Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-31 / 307. szám

üdültetési gondok Galyatetőn Fogalom, mindig Is se writ * galyatetői „nagyszálló.” Még ma is sokan mondják így, pedig sokkal egyszerűbb neve lett: SZOT üdülő. Pa­tinája megmaradt, ha nem is illik fennhangon beszélni ar­ról, hogy másabb ez az üdü­lő, mint a többi. Kicsit „elő­kelőbb,” kicsit rangosabb. Sokmindenből kitűnik ez, még a beutaltak névsorából is. Vannak visszatérő vendé­gei. És vannak, akik éppen az itteni, viszonylag csendesebb élet miatt nem is keresik Gályát. Csalódás? Ha valaki a megérkezés perceiben hűvösebb nyuga­lommal széjjel néz, esetleg elcsodálkozik. — Ez lenne az a hires Ga­lya? — szaladhat ki a száján a meghökkenés fogalmazta kérdés. Mert mit tát a* épület környékén? Építkezési anya­gok kupacait, malteros lá­dákat, törmelék-halmokat. Nem vidítja fel ez a kép. Ha bent- járja végig az épületet, akkor sem jut d másabb kérdéshez talán. A nagy ét­terem most bútorraktár. P«­a házat száznál kisebb lét­számmal nem lehet üzemel­tetni. A minimum pedig azt jelenti, hogy még beteg sem lehet senki. Tessék emellett udvariasnak lenni, mosolyogni, állandóan elnézést kérni a beutaltaktól, hogy szűkebb a hely az étte­remben, a teljes komfortból már kiesett a bár, az ötórai tea, 8 a kényelem egyéb tar­tozékai is hiányoznak. A kedves vendég ezért zsörtö­lődik, esetleg ideges, tehát el kell oszlatni az arcára kiülő morcosságot Meddig lehet ezt így csi­nálni? Annak, aki szíwel- lélekkel elkötelezte magát a munkája mellett, semmi ne­hézséget nem okoz ez. ök, főként a törzsgárda tagjai, féltik és őrzik Galya presz­tízsét Mintha a saját házuk­ról lenne szó. Szórakozás? A mostani csoport jdl ki­fogta. Már a karácsonyi hár­mas ünnepeket is Gályán töl­tötte, ahogy a szilvesztert is. Hogyan tudták nekik az egy­mást követő ünnepnapok so­rát unalom-gyár helyett, em­lékezetesen kedves időtöltéssé varázsolni? beadták. BSbb as oiajk »okát szerelték teL Aztán a épület nyugati szárnyát sze’d ték rendbe. Most s keleti szárnyon dolgoznak. Ha jö­vő tavasszal elkészülnek ve­le, akkor a közős helyiségek jönnek sorra, és le is áll az üdültetés egészen addig, amíg a konyha, az étterem, a bár, a könyvtár és a többi új ruhát nem ölt. Végül emeletet húznak az Itt dolgo­zók kényelmesebb elhelyezé­sére az egyik szárnyra. Most a vendégekkel együtt laknak az üdülőben a dolgozók, a személyzet tagjai is. Alig várják, hogy megszűn­jön ez a senkinek sem ké­nyelmes helyzet Ha minden jól megy, akkor 1974 telén már Galya teljes fényben ra­gyog, a férőhelyeinek a szá­ma is megnövekszik addigra még huszonöttel. Addig bírni kell. Méghoz­zá úgy, mintha egyetlen kő­műves sem lenne a környé­ken sem. A szünet nélküli készenlét, s bezártság, sz alig változó emberi környe­zet: idegfeszítő és idegőrlő 1972-hen épült fel Oktatás: orosz, nfmet, angol nyelve» dáuL Tegnapi holmik garma­da tölti meg, amelyek a aor­tákra várnak. Vagy elkerül­nek más üdülőkbe esetleg; vagy értékesítik azokat, da lehet, hogy agy nVrflk a tfta- re jut. Az épület keleti szárnyát a Hevesi Építőipari Ksz dolgo­zói töltik meg: bontanak, fa­lat raknak, ajtókat cserélnek ki, festenek, a padlót csinál­ják, hogy megfiatalítsák as öreg házat öreg? Ahogy vesszük. Jó néhány évtized már elszállt fölött«. Egyszóval, nem átomvflág ez. Egyszerre dolgoznak és üdülnek az épületben. Tes­sék ezt úgy csinálni, hogy senki se bosszankodjék a másik miatt Könnyű dolog? I Feszes mosoly? Száz beutaltra éppen ssár. üdülői dolgozó jut. Az arány tehát egy az egyhez. Ez az­tán a Kánaán? Csak legyint Bódy Lajos, az üdülő veze­tője. Sokai jobb lenne nekik, ha a háromszáz vendég és a százötven főnyi személyzet töltené meg a házat Lazáb­ban, könnyedébben láthatnák el a feladatukat. De most min­denkinek állandóan készült­ségben kell lennie. Egyetlen ember sem hiányozhat, mert megáll'á verkli különben. Ezt Dombokkal ölelt völgyhaj­latok között kanyarog a* út Ostoros felé. Az útsza- lag mentén a betonoszlo­pokkal erősített szőlősorok­ban asszonyok dolgoznak, metszenek. A szinte már­ciusnak tűnő decemberi idő­járás kedvez a munkájuk­nak. Az asszonyok jó han­gulatban járják a sorokat Benn a faluban, a Kos­suth Termelőszövetkezet központjában már a zár­számadás előkészületeiről beszélgettek, amikor beko­pogtattunk. A vezetőség né­hány tagjai optimista biza­kodással vélekedett az idei gazdasági évről. Elkesere­dett volt a hangulat ta­vasszal a faluban, amikor szanálták a szövetkezetét. Azóta kilenc hónap telt el, és történt egy és más vál­tozás. Hogy milyen válto­zás? Erre kerestük a vá­laszt. Az elnök Trieb János áp­rilis elsején került a szövet­kezet élére. — 3,5 millió forintos mér­leghiánnyal vettem át a gazdaság irányítását — kezdte a beszélgetést. — Nagyon nehéz körülmények között látott munkához az új vezetőség. Pedig a köz­ség talaj- és éghajlati vi­szonya kedvezőek. Az itt dolgoz, szakemberek is jól képzettek, érdemes velük Sgfutt dolgozni 4 korábbi Nézzük előbb i talk Itt mutatkozik meg as ünnep a legerőteljesebben. Országosan egy nagy terített asztal minden többnapos ün­nep. De az ezüst evőeszközök, a herendi, márkás porcelá­nok sem megvetendők. Min­den teríték mellet egy kis gallyacska, karácsonykor fe­nyő, szilveszterkor piros bo­gyós erdei bokorról. Aztán egy kis kártya, rajta a jókí­vánság. A szilveszter most a tartó ta étterem környezetében zajlik la. A máshonnan beté­rőkkel együtt. Pezsgés poha­rak koccannak egymáshoa, ropogós malacpecsenye kí­nálja magát, s külön errs as alkalomra szerződtetett kar pedig a tv-müace hajnali négyig «ttja a a személyzetnek. Apróbb-na- gyobb csetepaték torrá! Mindenki tud mindent min­denkiről. Ha úgy tetszik, nines magánflets senkinek. Nehéz ezt bind zokszó nél­kül. És bfmi kell, mert a vendég mindebből nem lát­Csak egy né? fMOMJk, fldűltetők. EK ri- <3ala as életnek, és mégis A személyzet ©edSg nyolckor úgy fogadja a ven­dégeket újév napján, mintha egész éjjel aludtak volna. Belegondolni is rossz. És még akkor nyűgös is, morcos is a kedves vendég, mert nem aludta ki magát, mert a pezsgő még mindig kava­rt« a fejében. Meddig még? Galya felújítását, rűsítését még 1970-ben ónknak. Csak a gályái két- a fete a fizetését kapja, hogy a másik a kényelmét Msto- sril vesz térkor. között Sa, minden Bök­kenő céDcüL Nem frimagasz- M akarjuk őket. Munká­juk ez, erre kötötték Is ma­gukat De egy halk „kflszö- nömöf* mégis megérdemel­nek az ünnepek múltával la. Mert an elmondottakból talán kiderült, hogy üdülni és üdültetni sem könnyű min­dig, mindenhol. Mint most, Gályán. G. Molnár Ferenc Külkereskedelmi főiskola Egerben Tanévnyitóé: 1973. szeptemberében ünnepen» fennállásának 10. évforduló­ját a Magyar Külkereskedel­mi Főiskola. Az Intézmény­ben két szakon: külkereske­delmi idegennyelvű levelező; valamint külkereskedelmi áruforgalmi szakon folyik • tanítás. A végzett hallgatók kereskedelmi üzletkötői, ke­reskedelmi ügyintézői, válla­lati piackutatói és propagan­dista munkakörök betöltésé­hez nyernek végzettséget. A főiskoláról klkertttt szals- emberek iráni egyre né • vállalatok, Özeinek érdeklő­dése, megyénk több nagyobb vállalatánál is „hiánycikk* s Jól képzett külkereskedelmi szakember, pedig s megye iparának, mezőgazdaságának termelése évről évre egyre több csatornán, nagyobb vo­lumenben kapcsolódik ha­zánk külkereskedelméhez. Külkereskedelmi Főiskola már csak úgy tudja kielégí­teni, ha Budapesten kívül több vidéki városban is ta­gozatot nyit Az egri Ftnom- szerelvénygyár és a TIT He­ves megyei szervezetének pat­ronál ásával az 1973—74-es tanévvel Egerben is megkez­mm m kihelyezett tagozatán. Az előkészületekről, a érdeklődésre számottartó fon­tosabb tudnivalókról Gál An­dortól, az egri Finomszerel- vénygyár osztályvezetőjétől, » kihelyezett tagozat egyik megbízott szervezőjétől Ma­tti«* információt •mm Örömmel mondhatom, hogy a felvételi vizsgákat előkészítő oktatások már Btt Is kezdődtek. — Elfogadnák még ájobh Jelentkezőket? — Természetesen. As eM- készftó tanfolyamok, bár nem kötelezőek, de mindenképpen nagy segítséget nyújtanak * felvételihez. Decemberben kezdődött meg az orosz, an­gol és német nyelvű, január­ban pedig indul az intenzív matematikai előkészítő fog­lalkozás. — Ezzel egy/ben azt ta el­mondtuk, hogy három idegen nyelvre: oroszra, angolra és németre lehet jelentkezni.-m Igen, néhányan a fran­ciát is szerették volna, de mi­vei a szükségesnél keveseb­ben jelentkeztek, így egyelő­Osforosi változások vezetés azonban ezt mégsem ismerte fel. Ez a hiányosság véleményem szerint mint­egy hat évre visszavetette « szövetkezet fejlődését. — Mi volt az első fel­adata, amikor idekerült? — Munkánk alapja az volt, hogy az elhidegített tagság támogatását ismét megnyerjük. Ez volt a leg­nehezebb, de úgy érzem, si­került. Az irányítást és az ellenőrzést új alapokra he­lyeztük. Minimális progra­mot tűztünk magunk elé az év végéig. Első lépésként befejeztük a tavaszi vetést, földbe került a kenyérnek való. — Hol tapasztalták a leg­nagyobb hiányosságot? — A szőlő- és növényter­mesztésben alapvető hiányos­ságok voltak. Az üzemágak élére ezért önálló vezetőket neveztünk ki, a jobb, átte­kinthetőbb munkaszervezés ezzel megvalósult A Tagi- dűlőben volt a legelhanya­goltabb a szőlő, ahol 30 ezer karóval megerősítettük a támberendezéseket — Mi következett ezután? — Tizenegyszer permetez­tük a 110 hektáros szőlőte­rületet. A vegyszeres gyom­irtás is jól sikerült a szán­tóföldön. A talajmunkáktól S betakarításig mindent «tJTi Win I jt fl * fc^őCUfiKi KaZ’COffBS©0 nyes kapcsolat alapján erő- és munkagépeket kaptunk kölcsön az andomaktályai Egervölgye Tsz-töt és aa egri MEZÖGÉP-tóL — Hogyan alakultak a tér. méseredmények ? — A tervezettnél lényege­sen jobban. Szőlőből 47 má­zsás átlagot szüreteltünk, összesen kilencezer mázsát Búzából pedig 18,1 mázsás átlagtermést takarítottunk be. Örömmel mondhatom, hogy amit kilenc hónappal ezelőtt elképzeltünk, azt meg is valósítottunk. Trieb János elnök kész­séggel beszélt s jövő évi tervekről is: — Nagyobb tartalékalap­pal látunk hozzá az új gaz­dasági évben a termeléshez, amely biztonságérzetet ad a vezetőségnek és a tagságnak ja. Terveink, a középtávú fejlesztési terv fokozatos megvalósítását tartalmaz­zák, Mindenekelőtt felújít­juk az elavult gépparkot. Üj gépsorokat vásárolunk, amely a jövő növénytermesz­tését szolgálja. Alapja lesz a szőlőtermesztésnek és a nagyüzemi takarmányter­mesztésnek. Gépműhelyt és gépudvart építünk, amely eddig hiányzott a szövetke­zetből- fejlesztjük a juhá­szától él a szarvasmarha-te­nyésztést. Jelentősnek ígér­kezik az egész község terü­letét érintő meliorációs prog­ram is, amely 5—8 év alatt valósul meg. Ferencs Attila etoöfchefyrt tea: — Négy éve töltöm be ezt a funkciót, de *tt, a szövet kezetber stc" aem volt ilyen eredmény, az üzem­és munkaszervezés. A veze­tés valóba» ‘örődik a ter­meléssel és nem utolsósor­ban az emberekkel. Minden nagyobb munkát megbeszé­lünk a tagsággal, ami koráb­ban, sajnos, elmaradt. A ta­gok is szívesen mondanak véleményt és tesznek javas­latot különböző kérdések­ben. Jó a munkához való hozzáállás, ezt bizonyítja az is, hogy hosszú évek után december elején elkezdtük a metszést, amely legalább ötvyn napig tart. Időben el­végeztük az őszi munkákat is. Nagyobb műtrágvaadagot kapott a szántóterület, így 18—20 mázsás kenyérgabona­termést várhatunk jövőre. — A vezetők és a tagok között tehát javult a kap­csolat. — örvendetesen. Észre­venni a változást az eltett Mnaptt M h ni n hangulatban tükröződik leg­inkább. A dolgozók szívesen járnak a határba, mert van eredménye. Több s termés ét várhatóan több lesz a jövedelem ás. Rúzst Zoltánná, az ellen őr­sé bizottság elnöke: — Már befejeztük a zár­számadást előkészítő leltáro­zás egy részét Megállapítot­tuk, hogy lényegesen ered­ményesebb esztendőt zárunk, mint tavaly. — Mennyi most az átlagos jövedelem a szövetkezet­ben? — Egy tízórás munkanap­ra tavaly átlagosan hatvan forint jutott, az idén vi­szont már hetven forint így az egy főre jutó jövedelem a tavalyi 14 ezer forinttal szemben növekszik az idén. Rövid kilenc hónap után megváltozott tehát a hely­zet Ostoroson. A vezetés és a tagság összefogásával meg­indult egy egészséges fo­lyamat a szövetkezetben, amelynek eredményeként át­alakítják a termelés szerke­zetét és megváltozik a régi szemlélet is A vezetőség és a tagság ennek tudatában bizakodással tekint a jövő elé... Men tusi Károly na ezen a nyrtven nem *»*sé oktatás. — Milyen formában, rend­szerben történik majd a taní­tás a főiskola egri tagozatán? — Levelező tagozat lesz, ugyanakkor a nyelvek okta­tására — később meghatáro­zott időpontokban — Egerben kerül sor. — Kik jelentkezhetnek « főiskolára? — Fiataloktól an «ven évesekig. Természetesen szükséges a munkaadói ja­vaslat is. . — A jelentkezők mügén tárgyból felvételiznek majd? — Diplomásoknak csak • nyelvi meghallgatás a kötele­ző. Ez magyarul azt jelenti, hogy bár pontot nem kapnak az általuk választott idegen nyelvből bizonyított tudásuk­ra, de nem elégséges nyelvi ismeret viszont kizáró «ásnak számít. A középfokú végzett­séggel rendelkezők választ­hatnak is: a matematík és az idegen nyelv kötelező, és plusz vagy történelem vágj’ politikai gazdaságtan. Szeret­ném még elmondani, hogy azoknak is csak a nyelvi meghallgatás a kötelező, akik már folytattak egyetemi vagy főiskolai tanulmányokat és matematikából és politikai gazdaságtanból eredményes szigorlattal rendelkeznek. Függetlenül attól, hogy ko­rábban megkezdett egyetemi vagy főiskolai tanulmányai­kat nem fejezték be. — Hogyan és mikor kell jelentkezni a főiskolára? — A jelentkezés határide­je: 1973. május 5. A szüksé­ges iratokat, okmányokat a főiskola budapesti központjá­ba kell elküldeni A diplo­máért egyébként négy éven keresztül kell majd eredmé­nyesen tanulni a hallgatók­nak. — A megye üzemeiben, vál­lalatainál milyen az érdeklő­dés a főiskola iránt? — örömmel mondhatom, hogy nagy. Az előkészítő tan­folyamokra is több mint hat- vanan jelentkeztek. Legtöb­ben az egri Finomszerelvény- gyárból, a Mátravidékl Fém­művekből, az Eger—Gyön­gyös vidéki Állami Pincegaz­daságtól. Reméljük, és na­gyon szeretnénk, ha minden úgy történne, ahogyan ter­veztük, hiszen valóban az az igazság, hogy üzemeinknek, vállalatainknak egyre na­gyobb szükségük van a jói képzett kereskedelmi szak­emberekre. — koós — MwmG US. december 31., vasárnai)

Next

/
Thumbnails
Contents