken egyáltalán nem tartják be a szabályokat: láttunk olyan pankrációs mérkőzéseket, ahol épp csak a szemét nem nyomták ki a partnernak. Az amerikai szülők szinte csecsemő korától sportra szoktatják gyermekeiket. Jártunk olyan uszodákban, ahol már 10 hónapos gyerekeket tanítottak úszni, természetesen óránként egy dollárért. Ugyanitt, csak más teremben, pöttömnyi gyerekek már a kosárlabda fogásaival ismerkedtek. A tévé, a film az amerikai ember életének szerves része. Moziba járni nem éppen olcsó mulatság, hiszen egy belépő ára egységesen három dollár. Számozott hely sehol nincs, mindenki oda ül, ahova éppen tetszik neki, vagy hely jut számára. A filmek jó része színvonalon aluli, fő téma legtöbbször az erőszak. Érdekes, az átlag amerikai ember esztétikai felfogása is, nem az érdekli, hogy jó film megy-e a moziba^ hanem az, hogy Id LASSAN SÁRGULÓ lapokról olvastam a tudósítást: „... A somorréti Magyar Királyi Állami Tüdőbetegszanatórium a Mátrának úgynevezett nagysomorréti területén, kb. 25 holdon fekszik, Gyöngyöstől 14 km távolságra, 710 m magasságban. Szubalpin klímája «an. Vízellátása ideális, a Szent László-forrás szolgáltatja, napi 300 köbméter vizet biztosít. A szanatórium európai színvonalú. Négyemeletes főépület és négy melléképület biztosítják a betegeknek a férőhelyeket, olvasószobákat, éttermet, orvosi szobákat és minden egyéb szükséges helyiséget. A falak és oszlopai valami egészen kü- lönös lila színárnyalatú terméskőből épültek. Az ablak- szegélyek mind fehérre vannak festve. Építőművészeti- eg egyik remekművünknek tekinthető. 350 beteg számába van hely, a szobák mind iélré nyílnak, 6—8 ágyasak és 1—2 ágyasak. A szanatórium megnyitásától, 1932. évi június hó 15-étől 1935. évi december nó 31-ig bezéJ rólag, 319331 ápolási napon 4631 beteg állott gyógykezelés alatt. A szanatórium orvosainak száma il: éspedig az igazgató főorvos, két belgyógyász, egy sebész-főorvos, 6 osztályos és egy adminisztratív diétás alorvos ...” Közli még a tudósítás^ hogy a szanatórium első Gyógyulás háza a hegyen 1373. jymáf £L, vasárnap igazgató főorvosa a híres Cenersich Andor, s „felvették a küzdelmet a tbc ellen és diadalmasan folytatják a biztos javulás felé”. Mátraházán hideg, kékellő köd borong, szinte csak az orráig lát az ember. Dermedt csend üli a parkot, senki sem jár a fák között A betegek szobáikban pihennek, olvasnak, levelet írnak. Mások a társalgó asztalai mellett üldögélnek, gondűző játéknak hódolnak, s így várják, hogy múljék ez a mostoha idő, mert nagyon hiányzik a séta a tiszta, ózondús, jó levegőn. Betegkocsi gördül át a „sóhajok hídján”, a kórtermeket és a műtőt összekötő folyosón. Valakit operációra visznek. A gyógyulás háza, az Állami Tüdőgyógyintézet mindennapos, megszokott Ál pfóf Ál 4 KEREK NEGYVEN esztendeje nyitotta meg kapuját az intézet, s erre a csendes jubileumra emlékezünk most dr. Bállá József igazgató főorvossal. Az intézmény negyvenéves, s maga az igazgató sem sokkal több ennél, idén tölti be a 44-et Mindenképp jó ismerője az intézetnek, úgy is, mint gyógyító orvos és úgy is, mint beteg. Tizenhat esztendővel ezelőtt beteg tüdővel hozták Ide, s itt maradt orvosnak is, felgyógyulása után. Igazgatói posztját öt évvel ezelőtt kapta. — Intézetünkben 525 ágy van — mondja —, hat tüdő- beloaztáUjial. eg? eaellkasr sebészeti, s egy csont- és mozgásszervi sebészeti osztállyal. A légzöszervi cs mellkasi megbetegedések komplex diagnosztikája és gyógyítása a feladatunk, ehhez minden lehetőségünk adott. Van korszerű röntgen-diagnosztikai, valamint általános diagnosztikai és bakteriológiai laboratóriumunk. Funkciós laborunk a légzés, szív és a vérgázok analízisére alkalmas. És van olyan gyógyszertárunk, ahol steril infúziós oldatokat is készíthetünk. Ha a régebbi állapotokat a mai helyzettel szembesítjük, felmérhetetlen fejlődést tapasztalhatunk. A változás érzékeltetésére csak a legfontosabb adatokat említjük itt: az intézet személyzete jóval meghaladja a 300-at, ebből 24 az orvos, kettő a gyógyszerész, s az egészségügyi középkáder, a szakképzett ápolói létszám 116. Igen jelentős fejlődést hozott az intézet életében az elmúlt évtized. 1962-ben például 100-zal növelhették a kórházi ágyak számát MEGNÖVEKEDETT az intézet területe is, amely most már eléri az 50 holdat A szépen gondozott parkban, százados fenyők között valóságos lakótelep nőtt ki a földből, a kórházépületek szomszédságában, összkomfortos lakások találhatók itt, minden városi kényelemmel, szépen berendezett nővérszállás, s külön épületekben ocvoei rendelő, bölcsőde, óvoda, csemegebolt Van az intézetnek saját mosodája, péksége. S a már említett Szent László-forrás ma is bőségesen szolgáltatja a vizet A hajdani tudósítás egy mondatát idézem — „felvették a küzdelmet a tbc ellen és diadalmasan folytatják a biztos javulás felé”. — Ezt a biztos javulást csak az utóbbi évtizedben értük el — mondja Bállá főorvos. — A tbc-s betegek száma olyannyira lecsökkent, hogy intézetünk tevékenysége is kibővült, teljesen megváltozott. Háromezerre tehető az évj betegforgalom, ennek csali közel a fele tbc-s. A tüdőrákos, tü- dőtágulatos betegek mellett az asztmások és a krónikus bronchitiszben szenvedők gyógyításával is foglalkozunk. Megszűnt az intézet szanatóriumi jellege, s mindinkább a szakkórhazak közé sorolhatjuk magunkat. A gyógyító tevékenység kibővülésével megváltozott az intézet betega lyaga is. Míg korábban 70 ember közül csak kettő volt a fekvő beteg, most 20—30 betegünk is ágyhoz kötött. HEVES MEGYÉT teljesen és kizárólag ez az intézet látja el, de akad itt beteg az ország más részeiből is. Igen organikus együttműködés alakult ki az intézet és a tanácsok egészségügyi osztályai között, s ugyanaz mondható el a kórházak belosz- íályaira, a tüdőgondozói hálózatra is. Időben, gyorsan és minden bürokratikus nehézség nélkül juthatnak el a betegek ide, hogy aztán gyógyultan, egészségben megerősödve foglalhassák el újra helyüket a mindennapi életben. Magyarország gyógyintézeteinek 1934-ben kiadott évkönyvét lapozgatjuk, egyeztetjük a jelennel a múltat. Az eredményekről szerényen szól Bállá igazgató, nem minősíti egyetlen jelzővel sem azt a küzdelmet, amit a tbc, a valamikori népbetegség, a „morbus hungaricus” ellen folytattak és folytatnak ma is. Végül a gondok is terítékre kerülnek. — Az eltelt negyven esztendő megviselte az intézet épületeit, s ma már aLigba ■ mondhatjuk rá, hogy építészeti remekmű. A hagyományos koksztüzelésről a kor szerűbb olajtüzelésre térünk át, ennek kazánháza most készül. Mindennél nagyobb gondot okoz azonban a bau xit beton. Immár negyedik esztendeje tart az épületek rekonstrukciója. Emellett igen sürgető az általános gépészeti és műszaki felújítás elvégzése, amelyre 120 mii liós tanulmányterv készült. AZ ÉPÜLETEK korszerűsítése, megfiatalítása nagyon szükséges. S közben a gyógyító munka sem szünetelhet. Ez nagy terhet ró Mátraháza intézetének dolgozóira. A megpróbáltatást valamennyien vállalják. Hiszen nemcsak a beteg emberekét, de a beteg épületeket is meg kell gyógyítani — egészségünk szolgálatára. X Pataki Dezső játszik, melyik ismert filmcsillagot látiiatja. Amerikában a név bűvöli az embereket, s nem az esztétikai érték, az alkotás művészi rangja. A televízió műsorpolitikáját meghatározza a reklám. Számunkra rendkívül bosz- szantó. volt, hogy egy filmet legalább tízszer megszakítottak a reklámszövegek. Választékban nincs hiány: 54 állomásról éjjel-nappal sugározzák a műsorokat. Csak Los Angelesben 24 adót tudtunk fogni Hogyan él az átlag amerikai? Ha munkahelye, állása van — a munkanélküliek száma közel nyolcmillió — jól és kényelmesen. A lakások általában egy hálószobásak. Ez szintén amerikai sajátosság, mert az összkomfortot és a lakás nagyságát a hálószobák számához mérik. A bérleti díjak drágák: nyolcvantól nyokszáz. dollárig.. .terjednek. Sajátos az étrend és az étkezés. Az üzletek maximális választékot biztosítanak: 40— 50 féle kenyér, hús, 8—10 fajta tej, vaj kapható mindenütt. Akadnak ínyenc amerikaiak, akik még kaktuszlevelet is fogyasztanak. Ennek ellenére az étkezés mellékes szerepet játszik az amerikaiak életében. Sokat hallottunk már az Amerikában természetesnek tűnő bizonytalan közbiztonságról és a személyi nyilvántartásról. Nincs személyazonossági igazolvány, nincs beás kijelentkezési kötelezettség. Elköltözhet bárki bárhová, anélkül, hogy ezt valahol bejelentené. Ám a központi nyilvántartóban mégis mindent tudnak. Amikor gyermek születik, az újszölött minden ujjarái, meg a talpáról is lenyomatot vesznek, s ezzel kerül be tulajdonképpen a nyilvántartásba. Egyetlen igazolvány a gépkocsijogosítvány, hiszen ezzel 16 éves kortól általában minden amerikai állampolgár rendelkezik. A nagyobb üzletek, bankok. központi hivatalok, intézmények magánrendőrséget tartanak fenn. Az üzleteknek gonddal megszervezett védőhálózata van. melynek tagjai figyelik, s leleplezik a tolvajokat. Rádióössze- köttetésük van egy központtal, innen kapják szükség esetén a segítséget Igen, szigorúan büntetik a. közlekedési szabálysértőket, főként a városokban. A helyszíni bírság alsó határa 20 dollár. Ezt központilag nyilvántartják, s a szábálysértó legközelebb már 50 dollárt fizet. Ha három éven belül valaki ötször vét a szabályok ellen, elveszik jogosítványát Amerikai sajátosság, hogy a precíznek tűnő felügyeleti rendszer ellenére is mindinkább terjed a bűnözés. Sokan ezt valahogy természetesnek tartják. Akár csak azt az egymás iránti érdektelenséget, közömbösséget, ami az átlag amerikaiak életét jellemzi. Ügy mondják, az USA olyan állam, amely „senkié, és mindenkié'’. ....... Székely Fergus * -fc- A; •
