Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-08 / 289. szám

A Minisztertanács napirendjén: Az öntözéses gazdálkodás fejlesztése i Krum Dimitrov Sas Béla, az MTI hírma­gyarázója írja:, A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszternek és az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztése hangsúlyozza, hogy a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése teremtette meg az öntözés nagyarányú kiter­jesztésének kedvező feltéte­leit. A népgazdaság erőfor­rásainak és a szocialista nagyüzemek saját erőinek felhasználásával ' az elmúlt évtizedben az öntözhető te­rület az 1960. évi 144 ezer­ről 426 ezer hektárra növe­kedett. Ezen belül a korsze­rű esőztető öntözés aránya 40-ről 73 százalékra emel­kedett. A mezőgazdasági víz­tárolók hasznos térfogata 16 millióról 100 millió köbmé­terre nőtt. Az öntözés kiter­jesztése nemcsak az aszály okozta károk elhárításának volt hatékony eszköze, ha­nem jelentősen hozzájárult a mezőgazdaság belterjes fej­lődéséhez, a terméseredmé­nyek fokozásához. Ebben az évtizedben a mezőgazdasági termelés lényegesen válto­zott, a gépesítéssel, a kemi- zálással, a kiváló tulajdon­ságú növényfajtákkal kiala­kultak és általánossá váltak a nagyüzemi termesztés kor­szerű technológiáL Számos mezőgazdasági üzem termelésének növelé­sét az öntöző-vízellátás már most jelentősen befolyásolja. A mezógazdasagi szárazgaz­dálkodás fejlesztésére fordí­tott beruházások jobb hatás­fokú hasznosítása miatt is megnövekedett az öntözés je­lentősége. Ugyanakkor az ön­tözéssel hasznosítható víz­készlet csak a korábbinál lé­nyegesen nagyobb társadal­mi összefogással és ráfordí­tással növelhető. Nagyobb összefogás, komplex prog­ram szükséges ahhoz is, hogy az állami öntöző fő­műveket jobban hasznosít­hassák. A nagyüzemek je­lenlegi öntözőberendezései a következő években már gyorsuló ütemben avulnak el, így elérkezett a techni­kai váltás időszaka, amely­ben a régi felszerelést kor­szerűbb eszközökkel kell pó­tolni. A IV. ötéves terv végéig előirányzott mintegy 500 ezer hektár öntözéséhez a kiskörei vízlépcső üzembe helyezésével elegendő víz­készlet áll majd rendelke­zésre. A távlati tervek sze­rint 1985-ig 750—800 ezer hektárra kell növelni az ön­tözésre berendezett terüle­tét, amelynek vízigénye az öntözési idényben 2,5—3 milliárd köbméter lesz. Ezért szükséges, hogy 1975 és 1980 között megépüljön a kiskö­rei öntözőrendszer na-hálózata, teljes re és megkezdjék a csong­rádi vízlépcső építését is. így többek között a tároló és kelesztő öntözést. A fej- főcsator- Mesztésnél nagyobb körülte- tárolóte- kintéssel kell mérlegelni a helyi lehetőségeket, adottsá­gokat is. A kormánynak az öntözé­ses gazdálkodás továbbfej­lesztéséről hozott határozata hangsúlyozza, hogy az ön­tözést elsősorban ott kell fejleszteni, ahol • a vízpótlás elengedhetetlen a termelési eredmények további növelé­séhez, a koncentrált iparsze­rű termelés biztonságához. Fontos feltétel az is, hogy a megfelelő mennyiségű öntö­zővíz rendelkezésre álljon, a szükséges beruházást az üze­mek teherbiróképessége te­hetővé tegye és reális időn belül térüljön meg a beru­házás. Az öntözőfőművek fejlesztését a népgazdaság teherbíró képességéhez és a mezőgazdaság fejlődéséhez igazodva kell meghatározni, s ki kell használni — ahöl lehet víztárolók létesítésével .is — a helyi víznyerési és vízhasznosítási lehetősége­ket. Előírja a. határozat, hogy «V. öntözésre hasznosítható vízkészletet elsősorban a zöldségtermesztés • fokozásá­ra és minőségének javításá­ra, a nagyüzemi állattartó telepek takarmánybázisának létrehozására, ' a cukorrépa és a burgonya terméshoza­mának növelésére, valamint a rizstermesztés fejlesztésé­re kell felhasználni. A szarvasmarhatartás támoga­tása érdekében gyorsabb ütemben kell növelni, kiszé­lesíteni a rét- es legelőterii- letek öntözését. A kormány megjelölte azo­kat az irányelveket, ame­lyeket az öntözésfejlesztési határozat végrehajtásakor kell figyelembe venni. Első helyen említi, hogy az ön­tözés hatékonyságának nö­velése es újabb öntözőlerü- letek kialakítása érdekeben széleskörűen kell öntözésre hasznosítani a koncentrált állattartó telepek híg trágyá- . ját és az élelmiszeripar: szennyvizet. Ezzel a folyók szennyezettségét is jelentő­sen csökkenteni lehet, hi­szen jelenleg az élelmiszer- ipar évente 24, a szakosított állattenyésztő-telepek pedig 15 millió köbméter szennye­ző anyaggal rontják a fel­színi vizek minőségét. Az irányelvek rámutatnak, hogy a vízkészletek és az öntö­zésre fordított anyagi erő­források jobb' kihasználása érdekében ki kell alakítani, széles körben el kell ter- jészteni az öntözési időt meghosszabbító eljárásokat, Az irányelvek hangsúlyoz­zák, hogy a meglevő öntö­ző berendezéseket elhaszná­lódásuknak megfelelően és a korábbinál magasabb műsza­ki színvonalon kell pótolni. Gondoskodni kell arról, hogy a hazai ipar — szükség sze­rint licencvásárlás alapján is — korszerű és gazdaságos öntöző berendezéseket gyárt­son. Jól megalapozott, kon­centrált fejlesztéssel az ön­töző térség egészére kiterje­dő komplex tervezési mód­szert kell kialakítani, amely összehangolja az öntözéssel összefüggő mezőgazdasági művelés és műszaki létesít­mények fejlesztését. A ma­gas szintű öntözéses gazdál­kodás csak viszonylag hosz- szú idő alatt alakítható ki, ezért fokozatosan lehet biz­tosítani a szükséges anyagi erőforrásokat. A népgazda­sági érdek és az üzemek közös érdekének összehan­golásával kell előkészíteni és megvalósítani a beruhá­zásokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani az öntözéses gazdálkodást folytató üze­mek társulásaira, az agro­technikai és vízügyi-műszaki szaktanácsadásra egyaránt, A határozat szerint az V. ötéves terv szabályozóinak kialakításakor meg kell vizs­gálni, hogy elsősorban a kon­centrált fejlesztést megvaló­sító öntöző gazdaságok mi­lyen gazdasági könnyítéseket (kedvezményes hitel-vissza­fizetések, öntözővíz-szolgál­tatási dijak mérséklése stb.) kaphatnának az öntözőbe­rendezés üzembe helyezése utáni három-négy éves át­meneti időszakban. Szeretném gazdagítani a szilvásvárad! erdészeti múzeumot Elutazott megyénkből a Bolgár Erdőgazdasági Szakszervezet delegációba Csütörtökön — háromna­pos Heves megyei, tartózko­dás után — elutazott me­gyénkből Krum Dimitrov, a Bolgár Erdőgazdasági Szak- szervezet központi bizottsá­gának titkára, aki a ME- DOSZ vendégeként bolgár szakszervezeti delegáció élén tartózkodik hazánkban. Első­sorban a MEDOSZ tevékeny­ségének, a magyar erdőgaz­dasági dolgozók élet- és munkakörülményeinek ta­nulmányozása volt bolgár vendégeink célja. Egerben az erdőgazdaság központjában kaptak először tájékoztatást, majd Szilvásváradon és a Bükk-fennsíkon ismerkedtek a fakitermelést végző erdő­gazdasági dolgozók munká­jával, szociális és kulturális ellátottságuk színvonalával. Krum Dimitrov munkatár­sunk kérdésére elmondotta, hogy az általa vezetett szak­szervezetnek több inint 110 ezer tagja van. Legfontosabb feladataik azonosak a ma­gyarországi szakszervezeti feladatokkal: mozgósítani a népgazdasági tervek teljesí­tésére, szervezni a szocialista mumkaversenyt, gondoskodni a dolgozók élet- és munka- körülményeiinek állandó ja­vításáról, — Erdészein!* igen nehéz körülmények között dolgoz­nak — mondotta. — Ezt jelzi az állandó szabadban folyó munka, az időjárás viszon­tagságaival való küzdelem, és a mi erdeinkben még mind­ehhez társul az a körülmény is, hogy nálunk a Bükkben és a Mátrában látottakkal összehasonlítva lényegesen magasabbak és meredekeb- bek a hegyek. Általában 1006 —1500 méter fölött dolgoz­nak erdészeink. — • Milyen különbségek vannak a bolgár és magyar erdőgazdasági dolgozók mun­kák örül mé ny eiben? — Vannak ilyen különbsé­gek. Nálunk a munka komp­lex gépesítésére törekszünk. Ebben, úgy vélem, előbbre járunk magyar barátainknál. Ugyanakkor a Bükk-fennsí­kon látottak alapján azt ál­líthatom, hogy a szállítás, ra­kodás fejlettebb önöknél. — Milyen maradandó sze­mélyes benyomásokkal távo­zik megyénkből, a Mátrából és a Bükkböl? — Elsősorban a szívélyes fogadtatás s az emberek — vezetők és egyszerű fizikai dolgozók — őszintesége a legmaradandóbb élmény szá­munkra. Természetesen fe­lejthetetlen marad a Bükk- fennsík és a Szalajka-völgy látványa. Különösen a szil­vásvárad! erdészeti szabad­téri múzeum ragadott meg, amely híven illusztrálja a magyar ’ erdészek életét- és munkakörülményeinek több évtizedes változását Szeret­nem, gazdagítani e nagyszerű és egyedi múzeum értékeit — mondotta Krum Dimitrov. — Megígértem, hogy haza­térve néhány bolgár erdé­szeti muzeális tárgyat küldök Szilvásváradra..-. A bolgár szakszervezeti delegáció csütörtökön még a Mátrában is ismerkedett az erdészet és az erdőgazdasági dolgozók munkájával, életé­vel. Megtekintették a Málra- füredi Erdészeti Szakmun­kásképző Intézetet, a gyön­gyösi parkettaüzemet, majd magyar vendéglátóik kísére­tében elutaztak megyénkből. (falwdi) Takarékossági mozgalmat indítottak a Mátra vidéki Sülőipari Vállalat dolgozói ünnepi gyűlésen csatlakoztak a megyei pártbizottság felhívásához a Mátravidéki Sütőipari Vállalat dolgozói. Az üzemi párt-, KISZ- és szakszervezet tagjai úgy döntöttek, hogy takarékossági mozgalmat indítanak a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Ezzel vállalták, hogy a korábban tett felajánlásaikat túlteljesítik: mintegy 200 ezer forintos anyag- és költségmegtakarítást érnek el az év végéig. fi.adás elit u e~rl ísiiiiem ség a tejtermelésben. A kez­deti eredmények azt igazol­ják, hogy 1972-ben már vár­hatóan 25 millió literrel túl­teljesítik a tej felvásárlási tervét. A jövő évben a tej­termelés további öt százalé­kos emelkedésével számol­nak, a IV. ötéves terv utolsó két évében pedig még gyor­sabb ütemű termelésnöveke­dést várnak. A tejipar együttműködve a mezőgazdasági üzemekkel, társulásokkal, terveszerűen törekszik a korszerű feldol­gozói kapacitás bővítésére. Ez év végén napi százhatvan ezer liter teljesítményű -új feldolgozó üzemek kezdik meg a termelést. Nyíregyhá­zán már próbaüzemei az új tejporgyár. Befejezés előtt áll a gyulai tejporgyár, a városellátó tejüzem és az eg­ri üzem építése, •szerelése. Jövőre újabb százhatvan- száznyolcvan ezer liter napi teljesítményű tejüzemek kez­dik meg a működést. Bővül a tesz-ek teiüzeme'r.ek a szá­ma is. A fogyasztói árénelés rövidesen életbe lép. Ezzel párhuzamoson mindent elkö­vetnek a sztói, igény jobb kiéli e: korszerű­sítik a tej- és tejtermékek csomagolását és, bővítik a választékot, mindenek előtt az ízesített késztermékekből. Sadr ész Sándor (Tudósítónktól): A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének programjával összefüggő tejtermelési, fel- vásárlási, feldolgozási és ellá­tási feladatokról rendezett csütörtökön országos tanács­kozást Szolnokon a Tejipari Vállalatok Trösztje. Tíz me­gye tanácsainak osztályveze­tőit, köztük Heves megye szakembereit, a tsz szövetsé­gek, MÉSZÖV szervezetek vezető képviselőit, a tejipari vállalatok igazgatóit Nagy István, a tröszt kereskedelmi igazgatója tájékoztatta az iparág jelenlegi helyzetéről és a jövő évi feladatairól. Többek között'hangsúlyoz­ta, hogy a tej felvásárlási és fogyasztói árának rendezése kedvezően segíti elő a te­nyésztői kedv növekedését, ebből következően a tejter­melés fokozását, a tej- és tejtermék ellátás javulását. A hazai termelésből ugyanis már nem tudtuk fedezni a fogyasztói szükségletet. Éven­te kétezer tonna importvai és min‘egy száz millió liter fölözött tejet meghaladó mennyiségű takarmánytejpor behozatalára szorultunk. ' A termelés alacsony szintje miatt a tejipar sem tudta biztosítani a megfelelő vá­lasztékbővítést. Ezek a körül­mények kötelezően írták elő, hogy fordulatra van szük­Siámítógép a termelésben Jobb munkára kényszerít... MIÉRT DUZZADT fél olyan elképesztően a válla­latok, termelőegységek ad­minisztratív létszáma? Sok vita, hosszú magyarázkődás követi ezt a kérdést Két­ségtelen tény, hogy elsősor­ban a vállalatok nagyobb önállósága hozta magával a termelők és nem termelők arányának e nem kívánatos változását. Furcsa, de így van; a korszerűbb gazdálko­dás, a pontosabb információ- szerzés igénye. A gazdasá­gosságot, a keletkező ered­mény mind bonyolultabb összetevőit, állandóan, lehe­tőleg minél kisebb hibával kell elemezni; ám ez a mun­ka már nem történhet az adminisztrátorok légiójával, a nagy tömeg már-már sa­ját tevékenységének akadá­lyozójává válik. Hányszor hallani manapság például ezt: párhuzamos számfejtés, használhatatlan adatok öszr szegyűjtése. Sorolhatnánk to­vább a jellemző tényeket, amelyeket egyetlen fogalom­mal | is kifejezhetünk: szer­vezetlenség. Tovább kell lépni, ez nem vitás. Ho­gyan? Segítsen a legkorsze­rűbb eszköz, a számítógép.­GAZDASÁGUNK egyelőre nem rendelkezik túlságos nagy hagyományokkal a programozott, számítógépes termelésirányítás terén, de még a sokkal egyszerűbb be­rendezéseket igénylő ügyvi­tel-gépesítés elterjedtségéről sem beszélő :tünk. Pedig ez utóbbiaknak — könyvelőgé­pek, számítógépek — al­kalmazása jóval egyszerűbb. Számítógép segítségét kérni a termelés irányításához — ez már bonyolultabb. Igen sok még az olyan, vállalat, ahol egyelőre nem is aján­latos. Megyénkben sem sok ilyen gépet találhatunk még. Az egri Ho Sí Minh Tanárkép­ző Főiskola számítógépét az oktatás céljaira használják elsősorban, a Statisztikai Hivatal megyei igazgatósá­gának adatfeldolgozó gépe a KSH számítóközpontját szol­gálja ki. AZ ELSŐ, mondhatni út­törő jelentőségű kezdemé­nyezés az egri Finomszerel- vénygyárban történt az idén. A gyárat a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium legjob­ban szeivezett vállalatai kö­zé sorolják, s számítógépvá­sárlására benyújtott hitel­igényüket a minisztérium az elsők között támogatta. Mint azt Kohári Lajos szervezési osztályvezető el­mondta, a KGM Szervezési Intézetével' együttműködve is jó két esztendő kell ahhoz, mire a vállalat alkalmas fesz a termelést ifás^rtó számítógép üzemszerű hasz­nálatára. Pedig nem is a legnagyobbról van szó: egy NDK-beli „Cellatron” típu­sú számítógépet rendeltek, ez a Hozzá csatlakozó úgy­nevezett dobtároló memória- egységekkel együtt összesen 16 ezer „szó” kapacitású. Miért kell mégis ennyit ké­szülni a fogadására? A ter­vek szerint a termelés fo­lyamatát a rendelés nyil­vántartásától a termék el­készülte után következő bel­ső elszámolásig irányítja majd a gép. A közel 700 milliós termelési értéket pro­dukáló vállalat munkájának legfontosabb szakaszát. Az embert egyik napról a má­sikra r.em helyettesíthet:; ehhez alapjaiban át kell ala­kítani az irányítás szerveze­tet. Lí. átalakítás során — ami egyébként nem kis ki­adással is jár — már a gép nélkül is kiütközik igen sok a korábbi rejtett bajokból, vagyis növekszik a szerve­zettség színvonala. Az átszervezés munkája Igen bonyolult. Pillanatnyi­lag még tanfolyamokon ta­nulják a legfontosabb isme­reteket a vezetők is a gyár­ban. Inkább arra keressünk választ, mi haszna lesz tu­lajdonképpen az összesen ötmillió forintos beruházást igénylő számítógépből a vál­lalatnak? Nem egyszerűen helyettesíti az embereket; a már adott létszámra ezután is szükség lesz. De ugyanaz­zal a munkával többet, job­ban lehet elvégezni a gép irányítása mellett. Például: elkezdődik egy termék so­rozatgyártása. Hogy hol, mi­lyen hibákat követnek el a gyártásban, az apránként most is kiderül. Szerencsés esetben egy hónap alatt a jól dolgozó meósok minden hibáról tájékoztatják a mun­ka irányítóit. Egy hónap alatt, míg ezer és ezer ké­szül el a kisebb-nagyobb hi­bával terhelt gyártmányból! A gép ugyanakkor akár egyetlen nap alatt feldolgoz­za az összes hibajelzést. Hogy milyen rendkívüli jelentősége van ennek az irányítás forradalmi átalakí­tásában, ma még el sem tudjuk igazán képzelni. Érezzük, hogy ebben az irányban kell haladnunk, de egyelőre csak az első tétova lépéseket tesszük még. Évek kellenek, amíg a megvalósí­táshoz elérkezik élvonalbeli vállalatunk, a Finomszerel- vénygyár is Ez id 5 alatt sok beidegzödött hibát kell meg­szüntetni. Mert az már most biztos: a számítógép ponto­sabb munkára kényszeríti az embert is... Hekeli Sándor MmúmQ 192?.. detuaber S„ oeutefc

Next

/
Thumbnails
Contents