Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

Negyedév alatt tízezer árellenőrzés az árhatóságok tapasztalatai Téli álom helyett Amikor a korán sötétedő estékkel beköszöntött a fa­lura az ősz, szorosabbra vonták maguk köré az emberek a szűk saját világot, a begubózott növényi asszimilációval együtt téli álomra szenderült a falusi élet. A gyorsuló élet ritmusa régen elfújta ezt a téli álmot. Nemcsak azért, mert a mai falu lakóinak nem csekély há­nyada az ipar egész éven át egyenletesen lüktető vérkerin­géséhez kötötte az életét, azért is, mert a mai élő magyar mezőgazdaság egyre inkább leszokVc a téli álomról. Az állattenyésztés hosszú és szívós munkával valóban nagyüzemi szintre emelkedett és egész esztendőn át nagy­üzemi ébrenlétet kíván. A létrehozott szakosított telepek, a zárt rendszerű kombinátok belsejében sokszor má már azt sem lehet tudni, hogy odakint nappal van-e vagy éjszaka, hideg vagy meleg, mert a belső hőszabályozás, a mester­séges megvilágítás olyán ritmust alakított ki az állatte­nyésztés rendszerében, amely független az évszakok válto­zásától. Kialakította ritmusát a falu. Ahol a föld nem engedte, ott a termelőszövetkezetek létrehozták ma már szélesebb társadalmi méretekben egyáltalán nem mellékes üzem- ágaikat, és a szezonális munkát kiegészítve egész éven át foglalkoztatást és keresetet biztosítanak tagjaiknak. Hogy ezek a munkák mennyire nem mellékesek, arra elég bizo­nyíték akad megyénkben is, szerte az országban is. Elég talán megemlíteni Pétervására esetét, amikor a létrehozott melléküzemág, a tejfeldolgozó és -tasakozó üzem egész évi folyamatos munkája biztosít rendszeres ellátást a környé­ken. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet építőbrigádja sa­ját erejéből építette fel a Zagyva menti termelőszövetkeze­tek társulásában működő sertéskombinátot. Azt is érdemes megemlíteni, hogy egy termelőszövetkezet téli álmot nem alvó melléküzemága Csataszögön az ország külkereskedel­méhez kapcsolt néhány olyan államot, ahová eddig nem jutott el magyar termék, s többek között exporttevékeny­séget folytatott az USÁ-val, Svédországgal, Franciaország­gal is. Hogy a fél, a volt holt időszak fogalma mennyire meg­változott a mezőgazdaságban dolgozók szemében is, néha a nem hozzáértőnek meglepetés. Mint ahogy meglepetést keltett az a kijelentés, amikor az egyik tsz-elnökünk azt mondta: „Vége a betakarításnak, szántásnak, vetésnek, vég­re lesz időm dolgozni.” S bármilyen furcsa, télen kezdődik el az egyik legfontosabb mezőgazdasági munka, az egész esztendő értékelése, a zárszámadásra, való felkészülés, amelynek csak egyetlen mozzanata látványos, a kifizetés, a többi viszont elengedhetetlen. Elengedhetetlen, mert az elemző, feltáró munka eredménye, a gazdaság rendelkezé­sére álló erők felmérése lehet csak alapja a gondos terve­zésnek. A sokak által ma is lebecsült papírmunka a me­zőgazdaságban ilyenkor kerül előtérbe. Tanulságos volt az a megbeszélés, amelyre Mezőtárkányban toppantunk be, ahol a főkönyvelő a legapróbb részletekre lebontott önkölt­ségszámítást bocsátott a termelőszövetkezet vezetősége elé, ismertette az elő- és utókalkuláció összevetésének eredmé­nyeit, hogy mindezek felhasználásával készüljön ed az új terv. S az új terv után sem azzal telik az idő, hogy karba tett kézzel várják közös gazdaságaink a jó időt Ma már megyénkben sem kelt feltűnést a behavazott táblák fölött feltűnő sárga repülőgép, hogy biztosítsa a mind több és több terméshez szükséges tápanyagot A mezőgazdaság ma már nem alszik téli álmot és nem álmodozik. Mert nem lehet álmodozásnak tekinteni azo­kat a terveket, amelyeket egyre szigorúbb gazdasági elem­zések előznek meg, s amelyeknek következtében az idei esztendőben betakarítottuk eddigi legfőbb kenyérgabona­termésünket, gazdag kukoricatermésnek örülhettünk, s mind az országban, mind megyénk területén biztos alapot mond­hat magáénak az iparszerű hústermelés, Sz. A. Pályásat fiataloknak l Az árhatóságok és a ke­reskedelmi felügyelőségek a harmadik negyedévben a Bzociaiista szektorban csak­nem 8000, a magánkisipar­ban és a magan-kiskereske- delemben több mint 2000 vizsgálatot tartottak, s ta­pasztalataikról a Gazdasági Bizottságot is tájékpztatták. Megállapításaik szerint a vállalatok ármunkája javui egyre jobban igazodnak a piaci viszonyokhoz, s az áruk összetétele is sok helyen jobban megfelelne az igé­nyeknek, mint korábban. A vizsgálatok kifogástalannak találták egész sor válla­lat, köztük a Pápai Textil- művek, a Richards Finom­posztógyár, a Tisza Bútor­ipari Vállalat, a Fővárosi Ruházati Bolt árkalkuláció­it, árpolitikáját. E vállalatok közgazdaságilag megalapo­zott árstabilitásra töreked­nek, a nagyobb nyereséget termelésük, illetve forgal­muk növelésével, a költsé­gek csökkentésével igyekez­nek elérni. Sok azonban még a negatív vonás is, s az árhatóságok éppen eze­ket vizsgálták tüzetesebben. A nehéziparban az Országos Anyag- és Ar~ hivatal négy, a minisztérium öt vállalatnál, illetve szö­vetkezetnél vizsgálta az ára­kat, a helyi árható6ágok is több szövetkezetnél árellen- őrzést tartottak. Más ágaza­tokhoz hasonlóan számos kedvező és kedvezőtlen je­lenséget tapasztaltak. Az Észak-magyarországi Vegyi­művek például helyes meg­fontolások alapján 15—20 százalékkal leszállította egyes növényvédő szerek árát, ugyanakkor az Oxigén- és Dissousgázgyár a dissousgáz árát . indokolatlanul emelte. Annak ellenére, hogy az importárak a vártnál elő­nyösebben alakultak, az ere­detileg kalkulált magasabb árat számította fel a válla­lat és így 12 millió forint illetéktelen többletbevételhez jutott, ezért az Árhivatal gazdasági bírság kiszabását kezdeményezte. Á kohó- és gépiparban a minisztérium áltálában fi­gyelemmel kíséri az árválto­zásokat, különösen azokat, amelyek a lakosságot érin­tik, s a megalapozatlan ár­emeléseket többnyire meg­akadályozza. A minisztéri­Nyuffdíjasok találkozója Az esemény csupán ennyi: a GYÖNGYSZÖV szakszer­vezeti bizottságának vezető­sége meghívót küldött a már nyugdíjban levő, volt dolgo­zóinak. Közel félszáz levél ment ki, s majdnem minden címzett ott is volt pontosan a meghatározott időben, hogy meghallgassa Szabó György szb-titkár tájékozta­tóját az utóbbi idők ered­ményeiről, gondjairól. Aztán kellemes meglepe­tésként megkapta minden nyugdíjas a néhány száz fo­rintos segélyt. Cserében fel­ajánlották az idősebb embe­rek, hogy a várhatóan meg­növekedő karácsonyi forga­lom lebonyolításában segéd­keznek maid az üzletekben. Megjegyezték, szívesen ven­nék, ha a nyugdíjasokat 'rendszeresen megkeresnék ezentúl is hasonló céllal, örömmel eleget tennének a meghívásnak, mert nagyon érdekli őket mindaz, ami a GYÖNGYSZÖV-vei történik. Dióhéjban: ennyi a törté­net. Kedves, barátságos, meg­hitt hangulatú esemény. um közbelépésére például az Elzett Fémlemezipari Művelt elállt a zárak, lakatok árá- nak tervezett emelésétől. A vasipari szövetkezetekben azonban több olyan esetet tártak fel, amikor nem ké­szítenek árvetést, „supán ru­tinos becsléssel szabják meg az árakat: ilyen esetekben a helyi árhatóságok intézked­nek. A megyei tanács ipari osztálya például gazdasági bírság kiszabását javasolta a Törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Szövetkezet és a Jászárokszállási Faipari Szö­vetkezet ellen, amelyek nem tették eleget az árképzési előírásoknak és így indoko­latlanul többletnyereséghez jutottak. A könnyűiparban általában a termékek teher­bíró képességének megfelelő­en differenciálják az ára­kat, a vásárlók tömegeinek szánt cikkeket gyakran át­lagon aluli nyereséggel hoz­zák forgalomba. A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat pél­dául 20 millió forinttal ke­vesebbet hárított tovább a fogyasztóra, mint amennyi­vel az alapanyagárat emel­ték. Viszonylag nagy szám­ban akadnak azonban olyan vállalatok is, mint például a Kenderfonó es Szövőipari Vállalat, amely az indokolt­nál nagyobb áremelkedése­ket hárít a fogyasztókra Az árcsökkentés meglehetősen ritka, bár ilyen is akad. A Győri Textilipari Vállalat a nyüstös alapanyagok rész­arányának növelésével 9 szá­zalékkal mérsékelte az ágy­nemű-alapanyagok árát, a (Május 1. Ruhagyár egyes női kosztümjei 15,8, a fiú­kabátok 16,1, a leánykaka­bátok 19,2 százalékkal lettek olcsóbbak. Az ellenőrök igen jónak találták a Richards Finomposztógyár és a Gar­dénia Csipkefüggönygyár ár­politikáját, viszont elmarasz­talták a Bonyhádi Cipőgyá­rat, amely eredetileg bőví­tette a gyermekcipők válasz­tékát, s mivel ez nem bizo­nyult eléggé jövedelmező­nek, legújabban már csak a hagyományos modellekre hajlandó rendelést elfogad­ni. Az építőiparban általában nem találták ki­elégítőnek a minisztérium és a helyi árhatóságok árel­lenőrző munkáját A mi­nisztérium a harmadik ne­gyedévben mindössze két ki­vitelező és egy tervezőválla­lat árait ellenőrizte, a taná­csok pedig több megyében egész évben nem vizsgálták az építőipari árakat. Pedig sok helyütt tapasztalhatók A főváros után .vidéken először az Egri Városi Ta­nács szervezte meg az infor­mációs irodát, támaszkodva a budapesti VII. kerületi ta­nácson szerzett jó tapaszta­latokra. Az idén, február 21-én fogadták először az ügyfeleket az irodán, amely a tanácsi épület aulájában, a kapusszobában kapott he­lyet. Tájékoztató ötvenféle ügyben Mindjárt az elején lehet állapítani, bevált ez a forma. Képzeljük csak ei, hogy a tanácson évente kö­rülbelül negyvenhatezer ügy­irat „születik”. ^ bejelenté­sekre 30 napon belül vála­szolni kell. harminc napon belül intézkedni kell — kötelezővé teszi a tanácstör­vény. Az eddigi forma csu- pánt azt eredményezte vol­na, hogy az ügyek agyon­nyomják az előadókat, nem beszélve a csupán tájékozta­tásért bekopogó állampolgá­rok nagy tömegéről, vagy azokról, akiknek ügyes-bajos dolgait egyszerűbb . módon is el lehetne intézni. Ahogy visszásságok, gyakori az ár­drágítás, az ártúllépés, nem tartják be a kalkulációs kö­telezettségeket Előfordul, hogy új munkák esetén is a javításokra megszabott ma­gasabb árakat számítják, s a beszerzési áraktól függet­lenül a maximális árakat számlázzák. A helyi árható­ságok a szabálytalanságok esetén általában túlzottan enyhe szankciókat alkalmaz­nak, többnyire megeléged­nek a jegyzőkönyvi figyel­meztetéssel. Az ÉVM is ál­talában csupán felszólítja a vállalatot a hiba kijavítá­sára, gyakran az árdrágítás ismétlődése esetén is. Némi javulás azonban néhány he­lyen tapasztalható, különö­sen azokban a megyékben, ahol a kapacitás az igé­nyekhez képest nagy. Sza­bolcs megyében több építő vállalat engedményt ad az árakból, Somogy megyében az építőipari munkák minő­ségében javulás tapasztalha­tó. A belkereskedelemben mindenekelőtt a, nagykeres­kedelmi vállalatok meglehe­tősen gyakran változtatják az árakat, az esetek nagy többségében fölfelé. Az ár­változások azzal is össze­függnek, hogy a negyedév folyamán a nagykereskede­lem csaknem nyolcezer új terméket hozott forgalomba. A Nyugat-magyarországi Rö- VTKÖT Vállalat például a harmadik negyedévben 857 termék árát emelte s mind­össze tizenháromét csökken­tette. A kiskereskedelmi vál­lalatok általában kisebb mér­tékben emelik az árakat, mint a nagykereskedelem, de a kiskereskedelmi vállalatok ár- és kereskedelempoliti­kája sem kifogástalan. Egyes cikkek továbbra is időszako­san, vagy állandóan hiá­nyoznak, különösen vonatko­zik ez az olcsóbb húsáruk­ra, gyermekruházati cikkek­re, olcsóbb háztartási és ve­gyi cikkekre. A Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet a minőség alakulásában jelentősebb változást nem tapasztalt Még mindig gyakori a jogos kifogás egyes húsipari ter­mékek minőségére, s átme­neti javulás után ismét emelkedett a nem kielégítő minőségű híradástechnikai cikkek részaránya. Az elmúlt negyedévben a különböző szabálytalanságok miatt a hatóságok három esetben szabtak ki gazdasá­gi bírságot, 38 esetben indí­tottak árdrágítás miatt bün­tető eljárást, s 750 esetben kezdeményeztek szabálysér­tési, illetve fegyelmi eljárást. (MTI) Varjú Vilmos, a városi ta­nács vb-titkára elmondta, „szűrni” kellett az ügyeket. Érre a legjobb módszer az információs csoport megte­remtése volt. Az irodában jelenleg kö­rülbelül ötvenféle ügyben tudnak tájékoztatást adni, a telekadóval kapcsolatos kér­désektől az iparengedélyekig, a jövedelemadótól a gondo­zási díjakig, a lakáselosztás­ról és lakásbérletről szóló kormányhatározatoktól a kü­lönböző építési engedélye­kig. .. Tehát minden olyan kérdésre választ kapnak az ügyfelek, amelyek az állam- igazgatási feladatokkal kap­csolatban vannak. — Amióta az iroda meg­nyílt — mondta Bajzát Ist­vánná csoportvezető —, na­ponta átlagosan 150-en ke­resnek fel bennünket. Nem­csak tájékoztatunk; itt ad­juk ki a munkakönyvét iß, itt történik a munkaközvetí­tés — ezt a munkát Mogyo­Néprajzi, helytörténeti és műemléki témákat dolgoz­hatnak fel a fiatalok Gyön­gyösről és a Mátra vidéké­nek egész területéről annak a pályázatnak az alapján, amit a városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya, a HNF városi bizottsága és a Berze Nagy János Gimnázium igaz- gatósága hirdetett meg. A pályázat terjedelmét nem szabták meg. Beküldési — és ezerszámra adjuk ki a járatileveleket is. Megszokták, igénylik A nagy forgalom azt bizo­nyítja, hogy az egriek meg­szokták. és igénylik is az in­formációs iroda segítségét. Nem kell egy ötperces dolog elintézéséért fél órákat tal­palni, kilincselni. A tájékoz­tatás természetesen csak úgy eredményes, hogy aki adja, annak „a kisujjában legyen” a tanácsi munka minden Is­merete. Bajzát Istvánná már húszéves tanácsi tapasztala­tokkal rendelkezik. — Persze, sok más, nem „speciális” kérdést is kapunk. A múltkor egy bácsi Ma­gyarország testvérvárosai iránt érdeklődött. Van úgy, hogy kirándulókat kell el­igazítanunk a vár, vagy más egri látnivaló felé... de vis­szatérve az iroda munkájá­ra, abban is tudunk segíteni határideje 1973. március 15. A jeligés munkákat a műve­lődésügyi osztály címére kell megküldeni. Eredményhirde­tés 1973. április 4. Az első díj hétszáz, a má­sodik ötszáz, a harmadik pe­dig háromszáz forint Pá­lyázhat minden olyan ifjú, aki Gyöngyösön tanul vala­melyik iskolában. az ügyfeleknek, hogy megta­lálják a keresett osztályt, il­letve, hogy melyik osztály illetékes az ő problémájuk­ban intézkedni. Aztán a ki­utalt lakások sorrendjével kapcsolatban is bennünket keresnek fel... Nagyon sok tehát a fel­adat. A jó kezdet megterem­tette a még jobb folytatás igényét. Később: szakosítás A városi tanács vezetői már az információs munka továbbfejlesztésén gondol­kodnak, hiszen ilyen nagy forgalom és ügyerdő mellett egyre nehezebbé válik a munka, ha csupán egy-két ember végzi, s még akkor is. ha — mint jelen esetben — feladatuk magaslatán állnak ezek az emberek. — A szakosítás lesz a tó- vetkező lépés — mondta a végrehajtó bizottság tálkára. — Ogy képzetük, hogy az Elsősorban az ügyfél jár jól Miről informál az információs iroda ? rósi Sándorné főelőadó végzi A magyar sajtó napján Ö l ven négy évvel ez­előtt, 191S. decem­ber hetediken új hangot, forradalmi programot vállaló lap je­lent meg a budapesti ut­cákon. Az igazságra. a nyílt, a kerlelésmentes tá­jékoztatásra olyannyira éhes munkások, parasztok és értelmiségiek azon -.al magukénak vallatták a Vö­rös Újságot, a Kom nur,is­ták Magyarországi P ■■■•íjá­nak lapját Mamikénak val­lották. "éri értük, érde­kükben emeli szól. s' hir­detett következetesen sor­sukon ja vitó forradalmi eszméket. Erre emlékezve ünnepel­jük évente ezen a napon a magyar sajtó napját. Az ünneplés nem csupán tisz­telgés az elődök, az úttö­rők nemes emléke előtt, hanem a forradalmi örök­ség következetes vállalása is. Mit jelent ez napjaink­ban? Mindennapi helytál­lást, pontos tájékoztatást, a tömegek korrekt infor­málását a nagy világ és szűkebb pátriánk esemé­nyeiről, kis és nagy gond­jairól. apró és jelentős örö­meiről. A forradalmi örök­ség kötelezi a magyar saj­tó minden munkatársát arra, hogy érzékenyen rea­gáljon társadalmunk jelen - ségeire. Észrevegye, mond­ja el a jót, írjon a kisem­berek hétköznapi helytállá­sának nemességéről, meg­lássa az olykor bosszantó, vagy éppen kóros jelensé­geket, s az elődök követ­kezetességével ostorozza is őket. Ez a magatartás jelenti pártunk politikájának kép­viseletét, a hitvallást szo­cialista rendünk mellett. Nem kis felelősséget je­lent ez a toll munkásai számára, hiszen a sajtó — különösen a helyi sajtó iránti érdeklődés —, ezt statisztikai adatok bizo­nyítják —, évről évre nö­vekszik. A ma embere szá­mára az újság információ­ja.» a rádió tájékoztatása, a televízió híradása nélkü­lözhetetlen. így értesül ar­ról, mi történik a nagy vi­lágban, így formálódik gondolkodásmódja, így lesz emberibb ember. fl magyar sajtó napja .—-Jm- számvetés is, a toll- forgatók önvizsgála­ta. Ilyenkor az ered­mények összegzése mellett a feladatokra is gondol minden újságíró, rádiós, te­levíziós kolléga. Arra, hogy a lelkiismerettel vég­zett munkát lehetne és kell is jobban, tökélete­sebben végezni. Erre is kötelez a forra­dalmár elődök emléke. aula másik oldalán üvegfalú „lakkokat” építünk (termé­szetesen úgy, hogy az épület esztétikáját ez ne rontsa), és az ügyfelek a különböző szakkérdésekre itt kapnának választ. A tanácsi dolgozók — az információs csoport tagjai — egy helyen, köz­vetlenül intézkedhetnek így, míg az osztályokon, ahol ter­mészetesen továbbra is fo­gadják majd az állampolgá­rokat. több idejük lesz az osztályvezetőknek és előadók­nak a nagyobb, nehezebb ügyekkel elmélyültebben, alaposabban foglalkozni. Tehát nemcsak az egrieket, az apparátus munkáját is se­gíti a jól szervezett informá­ció. A kör pedig csak ezzel a mondattal zárulhat le: mindenképpen az ügyfa jár jól. Nem ártana a megye másik két városában sem, mihamarabb bevezetni ezt a módszert! (hátai)' iNwmw g) KW*, december 7., esiitör*»* I

Next

/
Thumbnails
Contents