Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-17 / 13. szám

Tömeggyártás, szabvány, gazdaságosság ' Havonta 15—16 millió iz- aólarnpat készít az Egyesült Izzó, s ebből, 10—11 milliót exportálnak a föld jó néhány országába. Mi történnék, ha ahány vásárló, annyiféle fog. lalattal kellene gyártani a villanykörtéket? Aligha vál­lalkoznának rá; nem fizetőd- ae ki. A nemzetközi szab­vány, meghatározva a külön- íéle izzók műszaki jellemzőit, s méreteit, a tömeggyártás előfeltétele. Ugyanakkor a vevő számára biztosíték is, mert azt kell kapnia, amit a szabvány megkövetel. A fo­gyasztó legtöbbször csak ak­kor jön rá e tényező jelentő­ségére, amikor bosszanko­dik ... Az elektromos készü­lék fali dugasza nem illik a konnektorba, a férjnek vett 39-es ing nagyobbnak bizo­nyul; az importáló országok­ban, ahonnét ezek az aruk származnak, más a szabvány. Alapvető feltétel A termékek nagyipart elő­állítása, a tömeggyártás el­engedhetetlenné teszi a min­denkor azonos minőséget, az előírtnak megfelelő formát, anyagöGsaeíétélt, stb Talán azért, hogy sokan tévesztik, össze a szabványt a gyenge, vagy közepes áruminőséggel, holott a legkívánatosabb hol­mik is — túlnyomó többsé­gükben — szabvány szerint készülnek. Hazánkban az ilyen előírások száma nyolc­ezer körül van, egy harma­duk közfogyasztási cikkek minőségi mutatóit, műszaki színvonalát, e ezek ellenőr­zésének módját szabja meg. Az esztendő végéig egyéb­ként valamennyi fontos köz- fogyasztási cikk szabványa elkészül, éppen a minőség, azaz a vevő érdekeinek vé­delmében. Jó lenne, ha minden azo­nos rendeltetésű termék egy­forma lenne? A nemzeti és nemzetközi szabványok nem ezt, hanem éppen a fordított­ját szorgalmazzák. A tömeg- termelésen belüli változatos­ságot — de azonos minősé­get! —, a mutatósság, a cél­szerűség s a gazdaságosság egyeztetését Nagy tartalék Fordulatot hozott a bútor- gyártásban az ún. épitokoc- kaelv alkalmazása. Bővült a termékkibocsátás, növeke­dett a termelékenység, pedig mindössze annyi történt, hogy ma már azonos főda­rabokból a legkülönbözőbb garnitúrák állíthatók össze. Az egyes alkotóelemek nagy .sorozatban, azaz termeléke­nyen, kedvező költséggel ké­szülnek, ám az egyforma szék-, asztal-, szekrényvázak­ra nagyon is elterő borítás kerül. A gazdaságos terme­lésnek — amely kiemelt je­lentőségére legutóbb a párt Központi Bizottsága 1972. no­vemberi ülése hívta fel is­mételten a figyelmet — van­nak ilyen, még alig föltárt forrásai is. Nemzetközi folyamatokból következő hazai teendő ez. Napjainkban mintegy kétezer világszabvány van — közü­lük kétszáz magyar szakem­berek közreműködésével ké­szült. elsősorban a hírközlés területén —, s erőteljes tö­rekvés tapasztalható növelé­sükre. így a többi között a gumiabroncsok, a vízvezeték, alkatrészek, az elektromos szerelési anyagok egyöntetű megítélésére. Ahogy a haris­nyák, a ruhák, a cipők azo­nos számozására szintén. A cipőknél ezt a KGST-orszá- gok már megvalósították. Háromezer ajánlás Tíz esztendeje működik a KGST szabványügyi állandó bizottsága, s az ennek irá­nyításával tevékenykedő szabványügyi intézet. Ez idő alatt több mint háromezer szabványajánlást dolgoztak ki, elsősorban a kohászatra, a gépiparra, a vegyiparra. Ma már közös az elektromos gépek, a háztartási berende­zések, a motor- és gépolajak, a mezőgazdasági munka- és erőgépek elbírálásának mér­céje, ahogy a rádió- és tele­víziókészülékek biztonság előírásainak meghatározása is. A közös szabvány lehe­tővé teszi a gyártó ország minőség bizonylatának elfo­gadását, az újabb vizsgálat mellőzését, a forgalmazás meggyorsítását, sőt, sok eset­ben a karbantartás, az alkat­rész-utánpótlás hazai meg­oldását. A további teendőket viszont az érzékelteti, hogy 1973-ban mintegy 800 KGST- szabvány kidolgozása kerül napirendre, s közülük 76- nak ún. témavezetője, azaz szervezője, összefogója ha­zánk. Vizsgálják egyebek mel­lett a tehergépkocsik, az au­tóbuszok, az aszinkron elekt­romos motorok komplex szabványosításának lehetősé­gét, sokféle előny rejlik a mezőgazdasági géprendszerek tipizálásában ... Mindez azonban nem pusztán az el­határozásokon múlik. Ahogy a tömeggyártásnak, úgy a nemzeti, meg a nemzetközi szabványok elfogadásának, alkalmazásának is feltételei vannak. Több serpenyós mérleg Egyes termékek nagy soro­zata, szabványosítása — a tömeggyártás két legfőbb jellemzője — előfeltétele a gazdaságosságnak, de nem mond ellent a jó. minőség­nek sem. 1966-ban mindösz- sze 2920 autóbusz készült, 1971-ben 6360, 1972 januárja és októbere között pedig 5808, 19 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A savors meny­nyi ségi növekedés úgy ment végbe, hogy közben korsze­rűsödött a típusösszetétel, nö­vekedett a járművek mű- ■ szaki, esztétikai színvonala stb. Hasonló történt a hűtő- szekrényeknél. 1972-ben ha­vonta már 27—29 ezer darab került le a szerelőszalagok­ról. sokszorosa az évekkel ezelőttinek,_ám e „szabvány­áruk” minősége is megsok­szorozódott, van olyan tí­pus, amelyre már öt év ga­ranciát ad a gyár... S hogy másfajta példát említsünk: 1972 most számba vehető tíz hónapja alatt mindössze 947 traktor készült, 66 százalék­kal kevesebb 1971 azonos időszakánál. 1967-ben még 3583 traktort állítottak élői, j de ez a mennyiség is cse­kély ahhoz, hogy a gyártás gazdaságos — a fődarabok tekintetében szabványosítha­tó, a költségeket nézve ver­senyképes — legyen... Több serpenyő nyugszik tehát azon a sajátos mérle­gen, amely a termelés, a ter­mékek mennyiségét, minősé­gét, költségét, alkalmazható­ságának körét veti össze, s úgy mutatja a végered­ményt. A tömeggyártás létre, jötte; megerősödése feltétele volt az életszínvonal emel­kedésének, a különböző fo­gyasztási cikkek széles körű elterjedésének. Ma a tömeg- gyártás magasabb foka kerül előtérbe, ahol a termelési költségek csökkentéséhez, a gazdaságos sorozatok kiala­kításához, a folyamatos fej­lesztéshez a szakosítás és a szabványosítás éppúgy szük­séges, mint a technikai, tech­nológiai berendezések és el­járások korszerűsítése. Hazai és nemzetközi méretekben egyaránt. M. O. Vadkőrteía fehéret virágzik Nem stilisztikai játék: ez nagy ember... amaz csak magas. Péter József aligha vált volna be Frigyes híres porosz testőrségében, — ahol a termet volt a fontos. Kosa­ras se lehetne. És én mégis nagy embernek tartom. Nem, Péter József ecsédi szövetke­zeti tag sohasem fog Nóbel- díjat kapni, aligha hiszem, hogy őmaga is akárcsak ki­tüntetésekre is gondolna: nem ő fedezte fel a DNS-t; nem ő rendezte újjá Bartók Csodálatos mandarin című táncjátékát, még csak egy nemzetközi kórusfesztivál győztes kara vezetőjének sem mondhatja magát. És én mégis nagy embernek tartom. ő a szervezője, ihletője, lé­lek- és életben tartó ja az immáron mind híres-neve­sebb ecsédi népi együttesnek, amely sikert aratott a Repülj Páva nagy és országos vetél­kedőjén, amely kerek három­negyed órás külön műsort adott a televízióban, s amely­nek minden hazai — ismerik őket-határon túl is — feliépé se jnég akkor is telt házat v#nz a faluba, ha éppen az „Angyal megy a tévében”. Péter József jó tíz évvel ez­előtt került vissza a falujá­ba, s aki azt hiszi, hogy vala­miféle folklór-intézet tanít­ványaként vagy egy nagyne­vű balettkar „kiöregedett” táncosaként, — az mélysége­sen téved. Péter József, aki ■arasztgyerek volt. aztán ÍMdmüvesszövetkezeti dolgo­ü tett, majd műköves az éjpü­lő-szépülő bányászvárosban Salgótarjánban, nyolc általá­nossal és sokévi „népi táncos- kodással” a háta megett jött vissza ide Ecsédre, — mert hogy éppen az utóbbi, a né­pi együttes dolgában hívták vissza a falu akkori vezetői. Nem rosszul tették, az már kétségtelen. Most lesz tíz éves az együt­tes, másfél száz fellépéssel a háta megett. Megfordult a tagjai között vagy félezer ember innen a faluból, fiatal­ja, öregje vegyest. Van olyan, nem is egy, aki maszatos orrú gyerekként, pislogó-suttogó kislányként kezdte és ma is tagja az együttesnek, pedig már házas ember, fér.ies asz- szony, gyereket nevelő. Itt, az együttesben talált párra, egy­másra Búzás István és Pete Ilonka, Hegedűs János és a másik Pete lány, az Irénke, itt lelt egymásra Zeke Antal meg Hegedűs Jolán is. És a tizedik évben még nagyobb szorgalommal, mind gazdagabb repertoárral ké­szül a 61 felnőttet és néha a félszázat is elérő legénykét. leánykát számláló ecsédi együttes. — Akár öt órás műsort is tudnánk adni — büszkélke­dik e téli délelőttön a szövet­kezeti iroda nem éppen de­rűs világra néző ablaka mö­gött Péter József... — Legé­nyek is, öregje is, külön a gyerekek is, kórus, táncosok, meg együtt is... Mindre van műsor. Mindre van, kérem! A Pelyhe Flórival, énektanár itt a faluban és igen nagyon nagy a segítsége... Szóval vele, a múzeum részére pa­lócnótákat gyűjtöttünk fel a minapban. Hát ezekből lesz „Vadkörtefa fehéret virág­zik’’ címmel a jubileumi elő­adás. .. — És mennyi a fizetség? — kérdem a világ legtermésze­tesebb hangján, hiszen Péter József hetenként kétszer órákon át közvetlenül, de a hét mindennapján órákon át közvetve is foglalkozik, mun­káján túl az együttessel... — Fizetség? — csodálko­zik rám, aztán újólag vissza­kérdez. — Hát mondja meg. lehet az ilyet megfizetni? Mi­vel, mennyivel? Van annyi? Hogyan lehet azt megfizetni, hogy az évek óta béna-beteg feleségemet például előbb le­fektetem, ellátom otthon és úgy megyek csak a próbára a. hazai rendcsinálás után. Meg hogyan lehet megfizetni hogy 49 évemből harmincnál is többet tán s táncra, a nó­tára tettem, és ma is annak élek> hogy ebbeit meg az nSkála" bútor Székesfehérvárról Vállalat a rlemrég elkészült új gyárában megkezdte az Otthon 73“ kiállításon nagy közönségsikert aratott Skála bú­torcsalád sorozatgyártását. A félautomatikus olasz és belga gépsorokon 1973-ban 240 mil­lió forint értékű korszerű, variálható bútor készük (MTl-foto: Jászai Csaba felv.) A taggyűlésekről jelentjük A lelkesedés - nem korhoz kötött A taggyűlések minden esetben határozatképesek voltak — hangzott az MSZMP egri I. számú körze­tének rendezvényén, ahol a vezetőség beszámolóját vitat­ták meg az elmúlt esztendő munkájáról. Miért lenne ez szenzáció? — kérdezhetnénk.’ A válasz egyszerű: az alap­szervezet 79 tagja túlnyomó- részt nyugdíjas, idős ember. Húsz és harminc év között csupán két, hatvan év felett pedig több mint 30 párttag végzi itt a munkáját A leg­fiatalabb 21 éves, a legidő­sebb — 81 éves! A magas életkor sok prob­lémával jár, s ezek között el­sősorban a gyakori, hosszan tartó betegeskedés okoz gon­dot. A Központi Bizottság ál­lásfoglalása szerint indokolt esetben mentesíteni lehet a pártmunka alól az ilyen idős kommunistákat Ez a mente­sítés, ahogyan az alapszerve­zet tavalyi példája is mutat­ja, nem jelent elszakadást Néhányan eljönnek a tag­gyűlésre, akik pedig erre képtelenek, meglátogatják a életben ts az Igazat tegyem? Ugye, hogy nem lehet... — Készség dolga... A ve­le születésé is nyilván — mondja a községi tanács el­nöke, Smid Dezső... — Mindegy ám az Péter József­nek, hogy 60 éves nagymamá­val, vagy a tizenkét éves unokájával beszél. Mindenki­vel megtalálja a közös han­got. Ügy ért az emberek nyelvén, hogy az minden el­ismerést megérdemel. Ecséd és ő. bizony már elválasztha­tatlanok egymástól. És ez a Péter József, aki mokány kis termetének lelki nagyságát a falutól kapta és most a falunak adja vissza, Péter József, aki 49 évesen végzi a táncoktatói tanfolyam harmadik évfolyamát mert az ösztön az kevés. Tud­ni kell!" ... — aki megelő­zően technikumot végzett meglehetősen felnőtt fejjel már. a játszó gyermek lelke­sedésével beszél a számára legszebb játékról — a népi együttes játékáról. „ ... jó szóval oktasd, ját­szani is engedd szép, komoly fiadat!’’ — fohászolt fel an­nak idején József Attila. E kor oktatta és im játsza- • ni is engedte komoly fiát, a völgybe bújt falu kis terme­tében is nagyra nőtt embe­rét, — Péter Józsefet. Adja­nak neki az évek szerénysé­get. tisztességet, nagy-nagy ked-. et és ugyanannyi egész­séget. . Gyarké G&** többiek. Nemcsak hogy be­számolnak az alapszervezet életéről, körzeti, vagy városi gondokról, eredményekről, hanem tőlük telhetőén más segítséget is igyekeznek nyúj­tani. i Az alapszervezet rendezvé­nyeit, az oktatásokat rapszo­dikusan látogatják, s nem mindegyik pártcsoport áll a feladata magaslatán. A be­számoló ezeket a tényeket kissé szűkszavúan ismertette, ám az idős kommunisták nem tértek napirendre fölöt­te. Semmi áludvariaskodás, kendőzés nem jellemezte az erről szóló vitát. Aki vétett, azt név szerint és tiszta moz­galmi őszinteséggel bírálták, ahogy annak idején megta­nulták. A politikai oktatásokat gyéren látogatókkal kapcso­latban egy idős ember ezt mondta: — Politikai agitációt azzal nem végezhetünk, hogy csak a múltban, a „mi időnkben” elért eredményekkel példá- lódzunk. A fejlődés tőlünk is fejlődést követel. Ha jó mun­kát akarunk végezni, lépést kell tartanunk a korral. Még a nyugdíj után isi Ez igaz. És jólesett egy kö­zel hetven éves ember szájá­ból hallani az egyszerű igaz­ságot: a lelkesedést nem le­het korhoz kötni. Csak á meggyőződéshez! Az idős kommunisták se­gítsége éppen olyan fontos számunkra, mint a fiatalab- baké. Ezért is dicséretes az alapszervezet vezetőségének munkaterve, amelyben ki­emelt helyen foglalkozik a nyugdíjas tagok további, még nagyobb segítésével. Az időjárás, amely az utóbbi években rendszeresen feladta a leckét a mezőgaz­dászoknak, .ismét különlege­set produkált. Az 1972. évi december volt az évszázad legszárazabb évutója. Csapa­dékot jóformán sehol sem kapott a talaj, csak nyomok­ban mértek kisebb esőket, főleg darát. Ez annál is in­kább befolyásolja a talaj ál­lapotát. mert az ország na­gyobbik részén ősszel sem volt elegendő a nedveség- utánpótlás, s eléggé szárazon „mentek” a télbe a földek. A mezőgazdászok egyelőre természetesen nem tudják megmondani, hogy a hó nél­küli időjárás, a hótakaró hiá­nya és as éjgsgfeai caák&w Közsésjfejlesztési tervek Beseu} öleiken (Tudósítónktól): Az új esztendőben újabb feladatok megoldása vár a község vezetőire Besenyőtel­ken. Az első lépéseket azon­ban' már megtették, amikor közösen elkészítették a tele­pülésfejlesztési és a kommu­nális ellátottság javítását szolgáló terveket. Ebből ki­derült, hogy a községi tanács ebben az évben közel három­millió forint bevétellel szá­mol. Ehhez az összeghez ad támogatásként 940» ecer fo­rintot a helyi termelőszövet­kezet és a körzeti ÁFÉSZ. A községfejlesztési tervek előirányzatai szerint a kiadá- ] sok túlnyomó többsége a la- kosság jobb kommunális el­látását, a község további fej­lesztését segíti elő. As öre­gek napközi otthona például 400 ezer forintot kap az idén, több mint 380 ezer forintot pedig az utak felújítására, a közvilágítás bővítésére költe­nek. Parkosítják, csinosítják a község utcáit, még egy szö- . kőkút építését is tervezik. Több mint másfél millió fo­rintot fordítanak a kulturális munka, az oktató-nevelő te­vékenység színvonalának emelésére, s az intézmények fenntartására. A település gondjainak megoldásához a lakosság is hozzájárul: 706 ezer forintot fizetnek be a községfejlesz­tési alapra, s nem kevesebb, mint 325 ezer forint értékű társadalmi munkát vállaltak. helyenként mínusz 10—12 fo­kos hőmérséklet mennyit» károsítja a gabonákat. Annyi bizonyos, hogy a legtöbb gazdaságban az őszi-téli be­tekben szépen megerősödött a búza és miután az ország legnagyobb búzatermő vidé­kein az elmúlt év őszén is a hidegtűrő képességéről ismert szovjet Bezosztája-fajta mag­ja került a talajba, remény van arra, hogy a jó kondí­cióban levő állomány na­gyobb kár nélkül viseli el a hideget. Jjgj E | % 1973. jaa«ár lí,* szerda k. g. Segít a Bezoszfája

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents