Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-21 / 17. szám

Tanácsok - 73-ban AZ 1971. TAVASZÁN meg­válaszolt tanácsok megbíza­tása most kivételesen csak két esztendeig tart, s így rö­videsen újabb -lácsválasz- tásra kerül sor. Most már választ kapha­tunk, mennyiben vált be az új tanácstörvény, milyen eredménnyel jártak rendel­kezései, s egyáltalán: kellő céltudatossággal, folyamatos­sággal halad-e az utóbbi évek egyik legjelentősebb törvényének végrehajtása? A törvény alapelvei két­ségtelen helyesnek bizonyul­tak, rendelkezései, a köz­igazgatás korszerűsítését cél­zó intézkedései minden ed­diginél jobb feltételeket biz­tosítanak a különböző szin­tű tanácsok működéséhez, amit jól példáznak a taná­csok 1972. évi eredményei. Ami a legszembetűnőbb: a párt X. kongresszusa hatá­rozatának megfelelően nőtt a tanácstestületek. a végre­hajtó bizottságok meghatá­rozó szerepe a lakosságot legközvetlenebbül érintő vá­ros- és községpolitikában, a területfejlesztésben, de a tanácsi szervek, intézmények irányításában is. Nem hagyható azonban fi­gyelmen kívül az sem, hogy a tanácstörvény által létre­hozott, illetve szentesített 6| jogi intézmények is — az időközben még előbukkanó és tisztázásra váró problé­mák ellenére — kezdenek beérni. Mert ki vonhatná kétségbe, milyen sokat je­lentett például a szocialis­ta demokrácia kibontakoz­tatásában a falugyűlések rendszeresítése, vagy a köz­ségek felemelésében a nagy­községi kategória és a járá­si hivatalok létrehozása? Mindezzel természetesen kel­lő anyagi lehetőségnek és jó gazdálkodásnak is kellett párosulnia az eredményes­séghez. ÖRVENDETES JELENSÉG volt az elmúlt esztendőben, hogy a tanácsok országosan teljesítették fejlesztési alap­juk és költségvetésük bevé­teli előirányzatát, ami le­hetővé tette a kiegyensúlyo­zottabb, tervszerűbb gazdál­kodást. A tanácsok ily mó­don 1972-ben az előző évi­nél 20 százalékkal többet költhettek fejlesztési célok­ra. Érdemes néhány olyan konkrét eredményt is meg­említeni, amelyek ezekből az összegekből jöttek létre: például 25 ezer állami lakás — annak ellenére, hogy ez még nem egyezik a teljes előirányzattal — csaknem 600 általános iskolai tante­rem, 15 ezer óvodai, 2200 bölcsődei és 500 szociális otthoni új férőhely, továbbá több mint 2000 kórházi ágy, noha ezen a téren is és a szakközépiskolák férőhelyei­nek növelésében is még le­maradás mutatkozik. Persze, a beruházási korlátozások is éreztették némiképp hatásu­kat. A tanácsok T972-ben több mint kétmilliárd forintot fordítottak fejlesztési alap­jukból elsősorban az építő­ipari, valamint a sütőipari kapacitás növelésére, a szol­gáltatások és a gyermekin­tézmények férőhelybővítésé- re. Mi várható 1973-ban? A tanácsok 1973. évi költ­ségvetése megközelítően 26 milliárd forint, vagyis 8,5 százalékkal több az elmúlt évinél. Vajon, mire és meny­nyi telik ebből? A tanácsi költségvetés 31,6 százalékát — amely 9 százalékkal ha­ladja meg az előző évit —a szociális és egészségügyi; 36,2 százalékát — amely 9,5 százalékkal több az 1972. évinél — a kulturális fel­adatokra, 16,2 százalékát pe­dig a gazdasági és kom­munális ellátásra fordítják. Ezekből az összegekből gon­doskodnak a tanácsok az egészségügyi intézmények, fenntartásáról — pL 683 új gyógyintézeti ágyról és 2130 újabb bölcsődei férőhelyről —, a kultúra számtalan te­rületéről, valamint az ur­banizációval összefüggő gaz­dasági célkitűzések megva­lósításáról. UGYANAKKOR a tanácsi fejlesztési alapok 1973. évi előirányzata összesen 17,2 milliárd forint, 2,6 milliárd- dal több az előző évinél, s ennek 70 százalékát a cél­csoportos, 30 százalékát pe­dig egyéb beruházásokra és feladatokra fordítják. Ezek az összegek bizonyára még növekedni fognak a vállala­ti koordinációs hozzájárulá­sokkal. E gazdasági felada­tok végrehajtása azonban az eddiginél feltétlenül ha­tékonyabb és tervszerűbb te­vékenységet igényei a taná­csok részéről, Németii Géza Ä párttaggyűlésekről jelentjük« Az üzemszervezés a csővezetéképítőknél sem a komputernél kezdődjék! Viszonylag kis létszám — de munkáját tekintve: úgy­szólván a fél országot átfo­gó — a Matraalji Szénbá­nyák Csővezetéképitő üzemé­nek. pártalapszervezete, amelynek kommunistái a hét végén tartották taggyűlésü­ket Petőfibányán. Jellemző feladatára, hogy szinte csupa fontos megbízásban van ré­sze: nap nap után helyt kell állnia olyan vállalkozások­ban, mint például a DCM, Százhalombatta, Ajka vagy éppen a Videoton, illetve Algyö fejlesztése. Nos, hogy ez sikerült-e^ j Ahogyan Martínkovics Er­nő párttitkár beszámolójá­ból, illetve a vállalati párt- bizottság jelen volt titkárá­nak, Papp Bélának vélemé­nyéből is kiderült: általá­ban. Az üzem nagyot lépett előre tavaly, fiatal kora el­lenére is sokat bizonyított ismét. 72 millió forintos ár­bevétellel, 12 milliós ered­ménnyel zárta az esztendőt, s csupán azért nem „hozta” az eredetileg tervezett 110-et, mert ez, mint utóbb kitűnt: túlzottan irreális elképzelés volt. Persze — és ez már a bírálat volt — komolyabb tervezés, szakszerűbb szer­vezés, tökéletesebb irányítás, nagyobb igyekezet mellett azért többre is képesek le­hettek volna! S amikor mindezeket fel­vetették, feszegették — ko­rántsem önmarcangolásnak szánták, hanem szigorú, jó­zan számvetésnek, képessé­geik, lehetőségeik elemzése, alaposabb felmérése, a na­gyobb eredmények mielőbbi elérése volt a céljuk. Többször is elhangzott a hozzászólások során, hogy sokkal hatékonyabb munká­ra van szükség gazdasági és politikai téren egyaránt. Ha valahol fontos lehet az üzemszervezés, egy ilyen szétszórt munkahelyű cégnél különösen az, s e feladatot véletlenül sem mindjárt a komputerrel kell kezdeni! Hanem egyszerűbb, közna­pibb dolgokkal: a nagyobb korüUekintesselt az adottsár gok jobb kihasználásával. A mindenkori pontos tájékozta­tással és gyors reagálással. Rugalmasnak, aktívnak kell lennie mindenkinek. Nem várhatnak mindaddig értéke­sebb eredményeket például a szocialista brigádmozgalom­tól, amíg csupán szerény, brigádtagi óhaj, hogy: éven­te legalább három alkalom­mal tegye lehetővé a veze­tőség a szétszórt társak ta­lálkozását Hiszen: micsoda csapat az ilyen ? Bizony, sok még a gom% « feladat Következetesebben kell dolgozni a p ártkon gresz- szus határozatainak megvaló­sításáért többet kell törőd­niük megbízatásaikkal a ve­zetőknek, komolyabban kell venni az agitációs és propa­gandamunkát a pártépítést a KISZ segítését S öröm, hogy ezt így is akarják a csővezetéképitő kommunis­ták! Legalábbis erre enged következtetni a hét végi tag­gyűlésen hozott egész sor fontos határozatuk. I ,. i i l ',l fiGy. Gyi Elgondolkodtató beruházások Épüljenek-e kis borpalackozók ? nek a létrehozása, s már a tervezési költséget ki is fi­zették, amikor egyszer csak leállítottak a felsőbb szervek ennek a beruházásnak a megvalósítását, kivitelezését. Azzal, hogy nincs erre ele­gendő pénz és szükség sem. Azóta alig néhány esztendő telt el, s a 18 szövetkezet közül nyolc már megépítet­te a saját feldolgozóüzemét, s palackozó is létesült né­hány. Ezek együttes költsé­gei már most meghaladják a 100 millió forintot, vagyis a háromszorosát teszik ki annak az 1969-ben tervezett közös létesítmény költségei­nek. És a mátraalji terme­lőszövetkezetek jelentős többségében ma is gondot okoz a feldolgozás, s nem változott semmit a korábbi­akhoz viszonyítva a palac­kozási, értékesítési lehetőség. E tények felsorolása mel­lett érdemes és szükséges megemlíteni, hogy a VOSZK Közismert tény, hogy az élelmiszeripari választék, a fogyasztóközönség minél jobb kielégítése érdekéber sorra épülnek megyénkben is a különböző feldolgozó kisüzemek, s az is, hogy az ilyen beruházásoknak, léte­sítményeknek valamennyien örülünk. Így van ez a helyi igények, szükségletek kielé­gítésére épült és épülő szö­vetkezeti sütőüzemek és h úsíeldolgozok esetében egy­aránt. Van azonban egy másik, nem szorosam az élelmiszer- iparhoz, legalábbis nem a közszükségleti cikkekhez tar­tozó mezőgazdasági termék, amelynél ezek a kisüzemek már nem a legszerencsésebb vállalkozásokhoz tartoznak. A termelőszövetkezeti bor- palackozókról van szó. Ilyen megyerikben eddig Nagyré- dén és Abasáron épült, szin­te egy időben a pincegazda­ság új, egri palackozójával és a Domoszlói Állami Gaz­daság palackozóüzemével. Azt aligha lehet vitatni, hogy szükség van — éppen a választék bővítése érde­kében — a borászati termé­kek minőségi kínálatához egy-kót régi hagyományok­kal, jó névvel bíró „boros községben”, helyben töltött palackokra is. Így Abasáron, Nagyrédén, egyaránt öröm­mel üdvözöltük annak ide­jén ezeket a palackozóüze­meket Igaz, hogy a való­sághoz az is hozzátartozik, hogy mind Abasáron, mind Nagyrédén elsősorban azért épültek ezek a palackozók, mert a Mátraalján akkor még egyetlen üyen üzem sem működött és gondot je­lentett az értékesítés. Ebben az időben, 1969-ben, akartak is a mátraalji szőlős terme­lőszövetkézetek társulásos alapon . <18 közös gazdaság!) egy borpalackozót és feldol­gozót. építeni Gyöngyösön a vasútállomás mellett Ezt a helyet találták a legközpon­tibb fekvésűnek, a szállítási szempontból is (a vasútállo­más közelsége miatt) a leg­alkalmasabbnak. Akkor 30 millió forintba került volna ennek a közös létesítmény­egrj palackozóüzeme alig 70 százalékban kihasznált, s a pincegazdaság, Immár két egri palackozóüzemének ka­pacitása is elbírná még a jelenleginél nagyobb meny- nyi6ég előállítását. Mindezek számbavétele után elgondolkodtató, hogy érdemes-e további, egyedi, helyi kis palackozókat léte- siteni, avagy a2 1969-ben tervezett gyöngyösi közös társulás nem kifizetődőbb lenne mind a mátraalji kö­zös gazdaságoknak, mind a népgazdaságnak? — A faj­ta-, illetve a minőségvéde­lem érdekében is megfonto­landó, hogy hasznos és jó dolog-e az, hogy hovato­vább a már megszokott, jó nevű palackok egyikéből- másikából — ugyanazon a néven — egyre többféle mi­nőségű bort lehet vásárol­ná? Faludi Sándor Az ifjú kommunisták feladatai az üzemi és munkaszervezés színvonalának emelésében A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának határozata a nép­gazdasági tervek teljesítésé­nek, a gazdasági hatékony­ság növelésének egyik fontos eszközét az üzem- és mun­kaszervezés színvonalának emelésében jelölte meg .Az ebből adódó feladatból szá­mottevő részt kell vállalnia az új nemzedéknek: az üze­mi és intézményi KISZ- szervezetek fontos teendője, hogy a mindennapi munká­ban mozgósítsák az ifjúmun­kásokat, a fiatal műszakiakat és közgazdászokat a pártha­tározat végrehajtására — fog, lalt állást a KISZ központi, bizottságának ifjúmunkás tanácsa. A dolgozó fiatalok rétegta­nácsa javasolta a KISZ köz­ponti és területi szerveinek, hogy kísérjék figyelemmel az Tanácselnök, kilométerekben Amikor nemrég megkér­deztem tanító barátomat, hogy mivel lehet mérni egy községi tanácselnök képessé­gét, félig tréfásan így vála­szolt: kilométerrel. Mármint az elnökösködés alatt épített járda és makadám kilométe­reivel. Mivelhogy ez az egyik legköltségesebb falufejleszté­si ágazat, s a körülötte mu­tatkozó társadalmi áldozat- vállalásban jelentkezik a polgárok bizalma is a tanács, illetve annak vezetője iránt. Hát ha ilyesféle mérce mellé állítom a tizenhat esz­tendeje Lőrinciben elnökös- ködö Szentgyörgyi bánost, ezt a mozgékony, minden újért lelkesedő férfiembert, f kit jártában-keltében az pró gyermek is megsüvegel, azt kell mondjam róla, hogy a legjobbak közül való! És­pedig nem csupán azért, mert működése óta tizenhatezer négyzetméter gyalogút, tiz ki­lométer makadám, egy nyolc­tantermes új iskola, nagy áru­ház épült, továbbá kialaki- tották a körzeti orvosi ren­delők rendszerét, s létrejött, megerősödött a Petőfi Ter­melőszövetkezet, amelynek bölcsője körül fáradhatatla­nul bábáskodott, hanem azért is a legjobbak közé sorolnám, mert sikerült a nagyközség területére eső harmln cnyolc intézménnyel, üzemmel, vál­lalattal olyan kapcsolatot te­remtenie, ami anyagi cs er­kölcsi szemvontból egyaránt a további előrelépés, a fejlő­dés alapfeltétele. Kuk* m máig sem obrao »apja, hogy délután ötkor vége legyen hivatalának. Legutóbb például azért „ma­radt ki”, hogy Egerben, a megyei gyógyszertári köz­pontban tisztába tegye a leendő egészségügyi kombinát ügyét. Két orvosi rendelő, gyógyszertár, emeletén há­rom ezekhez szolgáló lakás lesz ebben az épületben, s felemészti a nagyközség négy esztendei fejlesztési alapját, ám kellett még hozzá némi pénzecske, evégből talpalt az egri utcákon. Belefáradt? Igen. De felfrissítette az öröm! Annak a tudata, hogy ebben az évben kezdődhetnek a munkálatok. Most, hogy ismét szembeft ülhettem Szentgyörgyi János­sal, meg is kockáztattam a kérdést: honnan az energia, honnan a szakértelem mind­ehhez? Bevallom, megszédültem a választól. Micsoda messzi múltba futó életút, mennyi sarokkő rajta, s hányféle stúdium! Zsellérkedés gyer­mekévei Tóalmáson, a két háború között. Papírgyári munka és a szocializmus alaptételeivel való ismerke­dés Szentendrén. Petőfi Aka­démia, tiszti szolgálat, tüdő- mütét. Tevékenység Buda­pesten, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság X. kerületi titkárságán. Majd újabb nagy lépés a párt szavára: a ma­gyar vidék.' Eger és Hatvan, pártfunkcionáriusként. Négy év tanulmányai a gyöngyösi mezőgazdasági technikum­ban, marxista esti egyetem, szolgálati kemény hónapok az 1956. novemberében szer­vezett karhatalom lőrinci brigádjának élén. S mindennek méltánylása­ként, elismeréseként: kitün­tetés, érdemrend, aranyko­szorús jelvények. De nem ezekre a legbüsz­kébb ám a Lőrinci, Selyp, Petőfibánya egyesítéséből született nagyközség közigaz­gatásának vezetője! Hanem az emberek bizalmára, ra­gaszkodására, megújuló segí­tőkészségére, a hatvan tagú tanácsi testület mozgékony­ságára, szervező erejére, amelyek nélkül hegyekkel birkózó hangya lenne csak az elnök, bármennyire nagy benne az indulat és szorga­lom. Amikor egy másik ége­tő szükségre, a vízmű tervei­re fordítjuk a szót, akkor is ekként fogalmaz: „Nem áltatjuk egymást, nem ígérünk felelőtlenül, de tudom, ha megérnek rá a feltételek, a község apraja- nagyja segíteni fog a feladat megoldásában. S nem csupán a párbeszédre jönnek el, ame­lyen formálgatjuk a vízmű­építés jövendőjét, hanem egyik zsebébe nyúl, másik ásót, kapát fog, mint amikor utainkat teremtettük meg. Községünk fejlesztése az emberek bensejéből induló igény, ami mindenkor a se­gítés hajlandóságával páro­sul!” Mi marad mindezek után Szentgyörgyi Jánosból a csa­ládnak? Feleségének, két gyermekéneké | Amint erről kérdem, kite­kint az ablakon, a vékony hótakaróba öltözött főutcára, a didergő fákra, aztán hosz- szút, mélyet sóhajt S ebben a sóhajtásban a közért mun­kálkodó férfi olykori elége­dettsége éppen úgy sűrűdik, mint a rezignáció, amit a gyakran nélkülözött éden, a legközelebbiek hiánya táplál. Hát ilyesféle dolgokról tu­dósított engem, s ilyennek láttam én e januári találko­záson ismerősömet, Lőrinci tanácselnökét. Ha keményeb­ben szorítottam meg kezét búcsúzáskor: nőtt a szemem­ben ismét, azért volt! üzemekben kialakított cél­szerű munkarend következté­ben felszabadult fiatal mun­kaerőnek a népgazdaság más, fontos területeire törté­nő átcsoportosítását. Törőd­jenek azzal, hogy ezeket a fiatalokat kellő időben átké­pezzék új munkahelyük te­endőinek ellátására, s — ér­dekvédelmi feladatként — nyújtsanak segítséget a más munkahelyre kerültek beil­leszkedéséhez. Segítsek a vál­lalati szervezéssel foglalkozó fiatalok rendszeres tapaszta­latcseréjét, konzultációját, a szervezés korszerűsítésén munkálkodó KlSZ-szerveze- tek együttműködését A munkahelyi KlSZ-szer- vezetek dolga olyan vállalati légkör, szemlélet kialakítá­sának segítése, amely kedve­zően hat a termelőberende­zések kihasználásának, a szervezett munkavégzés fel­tételeinek vizsgálatával, har­colniuk kell a munkafegye­lem lazaságai ellen, részt kell venniük az egész válla­latot átfogó, megalapozott szervezési elképzelések, programok kialakításában, azok gyors végrehajtásában. Az ifjú kommunisták üze­mi kollektíváinak mindent meg kell tenniük a nagy­mérvű és indokolatlan túl­óráztatás felszámolásáért, a munkaidő jobb kihasználásá­ért, a gyártás- és gyártmány- fejlesztés idejének és költsé­gének csökkentéséért. Segí­teniük kell a fiatalokat, hogy mielőbb beilleszkedhessenek a szervezés során kialakított új munkakörülmények közé. kérniük, igényelniük kell a dolgozó fiatalok véleményét a munka szervezettségének javítására tett intézkedések­ről. Az üzemi KISZ-vezetők­nek a gazdasági és szakszer­vezeti vezetéssel szorosan együttműködve kell munkál­kodniuk az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésén: az ifjúmunkás tanács felhívja az üzemek, vállalatok, intéz­mények vezetőit. hogy a szervezési feladatok elvégzé­sében vegyék igénybe a KISZ-szervezetek, a KISZ- tagság munkáját, támasz­kodjanak bátran a fiatalok tettrekészségére. Hasznosít­sák az ifjú kommunisták észrevételeit, s közösen ki­alakított programban jelöl­jék meg azokat a konkrét területeket, ahol a fiatalok munkáját, részvételét kérik. (MTI) MéwmG).

Next

/
Thumbnails
Contents