Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

XXIV. évfolyam, 15. szám 1973. január 19., péntek Á magyar kormány állásfoglalása az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szolgáló tárgyalások előkészítő konzultációjáról az Állami ipák és kivitelező Állami építőipar munkásainak bér­emeléséről S EGYES lakásépítési eormak pénzügyi és hitelfeltéte­leinek módosításáról ■ szakmunkásképző intézetek irányításáról Ülést tarlóit a Minisztertanács A magyar kormány 1973. január 18-án jegyzéket jut­tatott el az Amerikai Egye­sült Államok, Belgium, Dá­nia, Görögország, Hollandia, Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia, a Német Szövet­ségi Köztársaság, Olaszor­szág és Törökország kormá­nyához. A jegyzék az euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentéséről terve­zett előkészítő megbeszélé­sekkel kapcsolatos álláspon­tot tartalmazza és egyidejű­leg válasz az említett orszá­gok 1972. novemberi jegyzé­kére, amelyben az európai államok egy meghatározott csoportjának előzetes kon­zultációját javasolták. A magyar kormány jegy­zéke rámutat, hogy az euró­pai feszültség további eny­hülését, az általános béke megerősítését szolgálná, ha megállapodás jönne létre a fegyveres erők és fegyver­zet csökkentéséről Európá* ban. Ennek a magyar kor­mány hagy fontosságot tu­lajdonít és hangsúlyozza: az európai nemzeti és külföldi fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének kérdését úgy kell megoldani, hogy ez ne okozzon kárt egyik fél biz­tonságának sera. A magyar kormány — kö­vetkezetes álláspontjának megfelelően — kész 1973. január 31-én megkezdeni az előkészítő konzultációkat az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szol­gáló tárgyalásokról. Ügy vé­li, hogy e kérdés vizsgálata nem lehet az Európában lé­tező katonai —■ politikai szövetségek előjoga. Ezért a magyar kormány véleménye szerint a konzultációkon va­ló részvételre az egyenjogú­ság alapján jogot kell kap­nia valamennyi európai ál­lamnak, amely ez iránt ér­dekeltséget tanúsít, továbbá az Amerikai Egyesült Álla­moknak és Kanadának. Az államok részvétele az előkészítő konzultáción nem dönti el előre, azt a kérdést, hogy mely országok lesznek részesei a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére vo­natkozó megállapodásának, szögezi le a jegyzék. Az előkészítő konzultáció résztvevői megvizsgálhatnák az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével kapcsolatos tárgyalások szer­vezeti és ügyrendi kérdéseit. 'Meghatározhatnák a tárgya­lások résztvevőinek körét, valamint időpontját és he­lyét Kidolgozhatnák a tár­gyalások napirendjére és munkarendjére vonatkozó ja­vaslatokat A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tar­tott. Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a magyar—vietnami gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság Budapesten, január 2. és 5. között megtartott III. ülésszakáról. Vályi Péter, a Miniszterta- tanács elnökhelyettese tájé­koztatta a kormányt a ma­gyar—lengyel gazdasági együttműködési . állandó bi­zottság január 9—IX. között Varsóban megtartott XIL ülésszakáról. A külügyminiszter beszá­molt a kormánynak az euró­pai szocialista országok kül­ügyminisztereinek Moszkvá­ban, január 15-én és 16-án, az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítésével és más idő­szerű nemzetközi kérdések­kel kapcsolatban folytatott tanácskozásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A közlekedés- és póstaügyi miniszter, valamint az igaz­ságügyi miniszter előterjesz­tése alapján a kormány megtárgyalta és elfogadta a hajózásról szóló törvényere­jű rendelet tervezetét, s úgy határozott, hogy azt az Elnöki Tanács elé terjeszti. Az MSZMP Központi Bi­zottsága novemberi határo­zatának megfelelően, a mun­kaügyi miniszter — a Szak- szervezetek. Országos Taná­csával egyetértésben — elő­terjesztést tett az állami ipar és a kivitelező' állami építő­ipar munkásainak, valamint a termelést közvetlenül irá­nyító dolgozóinak béremelésé­ről. A kormány határozata alapján 1973. március 1-től átlagosan 8, illetve 6 százalé­kos béremelésben kell része­síteni az állami iparban' és a kivitelező állami építő­iparban foglalkoztatott vala­mennyi olyan dolgozót, akii munkás-állománycsoport­ban tartanak nyilván, bele­értve a részmunkaidőben fog­lalkoztatottakat is, valamint a termelési közvetlenül irá­nyító dolgozókat. A bér­emelésre szánt összeg 80 szá­zalékát a vállalatok között úgy kell elosztani, hogy az fedezetet nyújtson a szak­munkások és a termelést követlenül irányítók bérének az iparban legkevesebb 8, az építőiparban legalább 6.5 százalékos, a betanított és segédmunkások bérének az iparban minimálisan 4, az építőiparban legalább 3 szá­zalékos iemelésére. A fennmaradó 20 százalé­kot differenciáltan kell el­osztani a vállalatok között. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a pénz­ügyminiszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint a Magyar Nemzeti Bank elnöke előterjesztését az egyes lakásépítési formák pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról. Ennek alap­ján ff munkások a lakás­építéshez nagyobb állami tá­mogatásban részesülnek. Az állami vállalatok munkásai, ha legalább 20 százalék vál­lalati kölcsöntámogatásban részesülnek, a szociálpoliti­kai kedvezményeken felül további állami támogatást is kapnak. Lakótelep jellegű, többszinten lakóház építésé­nél, például egy kétszobás lakáshoz az eddigi segítségen kívül 60 ezer forintos állami támogatás jár. A három vagy ennél többgyermekes mun­káscsaládok kedvezményben részesülhetnek az előtörlesz­tésben és a kölcsöntartozás törlesztésében. A havi tör­lesztés az első három évben a fiatal házasok számára is mérsékelhető. A lakásépítő szövetkezeti és a tanácsi el­osztású OTP-lakásóknál a je­lenlegihez képest csökken a készpénz-előtörlesztés. A többszintes lakóházak építé­sénél előnyösen változnak a törlesztési idők és a kamat- feltételek is. Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter előterjesz­tése alapján a kormány ren­deletet hozott a városok és községek általános és részle­tes rendezési terveinek jóvá- ■ hagyásával és elfogadásával kapcsolatos hatáskörök mó­dosításáról. Az intézkedést a tanácsi testületi szervek ha­táskörének bővítése . tette szükségessé. A helyi taná­csok az általános, a tanácsok végrehajtó bizottságai a je­lentősebb, az építésügyi ha­tósági feladatot ellátó szak- igazgatási szervek pedig a kisebb ’ jelentőségű részletes rendezési terveket fogadják el, illetve hagyják jóvá. A munkaügyi miniszter előterjesztése alapján a Mi­nisztertanács határozatot ho­zott szakmunkásképzés irá­nyításának rendjéről. Az intézkedések a szakközépis­kolák és a szakmunkásképző iskolák irányításában és el­lenőrzésében jelentkező ága­zati és tanácsi hatáskörök rendezését szolgálják, vala­mint részletesen meghatároz­zák a szakmai képzésben ér­dekelt miniszterek és főható­ságok feladatait A Minisztertanács megvi­tatta és. elfogadta a művelő­désügyi miniszter előterjesz­tését az alsó. és középfokú ok.tatási intézmények irányí­tási rendszerének szabályozá­sáról. E szabályozás értel­mében a szakközépiskolák és a kollégiumok létesítésének, fenntartásinak és közvetlen irányításának jogit a főható­ságok 1974. szeptember 1-ig átadják a fővárosi és megyei tanácsoknak. Megfelelő jog­szabályozási intézkedésekkel biztosítják, hogy különösen a szakmai irányításban, az iskolai hálózat fejlesztésében, a népgazdasági igények és a beiskolázás összhangjában a szakszerűség, illetve a köz­ponti elvek érvényesüljenek. Az Országos Vízügyi Hiva_ tál elnökének előterjesztése alapján a kormány megtár­gyalta és jóváhagyta a víz­gazdálkodás távlati fejlesz­tési koncepcióját. Az 1985— 90-ig. fő vonásaiban pedig az ezredfordulóig kidolgozott tervek főbb célkitűzései kö­zé tartozik a lakosság ivó- vízellátásának és a lakótele­pek csatornázásának fejlesz­tése. a víz tisztaságának vé­delme, az árvízvédelmi biz­tonság fokozása, a mezőgaz­daság belteries fejlesztéséhez szükséges vízszolgáltatási és vízrendezési főművek kiépí­tése. A koncepció olyan or­szágos jelentőségű vízoótló- rendszerek létrehozását is tartalmazza, amelyek már a távlati igények kielégítését szolgálják. A kormány ezután egyéb ügyeket tprgyalt. kapnak a szaimiiiskás­tanutók A január 1-óvel életbe lé­pett rendelkezésről beszél­gettünk, a legilletékeseb­bekkel, az ifjú szakmun­kástanulókkal, s tanáraik­kal. írásunk a lap 4. olda­lán olvasható. Ilii kell rádic- és tv-míísor lápunk 7. oldalán. Benke Ya éría vezetésével Helsinkibe utazott az MSZMP KB küldöttsége A Finn Szociáldemokrata Párt meghívására Helsinkibe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának küldöttsége. A de­legáció vezetője: Benke Va­léria, a Politikai Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle főszerkesztője. Tagja: Her­ezeg Károly, a KB tagja, az MSTMP Fejér megyei Bi­zottságának első titkára. A Ferihegyi repülőtéren Sándor József, a KB tagja, a KB iro­dájának vezetője búcsúztat­ta. Elutazott a Inarani m'nisz erejük Saeb Salam, a Libanoni Köztársaság miniszterelnöke, aki családjával együtt ma­gánlátogatáson tartózkodott hazánkban, csütörtökön el­utazott Budapestről. Búcsúz­tatására I a Ferihegyi repülő­téren megjelent Szurdi Ist­ván belkereskedelmi minisz­ter, Földvári László közle­kedés- és postaügyi minisz­terhelyettes és Szigeti Ká­roly, külügyminisztériumi csoportfőnök. Látogatási tilalom a budit pesti Lt rhazai, bait A Fővárosi Tanács egész­ségügyi főosztálya tekintet­tel az influenzajárványra kor­látozta kórházi betegfelvé­telt, és elrendelte, hogy csak sürgős kórházi kezelést igénylő betegeket utaljanak be. Egyidejűleg január 19- től a kórházi látogatást fel­függesztette. A gyermekek oltására vonatkozóan külön intézkednek. ■ ...................... ..........■ ............................. ' ' ' \ F antetttzők a gyümölcsösben AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGVE1 TANÁCS NAPILAPJA Sziirleharát „iár” a Máiraa'án... Egy érdekes szőlészeti-bo­rászati kísérletről szól írá­sunk a 3- oldalon. FsSerae í ISZ EKíl aí Magyar—szovjet kulturális jegyzőkönyv VmtG PBOLETABJAI, EGYESÜLJETEK! Gyula, hazánk moszkvai nagykövete is. Az aláírás után Jekatye- rina Furceva az MTI moszk­vai tudósítójának elmondot­ta, hogy a kormányközi bi­zottság ülésének egyik na­pirendi pontja a két ország könyvkiadói közötti együtt­működés eredményeinek és távlatainak megvitatása volt. Részletesen megtárgyalta a bizottság azokat az intézke­déseket» amelyekre a szovjet és a magyar rádió és televí­zió együttműködésének és műsorcseréjének fejlesztésé­hez van szükség. Mindkét fél igyekszik növelni a má­sik ország sajátos igényei­nek figyelembevételével ké­szülő specializált műsorok számát. Harmadik napirendi pontként a bizottság az 1973—74-re szóló munkatér- yet tárgyai la meg» A kedvező időjárás meggyorsította a gyümölcsösökben is a munkát. A Füzesabonyi lüatni Gazdaság almásában megkezdték a JonaíánalmaJák metszését. &tes Béla.) A szovjet' művelődésügyi minisztérium kollégiumi ter­mében csütörtökön délben ünnepélyesen aláírták a ma­gyar—szovjet kulturális együttműködési kormánykö­zi bizottság január 16. és 18. között megtartott 9. ülésé­nek jegyzőkönyvét. Az ok­mányt Wcu Pál magyar és Jekatyerina Furceva szov­jet művelődésügyi miniszter írta alá, Jeteo volt Ragot

Next

/
Thumbnails
Contents