Népújság, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

< \ ■ | Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Reális feltételek Helsinkiben hétfőn megkezdődött az európai biz- ■ tonsági konferenciát előkészítő tanácskozás második; fordulója. Azazhogy pontatlan ez a kifejezés: nem új j forduló kezdődött, decemberben nem zárult le, nem; jutott nyugvópontra semmi, csupán karácsonyi-újévi szünetet tartottak a konzultáció résztvevői. Szabato- : sabb tehát így fogalmazni: hétfőn, január 15-én foly-; tatódtak a tanácskozások Helsinkiben, annak eldönté-: sére, hogy hol, mikor és milyen napirenddel üljön ősz- j sze az európai biztonsági konferencia? A KONZULTÁCIÓ FOLYTATÁSÁNAK előjelei | nem kedvezőtlenek. Hiszen, miként a Pravda ezt ve-? zércikkében is hangsúlyozza, a’ Szovjetunió és más szó- ; cialista országok erőfeszítéseinek eredményeként reá- ! lis feltételek teremtődtek a szilárd biztonsági rendszer ; közeli jövőben való létrehozására. , Jól ismertek ezek a feltételek. A sok közül elég ; most csak kettőre rámutatni. Két olyan eseményre, amely a helsinki konzultáció téli szünetében történt. Mindkettő Európa sorsára, Európa biztonságára van befolyással. Az egyik: a két német állam közti kapcso- : latokat szabályozó alapszerződés aláírása az NDK és j az NSZK képviselői között, december 21-én, Berlinben. A másik: a múlt hét végén lezajlott konzultáció Minszkben Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bi-: zottságának főtitkára és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke között. A SZOVJET SAJTÓ EGYÉBKÉNT részletesen foglalkozik Helsinki eddigi menetéveL A kommentá-; torok leszögezik: eddig az a legnagyobb eredmény,' hogy a helsinki konzultáción minden részvevő felszó-; lalt már és valamennyi hozzászóló egyetértett abban, hogy az európai biztonsági konferencia összehívására: szükség van. Egyetlen hang sem vonta kétségbe e ta- ■ nácskozás fontosságát, szükségességét. Lehet, hogy ez a jó kezdet eredménynek még szerény, de nem lebecsülendő. Igaz, óvatosságra van még elég ok: a konferencia ellenfelei taktikát változ- < tattak. Már nem nyíltan ellenzik a biztonsági konfe- i renciát, inkább zsarolni próbálják a szocialista orszá­gokat beleegyezésük fejében. Az enyhülés ellenfelei még egy taktikai fegyvert is készenlétben tartanak: a halogatást, az időhúzást, a hosszas egyhelyben topo- : gást> harmad- és ötödrendű kérdések, álproblémák kö­rében. MINDEZEK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL világos j a cél: mindazoknak, akiknek szívügyük Európa békéje ■ és biztonsága, olyan „kivédhetetlenül” konstruktív ési gyakorlati javaslatokat kell tenniök Hélsínkibón’, < amelyre az enyhülés ellenfelei egyre nehezebben tud- : nak nemet mondani, A Trybuna Ludu a kínai vádakról Betneámoló ,\ixonnak — Tfínfelés Horniban A Trybuna Ludu hétfői számában pekingi tudósító­jának jelentése alapján is­merteti a kínai ENSZ kül­döttség nyilatkozatát, amely a Zsenmin Zsipao vasárnapi számában jelent meg. ­A nyilatkozat a leszerelési Világértekezlet előkészítésé­vel megbízott ENSZ-bizott- ság megalakításával kapcso­latos, már korábban ismerte­tett vádakat tartalmazza. A kínai küldöttség a bizottság' megalakításával kapcsolat­ban megvádolta Trepczinski lengyel külügyminiszter-he­lyettest, az ENSZ-közgyűlés nemrég végétért 27. üléssza­kának elnökét, hogy a lesze­relési világkonferencia előké­szítésére irányuló tevékeny­ségében „egy bizonyos szu­perhatalom” érdekeit tartot­ta szem előtt. Pekingi tudósítónk tájékoz­tatása alapján emlékeztet­nünk kell arra — írja a Try­buna Ludu —, tiogy a Kínai Népköztársaság attól a pil­lanattól kezdve a leszerelési világértekezlet összehívása ellen foglalt állást, mihelyt a Szovjetunió az értekezlet ősz- szehívását felvetette. Ez a magatartás elszigetel­te a pekingi kormányt a nem­zetközi közvéleménytől, amely a Szovjetunió javasla­tát nem úgy fogta fel, hogy ' az „egy szuperhatalom” érde­keit szolgálja, hanem a világ valamennyi országának érde­kében áll. A Trybuna Ludu emlékez- ’ tét: az elszigetelődés vég­eredményben arra késztette u kínai küldöttséget, hogy meg­szavazza a közgyűlésben a le­szerelési világértekezlet ösz- szehívására, majd az előké­szítő bizottság összetételére vonatkozó határozati javasla­tokat. Véget ért a dán KP kongresszusa Henry Kissinger, az amerikai elnök ncinzctbizlaa- sági főtanácsadója vasárnap a floridai Biscayneben talál-- kozott Nixon elnökkel, hogy tájékoztassa a párizsi Viet­nam-tárgyalásokról. < - - - - r a ».* Vasárnap Koppenhágában befejezte munkáját a Dán Kommunista Párt XXIV. kongresszusa. Megválasztot­ták az új vezető szerveket. A Dán Kommunista Párt elnö­kévé ismét Knud Jespersent választották meg. A kongresszusi határozat a monopoltőke elleni harccal, valamint a munkásosztály ér­dekeiért és a szocializmusért vívott küzdelemmel foglalko­zik. Az akcióprogram kimond­ja, hogy a dán kommunisták tovább harcolnak a dolgozók helyzetének javításáért, a párt erősítéséért, és befolyá­sának erősítéséért, valamint a béke és a népek közötti együttműködés szilárdítására irányuló önálló nemzeti poli­tikáért. IfEW YORK: DAMASZKUSZ — látoga­tás A Szíriái Forradalmi Ifjú­sági Szövetség meghívására egyhetes látogatáson Da- maszkuszban tartózkodott a Francia Kommunista Ifjúsá­gi Mozgalom küldöttsége. A tárgyalások befejeztével megállapodást írtak alá a két szervezet közötti együtt­működésről, majd közös nyi­latkozatot hoztak nyilvános­ságra. MOSZKVA: Georges Pompidou fran­cia köztársasági elnök üze­netet küldött Leonyid Brezs- nyevnek az SZKP Közpon­ti Bizottsága főtitkárának. Az elnök a hétíőn közzétett üzenetben hangsúlyozta: „Egyre inkább meggyőződ­tem arról, hogy a francia— szovjet együttműködés a nemzetközi feszültség eny­hítésére irányuló politika alapelemét képezi.” BECS:-x A Német Szövetségi Köz­társaság déli részén, ötven kilométernyire az osztrák határtól száj- és körömfá­jást . észleltek. Az osztrák hatóságok ezért elrendelték, hogy az NSZK- ból és Svájcból érkező sze­mély- és tehergépkocsi uta­sai kötelesek a határátlépés előtt védőszőnyegen áthalad­MOSZKVA: Szokatlanul nagy késéssel megérkezett a tél a szovjet fővárosba, s a Szovjetunió európai részébe. Az elmúlt hét második felében végre nagyobb mennyiségű hó esett, s a hét végére Moszk­vában a. hőmérséklet is el­érte a „normális” mínusz 15—20 fokot. A meteorológusok ezek­ben a napokban alig győ­zik összeszámlálni az időjá­rási rekordokat A Pravda szerint Moszkvában és Le- ningrádban csak 20—30 évenként egyszer fordul elő, hogy hó nélkül köszönt be az új esztendő, ahogyan az idén történt.-r. Elérkezett az idő, hogy az Egyesült Államok rendezze kapcsolatait Kubával — hangsúlyozza a New York Times vasárnapi különkiadá­sának adott nyilatkozatában Edward Kennedy demokrata- párti szenátor. Ha az Egyesült Államok fenntartja a több éve tartó „karantén-politikát” Kubával szemben, számolnia kell az­zal, hogy e politika bume­rángjaként maga szigetelődik el a latin-amerikai országok körében — figyelmeztett cik­kében az amerikai politikus. , Kennedy szenátor a két or­szág kapcsolatainak rendezé­séhez jó alkalomnak tekinti azt, hogy a repülőgép eltérí­tések ügyében Svájc közvetí­tésével már megkezdődött a párbeszéd Kuba és az Egye­sült Államok között Pokolgépes akciók / - - - ö Újabb áldozatok Eszak-irországbaiiT LONDONDERRY: (MTI) Vasárnap újabb áldoza­tokkal gyarapodott az észak- írországi zavargások halot­tainak amúgyis terjedelmes listája. A tartomány máso­dik legnagyobb városában, Londonderry-ben nagy erejű bomba robbant egy rendőr­autóban. Két rendőr a hely­színen meghalt, kettőt pedig súlyos sérülésekkel szállítot­tak kórházba. Az akcióért az ír Köztársasági Hadsereg ideiglenes szárnya vállait fe­lelősséget. Ugyancsak egy rendőr ha­lálával végződött Belfasttól 64 kilométernyire az ország­úton történt robbanás, ami­kor egy rendőrségi autó ak­nára futott. A pokolgépes akciók a tar­tomány más városaira is Ki­terjedtek, következményük több sebesült és tetemes anyagi kár. Hétfőn állították bíróság élé Dublin ban Leó Márthat, az ideiglenes - ÍRA egyik ve-4- zetőjét és négy társát?. Mind-’;' ” az ötüket szombaton ••tartóz^1;, tatták le, az ír hatóságok - az . ” - észak-írországi határ köze-1 -Vi lében. Leo Martint'- ttiár -ű;'' hosszabb ideje körözték ár-' ; hatóságok,- s mint letartózta-- r tásakor kiderült, egy évig‘áz‘ Ír Köztársaságban bujkált, s onnan szervezte az IRA-cso-^ portok észak-írországi ak­cióit. is s*í ©álS§£l£ juna, jmuár is* I.. Fényképüket felragasz­tották azokra a plakátokra, amelyek közlik a lakosság­gal, hogy a vietnami fővá­ros 12 napos bombázása ide­jén Hanoi felett 23 B—52-est lőttek le. Ez a • hanoi légvé­delem hatalmas győzelme volt, amiért meg is kapta a legmagasabb kitüntetést, á „Harci győzelmekért” ér­demérmet. A plakátok szö­vege alatt ott díszeleg azok­nak a fényképe, akik Ha­noit, a Kham Thien utcát bombázták, akik Ciong fa­luban megsemmisítették az iskolát és az óvodát. Ezek az emberek most csíkos rab­ruhát viselnek, felszerelési tárgyaikat — ruhájukat, pi- lótasisakjukat, szúnyogháló­jukat, zászlócskáikat, ame­lyekre vietnami nyelven azt írták, hogy tulajdonosának adjanak enni és óvják meg az életét — külön kiállítá­son mutatják be. Az utcákon sok a repülő­géproncs. A fémhulladékok­ból a vietnami ezermeste­rek apró használati tárgya­kat, öngyújtókat, hamutartó­kat, fésűket készítenek. Min­den tárgyra rá vésik: „B— 52-es amerikai repülőgépből készült”. Ilyen rövid idő — mind­össze 12 nap — alatt eddig még soha nem esett fogság­ba ennyi amerikai pilóta. Amerikai jeléntesékből ki­derül, hogy 1964-től számít­va, most a 12 nap alatt 16 yrésaléteteai uóvsfeaskáj» « Tetteikre nincs mentség... — Hanoi tudósítás — foglyul ejtett pilóták száma. 1964 óta sok mindem meg­változott. _ Nagyot változott a légvédelmi szolgálat, nö­vekedett a vietnami rakéta- és a légvédelmi tüzérség ere­je. Megváltozott, mellesleg, az amerikai pilóták „földi” vi­selkedése is. Ismeretes, hogy december 26-án különösen intenzív és hosszú légitámadás érte Hanoit. Ügy este féltizenegy tájban az egyik tóból a vá­ros déli peremén, kimászott egy amerikai pilóta, akit B—52-essel lőttek le. A pi­lóta semmilyen ellenállást nem tanúsított, amikor a helyi harcosok körülfogták. Engedelmeskedett. minden parancsnak és azonnal lead­ta f egy vérét. (Hanoi térsé­gében egyébként a foglyul ejtés pillanatában egyetlen amerikai pilóta sem tanúsí­tott ellenállást.) . A tóból előmászó pilótát körülvették a hanoiak. Va­lamelyikük tudott angolul. A pilóta első szava az volt, hogy ne öljék meg. Utána nyomban elmondta, hogy mindössze két nappal ezelőtt dobták át Guam támasz­j*oolss& mák dSem Vietnam felett. A felszállás előtt fél órával közölték ve­le, hogy a cél — Hanoi. El­mondta még, hogy gépét még a bombák kioldása előtt lőtték- le. Hozzátette, hogy kész bármilyen parancsot teljesítem. ... Néhány éve még má­sok voltak ezek a pilóták. Ha náluknál alacsonyabb rangú vietnami tiszt szólt hozzájuk, egyszerűen nem válaszoltak. Nem érezték magukat legyőzőiteknek. Azt mondták, hogy egyszerűen nem volt szerencséjük, gé­püket lelőtték. Volt idő, amikor a foglyul ejtett pilóta röpcédulákat osztogatott foglyul ejtőinek: „Én a kommunizmus ellen harcolok. Gépen szerencsét­lenül járt. Kérem a helyi lakosságot, hogy óvja meg életemet, rejtsen el, adjon ennem, szállítson biztonsá­gos helyre, lehetőleg az amerikai csapatok körleté­be. Az amerikai kormány 80 000 dongot fizet annak a vietnami személynek, aki mindezt megteszi.” Hol vannak már ezek az idők! Ma már az amerikai pilótát nem érdekli, milyen íatfstfr? jSSSSefc Vied. az. foglyul ejti. Egyik pilóta sem próbál antikommunisla jelszavakkal rokonszenvet kelteni maga iránt. Készsé­gesen válaszolnak bárki kér­désére. Idegesen és ijedten egyre csak azt hajtogatják, hogy nem volt idejük kiol­dani a bombákat,' és hogy nem B—52-esen repültek. Hozzáteszik, hogy eddig még nem bombázták Vietnamot, nem vettek részt egyáltalán semmilyen hadműveletben, ellenzik a vietnami hábo­rút ... csak most kerültek ide... és.. ne öljék meg őket. A könyörgésre egyébként semmi szükség: ha a pilóta élve földet ért, biztos lehet benne, hogy életben marad. Bár nem egyszer nem köny- nyű őket megvédeni a la­kosság bosszújától. Az a pilóta például, aki december 26-án a tóból ki­mászott, természetesen nem tudta, hogy két nappal ko­rábban a közelben bomba robbant, amely egy hatgyer­mekes postás családját pusz­tította el. A légnyomás há­rom gyereket olyan mész-' szire repített, hogy holttes­tüket csak harmadnapra ta­lálták mg% — ugyanebben*» tóban. A környékbeliek még mindig a tragédia-■ hatása <, alatt álltak. Elképzelhető,:; milyen gyűlölettel vették kp- . rül a pilótát, aki a- tóból.- mászott ki. Ki tudja, igazat mondott-e, hogy nem volt ideje a bom­bák kioldására? Feltehető, hogy nem mondott igazat, hiszen most minden améri-« kai pilóta így beszél. A tóból kimászott pilótái = két fegyveres népfelkelő munkás védte meg a tömeg felháborodásától, amíg. meg-« . érkeztek a néphadsereg ka-«, tonái. Ezt megelőzően kőt vagy három nappal Hanoi külvá­rosában egy másik amerikai pilótát ejtett foglyul a la­kosság. ö azt állította, hogy" nem B—52-eseh, hanem A— * 6-on repült. Ezt a gépet* itt „tengeri rablónak” nevezik,’ A közelben azonban egy B—i 52-es roncsai heverték. Min- : denki tudta, hogy a ’ pilóta' hazudik. A népfelkelők egy szövetkezet istállójába tusz­kolták az amerikait a íeldü- - hödött tömeg elől. Ott őriz-4, ték, amíg a katonák meg-« érkeztek. ­A foglyul ejtett amerikai pilóták viselkedése alapot san megváltozott. Bizonyára azért, mert még a lagmakg- . csábiak' is sejteni kezdik,” hogy tetteikre nincs ment­ség. Genrib Borovik ve “ :v ■S­Húszezer fiatal tüntetett vasárnap Bonnban az ainí-n* rlkaiak vietnami háborúja ellen. A hatóságok, a kormány- y hivatalok és az amerikai nagykövetség védelmére ezetr »• rendőrt mozgósítottak. . .... . \áö' •. •- .i -. f (Telefoto — ,.>P—51«—KS):>«á« ............... Cjűl ’ , vVSirffeSr K ennedyt Rendezni kell a kapcsaiatska Kubával

Next

/
Thumbnails
Contents