Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-31 / 307. szám
A vándorló fain HENNI FOG Gsányban a fala középé® Átjelző tábla 'Három irányba mutat: Hort, Gyöngy öi és Hatvan. Az ember úgy ér; i, hogy ide valahogy más tábla illene. Hiszen amikor február végén megindul * „modem népvándorlás”, 450 dinnyés család veszi az irányt az ország minden része felé. Dolgoznak a Balaton déli partján, Pest megyében, a Duna—Tisza közén, a Nyírségben, de jóné- hányan a Kisalföldem is. Mindenhol szívesen látják éket. A „csányi” jelző a dinnyésnél többet ér, mást régen a nemesi kutyabőe. • • • Dé® Gyulának, a esányi termelőszövetkezet növénytermesztési üzemág vezetőjének a szakdolgozatát forgatom. Leírja benne, hogy a dinnye valószínűleg Indiából származik. Az ókortól kezdve a görögök és a törökök már foglalkoznak a termesztésével Hazánkban a török hódoltság idején kezdte meg hóditó útját ez az ízletes gyümölcs s valószínűleg ebben az időben juthatott ei Csáayba in Régebben, a műit században azonban még a szőlő uralta a caányj földeket. A fUoxér»- vésx után kezdtek «1 komolyabban a faluban dinnyét termelni, s a korabeli (eljegyzések szerint 1385-ben már nagy területen folyt a dinnyészkedés. A hagyomány azóta apáról fiúra szálL • • • Az ÁFÉSZ bisztróban ŐS felé csökken a forgalom. Néhány asztalnál azért ilyenkor is üldögélnek Fröcctóx- nek, konyakoznak. Valahogy el kell ütni az időt. A bejárattál nem messze, négy, hosszúhajú fiatalember. Ketten sakkoznak, ketten nézik őket. Leülök melléjük. — Kit tartanak itt a faluban a leggazdagabb embernek? . Tétován néznek egymáara. — Nem ta tudom. Sokan vannak — mondja az egyik. A legfiatalabb veszi át a szók — Tálán a Mák Lacit Dinnyés. Most épít egy emeletes hazat, meg aztán két autója is van. Az övé lesz a legszebb ház a faluban. — Maguk mivel foglalkoznak? — Mi is dinnyések vagyunk. — Megéri? — Hát, mikor hogy. Aztán sorolják, hogy *s egyik család harmincezret, a másik csak huszonötöt keresett ebben az évben. • • • — Hogyan lett dinnyés? Magyar János leteszi a fejéről a kucsmát, kezét megtörd egy rongyban. Most éppen a rokonoknak segített a házépítésben s a munka bizony piszokkal jár. — 14 éves korom óta csinálom. Még apám mellett megismertem a mesterséget s most már 21 éve önállóan folytatom. —ó Megéri 7 — Nem könnyű erre válaszolni Tudja, a dinnyések március első hetében szedik a sátorfájukat s csak szeptember végén jönnek visz- sza. A munka nagyon nehéz, mert hajnaltól késő estig talpon kell lenni. Meg aztán a körülmények. Földbe ásott kunyhóban kell hónapodig lakni, se villany, se tévé. — Akkor miért csinálja? — Megmondom őszintén, megszoktam. Az ember élvezi a szabad levegőt, nem parancsol neki senki és vele van a család is. — A kereset? OSMmm — Váltoe&As idta Caon«rád megyében, a csánytelki tsz-ben voltunk, húszezrei kerestünk fejenként, — Melyik volt a legjobb éve? — Pontosan nem emlékszem rá, de akkor megvolt a 120 ezer. — Azt mondják, hogy • dinnyések jól keresnek. — Tudja, hogy van az. Ha skerül az év, akkor JÓL De nem tudja az ember, mit hős a következő esztendő. Ezért aztán spórái, tartalékol jövő®® — MedsEg akarj# mégertsálai? — Nem tudom. As Jdés baleset ért, lehet, hogy végleg abtea kell hagynom ® • • Juhász Árpáddal, m termelőszövetkezet főmezőgaa- dászával beszélgetünk. — Sajnos a Következesünk erősen érzi a dinnyései; hatását Egyrészt azért, mert elmennek máshová dolgozni, má pedig közben munkaerőhiánnyal küszködünk Közel ötezer holdunk van, a tó profil a gabona. Nem is lehet más. Mintegy kétszáz munkaképes tagunk van, ebből ötvenen az állat- tenyésztésben dolgoznak A négyszázholdas kertészet is majd 100 tőt kőt la Így sátán a négyezer holdnyi ga- baoaterülei megművelésére «undoes*® ttvMUS aaared- nak — A szövetkezet hány holdon termel dinnyét? — Mindössze 35 holdon. Nálunk a dinnye nem sió- gee. — Miért? — Részben mert a <Hnyayések zöme elmegy máshová, másrészt pedig mert# dinnye azt szered, ha mindig máshová témák — A dinnyések jól keresnek Ezt a hatást nem érzi a szövetkezet? — Dehogynem. A tagok tudják, hogy a dinnyések mit visznek haza szeptember végén s nyilván, szeretnének ők is hozzájuk hasonlóan keresni. — Előfordul-«, hogy • dinnyés visszatér a helyi gazdaságba? — Akad olyas Ja. Mint a fehér holló. • • • Bohács Láazlőné az ebédet főzi. Férje nincs itthon, a darálóba ment «L — Tizenkét évig dinnyések voltunk, de három éve a t&z-ben dolgozunk m utóbbi hárem év »agyon jé volt a disnyésekask Mit kereshet egy dinnyés? Erre a kérdésre aligha lehet választ kapni az „illetékesektől”, a jövedelmét mindenki ötökben tartja. — Én magam — mondja Szabó László — a községi tanács vb-titkárm — tudok olyan dinnyésről, aki 127 ezret vitt haza. a másik 220 eret De, akik az idén a Dunán tűk« voltak, ness is kevesen, sírva jöttek haza. A rengeteg eső elvitte a termést Tíz-tizenőtezer forintot keresett csak egy család. Az átlag azonban elég jól keresett. — Hogyan vesznek részt a dinnyések a falu «etében? — Nehéz erre váiassoini. Amikor itthon vannak nem lehet panasz a többségükre. Az idén ősszel például komoly segítséget nyújtottak a gázcsere-telep betonozásához, rendezéséhez. De, hát február végén elmennek s csak September végén jönnek haza Majdnem a fél falu költözik a tavaaz kezdetén. • • • A községben tRbb mint száz személygépkocsi van, jobbára a dinnyések tulajdonában. Sorra épülnek a házak is, a Gyöngyösi úti új épületek zömében szintén dinnyések laknak Az utóbbi esztendők különösen kedveztek a „nomád életet” folytatóknak Bizonyítja est az is, hogy as októberi dinnyés miséken — valamikor április *4-én, György napján voll a faluban a búcsú, de a dinnyések kedvéért október első vasárnapjára tették át — huszonöt—harmincezer forint is összegyűlik • • • Csány speciális község — mondta egy országos vezető. Arra célzott ezzel, hogy bár a dinnyés életforma ma már korszerűtlen és nem is csupán Bocialista elemeket bárdos magában — a diny- nyésekre mégis szükség van. Hiszen az országban mintegy 8 ezer hektáron termelnek görögdinnyét — zömmel a esányiak. S a dinnye itthon is, külföldön is karesett tecoaék. Kaposi Levente • Ml less mbbői m epéséből? A dohányfüsttől egymás arcát is alig láttuk a kis szobában, de egymás gondolataiból még ennél is kevesebbet sikerült elkapni. Simon ka, az új tsz-elnök még az íróasztalát som ismerte rendesen, ha új doboz cigarettát akart elővenni, mindig rossz fiókot nyitott ki A bank szakemberei számokat soroltak, hallgattak, mérlegeltek, hitelről esett szó, szanálásról, kigazdálkodásról ... A aaránki termelőszövetkezet a mélyponton Volt SimrmV« t*ai- *3 CSINTALAN ISTVÁN KOVÁCS, a termelőszövetkezet párttilkárat — A motor aa új.~ egy évvel ezelőtti délutánon elszívott két dobos cigarettát Mikor ketten maradtunk a szobában, felkelt az asztal mellól, a fejét nekitámasztotta az ablaküveg hűvös lapjának éa ennyit mondott. — Menni fos. Prokal Gábor a Magyar Nemzeti Bank hevesi fiókjának igazgatója: — A zaránki termelőszövetkezetnek egyetlen pénzügyi gondja lesz ebben az évben. A közös sertésvállal- korás, amelyben ók is társuló tagok, az idén veszteséggel zár, ez plusz költséget jelent számukra. Egyébként a termelőszövetkezet mindent visszafizet a hank- nak; tartozásuk »Inrf, — 8n meló* ember vagyok. Bent dolgozom a termelőszövetkezet gépműhelyében, mint kovács — mondja Csintalan István párttitkár. Azt tudom, hogy a munkagépek javarésze azóta kicserélődött. Még a régi masinák kasznijában is új motorokat építettünk be. — Országos hírű helyről jöttem el ide, egy gyenge kis termelőszövetkezethez A Mezőtúri Állami Gazdaságban voltam vezető beosztás- bein, huszonhárom évig, aztán ide nősültem a környékre és átjöttem, — Hogy látja a főkönyvelő a számokon keresztül a termelőszövetkezet- helyzetét — kérdezem Serfőző Istvántól? * — A következő év lest a legnehezebb a hi tel vissza fizetés szempontjából. Közel három és fél milliót kell visszafizetnünk 1975-ig. Ebből jövőre kell megadni kétmilliót. És azt mondom, jól állunk. Hét hónapja kerültem ide, tudtán honiján indultunk egy évvel ezelőtt. Nézze meg itt van az egyszámlánk több mint kilene- százezer forint van rajta. Mondjak más adatot, egymillió nyolcszázezret kiütöttünk gépekre. Ebből hétszázezer volt a hitei, a többi a* mind saját erő. Tegnap előtt befizettünk 140 ezret tartalékalapra. Na. «aaü hozzá? — Örülök, hogy fives helyre kerültem — mondja Gyulavári András, a fóag- ronómus. Fiatal vagyok, nem olyan régen még az egyetem előadótermeiben elméletben csináltam a mezőgazdaságok Itt aztán lehet dolgozni annak, aki akar. Én akarok Jó, hogy nem egy beoiajo®r>ti A FŐKÖNYVELŐ: — Jövőre less a legnehezebb. sen gördülő verkli munkába kerültem bele Állandóan spekulálni kell, gondolkodni, ötleteket, terveket hozni és ami nagy szó, meg is csinálni. Az idén 30 holdról 220-ra emeltük a munkaigényes növények területét Ezt csak azzal egyidejűleg lehetett bevezetni, ha a kukorica és gabona vegyszeres gyomirtását megoldjuk. Megoldottuk. Jövőre a kukoricát és cukorrépái teljes gépi művelésre állítjuk be. Lendületben vagyok és ez jó érzés. Az elnök fontos javaslatomra még nem mondott nemet A nővényvédőszer- felhasználás az idén hétszeresére emelkedett, dupla mennyiségű műtrágyát szórtunk kt Itt miami érik. — Két nap az élet Vas egy ilyen könyv. Hát ha nekem nem is az életet jelentette, de néhány évet, az biztos. Szeptember 4-én leszállt a köd a falura. Szeptember 29-én beütött egy mínusz négyfokos hideg. Két éjszaka egymillió forint úszott el a paradicsom- és paprikatáblákcm. Közjáték, De azért megvagyunk valahogy. Ha ez nem jött volna... Ha... As elnök *s asztalhoz megy, kivesz egy szál cigarettát, rágyújt. Az ajtón túl a könyvelésen telefon cseng, valaki az állatorvossal beszél, számlákat rendeznek, behoznak aláírni egy iratot. — Hol is tartottunk — »és rám az elnök. Elnézést, egy kicsit fáradt vagyok. Üjabb cigaretta kerül elő a dobozbóL I STMONKA BÉLA: — Két este egymillió forint (Foto; Tóth Gizella.) ■— Ez nem lényegi kérdés. A vezetőt szokja meg a környezete, ez sokkal fontosabb. A vezető dolgozzon, indítsa be a gépezetet, menjen, szervezzen, figyeljen oda ahová kell, néha a kis dolgokra is, mert az nagyon kell, hogy a vezető csináljon üzletet, szaladjon ötszáz kilométert a kocsijával egyhuzamban, ha kell és érjen el sikert, a közösségért Ezért vezető. — Elérte? — Még nem. — Miért? — A legnagyobb ok az volt, hogy ízülete» lettem. Tudja, a kunyhó miatt Hiá- baa volt kint az embernapközben, éjszaka a nedves kunyhóban kellett aludni. Mióta hazajöttünk, azóta jobban érzem magam — Szerettek a dümyósé- get? — Az ember, ha akarja valamire vinni, akkor dolgoznia kell. Mi pedig dolgoztunk. Nem is hiszi, milyen nehéz a dinnyések élete Egész nap munka, aztán este meg nekem még a mosás, vasalás. Ott a kunyhóban a házi munka volt a vasárnap délutáni szórakozásom is. Itthon csak más. Az ember este hazajön és rendesen alszik. Meg nézheti a tv-t — A fizetés? — Hát, itt a tsz-be® részes művelők vagyunk, így jobban lehet keresni. Ót holdat vállaltunk az idén, jövőre is ennyit fogunk. — Most keresnek jobban, vagy korábban? — Hát most is keresünk annyit nagyjából; mint ami}&£!& n n GYÖNGYÖSÖN, A MÄV KITÉRÖGYArTŐ ÜZEMÉBEN készítik a vasúti kitérőket — köznyelven váltókat —, biztosító berendezéseket, kapcsolószerkezeteket, elektromos vezetékek tartóoszlopait, s itt hegesztik össze a hézag nélküli vasúti felépítményekhez szükséges 120, illetve 126 méteres síneket is. A KGST együttműködése keretében s* NDK-ban kifejlesztett, úgynevezett Hnfejkeményltő berendezést állítottak üzembe, illetve ugyancsak NDK szakemberek közreműködésével továbbfejlesztették a hazai viszonyoknak megfelelően. .............. ........................ IMIl-iotű — Bajkor Józseíú H allgat egy darabig, aztán csendesen hozzáteszi. — Menni fog. Szigethy András A Mátra vidéki Sütőipari Vállalat felvitelre keres azonnali \ belépéssel X fő mechanikai műszerészt és 1 fő elektroműszerészt Fizetés megegyezés szerint Jelentkezni lehet a vállalat központjában, Gyöngyös, Vöröshsdsereg u, 57.
