Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-19 / 15. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommomtérmnk A második kormánynyilatkozat HUSZONNÉGY ÓRA HÍJ AN pontosan két hónap­pal a november 19-i sorsdöntő választások után, ja­nuár 18-án hangzott el Willy Brandt kancellár prog­rambeszéde a bonni Bundestagban. (A közben eltelt két hónap részint az új kormány megalakításával, ré­szint némi téli vakációval tett eL) Várható volt, s eaért érthető, hogy ez a mostam, második Brand—Sebed kormány leginkább belpoliti­kai kérdésekre koncentrál majd programjában, mint­hogy a döntő külpolitikai kérdéseket előző három évi 'kormányzási periódusa alatt folyamatba tette vagy meg is valósította. Ilyenformán az Új kormánynyilat­kozat tizenegy fejezetéből hét foglalkozik gazdaság- politikai és társadalmi kérdésekkel és csupán négy külpolitikaiakkal, A KÜLPOLITIKAI komraentStort mégis a® utób­bi négy érdekli jobban. S megelégedéssel regisztrál­hatja, hogy Brandt pozitívan értékelte a kelet—nyuga­ti enyhülési politikát, az eredmények között sorolta fel a szovjet—nyugatnémet s a lengyel—nyugatnémet szerződést, a négyhatalmi rendezést Nyugat-Beriin ügyében, valamint a két német állam közötti alapszer­ződés létrejöttéti Figyelemreméltó, hogy a kancellár szerint a bi­laterális megállapodások sorozatát most a Csehszlová­kiával kötendő szerződésad kell kiegészítem. „Belát­ható időn belül olyan megállapodást érhetünk el* fejezte ki reményét az NSZK kormányfője — »amely­nek révén a müncheni egyezmény nem terheli már a két áTfam viszonyát,* Azért érdemes hangsúlyozni ezt a kijelentést, mert a szocialista államok fe úgy vélik, hogy ez a soron kővetkező láncszem a köztük s az NSZK közötti kapcsolatokban és csak Csehszlovákiával történt megállapodás után kerülhet sor a viszony vég­leges rendezésére az NSZK és Magyarország, illetve az NSZK és Bulgária között. SOKAN VÁRTAK, hogy Brandt, úgyis, mint a 71-es Nobel békedíj tulajdonosa és úgyis, mi™« a Nyugat-Németország-szerte széleskörűen kibontako­zott tüntető mozgalom meghallöja, komoly szavakkal ítéli el majd az USA vietnami agresszióját A kancel­lár azonban ennél óvatosabb volt, s bár kifejezte re­ményét, hogy a „szörnyű konfliktus”, mármint a vietnami háború, „most már véget ér*, mégis úgy vél­te, szövetségi kancellár létére nem csatlakozhat a han­gos tiltakozásokhoz. Célzott viszont arra, hogy ehe­lyett kormánya „más utakat és formákat választott befolyásának érvényesítésére”, mármint a vietnami háború befejezését illetően. Kissinger január 23-án visszatér Párizsba, hogy folytassa megbeszéléseit Le Dúc Tho-val WASHINGTONI; Ronald Ziegler, Nixon el­nök sajtótitkára csütörtökön bejelentette: dr. Kissinger elnöki főtanácsadó január 23-án visszatér Párizsba, hogy folytassa megbeszélé­seit Le Duc Tho-val, a VDK küldöttségének különleges tanácsadójával „a megálla­podás befejezése céljából”. Mint Ziegler közölte, Haig tábornok csak szombaton ér­kezik vissza Washingtonba Thieu saigoni elnökkel és az USA más délkelet-ázsiai pártfogoltjaival folytatott megbeszéléseiről. Megfigye­lők a bejelentésből arra kö­vetkeztetnek, hogy a meg­egyezés „még legalábbis több nap távolságra van”. PÁRIZS: A francia fővárosban — az utóbbi napok eseményei következtében — fokozott érdeklődéssel tekintettek a Vietnam-konforeneia csütör­töki 174. ülése elé, s az ülés után megfigyelők körében megerősödött a bizakodó hangulat. Erre főleg az adott okot, hogy az ülés után a szóvivők közölték: az eddigi szoká­soktól eltérően ez alkalom­mal nem tűzték ki a jövő bét csütörtökére a következő ülést, hanem a delegációk összekötőit megbízták azzal, hogy maradjanak állandóan érintkezésben egymással a következő ülés időpontjának meghatározása érdekében, mert lehet, hogy arra a jövő hét csütörtökénél esetleg már hamarabb is sor kerülhet. Szovjet jegyzék MOSZKVA: A szovjet kormány 1973, január 18-án jegyzékben vá­laszolt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, Görögország, Hollandia, Ka­nada, Luxemburg, Nagy-Bri­tannia, Norvégia, a Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Törökország kormányának jegyzékére az Példátlan méretű biztonsági intézkedések Nixon szombaton leteszi az esküt WASHINGTON? Richard Nixon szombaton teszi le az esküt elnöktevé­kenységének második négy­éves periódusa előtt, Nixon novemberben történt újra­választása óta az ünnepélyes szertartáson mond először nyilvános beszédek Az Egyesült Államok elnö­kének beiktatására példátlan méretű biztonsági intézkedé­seket rendeltek el Washing­tonban. Az eskütételt követő felvonulás útvonalán legalább 10 000 rendőr és titkos ügy­nök tartózkodik majd és a közeli támaszponton készen­létbe helyezik a légierő har­ci gépeit. A titkosszolgálat lemondta a haditengerészet 24 tagú díszegységének rész­vételét az ünnepségen. Az Indokolás szerint, ily módon szeretnék elkerülni az eset­leges tüntetéseket Nixon második beiktatásé­ra olyan időpontban kerül sor, amikor az elnököt éle­sen bírálják, mert a kong­resszus megkérdezése nélkül elrendelte Hanoi és Haiphong bombázását, Don Edwards demokratapárti képviselő szerdán sajtóértekezleten je­lentette be, hogy a kong­resszusi képviselőknek csak­nem fele távol marad a be­iktatási ceremóniától, mert ily módon is tiltakozni kí­ván az elnök vietnami poli­tikája és belpolitikai intéz­kedései ellen. európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szol­gáló tárgyalások előkészítő konzultációjára vonatkozó­lag. A szovjet kormány — mint a TASZSZ jelenti — a jegyzékben közli, hogy kész 1973. január 31-én megkezde­ni az előkészítő konzultáció­kat az európai fegyveres erők és fegyverzet csökken- J tését szolgáló tárgyalásokról. | Helsinki tanácskozás Helsinkiben csütörtökön folytatódott az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előkészítő ta­nácskozása. A résztvevő or­szágok képviselői a délelőtt folyamán csaknem másfél órás ülést tartottak. Az ülés közép-európai idő szerint 11 órakor ért véget. NDK és Olaszország diplomáciai kapcsolata Olaszország és a Német Demokratikus Köztársaság csütörtökön diplomáciai kap­csolatot létesített egymással. Olaszország az ötödik NA- TO-tagország, amely elismer­te az NDK-t A kapcsolatok felvételéről a tárgyalások, mint ismere­tes, a múlt héten kezdődtek és hétfőn fejeződtek be Ro­méban. A létrejött megegye­zés vonatkozik néhány olyan kérdésre is, amelyek a diplo­máciai kapcsolatok létesíté­se után válnak időszerűvé. Politikai per Athénban Rendkívüli biztonsági in­tézkedések mellett csütörtök reggel Athénban megkezdö­Ilaidjáró 2* a Derültség tengerén Á LUNA 21. automata űrállomás a Derültség ten­gerének keleti partvidékén a Holdra szállította a Holdjá­ró 2. berendezést, amely- folytatja — más területen — elődjének 1971. október 4-én befejezett kutatásait. A be­rendezés súlya 840 kilo­gramm. A Holdjáró 1. tíz és fél hónapig végzett kutatásokat az Esők tengerének körzeté­ben. Utóda tnost a Derült­ség tengerén folytat vizsgá­latokat. Leszállásának pon­tos helye a Lemonier kráter belseje. A szovjet—francia együtt­működési egyezménynek megfelelően a Holdjáró 2. fedélzetén egy szögletreflek­tort helyeztek el, amelyet francia szakemberek készí­tettek a Hold lézerlokációs kutatására. Felmerülhet a kérdés, van-e értelme ennyi auto­mata űrállomást és embere­ket szállító űrhajót a Holdra küldeni? Egy-két terület alapos vizsgálata nem nyúj­tana-e elég következtetést égi kísérőnk természetéről? Határozottan mondhatjuk: nem. A Hold, sajátosságait tekintve nem kevésbé sok­arcú, mint a Föld. Képzel­jünk el egy fantasztikus helyzetet. Nem az emberek vizsgálják a Holdat, hanem a holdlakók kutatják a Föl­det. Berendezéseik az An- tarktiszon, a Szaharában és a Csendes-óceánban érnek földet. Mondhatják-e tudó­IJMrag, 1973, januar 19,. néntsfc saile ennek alapján, hogy c Földön csak jég-, homok­éi vízsivatagok vannak? MINÉL TÖBB kozmikus berendezést juttatunk a Hold különböző területeire, annál teljesebb és helyesebb képet alkothatunk róla. Pontosan ezt a célt köve­ti a szovjet Hold-program. A vizsgálatok kiterjednek a „tengerek” és szárazföldek talajára, kutatják a külön­böző területek sajátossága­it. A holdkutatási eszközök komplex módon, egymást kölcsönösen kiegészítve vég­zik feladatukat. A Luna 14. például a Hold körül ke­ringve, felvételeket készített a Luna 16. holdtalajt szállí­tott a Földre, a Luna 17. a Holdjáró 1-et szállította, a Luna 19. mérési feladatokat hajtott végre, és a Hold kö­rül keringve fényképezett. A Luna 20. talajmintákat hozott a Hold hegyvidékéről, végül a Luna 21, a Holdjáró 2. szállítója. A Hold körül keringő űr­állomások általános képet nyújtanak a Holdról, a fel­szín sokoldalú jellegéről, makrostruktúrájáTól. A ma­gasból készített felvételek alapján kiválasztják a leg­érdekesebb körzeteket, ame­lyeket azután, leszálló be­rendezésekkel kutatnak át. A múlt év decemberében befejeződött Apolló-program jelentős mértékben hozzá­járult a holdkutatáshoz Az embereket szállító űrhajók azonban rendkívül költsége­sek és az amerikaiaknak hat leszállásra kellett korlátoz­niuk kutatásukat. Az elkö­vetkező évek során azonban minden mioszinmée NiarioS az automata űrállomások lesznek egyedüli eszközei a Hold új körzetei felkutatá­sának. A komplex szovjet hold­kutatási programban külön­leges szerepet játszanak a holdjárókat szállító űrállo­mások. Amint azt a Hold­járó 1. tapasztalatai meg­mutatták, rendkívül huza­mos ideig és nagy területet — 80 ezer négyzetmétert — átfogva üzemelhetnek az ilyen berendezések. A hold­járó televíziós kamerái a kutatást végző tudósok tá­volba látó szemei, amellyel megfigyelhetik a felszín sa­játosságait, szabályozhatják azok sebességét, megváltoz­tathatják a holdjáró ha'adá­si irányát. A talaj fizikai és kémiai tulajdonságait meghatározott, a vizsgalat szempontjából legérdekesebb helyen elemezhetik. MINDEN EGYES HOLD­JÁRÓ kutatási eredménye önmagában is rendkívül ér­tékes, de két, vagy több ilyen berendezés különböző körzetekben történő üze­meltetése nemcsak mennyi­ségileg, hanem minő­ségileg is fokozza a vizsgá­latok jelentőségét. A Hold űrkutatási eszközökkel vég­zett vizsgálata választ kell hogy adjon keletkezésének alapkérdéseire. fejlődésére és jelenlegi állapotára. Min­den egyes felszállással ke­vesebb lesz a fehér folt. A Lunohod 2-5t is ilyen fel­adattal juttatták a Hóidra, Jurij Marinyin, ttz APN tudományos j v Lmmsiieátom Brandt kormány- nyilatkozata Az iMSZK kész segíteni a hetyreállúást Vietnamban BONN? Belpolitikai, elsősorban társadalompolitikai kérdése­ket állított csütörtökön el­hangzott kormánynyilatko­zatának középpontjába Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár. A szövetségi gyűlés reggel tíz órakor kezdte meg idei első ülését, amelyen a kor­mányfő másfél órás nyilat­kozatban ismertette a koalí­ció bel- és külpolitikai cél­jait, az elkövetkező négy esz­tendőben. Brandt kifejtette, hogy az NSZK gazdasági helyzete az áremelkedések ellenére is igen kedvező és reményét fejezte ki, hogy ez az irány­zat folytatódik. Biztatónak ítélte meg a kancellár az NSZK nemzet­közi helyzetét is, méltatta az európai béke megszilárdítá­sára tett erőfeszítéseket és büszkén állapította meg, hogy ezekből az erőfeszíté­sekből kivette részét a Né­met Szövetségi Köztársaság is. Végre első ízben maga a kancellár is véleményt nyil­vánított a vietnami konflik­tusról. Hangot adott remé­nyének, hogy most már be­fejeződik ez a szörnyű konfliktus. Az NSZK — je­lentette be — a fegyverek elhallgatása után kész se­gítséget adni mind a VDK- nak, mind Dél-Vietnamn&k a megkínzott és elpusztított ország felépítéséhez. Érthetőnek nevezte, hogy a nyugatnémet közvélemény „türelmetlenül sürgette” ál­lásfoglalását, hiszen szeret­tefc.snfaft iáim » wetaami háború befejeződéséi, „Én, mint . szövetségi kancellár azonban nem tartom helyes­nek — magyarázkodott —, hogy csatlakozzam a hangos tiltakozásokhoz”, amelyekből szerinte . „hamis hangok is kiesendülnek”. Állásfoglalá­sa ezért nem a múltra, ha­nem a jövőre vonatkozik — mondotta. dött Sztathisz PanaguRsx 26 éves görög diák és társainak pere. A fiatalember öccse anriak az Alckösz Panagu- lisznak, akit Papadopulosz miniszterelnök elleni me­rényletkísérletéért halálra Ítéltek. 1968-ban az ifjabb Pana- gulisz megpróbálta megszök­tetni bátyját a katonai bör­tönből. E cselekedetéért, va­lamint azért, mert tavaly Henry Tasca, amerikai nagy­követ elrablásával és egy repülőgép eltérítésével akart politikai foglyokat kiszaba­dítani börtönükből, most rendkívüli hadbíróság elé állították. A bíróság épülete előtt már kora reggel nagy tö­meg gyűlt ősszé. A pörre nemzetközi megfigyelőbi­zottság érkezett Anhénba. Képünkön előtérben, közé­pen Panagulisz. Választási kampány Franciaországban PÁRIZS: Az FKP politikai bizott­sága tiltakozott az ellen, hogy az UDR egyes vezetői gyűlölködő, uszító hangot ütnek meg a választási kam­pányban. így Olivier Stirn, az UDR országos titkára, Hitler „Mein kampf”-jához hasonlította a baloldal közös programját, Peyrefitte UDR- főtitkár pedig „elsőszámú közellenségnek” nevezte a francia rádióban Georges Marchais-t, a FKP főtitká­rát. Az UDR vezetői tehát el­zárkóznak a demokratikus vita elől és egészségtelen légkört akarnak teremteni az országban — hangsúlyoz­za nyilatkozatában az FKP politikai bizottsága. A FKP viszont ünnepélyesen leszö­gezi azt a szilárd akaratát, hogy higgadt nyugalommal folytassa a demokratikus vi­tát és a franciák támogatá­sai kéri efehea, ______ G eorges Marchais egy rá­diónyilatkozatban ismét meg­cáfolta a kormánykoalíció pártjának azokat az állttá» sait, hogy a baloldal prog- r anyának megvalósítása „gazdasági katasztrófát” idézne elő, mert a program keretében előirányzott szo­ciálpolitikai kiadásokra nem lehetne fedezetet találni, „annál kevésbé, mert a kö­zös program csökkentené a kisemberek adóját is”. » Marchais rámutatott: % dolgozókat és kisembereket terhelő adók mérséklése évi tízmilliárd frankkal csök­kentené a költségvetési be­vételeket. Ezzel szemben vi­szont a nagyvállalatoknak nyújtott szubvenciók megvo­násával évi 22 milliárdot, az atomfegyverkezés megszün­tetésével pedig évi 11 milli­árdot lehet majd megtakarí-, tani, a költségvetés egyen­súlyát tehát messzemenően faiztoöitaűáA.

Next

/
Thumbnails
Contents