Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

á i&äUU? KOSSUTH 8.18 A Gyermekrádió műsora. 8.35 Régi melódiák. 9.09 Egy jenki Arthur király udvarában. II. rész. 9.29 Ifjúsági Rádió. 10.05 Nyltnikék. 10.40 Zenekari muzsika, 11.30 A Szabó család. 12.20 Ki nyer ma? 12,36 Tánczene. 13.21 Szarvas, rizstermelésünk bölcsője. 13.41 Nóták. 14.15 Válaszolunk hallgatóinknak* 14.30 Körkapcsolás labdarúgó- mérkőzésekről. (II. félidő) 15.25 Harsan a kürtszó! 16.05 Petőfi-kalendárium, 16.09 Polkák. 16.19 Bartók nyomában. 8, 16.39 Riport. 17.20 Kamarazene. 17.33 Művezetők. IL 17.55 Honvéd—FTC labdarúgó- mérk. II. félidő. 18.50 Könnyűzene. 19.25 Pándi Pál: Kísértetjáráe Magyarországon. IV» 19.46 Népi zene. 20.11 Gondolat. 20.53 A Rádió lemezalbmnai; 22.40 Történelmi figyelő. 23.00 Tánczene. o.io Kórusmúvek. J PETŐFI , 8.0S Barokk zene. 9.03 Manón. Opera részletek. 9.50 Riport. 11.55 Néhány pere tudományi 12.00 Tánczene. 12.15 Bartók: Scherzo. 12.45 Egy pálya vonzásához; 13.20 Orvosok a mikrofonnál. 13.25—18.00 Rádiónapló. Közben: 13.25 Körkapcsolás a lahdardgó- mérkőzések t. félidejéről. 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 20.25 Kis magyar néprajz. 20.33 Népi zene. 21.02 Könyvtár az iskolában, 21.32 Francia pásztorénekek. 21.40 Thália papjai és hívei, 22.00 A Rádió Dalszínháza. 22.32 Könnyűzene. 22.45 Hangversenynapáán 23.15 Chopin-müvek. I? *.w 0.36 1U.00 11.00 11.25 15.45 15.55 16.40 16.55 ^8.50 19.15 39.30 20.00 20.55 21.30 22.10 MAGYAR tata­iskola-tv. Delta. örmény SZSZK. Dok-.töm. Belga zenés film. Nyugdíjasok műsora; Vízkereszt. Dók.-film. Irány az egyetemi Hírek. Közv. a Honvéd—FTC darúgó-mérközésröl. Pályaválasztási tanácsadó gyerekeknek. Esti mese. Tv-hiradó. Tolnai: A megjavult adó­felügyelő és más történetek. Tv-íilm. Télapó a hanglemezboltban. Keressük Petőfit. II. Tv-hiradó. POZSONYI 17.30 Rotterdam — Európa kikötője. 17.50 Sanzon Tv-film. 39.00 és 21.20 Tv-hiradó. 20.00 Gyilkosság vacsora eWtt. Tv-film. 91.40 Örményország. A SZTJ népeinek fesztiválja* EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, 6 és este fél 9 órakor Anna ezer napja Színes, szinkronizált angol film (Másfélszeres helyárakD EGRf BRODY (Telefon: 14-07) ' Fél \ fél 6 és este fél 8 órakor: Az élethez túl sok Színes olasz—francia bűnügyi film GYÖNGYÖST SZABADSÁG Fél 4 órakor Osceola Színes, kalandos, szinkroni­zált NDK indiántörténet Háromnegyed 6 órakor Felszabadítás Színes, szovjet film HATVANT VQROS CSILLAG Nincs idő ÜGYELET Egerben: 19 órától esütörl reggel 7 óráig, a Bajcsy-7 linszky utcai rendelőben. ív jón: 11-10.) Rendelés gyerm* részére is. Gyöngyösön: 19 órától es ütő tT reggel 7 óráig, a Jókai utca 4: Mám alatti rendelőben. (Telefon: m-m* . ___________ E griek a dohányipariak országos tanácskozásán Sátoraljaújhelyen tartották meg a dohányipari szocialis­ta brigád vezetőinek V. or ­szágos tanácskozását. Az Egri Dohánygyárat népes küldöttség képviselte a ta­nácskozáson. A tanácskozás részvevői­vel dr. Moger János vezér- igazgató ismertette a tröszt eredményeit, a szocialista brigádok helyzetét és szere­pét, s a következő esztendei feladatokat. A tanácskozáson tizenheten kértek szót, közöt­tük az egrieket képviselő Domán László igazgató, Tóth Miklósné, az ifjúsági szo­cialista brigád vezetője és Szarvas Györgyné, a ciga­rettaelőkészítés szocialista brigádjának vezetője. A tanácskozáson adták át Az élelmiszeripar kiváló dol­gozója kitüntetéseket, a ki­tüntetett dolgozók között volt Fehér Gyuláné, az Egri Dohánygyár Kossuth Zsuzsa szocialista brigádjának veze­tője. A jutalomban részesülő 19 szocialista brigádból há­rom volt egri, a Vlagyimir Komarov, a Gárdonyi Géza és a Braun Éva szocialista brigádok. A tanácskozáson hallotta­kat a gyárban kibővített ak­tívaülésen ismertetik a rész­vevők, s ezeken vitatják meg az 1933. évi feladatokat is. baányi Illés Eger A drága áron jó minőségű játékot szeretnénk A kisfiam HL stíüetésnapjá* ünnepeltük a minap. Erre az al­kalomra vettem meg neki 183 forintért a „kínai csodahajót’’. Világít, elemmel működik, pro­pellerje van, magától megáll, látványa még az en anyai szí­vemet is megdobogtatta. Miután az eladó roppant kedvesen vé­gigpróbált öt darabot, mire ta­lált egy hibátlanul működőt, ki­választottuk a nekünk megfelelőt és boldogan vittük haza. Ismét­lem. a játékot kipróbáltuk, an­nál is inkább, mert az üzlet­ben jól látható helyen ki van függesztve, hogy „Játékot nem cserélünk vissza”. Otthon az es­ti fürdés fénypontja a próba- hajózás volt. Izgatottan bocsá­tottuk vízre a hajót, s akkor Beütött a villám. A hajó nem működött, miután a viz a jelző­lámpa mellett befolyt, eláztatva az elektromos vezetéket, az elemmel együtt. így vált az örömünnep gyászünneppé, nincs mit tagadni, mind a ketten sírva fakadtunk. En a keservesen meg­keresett pénzt sajnáltam, fiam a játékot és engem. Mindezt azért mondom el, mert körülbelül ez a negyedik játékvásárunk, ami ilyen sze­rencsétlenül végződött. Tavaly a fémépítő volt hiányos, (150 Ft­ért), s csak kínos huzavona után sikerült kicserélni. Tavalyelőtt a 220 Ft-os holdautó égett ki ka­rácsony este (azóta már kétszer kellett újra megcsináltatni), há­rom éve a 220 forintos villany­vasút transzformátora (megjaví­tása 120 Ft). Az autópálya Is csak két napig működött. Félreértés ne essék, nem az eladókat hibáztatom, hiszen jó- indulatúak, s a csere valóban sok bosszúsággal, huzavonával jár, az egészségügyi szempon­tokról nem is beszélve, de fel­merül a kérdés: miért importál a kereskedelem Ilyen drága já­tékokat, minőségi ellenőrzés nélküli Es miért nincs a játé­kokhoz magyar nyelvű prospek­tus, hiszen nem minden vevő tud angolul, s főleg kínaiul. Karácsony előtt állunk. Cse­metéink izgatottan várják a .meglepetéseket, a játékokat rek- 1 lámozza a TRIÁB, a tv, a rádió, a szülők is szeretnék valami érdekesebb játékkal meglepni gyerekeket, s nem mindegy, hogy meddig játszhat a gyerek. Oromét leli vagy csak drága dísz lesz a játék, a fa alatt. Gidai Zsigmondi:« Eger •• Öregek napja ecsken Idős emberek ballagtak a csöndes vasárnap délelőtt a Bányász Művelődési Ház fe­lé, hogy részt vegyenek a tiszteletükre rendezett öre­gek napja ünnepélyen. A fe­hér asztalok mellett helyet foglaló 150 idős lakost a Hazafias Népfront községi bizottságának elnöke és Bor­sos Istvánná,, a nőbizottság elnöke köszöntötték. Az út­törők szavalatokkal, a citera- zenekar magyar nótákkal, Köröndi Antal tárogatószá­mokkal szórakoztatta az öre­geket. Az ebédet a nőbizott­ság tagjai készítették el. Az öregek találkozóján részt vettek a termelőszövet­kezet, az állami gazdaság, a ktsz-ek és különböző ipari üzemek nyugdíjas, volt dol­gozói. Az ünnepség 6orán köszönetét mondottak a ta­nács, a tömegszervezetek, s a gazdasági intézmények ve­zetőinek a vendéglátásért, és kérték, a következő eszten­dőkben is rendezzék meg ré­szükre ezt a kedves találko­zót. Maruzs János Recski Aranyozza be életüket a napnak lenyugvó sugára.«» Nagyon megkapott öl * mondat Istenmezején hang­zott el, a hófehér asztalok mellett, ahol a község Idős emberei gyülekeztek a nyug­díjasok találkozójára. A csa­tolt faluból, Szederkénypusz­táról a szövetkezet gépkocsi­ja szállította be az ünnepei­teket A községi tanács, a pártszervezet és a szervezetek nevében András párttitkár köszön­tötte az idős embereket »Kö­szönjük munkájukat — mon­dotta —v melyet a mai nem­zedékért végeztek, nem kér­dezve, mi tesz a bér_“ Az ünnepséget színesítette az általános iskola aprósá­gainak kedves műsora. Is­tenmezeje legidősebb embe­re, Bíró B. Gusztáv bácsi a 90. életévébe lépett Most az ő nótáját húzta az ÁFÉSZ zenekara. Emlékeikről be­szeltek az öregek, a szeder­kénypusztaiak köztisztelet­ben álló tanítója, Füller bá­csi ás a többiek. Megérdem­lik a köszönetét munkáséle­tükért. Bessenyei GyrXänS Istenmezeje Otven éves a Szovjetunió TÚL A KAUKÁZUSON I. Város a tenger partján Harmonikusan épül a> új Baku a régi mellé »Iá Bakui Wápotyhoz hasonlít­ják. Teraszosan ereszkednek le a tengerig a dombok. A félsziget patkó alakú öblé­ben csendesen hullámzik a víz. Hosszú mólóik, daruik, hajók és fúrótornyok ezret — Sötétedéskor fények gyón­nak a vizen — és nagyon messzire élilétnt A modem épületeik szom­szédságában zegzugos szűk utcák, törökös udvarházak, minaretek. Ipamegyedek, Kzputaiyifcvánosoik, tenger­parti sétányok népesítik be az Apseroni-félszigietiet A piacon egzotikus gyümölcsök, színes szőnyegek, hangosko­dó emberek. A számtetEkus baucsukgyáxban a világ lég- modernebb technológiája, csupa automata gép. A csaj- hanában — teásában — troé- aaerbajdzsáa teát s a szabadban, ülve. A város főépítésze, A. G. Aliszkkenderovias pégi térké­peket mutat. Az elsőt 1723- bói őrzik, — ekkor a várost két falser vette körül, az egyik ma is ép, körülöleli az óvárost. —- A térkép nem fci olyan régi. Hiszen Baku már a VII. században város volt, a X. században pedig már olajexportjáról nevezetes. (A1 Maszudi, a korabeli ne­ves krónikás így ír: „Baku­ban fehér és egyébféle olaj- forrása vagyon. És nincs a földön —- Isten jól tudja *— sehol fehér olaj másutt, mint ezen a helyen, mely határán vagyon Sírván királyságnak. Ezekben az olajat adó föl­dekben pedig vulkán va­gyon, vagy tűznek forrása, amelyik szünetek nélküle tü> zet okád magából feSfeM’-J) — A szovjet hatalom első éveiben pártpogram írta elő az elegáns bélváros és a kül­város nyomortelepei közötti különbség eltüntetését 1924- ben városfejlesztési tervet fo­gadtak eL A most érvényben lövő harmadik fejlesztési terv 2000-ig határozza meg a város arculatát «— A városban IS ntíCBd négyzetméter beépített terü­letből 9 millió négyzetméter­nyi a lakás. 2000-ben a har­mincmillióból 22 millió négy­zetméter lakás lesz. Egy la­kosra most 7 négyzetméter­nyi lakóterület (konyha, für­dőszoba, mellékhelyiségek nélkül) jut Az évezred vé­gére már 12 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy minden családtagnak lesz külön szo­bája, a családnak egy közös szobája is. — Hogy építkeznék most Bakuban? — Természeti korlátok és a már meglévő városrészek szabják meg a bakui urba­nisztikáit Városunk amfiteát- rumszerűen, olajkutakkai, 3 kilométeres védőövezettel kö­rülvett Nyugaton a történe­ti városrész, keleten a szov­jet hatalom alatt épült rész helyezkedik éL S a két lakó­terület között az iparváros. Itt jól kihasználjuk az állan­dó észak-déli irányú szelet — kiszellőztetjük, kifújaitjuk a városból az ipari levegőt. Az élimúlit ötven évet sok re­konstrukció, új középület la­kóház jelzi. Színház, könyv­tár, faormánypalota, kiállítá­si csarnok, tudósok háza — hegy csak néhányat említ­sünk. — Fejlesztési tervünk most (Betegek iti&it&L&qjia Egyik beteg Borzasztó betegségben szenvedek: étvágytalan eu- gyok! Azt mondják, az éltvágy evés közben jön meg. Meg­próbáltam. Megettem két lágytojást, de semmi étvágy. Megettem három szelet jött sonkát, nincs étvágy. Meget­tem egy libamájat, vajas ke­nyérrel, de hiába. Egy szelet hagymás rostélyost, még min­dig semmi étvágy. Négy töl­tött káposztát, étvágynak nyoma sincs. Nyolc rakott pa­lacsintát. Borzasztó, még mindig nem éreztem étvá­gyat. Úristen! Milyen súlyos be­teg lehetek! Rohanok a bel­gyógyászatra! j Másik beteg Borzasztó betegségben szen­vedek: rettentő nagy az ét­vágyam. folyton éhes vagyok, nem győzök a hasamra ke­resni. Bementem a Bocskai Étterembe, megettem két adag rakott káposztát IS,— forintért. Meg se kottyant. Kértem két szelet rántott fi­iét, sült burgonyával, 13,40- be került, még éhesebb let­tem. Ijedtemben átszaladtam a presszóba, bevágtam 20 fo­rint árú süteményt, s bor­zasztó, éhes maradtam. El­határoztam: elmegyek a ke­zelőorvosomhoz. Már ki is léptem az ajtómon, amikor meglattáah, hogy a szemben levő sarkon perecet árulnak.'. Kértem egyet.' Hát, kérem szépen, csodák\ csodája, csak 60 fillérembe> került, de jóllaktam. Ha tud- < tam volna, hogy ettől azi egyetlen 60 filléres perectől> is jóllakom, mindjárt perec-5 cél kezdtem volna és meg-í spóroltam volna 46 forint 40\ fillért, Dénes Géza kétféle feladatot fa eSS. *■» kóépülefcek emelését a sza­bod területeken, s a regi vá* ros rekonstrukcióját, meg­újítását Mindenütt a komp­lexitás jegyében — a lakóhá­zak mellé iskolát, óvódat üzleteket epifcve. — Mfflyen fesz a v®* nos? — Ab óvárosban 17 Saktafc. A terv szerint ötezer ember számára lehet kényelmes, komfortos lakást kialakítani e területen. A nem műemlék jellegű háza­kat lebontjuk, szanáljuk. A» értékes épületeket kívül ere­deti formájában hagyjuk, —• belül modernizáljuk, komfor­tossá tesszük. A legértéke­sebb műemléki épületcso­portban, a XV. századi Siván saihok palotájában ismertet­jük az érdekelteket a re­konstrukciós tervvel. — Korábban a városré­szeknek nem volt sajátos jellegük. Most építészetileg egységessé, harmonikussá akarjuk termi Bakut, de úgy, hogy különbözzék is egymás­tól például a modem lakó­telep és a szana tóriumi üdü­lőkörzet. — A szovjet hatalom eJ8W az egész városban 10 hek­tárnyi park, zöldterület volt. Szeles napon nem lehetett szemüveg nélkül kimenni az utcára, — úgy hordta a ho­mokot, a port a széL Most 3 és fel ezer hektár faparfc dúsítja a bakui levegőt. S még mindig ültetnek, parko­sítanak. — A fcrradaton előtt hajó­val hozták Bakuiba az ivó­vizet a Volgából. Az első víz­vezeték-hálózatot 1917-ben német—angol részvényesek építették. A második rend­szer már a forradalom után épült. A harmadik most ké­szül — 300 millió rubelért» 150 kilométer hosszúságban — a csövek átmérője 3 és fel méter lesz. Föld alatti for­rások táplálják majd, olyan bőségesen, hogy több vizet ad majd a városnak, mint a meglévő két hálózat együt­tesen. — A Jakéi- éís az ípahne- gyedek meglehetősen távol vannak egymástól. Hogy old­ják meg a tömegközlekedést a nagy kiterjedésű városban? — A közlekedés minden nagyvárosban gond. Némileg segít a most forgalomba vett 5 és fél kilométer hosszúsár gú metróvonal, amelyet a forradalom évfordulójára ké­szítettek eL Ezzel Bakuban 17 kilométeres metróvonal működik. A távlati terv sze­rint — 2000-ben — 65 kilomé­teren száguld majd metró, a város legtávolabbi pontjaitól is jó összeköttetést teremtve Akkor Baku bármelyik külső kerülete 30 perc alatt elér­hető lesz. A bakui metrói,' szép keleti architektúrájával, nemcsalt közlekedési eszköz — látványosság is, . Kadar Marig

Next

/
Thumbnails
Contents