Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

Vezetni is - közösen I T • Kevés témát találunk ma, OMáélyet ’ akkora tudományos érdeklődés kísérne, mint a •Bzeteöt. A mezőgazdaságról «karunk , itt és most beszél- • »i, kezdjük tehát higgadtan, elején. Korábban az ál- talai-wT». agrárpolitika és a í yöídmővelésügyi Miniszte- »um ajánlott, sőt kötelező aémakat adott a vezetésre. Közijén azonban a helyzet ■»tafw-isan megváltozott, a telsóbb politikai, vagy ható­sági szinten sémákat nem ajánlanak, recepteket nem keresnek. Általánostágban Bgyaois lehetetlen volna. A asiezógazdaságj vezetés el­vont kérdéseivel a keszthe­lyi egyetem egyik tanszéke ÍDglaikozák, szívesen vala- apévinak egyéni kérdésekre j/k."A- Budapesten működd Agrargazdaság' Kutatouité- aet megrendelésre gazdálko­dási ,n*malrat. készít és ehhez módszereket is ajánL Tanárinkat másutt is feibet kapni. ' v Előbb azon bag értsük meg • bekövetkezett változások Wiytyt. Máj >?iPrwnri oéz- «9B ' 'ács első, a „klasszikus” tssasjelösaöuietkezetek nagy- rywr-k voltak ugyan, de a feer gBanvoBalar vizsgálva (Söpiájs felnagyított paraszti y.-xriasöflnfc: AZfc csinálták, sgmit- awwak itíejéss a kisüze- y»ür, rt«a».k többes« és na­gyobb területen, Ehhez al- kalrna.zknctafct a vezetés is, Aktk a munkát irányítottak, «wiwrtew délután ossze- az irodabas- és ott az ‘elnök, vagy a főagrono tmm, snegMondta. hogy más- ny mit kell csinálni. Este anotäat a bságádveaetök vé­gigjárták a házakat, és min­denhová beszóltak, hogy — mondjuk —. holnap kukon- ynfto»páiá?i lesz, mindenki ka~ pávai jöjjön ide és ide, "'■if változás lényege — is- nnételjük, lényege —, hogy áss emberek ma már jobban akarnak élni. Ezt két úton keresik. Vagy elmennek a városba, jobban fizető mum- kahelyekre, vagy odahaza követelik meg, hogy a tsz többet fizessen. Mindez egy arányba sarkallja a vezető­ket: többet kell termeim, fiialanwnrlni, vegyszerezní, gé­pesíteni, új fajtákat termel­ni, mert kevés az ember, és aki maradt, az jobban akar élni. A korszerű gazdálkodás tehát teljesen más helyzetet teremt. Az elnök már nem érthet mindenhez, de a fő- agronómus se. Ezért keres­nek specialistákat, ezeket megbízzák egy-egy ágazat vezetésével, rájuk ruházzák a felelősséget, de az intéz­kedési jogot is. A vezetőség pedig ellenőrzi, hogy ezek a specialisták teljesítik-e, amit nekik tervfeladatként adtak, amit tőlük várnak? Vagyis kialakul az ágazati vezetés. Kialakul, de gyakran el is torzuL A sertéstenyésztési feladatokat ellátó közös vál­lalkozás önállóskodm kezd, a szakosodott kukoricater- mesztési ágazatot sokféle gépével a tagok már nem érzik sajátjuknak stb. Ha az idők más termelési módszereket parancsolnak, akkor a vezetők első dolga legyen azt megbeszélni a tagokkal Mondják el, mi a gond és milyen kiutakat le- ihelpe találni. Ha a tagoktól az előzetes felhatalmazást i— nem. csupán valami for­mális közgyűlési határozat­ban, de emberileg és való­ban — megkapták, akkor kezdjenek el számolni: mennyit kell a korszerűsí­tésbe befektetni es az meny­nyit hoz majd. Megvan a döntés, megér­keznek a korszerű kukorica­termesztés gépei, épül a szakosított sertéstelep. A gé­peket mutassák meg a tag­ságnak, lássák, mire fordí­tották a vagyonukat. A sza­kosított sertéstelepen való­ban szigorú higiéniai köve­telmények, tisztasági előírá­sok uralkodnak. Meg kell mutatni a tagoknak, hogy miért, s ez az egész kerítés­sel körülvett „micsoda” mi­re való, hogyan működik. Nagyon fontos, hogy a modernizálás senkinek ne vegye el a kedvét, kenyerét. Ha —■ mondjuk — a bajai rendszerben mérnökök és traktorosok termelik is a kukoricát, ez nem jelenthe­ti, hogy az asszonyok, akik eddig kukoricát kapáltak, és részes kukoricát vittek ha­za, most munka nélkül ma­radjanak. Nem gyakori eset ma még ez, mégis meg kell állni a gondolatnál egy pil­lanatra. A munkaféltésen nem azt értjük, hogy ahol sok az asszony, ott feltét­lenül hagyományosan ter­meljenek, résziben kapálják ezután Is a kukoricát. Ha nem azt, hogy a tsz nézzen körül és keressen munkát. Nem is okvetlenül mező- gazdaságit. Valószínű példá­ul, hogy egy mostoha tala­jú videken, ha a tsz bedol­gozik a ruhagyárnak, és az asszonyokat varrodában fog­lalkoztatja, vagy valami, szolgáltató ijzemágat létesít, akkor az asszonyok ezzel a munkával többet keresnek majd, mint a kukoricakapá­lással, és nem állják útját a mezőgazdaság modernizálá­sának. Még egyszer ismételjük, így valahogy kell kialakita- mi a korszerű. tudományos vezetést. Hogy eddig arról egy szót sem szóltunk? Nem véletlenül. A fejlődés útját ugyanis mindig a termelés oldaláról kell keresni és a termeléshez alakítani ki — valóban a tudomány, az in­tézetek, a tanszékek, a fo­lyóiratok segítségével — a megfelelő vezetést Az elnök — és a többi szakember — a legkorsze­rűbb üzemben is embereket vezessen, ne pedig gépeket. A specialisták munkába ál­lításának igényé nem áll szemben a demokrácia kö­vetelményeivel. A szakosí­tott sertéstelep, vagy a komplex kukoricatermeszté- bí módszer < a szövetkezeti törvénynek egyetlen parag­rafusát sem helyezte hatá­lyon kívüL Tévúton jár az, aki a korszerűsítés ürügyén a saját hatalmát akarja nö­velni. Növelje hatalmát a gépek felett, de őrizze meg tiszteletét az emberek iránt és közeledjen feléjük ugyan­azzal a megbecsüléssel, mint amikor még elment este szólni, hogy reggel kapával jöjjenek a nagytanyához. (F. B.) A füzesabonyi járás Hámán Kató munkásőr százada nyerte el a megye legjobb egysége címet Vasárnap délelőtt a füzes­abonyi járási művelődési ház nagytermében tartotta ünnepélyes évzáró és évnyitó egységgyűlését a Hámán Ka­tóról elnevezett munkásőr század. Az ünnepségen meg­jelent Gáti József, a mun­kásőrség országos parancsno­kának helyettese, Virág Ká­roly. a megyei pártbizottság titkára, Ármán Aurél, a munkásőrség megyei parancs­noka, Vadkerti Miklósáé, or­szággyűlési képviselő és An­tal Lajos, a füzesabonyi já­rási pártbizottság titkára, va­lamint az üzemek, vállalatok és a társ fegyveres testületek képviselői. A Himnusz elhangzása után Cseh József század parancs­nok beszámolt az eltelt ki­képzési év feladatainak sike­res végrehajtásáról, az egy­ség politikai, erkölcsi helyze­téről. Értékelte a szocialista Armán Aurél, a munkásőrség megyei parancsnoka át­adja a vándorserleget Cseh Józsefnek. (Foto: Koczka István.) Optikai köszörűgép A Szerszámipari M&­_ vek Fejlesztő Intézeté­ben elkészült a KO—160-as típusú optikai köszörűgép alap­típusának egy újabb változata, a KO—160—05-ös jelzésű. Soro­zatgyártását 1973-ban kezdik meg a Szerszámgépipari Mű­vek Köszörűgépgyárában, ahol már csaknem tíz éve gyár­tanak optikai köszörűgépeket, (MTI-foto) Általába?« s közvélemény úgy tartja, hogy bármi tör­ténik a városban, azért a ta­nács a felelős, a másik ol­dalról: a tanácsé az érdem. Est a kifejezést használják, anélkül, hogy különbséget tennének a tanács testületé, a szakigazgatási szervek és a függetlenített vezetők között. összefogtunk néhány kér­dést, amikről itt is, ott is hallani, és ezekkel bekopog­tattunk a Gyöngyösi Városi Tanács elnökéhez Berényi Jó­zsefhez. Készségesen vála­szolt valamennyire. © o © o Mindig, mindenütt a la­káskérdés a legelső. Ezért kezdtük ezzel most is. Meg­tudtuk, hogy a Mérges ut­cai lakótelepen az idén 150 lakás átadását tervezik. Eze­ket az állami és a tanácsi építők készítik el. Hatvanhat lakást alakítanak ki a tizen­egy szintes épületben, amiket értékesíteni szándékoznak. Ezek; a köznyelv szerinti szö­vetkezeti lakások. A többi bérlakás lesz. Mintegy negy­ven százalékukat a szanál­tak részére tartják fenn. húsz százalékuk közérdekű célokat szolgál, tehát' legfel­jebb 35 lakást tudnak ki­utalni a jogosultak részére. . -Bizony, nem valami ró­zsás a kép, de a lakáskér­vénnyel rendelkezőket az sem vigasztal ja. hogy az OTP Üs építtet társasházakat. Azok mégiscsak elég magas induló tőkét kívánnak meg. Várha­tóan a lakáséoítő szövetke­zetek is 70—80 család igé­nyét elégítik ki saját vállal­kozásukban. Ide. kapcsolódik a közmű- építési hozzájárulás, amely az OTP-lakásoknál 14, a szövetkezeti lakásoknál pe­dig 26 ezer forint családon­ként. Bár ezek az összegek «ern fedezik a teljes költsé­gekét, mégis számolni kell lük.. Nem wäm et seaJá­Gondoskodni a In ter pel lációfé 1 c a városi tanács elnökével Gyöngyösön nek, tudják jól a tanácsnál, de hát a terhek igazságosabb elosztásának elve a hozzá­járulás szükségességét is megköveteli. o © o © A városban pillanatnyilag a régi épületek lebontásával alakítanak ki helyet az új lakásoknak. Ez a szanálás a Mérges utcai lakótelepen la­kásonként mintegy 35 ezer forintos kiadást von maga után. Magyarán: ennyivel drágítja ax' építkezést. Igaz, a közművesítés itt már nem gond. De az is igaz, hogy a jövőben további, mintegy fél­száz lakást kell lebontani, hogy az új épületek, kultu­rális intézmények, üzletek helyet kapjanak. Furcsa, hogy hiába lesz egyre több modem lakás Gyöngyösön, a gyermekek elhelyezése egyre több gon­dot okoz. Megépül a Mérges utcában egy nyolctantermes iskola, de ez sem az új lakó­telep részére nem lesz hi­ánytalanul elégséges, sem a városban levő tanteremhiá­nyon nem segít. Ezért kell például a VT-os iskolát eme­letráépítéssel bővíteni. Egye­lőre azonban ehhez nincs pénze a tanácsnak. Az óvodai férőhelyek szá­méit társadalmi összefogás­sal akarják növelni, éppen százzal. A vállalatok, üze­mek segítik ebben a törek­vésében a ■ tanácsot pénzzel is. társadalmi munkával is. De még a-',,‘'án is lesz olyan gyerek, akit helv hiányában nem lehet majd óvodába felvenni. G © © © üik jutnak ebőftut baa la­káshoz? A bérlők kijelölése­kor a tanács mindig abból indul ki, kik a legrászorul­tabbak. Az idén többen kapnak lakást azok közül, akik egészségtelen körülmé­nyek között húzódnak meg valahol. Már most látni azt is, hogy a tervidőszakban a jo­gos lakásigényeknek legfel-, jebb a felét lehet kielégíte­ni. Ebből az is következik, hogy nagyon sok családtól kell még a tanácsnak türel­met kérnie, hiába, nem jobb az ő helyzetük sem a többi­eknél. De ha nincs annyi la­kás, mint amennyi kellene, akkor a lakáshoz nem jutók mindig hátrányban érzik ma­gukat, értetlenkednek, mér­gelődnek és esetleg találgat­nak is. Akik tehetik, gondoljanak az OTP-lakásokra és a la­kásépítő szövetkezetek vál­lalkozására. Ezt ajánlják a tanácsnál, mint időben gyor­sabb megoldást. Ha a család össze tudja adni az induló tőkét. © © © © • Sokan teszik szóvá, hogy Gyöngyösön nem lehet min­dig elegendő árut kapni a piacokon, az üzletekben, a fűtési idény kezdetén sorba kell állni a TÜZÉP előtt, olykor a pb-gáz és a tüzelő­olaj is hiánycikk. Miért nem figyel fel ezekre a tanács? Berényi József úgy nyilat­kozott, hogy alkalmuk volt már több város ilyen ellátott­ságát megvizsgálniuk- Tapasz­talatuk szerint Gyöngyösnek nincs miért szégyenkeznie. Nincs ugyan mindig, minden olyan választékban, mint ahogy ez a legtökéletesebb ellátás eaetéii elvárható vol­na. de azért a legjobbak kö­zött szerepel a város. Igyekszik a város vezető testületé a kereskedelmi és szolgáltató szervekkel minél jobb kapcsolatot teremteni, rábírni őket tevékenységük fokozására. Az új üzletek lé­tesítéséhez ezért ad jelentős anyagi támogatást, a megle­vőket is segíti pénzügyileg, ha korszerűsíteni akarják. Figyeli azt is. hogy a város külső övezeteiben is egyre több legyen, a korszerű üz­let. Jó volna, ha a piacokon a szocialista szektor megfele­lő kínálattal, kiemelkedő mi­nőségi színvonallal betöltené árszabályozó szerepét. A zöldség- és a gyümölcsellá- tás ebben a leghangsúlyo­sabb. © © © 0 Egyre több a gépkocsi a városban, garázs pedig na­gyon kevés van. Már keresik a megoldást ahhoz, hogy az új lakótelepeken, az esztéti­kai szempontokat sem sértve, gépkocsik tárolására alkal­mas területeket jelöljenek ki. Már világos az is. hogy a belváros, közte a Fő tér for­galmi rendjét is át, kell szer­vezni, de a megoldást nem találták meg. Igaz, hogy a déli városrész nincs teljesen bekapcsolva a távfűtésbe. Jó Volna ezt el­érni, de — például a Róbert Károly út és környéke ré­szére — a távfűtési vezeték kiépítését a már meglevő kazánházhoz a nemrég el­készített fő útvonalak átvá­gása is akadályozza. Tár­gyalniuk kell a KPM-mel. Most aé Iskola utca, e& a» Elmunkás utca környékének a távfűtésbe való bekötése folyik. ©00© Egyre többen igénylik a hétvégi telkeket, pihenőháza­kat. Miért nem lehet a Sár­hegyen a kertszövetkezet te­rületén felállítani hétvégi házakat? Mikor parcelláz­nak üdülőtelkeket Mátrafü- reden? A kérdésekre a vá­lasz: a Sárhegyen arról le­het esetleg szó, hogy az épí­tési hatóság által megsza­bott típusokból engedélyez­nek házakat, de arról szó sem lehet belátható időn be­lül, hogy itt közművesítést végezhessenek. Még azonban nincs döntés, csupán foglal­koznak a lehetőséggel. Mátrafüreden már készí­tik a szükséges rendezési ter­vet, és várhatóan 1975 előtt az OTP-n keresztül megkez­dik az üdülőtelkek értékesí­tését is. 0 o © © A városi tanács elnöké­től kapott felvilágosítás ar­ról győzhet meg mindenkit, hogy a város vezetői ismerik a lakosság gondjait, azok enyhítésére és megoldására 1 mindent megtesznek, de azt is nyíltan megmondják, ha valamire ma még nem lehet megnyugtató választ adni. A lakosságról való gondos­kodás nagyon sokoldalú és fáradságos munka. Akiket a választópolgárok erre a fel­adatra jelöltek ki, szavazata­ik alapján, ismerik köteles­ségeiket,' törekednek is azok teljesítésére. . így év elején, mi több: a választások kezdetén — jó ezeket látni. Utóvégre szóból ért a magyar. Ezért is kö­szönjük a szíves szavakat, a nyílt és korrekt válaszokat. 6> Moluaí Vetem versenymozgalomban elért eredményeket. A század leg­jobb szakasza címet, vándor- zászlót és oklevelet a század Ötödik szakasza, a század leg­jobb raja címet, vándorzász­lót és oklevelet pedig a ne­gyedik szakasz harmadik ra­ja nyerte el. Benke István és Kovács Imre rajparancsno­koknak Kiváló parancsnok­jelvényt nyújtott át. Kiváló munkásőr jelvényt kapott: Blahó István, Császár László, Habóczki István, Iván István, Román Béla. Szabó József és Bessenyei János. Ezután Armán Aurél, n munkásőrség megyei pa­rancsnoka bejelentette, hogy a megye munkásőr egységei közül ismét a füzesabonyiak érték el a legjobb eredményt Ezért — sorrendben másod­szor — elnyerték a megye legjobb egysége címet, és a vándorserleget. A megyei pa­rancsnoktól Cseh József egy­ségparancsnok vette át a ván­dorserleget, a jelenlevők lel­kes ünneplése kíséretében. .. Ezt követően Gáti József és Virág Károly elvtársak a Szolgálati érem 15 éves foko­zatát nyújtotta át Csirke Lászlónak és Bicskei Adolf­nak, a 10 éves fokozatot pe­dig Antal Józsefnek, Ferencz Vilmosnak, Halmai József­nek, Mag Józsefnek és Rózsa Sándornak. Tizenkét fő ré­szesült Munkásőr emlékérem és emléklap kitüntetésben. Az egységgyűlésen szót ké­rő Antal Lajos, Virág Károly és Gáti József elvtársak kö­szöntötték a munkásőröket, méltatták fontos pártmegbf- zatásukat és gratuláltak a ki­tüntetéshez. A leszerelők és tartalékállományba vonulók nevében pedig Eliser János kért szót, aki megköszönte, hogy idáig bizalommal voltak irántuk és társaik nevében ígéretet tett, hogy ha a hely­zet úgy kívánja, készek bár­mikor a munkáshatalom vé­delmére. Perge Lukács munkásőr, az előképző alegység parancsno­ka jelentette, hogy az újonc munkásőrök kiképzése sike­resen megtörtént és az eskü-« tételre együtt állnak. A csa­patzászló előtt Antal Lajos, a füzesabonyi járási pártbizott­ság titkára fogadta az esküt Ezután a tartalékállományba vonulók nevében Medveczki Lajos munkásőr jelképesen átadta fegyverét a most esküt tett Kovács József munkásőr­nek. Az ünnepi egységgyűlée hivatalos része az Intemacio- náléval ért véget Ezután « füzesabonyi gimnázium leánykara és irodalmi színpa­da, valamint a füzesabonyi ÁFÉSZ férfikórusa adott műsort. (szigetvára) Mmmm% Wü jauua: 16» kmU

Next

/
Thumbnails
Contents