Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
Mozart a nyári karneválon Tallózás a Megyei Művelődési Központ terveiben Az új évre a korábbinál is gazdagabb, sokoldalúbb programmal készül a Megyei Művelődési Központ. Ami eddig bevált, ami eddig bizonyította létjogosultságát, azt folytatják. igyekezve még hatékonyabba formálni. Emellett természetesen keresik az új, a közönséget, az érdeklődőket sokkal inkább vonzó népművelési formákat. A jobbító ötletekről, tervekről beszélgettünk Fehér Vilmossal, a Megyei Művelődési Központ igazgatójával. Űrhajózás és a barokk 1971 őszén sikerrel szervezték meg Felsőtárkány- ban az ifjú Jfizikusok országos találkozóját. Két év után ismét Heves megye fogadja a jövő tudóspalántáit. Mennyiben lesz újabb, masabb az idei találkozó a két év előttinél? — Egyhetesre terveztük, ® [június 24-től július 1-ig tartjuk. Ebben az évben a megyeszékhely ad otthont a rendezvénysorozatnak. Célunk többrétű: szeretnénk elérni, hogy elősegítsük a természettudományos alapokon nyugvó marxista világnézet kialakítását, illetve fejlesztését, a fizika mélyebb megértetését az alkotó önképzés révén. Jó alkalom ez az országos találkozó arra is, hogy a munkásfiatalok számára ötleteket adjunk a szabad Idő hasznos kihasználására. Célunk az is, hogy az Egerbe látogató ifjú fizikusok megismerhessék a megyeszékhely országhatárokon túl is híres barokk műemlékeit; egyszóval: ne csak az űrhajózás műhelytitkait firtassák — kiváló szakemberek segítségével, — hanem általános műveltségüket is gyarapítsák. A találkozó meghívásos: minden megye művelődésügyi osztálya a négy legjobb fizikakedvelő fiatalt küldi Egerbe. Pest megyét tizenhat, s. a hevesiszíneket — házigazdaként — tizenkét ifjú fizikus képviseli majd az országos találkozón. Felkértük a Művelődésügyi Minisztériumot, a szakszervezeteket, az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanácsot, hogy segítsék a korábbinál is sikeresebbé formálni az idei rendezvényt. A résztvevő fiatalok pályaművekkel is jelentkezhetnek, a témákat természetesen időben közöljük velük, hogy felkészülFekete Sándor: hessenek erre • a seregszemlére, s valóban bizonyítsák képességeik legjavát. Az egyhetes program során szekció- és plenáris üléseket tartunk majd. Ügy érzem, nem érdektelen megemlíteni néhány témát: előadások hangzanak el o fizika és a filozófia kapcsolatáról, a fizika és a társtudományok összefüggéséről, a kísérleti fizika műhelytitkairól, korunk tudományának távlatairól. Azt hiszem, a fiatalok ambícióját fokozza az, hogy legsikeresebb pályamunkáik helyi publikálásáról is gondoskodunk. Sanzon, Bóbita, Napsugár — Az idén harmadszorra rendezik meg a formabontó ötletei révén közkedveltté vált egri nyári karnevált, melynek keretében az ország amatőr színjátszó együttesei mulatják be tudásuk legjavát. Hallhatnánk ízelítőt — elsősorban kuriózumot —v sm ea évi programból? — Július 12—15. közűit fúgád juk az amatőr csoportokat. Szeretnénk sokszínűbbé, változatosabbá formálni a karnevált: ezért iktattuk műsorba a zenét és a bábjátékot is. Meghívtuk a békéscsabai Napsugár és a pécsi Bóbita együtteseket, s fellépnek — hazai színekben — a Harlekin bábosai. Az Egri Szim- fónikus Zenekar is tartogat újdonságot. Bemutatnak egy Mozart-vigoperát, természetesen korhű jelmezekben. Ügy terveztük, hogy a nyári karneválon fórumot biztosítunk a hivatásos művészeknek is — többek közt azért, hogy az amatőrök lássák a távlatokat, betekintést nyerjenek az alkotás műhelytitkaiba. A műfaj legkiválóbb képviselőinek részvételével sanzonestet rendezünk, reméljük, hogy Zsolnai Hédi, Psqta Irén, - Márkus,--László. Eger vendége lesz. Ismét lesznek, bemutatók a város különböző pontjain. S ha már a kuriózumoknál tartunk, hadd említsek meg egy újdonságot: a részt vevő együttesek saját maguk szervezik meg műsoraik reklámját, méghozzá nem is akármilyen módon: városszerte ötperces blokkokat mutatnak be darabjaikból, invitálva a közönséget. A térzenekedvelők se csalódnak: meghívunk 21. Minél nagyobb veszélybe Suhant az ország, annál inkább szükség lett Petőfi szavára. 1849 júniusában Kossuth is felkérte, segítsen a főváros népének mozgósításában. A főváros mellett vívandó „véres, elhatározó, utolsó Jehelletünkig tartó csatára” nem került sor, nem Kossuth gyávasága miatt, hanem azért, mert az adott viszonyok közepette egy ilyen ütközetnek nem voltak meg a hadászati feltételei. A költő becsapottnak érezte üMMgát, megint elkeseredett, s ..megemlékezvén még eiőbbeni” sebeiről is, családjával együtt Mezőberény- be utazott, „azon óhajtással”, vajha soha többé „a nyilvános életnek még csak küszöbére se” kényszerítse a sorsa. De olyan idők zúdultak az országra, amikor Petőfi Sándor nem maradhatott békési magányában. Amikor Bem hívó szava elérte, nem habozás nélkül, de végül is határozottan, eltökélten fel- kerekedett, hogy vezéréhez menjen. 1849, július 2ü-i utolsó te* egy neves zenekart, melynek tagjai középkori jelmezekben játszanak a város különböző pontjain. Verseny téma — a hímzés — A Megyei Művelődési Központ — mint neve is jelzi — sokoldalú megyei tevékenységet folytat, gondoskodik a szakmai tanácsadásról, a népművelők to- vébbképzéséről. Várható e téren újdonság? — Kezdem mindjárt egy érdekességgel, amely bizonyára sokals figyelmét felkel ti. A megyei tanács művelődésügyi osztályával, a Hazafias Népfront Heves megyei Bizottságával karöltve Heves megyei díszítőművészet 1973 címmel pályázatot hirdetünk, melynek célja a népművészet hagyományainak aktív ápolása. Hímzéseivel, fafaragá saival, népi szőtteseivel je' . lentkezhet az, akinek hobbyja, vagy éppen szenvedélye az otthoni, a munka utáni alkotómunka. A jelentkezők pályaműveiket május elsejéig küldhetik be Egerbe, valamint a járási művelődési központokba. Kategóriánként három díjat osztunk ki, s arra is lehetőséget biztosítunk, hogy a legnívósabb alkotások — kiállítások keretében — közszemlére kerüljenek. Ez évben ünnepli intézményünk fennállásának húszéves jubileumát. Szeretnénk a megemlékezéssorozatot ünnepélyessé és színvonalassá formálni. Megírjuk és házi kiadvány formájában megjelentetjük a két évtized eseménygazdag krónikáját. Előreláthatólag novemberben megszervezzük a megyei művelődési központok igazgatóinak. valamint a népművelési tanácsadók vezetőinek tanácskozását. Újat ígér a népművelők megyei továbbképzése is: megvalósítjuk a differenciált „oktatást." Ügy érezzük, így járunk helyes útpn,o hiszen mást. kell. nyújtani. .egy egyetemet, végzett, szakképzett népművelőknek, s mást annak, aki még csak újonc ebben a sosem könnyű szakmában. Megyei tevékenységünket szeretnénk változatosabbá, eredményesebbé formálni, elsősorban azért, mert ezen is múlik, hogy az új évben mennyit halad előre a szükebb pátria népművelése. fpéesi) veiében leírta Júliának, hogyan érte utol Bem seregét: „Bemmel Berecken találkoztam; megálltam hintája mellett, s köszöntem neki, ő oda pillant, megismer, elki- áltja magát, és kinyújtja felém karjait, én fölugrom, nyakába borultam, s összeöleltük egymást, „mon fils, moo fils, mon fils! szólt az öreg sffva.” (Mon fils — annyi mint! fiam, franciául.) Levele befejezése az utolsó fennmaradt mondatait őrzi: „Szopik-e még a fiam? válasszátok el minél előbb, s tanítsd beszélni, hogy meglepjen. Csókolom a lelkete- két és szíveteket miljomszor számtalanszor imádó férjed Sándor” Ugyanezen a napon Bem visszaadta őrnagyi rangját. Másnap Székelykeresztúrra mentek. Harmadnap, 1849. július 31-én reggel három órakor fújták az ébresztőt — a maroknyi sereg megindult az oroszok ellen. Bem déli egy órakor, a segesvári ütközet veszélyesre forduló pillanataiban utasította Petőfit, vonuljon vissza a harctól. A költő azonban nem tudott távol maradni a sorsdöntőnek érzett ütközettől. Délután öt óra felé szemtanúk ismét látták a Sárpatak hiújánál, a székely újoncok épp ekkor igyekeztek puskatűzzel megállítani a mintegy 800 főnyi dzsidás kozáksereget. Egy katonaorvos kiáltással hívta tel figyelmét az iszonyú taNem. valóban nem lehet melegség nélkül élnie — az embernek. Az emberre már annyi jelzőt akasztottak — homo sapiens, homo faber, homo ludens —, hogy lassan több lesz a jelző, mint maga az ember. Pedig az ember legalapvetőbb fogalma egybeesik a társra — a párra, a szeretetre — az emberi melegségre való vágyás fogalmával. Ezt. az utóbbit a társra, a megértésre váró, melegséget só- várgó embert írta, rajzolta meg tiszta, szép liraisággal, illetve a groteszken belül is fintor nélküli bölcs megértéssel Örkény István. Ä négy kis egyfelvonásos négy történet a társat sóvárgó, emberről, olyan egyszerűen, sallangoktól mentesen megfogalmazva ezt, amilyen egyszerű a maga bonyolultságában is a tétel: az ember és a szeretet egy és ugyanaz. Még ha a tábori csendr őrök ezt tagadni is próbálják! Esztergályos Károly rendezése, Bíró Miklós képei célratörően, feszes tömörséggel foglalták egybe a megkapó négy kis történetet, amelyekben mindig és minden formában, halkra fogott liraisággal, a szatíra harsányságával, vagy éppen az örkény-féle groteszk első látásra a meghökkentés abszurdnak tűnő módszerei vel az embert és világát rajzolja meg nagy szeretettel. És a péntek esti sikert olyan alakítások is fémjel„Az ember melegségre vágyik” zik, mint a torkot szoronga- tóan puritán és hitében tn~ gathatallan „Asszony”, Sulyok Mária alakításában, vagy Kozák András a kevés szavak mögött egy soha be nem teljesülő emberi élet szépséges tragédiáját felvillantó hadnagya, Kállai Ferenc, a betegei közöli egyedül maradt és a cserépkályhát animáló orvos.;, avagy éppen az öregkorára félretett tanárt — Rajz Jánost — új, cselekvő életre csalafintáskodó Popradi —, Öze Lajos megformálásában. Ez a televíziós film sokáig emlékezetes marad az emberről szóló hiteles és lírai vallomások iránt fogékony néző számára. (gyurkó) A felsőoktatás szeikezetének kérdéseiről Dr. Polinszky Károly nyilatkozata A felsőoktatás fejlesztésének egyik fő gondja a megfelelő szerkezet kialakítása. Bár a magyar felsőfokú oktatás szerkezete az elmúlt negyedszázadban, különösképp az elmúlt évtizedben sokat változott, korántsem tekinthető ideálisnak.. Dr. Polinsz- ky Károly művelődésügyi miniszterhelyettes ezzel kapcsolatban nyilatkozatot adott az MTI munkatársának. A felsőfokú oktatás struktúrája mindenekelőtt azt jelenti, hogy megfelelő arányban képezünk-e mérnököket, pedagógusokat, jogászokat és bölcsészeket, közgazdászokat és más szakembereket. A szakember szükséglet megállapítása a tervezők feladata. Csaknem valamennyi fő szakmai ágazatban, kialakult távlati, 15 éves tervünk. — A felsőfokú oktatás szerkezete az azonos profilú képzés különböző szintjeinek meglétét és arányait jelenti. Az utóbbi évtizedben sikeresen alakítottuk ki a műszaki, az agrár és a közgazdasági felsőoktatásban a szakemberképzés két szintjét, — az üzemmérnöki, az üzemgazdászt és az okleveles mérnöki, okleveles közgazdász szintet. Ez a tendencia nagyon sok országban megfigyelhető. A pedagógusképzésben pedig már korábban kialakult három fokozat, ha nem is ugyanazon elvek és megfontolások alapján, mint a gazdasági szakemberképzésben. Ezenkívül vannak viták, elgondolások a jogász szakemberek kétszintű képzéséről. Újabban a háromfokozatú képzés gondolatával egyre többen foglalkoznak, hiszen a tXidomány rohamos fejlődése. mennyiségi gyarapodása csakúgy, mint a képességek feltárása szükségessé teszik, hogy intézményesen is gondoskodjunk a tudományos pályára alkalmas fiatalok kiválasztásáról és továbbképzéséről. Ezt szolgálta a két éve bevezetett továbbképzési ösztöndíj is. — A felsőfokú oktatás szerkezete magába foglalja a már említett szervezeti. Intézményi felépítést is. Hazánkban az intézményhálózatot egyrészt az határozza meg, hogy voltak évszázados ínl.éme- nyeink, másrészt igyekeztünk a vidéki ipari, mezőgazdasági bázisokhoz intézményeket telepíteni, a területi pedagógusszükségíet kielégíteni, hogy ezzel is hozzájáruljunk az oktatás demokramadásra, de Petőfi csak legyintett: „Potomság”. Ez az utolsó szava, amelyet meglehetős valószínűséggel hitelesnek tekinthetünk. Ekkor vette észre, hogy ez nem olyan roham, mint amelyet Vízaknánál meg Szászsebesnél átélt, — ezt a túlerőt nem lehetett feltartóztatni, maga a vezér is futásnak eredt. Ö még látta a menekülő Bemet, de a tábornokot kísérő lovasoktól Bem nem láthatta őt. Most már ő is futni kezdett. Futni, mert nem volt lova! A fentebb említett katonaorvos a domb tetejéről visszapillantva még egyszer felfedezte a Fejéregyháza és Héj- jasfalva közti országúton menekülő költőt: fedetlen fővel szaladt, zubbonya széttárult, lengett, mint valami jelzászló. Mindabból, ami ez után következett, semmit, sem tudunk hiteles forrásból. Legendák, kitalálások, feltevések, jóhiszemű vagy rossz szándékú mesék között válogathatunk, de a költőt meghalni egyetlen tanú sem látta! Ez a fő oka annak, hogy. később annyi gyermeteg legenda született a fogoly, a bujdosó Petőfiről. Minden ilyen történet alaptalan. Ha meghalni nem is, holtan látták a költőt, méghozzá egy kívülálló, érdektelen tanú, az osztrák szolgálatban álló Heydte őrnagy. Heydte szolgálata abban az időben a csatatereket ellepő sakálokéval és hiénákéval rokon, íStternetoti » halottakat, a tisztek iratait! elrabolja, és így tovább. Az! ispánkúti kaptatóhoz érve! polgári ruhás halottat vesz! észre — a rablásban már! megelőzték kozák szövetsé-! gesei: a mellén átszűrt fel-" kelőt azok fosztották ki,! csak az iratokat hagyták! meg. Felszedeti a halottnál! talált papírokat, amelyek! kétségtelenné teszik, hogy! Bem közvetlen környezeté- í hez tartozik e polgári ruhás! „felkelő tiszt”. Amikor a! fogoly tiszteket kérdezi, 5 azok a megadott személyle-! írásra egybehangzóan fele-! lik: Petőfi volt! ö is volt, nem lehetett j más. Menekülés közben öl- > ték meg, szembefordult a> gyilkosokkal, akik az 01-; döklést rablással folytatták. Ne részletezzük, hogyan történhetett mindez, csak egy! biztos, elesett. Ügy, ahogy annyiszor el-, képzelte, a csatatéren. És$ mégsem úgy. A fújó pari- \ pák holtteste mellett nem a; világszabadság kivívott dia-S dalára száguldtak, a győzel-j mes ellenforradalom zsoldo-5 sait repítették újabb és ] újabb gaztetteik felé. És mégis, ő győzött. Nem* szólam, nem üres vigaszta- < lás, övé a diadal. Soha oly világosan nem < láthattuk ezt, mint napjainkban, amikor születésének < másfél évszázados fordulóján1 az egész művelt világ az< emberisét nagy harcosainak' kijáró tisztelettel emlékezik $ meg róla, ____—4 m*# f ixálásához. Az intézményhálózat fejlesztése azonban túlzott volt, hiszen néhány éve 93 Intézményünk volt. Bár a főiskolai átszervezés során 31 intézmény megszűnt, illetve nagyobb intézményhez kapcsolódott, a szervezeti felapr rúzottság még nem szűnt meg. Ma még mindig húsznál több olyan intézményünk van, amelyben a hallgatók létszáma egyenként nem éri el a* 500-at. A mezőgazdaság területén kétségtelenül fontos, hogy az intézmények közel legyenek a termelési bázisokhoz, de mérlegelni kell: milyen hatékonyságot lehet biztosítani a képzésben. — nA Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont részvételével széles körű elemző munka indult felsőoktatásunk területi szerkezetének vizsgálatára. Látnunk kell, hogy egy-egy főiskola, egyetem az adott terület gazdasági, kulturális, sőt politikai és ideológiai életének ts szerves része, ezért nagyon sokoldalúan kell elemezni egy-egy főiskola letjogusult- ságát. A felsőfokú oktatás struktúrájának korszerűsítésében mindig alapvető, mostani fejlődésünkben pedig mindenekelőtt való az intézményeken belüli szerkezet tökéletesítése. Az oktatás minőségi színvonalának emelése megköveteli, hogy erre fordítsuk figyelmünk és energiánk nagy részét. Keressük a tananyagok ésszerű arányait egy-egy szakképzési célmeghatározásához. Régi gond, hogy a természettudományos képzés nem ad elég társadalmi ismeretet, a társadalom- tudományi képzés pedig elhanyagolja a hallgatók megismertetését a technikával* Gyenge a természettudományos oktatás, a közgazdász- képzésben, ugyanakkor a köz- gazdasági oktatás nem kielégítő a műszaki képzésben. A felsőfokú oktatásban tehát optimális arányokat kell kialakítanunk az alapozó, » szakmai és a speciális képzés között, a továbbképzést a? oktatás szerves részévé kel! tennünk és a készségek fejlesztésére kell energiánkat összpontosítanunk. Hogy az oktatás tartalmi szerkezete korszerűsödjön, ahhoz elsősorban a tudományos kutatómunkát kell fejleszteni és annak irányát, szerkezetét megváltoztatni. — A felsőfokú oktatás „átállásának” rugalmasságát fokozni kell. , — A felsőfokú oktatás rugalmas átállítása nemcsak azért fontos, mert így nagyobb lehet a mindenkort összhang a társadalom szükségletei és a képzés között, hanem azért is, mert elkerülhetjük az időnkénti nagy átszervezéseket, amelyek csak zavarják az oktatás folyamatosságát és a színvonal emelését — fejezte be nytlatko- salat áj, Polinszky Káj&lg.
