Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

I A rádió jövő évi terveiből Tervez a Megyei Könyvtár Kü—.IIP..,., •- ■ | ■ - —■ Színvonalasabb szolgáltatások, több olvasó Beszélgetés dr. Ebergényi Tibor igazgatóval Atomreaktort avattak Csillebércen A Magyar Tudományos Akadémia Központi Fizikai Kutatóintézetében felavatták a ZR—6 kísérleti kritikus atomreaktort. A kisteljesítményű reaktor az erőművekben használatos reaktorok fizikai jellemzőinek vizsgálatára szol­gál. A berendezést a KGST ideiglenes nemzetközi kutató kollektívája tudományos tanácsának ülésszaka alkalmából avatták föl. Képünkön: A reaktor és a sugárveszély idején használatos ipari tv. (MTI-foto — Fényes Támás felvétele — KS.) Nemcsak a munkához van joguk ... ívelje) I.U' jhi'i, a t-U­ő .eúríy'i tédinilan i forrada­lói >n ide,; lér iriuntf, Az isrtlz­«IV ■anyag nap mini r nap nő­JVi* iTZilí. i\y. eftibcT képtelen U riy? íí irt írni e/./o S a roh i­ti* >.< vb •jrfé&ktt1. A káosz ér­Yfi n tól ■: Úey s>; abadul, ha ti rilgö Y.0Öu$hőt informáld­ó uanytül i.iíf !• Írre a ta­Ti • DelCiO x’ ilhilknz ­ti* •i és vüllflikeznu k a korty >•­ti. Ak, E y. {e t fii»: */e i e n é v ­Tő ■év te új feladatokat íe­U ll ÚV. itt dolgoz« 'A JT^HTlíl­r& Or. Ehergé nyl Tihorral. a Megyei Könyvit tr igú/ya­te ' val az 1973-as év térvfi­Te i beszélgetve mi nduntalau eu Hűt Öt új szerepkörnél kö~ tÖ' í t ii n k ki. — Milyen alapvető elvi meggondolások szablak meg a tervezési? — Arra törekszünk, hogy minél jobban alkalmazkod­junk az egyre szélesebb kör­ben jelentkező ü.) igények­hez, Az elsődlegesen köl­csönzésen alapuló munkát fel kell hogy váltsa az in­formálódást segítő szolgál­tatások sora. Ilyen kívánsá­gokkal már jobb vidéki könyvtáraink — a hatvani, a hevesi, a lőrinci, az adácsi — olvasói is jelentkeztek. Ez természetesen könyvtár­hálózatunk szerkezetének megváltoztatását, a könyvtá­rak fejlesztését követeli. Az elmúlt évek során ez történt Apcon, Hevesén, Halmajug- rán, Nagytályón, Bekölcén. Szeretnénk az új évben is ebben a szellemben dolgoz­ni tovább. Igyekszünk segí­teni,, megkönnyíteni a mun­kásság és a termelőszövet­kezeti dolgozók általános ée szakmai műveltségének gya­rapítását. A Megyei Könyv­tár forintjait gazdaságosan, s elsősorban a korszerű szol­gáltatásokat nyújtó körzeti könyvtárak fejlesztésére for­dítjuk. Reméljük, hogy en­nek eredményeként az ol­vasók száma 881 ezerre nő. s a forgalom eléri az 1 800 000 —I 800 000 kötetet. — fgér-e többet az egri könyv barátok' számára az új év? A társadalomtudomá­nyi művek beszerzésénél fi­gyelembe vesszük az egyes osztályok, rétegek igényei;, új szerzeményeinkkel a mii-' részi ízlés fejlesztését is sze­relnénk elősegíteni. A peda­gógia] »szakkönyvtár részére ezentúl több példányban vá­sároljuk neg a kiadványo­kat. s veszünk idegen nyel­vűeket is. Az új évben 380 e/jer forintot fordítunk könv vgyarapításru. Fejleszt­jük a zenei részleget, a gyermekkönyvtár d tatárát. Reméljük, hogy olvasóink létszáma Egerben eléri majd a 7600-át; ez a város lakos­ságának 17 százaléka. Olva­sószolgálatunk lényege a tá­jékoztatás lesz, s ezt válto­zatos formákban és sokszí­nűén szeretnénk megoldani. Fejlesztjük tájékoztatási se­gédeszközeinket, kiegészítő katalógusokat csinálunk. Munkánk sörén alkalom adódik nevelő, ígényfelkeltő tevékenységre is: e célt szol­gálják Rendezvényeink, kiál­lításaink, az iroda lompropa­ganda különböző formái. Megrendezzük Jakubowsz- ki, lengyel grafikusművész kiállítását. Bemutatjuk Reich Károly illusztrációit, kis- grafikáit, kiállítást tervezünk munkásmozgalmi hagyomá­nyaink anyagából, s Petőfi egri útjának emlékeiből. A könyvtár szünnapjain a kü­lönböző érdeklődésű közössé­gek számára — négy alka­lommal — találkozókat szer­vezünk egyetemi tanárokkal, költőkkel, művészekkel, ze­netörténészekkel. A falusi középiskolások számára két esetben könyvtárhasználati ismertetéseket tartunk. Szor­galmazzuk azt — az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázi­um példája nyomán —, hogy egyes magyarórákat a könyv­tárban tartsanak meg. A diákok számára A modern képzőművészet címmel elő­adást tartunk. Az ünnepi könyvhét megnyitójára meg­hívjuk Végit Antalt, Jobbágy Károlyt, Raffai Saroltát, Jó­kai Annát. Vendégül látjuk két gimnázium marxista aka­démiáját. A művészeteszté- tlkai foglalkozások vezetője Szigetiig Gábor, a Kritika szerkesztője lesz. A vállala­ti szocialista brigádok tag­jainak a könyvtár műszaki szolgáltatásairól tartunk tá­jékoztatást. Középiskolások részére megszervezzük az ifjú zenebarátok klubját, a Szakkörök az olvasóteremben sorozat keretében nyilvános hangversenyt szervezünk a könyvtár olvasótermében. — Mit kap a vidék, tel­jesülnek-e a községi könyv­tárak kívánságai? — Korszerűsítjük Makiár, Sarud, Egerfarmos, Istenme­zeje könyvtárait, s fejleszt­jük a fedémesi, a szentdo- monkosi, a mlkófalvi biblio­tékákat, valamint a felsötár- kányi KISZ-tábor és a kis- nánai iskola anyagát. Gon­doskodunk könyvtárosaink szakmai továbbképzéséről, arra törekszünk, hogy gya­rapodjék szakképzett mun­katársaink száma. A járási, városi igazgatók részére ne­gyedévenként munkaértekez­letet tartunk, ekkor feldol­gozzuk a legaktuálisabb té­mákat. Megindítjuk a Me­gyei Könyvtáros című hír­adónkat. Ennek célja az. hogy rendszeresen tájékoz­tassa hálózati könyvtárosa­inkat, valamint a fenntartó tanácsokat. Az is örömhír, hogy nő a könyvbeszerzés­re fordítható összeg. így az év végére mintegy 64í> ezer kötetre emelkedik a vidéki könyvtárak állománya. Re­méljük, hogy a jobb munka- feltételek, az ízlésesebb kör­nyezet, a több könyv új ol­vasók seregét csalogatja köz­ségi könyvtárainkba. (pécsi) Új sorozatok, összeállítá­sok, Illetve a régebbi sike­res műsorok felfrissítése sze­repel a rádió szórakoztató osztályának jövő évi tervei­ben. Mint Petur István, az osztály vezetője elmondta az MTI munkatársának, méltó­an megemlékeznek — a mű­faj legjobb hagyományainak felhasználásával —- Buda­pest centenáriumáról és a Petőfi-évfordulóról Is. Emlé­kek útján címmel kerül a nagyközönség elé kétheten­ként öt produkció, amely fő­városunk múltját idézi zené­vel. riporttal és sok kabaré­val. Petőfi születésének 150. év­fordulója alkalmából nem­zetközi vetélkedőt Indítanak a szlovák és az újvidéki rá­dió részvételével, s szó van arról Is, hogy a Szovjetunió­ból is érkeznek versenyzők. 1973-ban elkezdik Karinthy Frigyes teljes életművének feldolgozását. Szombat délelőtt címmel színes, változatos tematiká­jú adásokat állítanak össze, amelyek az otthon víkende- zőknek nyújtanak kellemes időtöltést. A _ „Magyarán szólva’’ jövőre * két játékos melléklettel jelentkezik, s folytatja adássorozatát a j Klubrádió, az Irodalmi kávé- I ház és a Szellemi árverés is. I A nők megszokták, hogy jogaik mindenekelőtt a mun­kában érvényesülhetnek, úgy is mondhatnánk, hogy a még több munkában. Ez statisz­tikai adatokkal alátámasztott tény, ugyanis az 1970-es népszámlálás alkalmával megállapították, hogy példá­ul a húsz-huszonnégy év kö­zötti, még nem családos nők 82 százaléka kereső foglalko­zást folytat, de összességé­ben is 860 ezerrel több az aktív kereső nő, mint 1949- ben. Ezzel azonban — és ezt mindenki tudja — távolról sem valósítottuk meg az egyenlő jogok elvét, sőt, né­hány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy talán le is mondtunk a megvalósításról. Még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi bi­zottságának 1970-ben hozott határozata sem győzött meg mindnyájunkat arról, hogy az évek óta megszokott rossz, nem feltétlenül végze­tes is egyben, s az. óvato­sabbak — magamat is ide so. rolom — úgy vélték, korai még az öröm, az elvi állás­foglalás nem azonos a gya­korlati alkalmazással. Mostanában úgy alakult, hogy lehetőségem nyílt né­hány helyen megismerkedni a gyakorlati alkalmazással is, s őszintén meglepett, mennyi leleményes, ténylegesen ja­vító intézkedésnek nyithat utat a Központi Bizottság ál­tal hozott határozat. Mert ami történt — és sok minden történt —• a nők életének könnyítéséért, az jobbára az utóbbi két esztendőben ment végbe. Ez a felismerés nem­csak örvendetes, de aggasztó is, hisz arra következtethe­tünk belőle, hogy legtöbbször valamirevaló szociális intéz­kedést a központi akaratnak kell sugallnia, különben nem jut el a megvalósulásig.' El­végre tudtuk, tudták eddig is, hogy milyen nehézségek­kel küzdenek a nők a mun­kában és a társadalmi élet­ben, s a könnyítés módjai ugyanúgy kéznél voltak, mint ezekben az években. Mégis, a gazdasági vezetők többnyi­re objektív nehézségekre, el­háríthatatlan akadályokra hi­vatkoztak, közben pedig szin­te uralkodóvá vált az előíté­let, hogy a nő nem teljes ér­tékű munkaerő, ezért nem is remélhet férfikollégájával azonos elbírálást. Kezdjük mindjárt az anya­gi konzekvenciákkal járó in­tézkedésekkel. Eddig a többi rossz között természetesnek vettük, hogy a szülő nő jöve- melme szülési szabadsága, még inkább a gyermekgon­dozási segélyezés ideje alatt, gyakran behozhatatlanul le­maradt munkatársaié mö­gött. Vagyis, míg a többiek bére emelkedett, az övé egy helyben marad. Életszínvo­nalát tehát nemcsak -j- 1 fő megjelenése csökkent: — hisz a családi létszámemelkedés­sel eleve mérséklődik az egy főre jutó jövedelem —, ha­nem az árszintemelkedést fi­gyelembe véve, még hátrá­nyos helyzetbe is kerül azért, mert, szülésre adta a fejét. Néhány agárban „kitalálták hogy ezt a hátrányos hely­zetet egyszerűen ki lehel kü­szöbölni, s a szabadságról visszatérő anya bérét auto­matikusan 150—200 forinttal emelik Majd minden üzemben vannak a többinél rosszabbul fizető munkahelyek, ahol valamilyen adminisztratív szabályozás következtében kevesebb az órabér, mint másutt. Az egyik1 ilyen mű­helyben — ahol véletlenül majdnem kizárólag nők dolgoztak —• megváltoztat­ták az úgynevezett besoro­lást, s ezzel sikerült vegére járniuk egy sok éves panasz­nak: valamennyi itt dolgozó órabére egy forinttal több lett.­Több helyen , külön meg­vizsgálták a nagycsaládos, il­letve a gyereküket egyedül nevelő anyák helyzetét. S miután kiderült, hogy sokkal súlyosabb terhek nehezednek rájuk, mint a többi állam­polgárra, megpróbáltak leg­alább könnyíteni a. terheken. Minden évben rendkívüli se­gélyben részesítik őket a gyerekek számától . függően, kedvezményes áron és rend­szeresen biztosítanak szá­mukra helyet a vállalati üdülőben, elsőbbséget élvez­nek a bölcsődei-óvodai fel­vételeknél, de még az ipari tanulók felvételénél is. Vé­gül, de nem utolsósorban, el­ső helyen kapnak lakásépíté­si kölcsönt, méghozzá kamat­mentesen, a vállalat fejlesz­tési alapjából. A felsoroltak nem tartal­mazzák a törvény által elő­írt kedvezményeket, amelye­ket minden munkahelyen kötelesek megadni. Éppen azokat az intézkedéseket próbáltam összegyűjteni, amelyek egyéni leleményről tanúskodnak, s egyben azt is mutatják, mennyi mindent tehet égy-egy intézmény sa­ját hatáskörén belül az ott dolgozó asszonyokért. Senki sem állítja, hogy a példaként említett változások hirtelen és látványos fordu­latot hoznak az asszonyok sorsában, hogy egy csapásra másként értékelik nálunk a női munkát, s megváltozik a nők — valljuk be nemegy­szer torz — önértékelése. Azt azonban feltétlenül bizonyít­ják. bizonyíthatják, hogy a jogok gyakorlására megfele­lő lehetőségeket kell terem­teni, sőt, talán azt is, hogy még jócskán akadnak felfe­dezetlen lehetőségek, , „_í,í , Femtkel duáH Verekedtem már • én is elégszer — jobban mondva: bekerültem egy-két bunyó­ba, ahol aztán olyan lapos­ra vertek, mint egy cintá- nyért, de miért? nem azért, mert rövid volt a karom, vagy gyönge az ütésem, ha­nem az idegeim miatt. Min­den fájdalomtól kiborulok, s nem tudom, mit csinálok. Márpedig az győz, akinek tiszta marad a feje. Ebben a mostani vereke­désben is ilyen a helyzet. A víznek nincs esze, csak jön, támad, hozza a jégtáblákat és töri a fákat vele, átszi­várog a gáton, s zúg, csi­korgatja a fogát — nekünk, embereknek tiszta kell, hogy maradjon a fejünk, s akkor mi fogunk győzni. No.; 'ilyen: gondolatok fe­szítenek'engem, s mar-már én is szétrepedek, hogy nincs kinek elmondanom. Az öreg. Parázs elvtárs, ha egy percre egyedül marad, le­bukik a karjára és alszik. Miskát rég láttam, persze akkor se lehetne dumálni vele, ha itt volna a másik csizmámban, a történtek után. Volna még a pilóta, OüeSto december 8,, péntek akivel úgy utáljuk egymást, hogy nosza ... S itt volna a háziasszony, akire azonban gyanakszom. Mikor ideérkeztünk, ebbe a községbe, az öreget azonnal ebbe a házba irányították, hogy ez a főutcán van, meg ez jó nagy, sok szoba van benne, az udvarra be lehet állni akár öt* autónak is, á „Tera” meg tud gondoskod­ni a parancsnok elvtársról... Ott voltam az elnök irodá­jában, amikor elhadarta, nagydarab, bajuszos, de af­féle puha, pipogya ember, megfigyeltem, hogy mindig mindenkit máshová küldött, ő soha semmit nem intézett. Mentünk a címre, ott állt egy kövér asszony, a szájá­ban aranyfogak, „gyüjjenek csak, gyüjjenek”, mondta kedélyesen, nem sandított a sáros csizmánkra, nem törő­dött azzal se, hogy végig­nézzük férfiszemmel, amint hajolgat és kilátszanak a vastag lábikrái, meg a térde alatt hurkába tekert haris­nyaszár. Nem öreg, szerin­tem nincs több harminc- harmincötnél, csak a képe olyan furcsa, tele1 van futva kis ráncokkal. Azt hallot­tam, özvegyasszony, a fér­jé volt a nagy ház, meg a kert, a földek, de szeren­cséje volt, nem ütötte meg a kuláklisát. A „Tera”! Furcsa, ahogy emlegetik. Nekem ■ persze ele«® nem te teáik az* sokat trafikál a pilótával. Röhögnék, ha a pilóta meg­alkudna az aranyfogaira'. Váltottunk egy-két szót, velem nem törődött, ha le­hetett volna, ölébe vette vol­na Parázs elvtársat, de az persze nem hagyta magát sajnáltatni, a pilótával meg hosszú tárgyalásokban volt — ilyen volt a viszonyunk. Most, az imént bejött a konyhába. Ott ültem az asz­talnál, a vizespohár a jobb kezemben, csöpögtetterjv a vizet a bal tenyerembe, ami­kor Tera bedobogott a csiz­máiban, gyorsan megittam a vizet. — Nem kér inkább kis pálinkát? — kérdezte, én meg azt válaszoltam rá finoman, hogy köszönöm, nem élek vele. — Hát kivel él? — kérdezte ő és röhö­gött, én meg elmosolyodtam egy kicsit, az ember nem le­het udvariatlan. Láttam, hogy főzni kezd. fölkeltem, hogy kimegyek, rám szólt, hogy maradjak csak, az aranyfogait megmutatta: ne féljek, nem főz bele a le­vesbe! Morogtam valamit, s csak-csak kimentem, de olyan bitang szél fújt, nem aka- rózott leballagni a folyóhoz, visszafordultam, bementem a szobába, ledőltem a sezion- ra, gondolkodni... ... arra ébredek (mert persze engem is el-elr)yom az álom), hogy Tera zörög a kannával, meg a fával be- &WÜ. * tolyjaba. Kis <**• kályha,' öt perc alatt mefe-í get csinál, cseresznyepiros- > ra izzik az oldala, ha Tera i megrakja — s most is meg-5 rakja istenesen, tiszta pa-> zarlás, tudom, hogy hatna-> rosan szellőztetni kell... > Ahogy megfordul, észre-> vesz. ? Néz. El is mosolyodik. > Hülyén bámulok rá, az jár > az eszemben, hogy biztosi összekócol ód tarn az alvás-> ban, olyan lehetek, mint va-> lami paprikajancsi. S végig-? szántom ujjaimmal az üstö-? kömet. i Odajön, elkap a nagy kar-> jával, s a melléhez szorít.^ Alig kapok levegőt, szúr a? posztórékli, de az arcom? alatt puhán enged a húsa, s< hallom: < _ Tetszelegsz itt nekem,« t e babakatona?! Mórikálod; magad ónelőttem?! Tiltakozni kellene, érkezés« hangját hallani, kiszabadulni« a fogásából, de nem tudok,« s már nem is akarok, meg-; érzem a teste szagát, rám-; dől, valósággal betakar, s; folyton beszél, sugdos a fü-; lembe, „pubikájának” szólít.; Sötét van, hangos pattogás-; sál jajgat a kályhában a fa,; s engem körülvesz a ruha-; susogás, a ziháló suttogás, a; csókok, amelyek az arcomat; érik, az izgalom forró hűl-; láma, meg a szégyené, hogy; kiszolgáltatódom ennek az; asszonynak, hogy hozzám; nyúl,1 nevet az ügyetlensége-; men, amikor megérzi tétova; kezemet, fölém térdel, rám; nehezedik ... Ismeretlen,; sokszor elképzelt, kamasz-; módra próbált gyönyörérzés; villámlik végig a gerince-; men, amelynek nem bírok; parancsolni, pedig tudom,; hogy megalázó helyzetbe ho-; zom magam, a nyöszörgésem; azonban belefúl a testébe,; ujjal a hajamat tépik és be-; lerántanak a szeretkezés ör­vényébe. ÜolyUkUuiU

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents