Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

1973-ban 10 százalékkal emelkedik a kiskereskedelmi forgalom Négy minisztérium ■ ■■ rr r ■* «i f . r r % a jovo évi ellátásról A jövő évi népgazdasági terv szerint a lakosság nö­vekvő jövedelmével össz­hangban — változatlan áron számítva — a kiskereske­delmi áruforgalom az idei­nél gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedik. Az MTI munkatársai megkér­dezték négy minisztérium illetékes vezetőit, hogy a tárcájukhoz tartozó vállala­tok, üzemek hogyan készül­lek fel a lakosság jobb áru­ellátására, s hogyan segíti a minisztérium a közszükség­leti cikkek gyártásának, for­galmának és a' lakosság igényeinek összhangjáé KERESKEDELMI FORGALOM A fogvasztasicikk-kereske­delem 1972. évi forgalma — annak ellenére, hogy az ál­talános áruellátás jó volt — elmaradt a népgazdasági tervtől, a várakozásoktól. 1973-ra a Belkereskedelmi Minisztérium külön intéz- . kedési tervet állított össze, elsősorban a keresletnek jobban megfelelő árukínálat beszerzésére.^ A szükséges árualap biz­tosításáról a belkereskedel­mi szervek, a minisztérium, a vállalatok már hónapok óta tárgyalnak a társminisz­tériumokkal, a szövetkezeti szeriekkel, a szakágazatok­kal. Örvendetes tapasztalat, hogy az ipari partnerek is nagyobb felelősséget érez­nek az ellátásért, s közösen próbálkoznak további javí­tásával. Egye* hiánycikkek megszüntetése érdekében például intézkedtek az ex­port csökkentéséről A hazai hiányzó kapacitást külföldi árukkal igyekeznek pótolni. A vaj árának emelkedése nyomán például a margarin- forgalom erőteljes növeke­désével számolnak, s mi­után ehhez a nagyobb ha­zai termelés is kevés, az ed­digi mennyiség 3—4-szere­sét importáljak. ~ Gondot okoz a tartás fo ­gyasztásicikk-ellátásban, hogy a kínálatban nem meg­felelő a korszerű termékek aránya, egyes híradástechni­kai cikkek, háztartási ké­szülékek elavultak. A keres­kedelem „vágy-vágyig” vi­szi ezt a kérdést; vagy a hazai ipar gyárt az igénye­ket mindenben kielégítő cikkeket, vagy a kereske­delem a nem megfelelő ter­mékeket nem veszi át, ha­nem külföldről szerez be korszerűt. Ékre lehetőséget ad az is, hogy a kormány­zat 20 százalékkal növelte a belkereskedelem dollárkere­tét, s a szocialista orszá­gokból is annyi árut hoz­hatnak be, amennyi a fize­tőképes kereslet kielégítésé­hez, a hazai hiány pótlásá­hoz szükséges. A miniszté­rium ugyanakkor ügyel ar­ra, hogy olyan importcikkek ne kerülhessenek forgalom­ba, amelyek az árszínvona­lat lényegesen emelnék. Javítják az árusítási, a vásárlási körülményeket is. A kereskedelem hálózatfej­lesztéséhez jövőre valamivel többet, 2,1—2,3 milliárd fo­rintot használ fel. Ehhez az állam is az ideinél csaknem kétszer nagyobb dotációt nyújt, s a technikai, az áru­sítási színvonal növelésére nyújtott hitelből is kétszer annyit vehetnek fel a vál­lalatok, mint 1972-ben. TÖBB TEXTÍLIA, KORSZERŰ BÜTOROK A könnyűiparban már mutatkoznak a nagyarányú rekonstrukció első eredmé­nyei; 1973-ban az ideinél jobb ellátásra, választéko­sabb árukínálatra számít­hatunk. Jövőre a szolid, mértéktartó mennyiségi nö­vekedés mellett a választeli bővülése a számottevőbb, s jó néhány eddig gyakran hiába keresett árucikk: kü­lönféle szintetikus kelmék, bútorszövetek, selyemtípusú ballonok, műszőrme bélések. ’ nyomott mintás kötöttáruk, felsőruházatra alkalmas jacq u av d - m i n tás kötöttan’ya- *ok, jerseyk hazai gyárakból kerülnek a boltokba. Való­színűleg nem lesz hiány ha­risnyanadrágból: 1973-ban a belföldi vásárlók számára csaknem 14 milliót gyárta­nak (női, gyermek- és leány­ka méretben) — az idei 9 és fél millióval szemben. A konfekcióipari üzemek körülbelül 6 százalékkal töljb felsőruházati cikket adnak a belkereskedelemnek. A for­galomba kerülő pulóverek fele, az alsó kötöttárunak pedig mintegy egynegyede továbbra is importáru lesz. Lényeges javulás ígérke­zik a bútorellátásban: 10 százalékkal nő a korszerű kislakásokban is jól elhe­lyezhető, elemekből összeál­lítható bútorok. Változatla­nul gondot jelent azonban a raktározás, a termékek be­mutatása, a célszerű csoma­golás, s a szállítás és a for­galmazás korszerűbb for- mániak kialakítása. HÁZTARTÁSI gépek A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium fontos feladatá­nak tekinti, s hogy 1973- ban az ideihez hasonló ki­egyensúlyozott áruellátást biztosítson. A vállalatok — a lakosság differenciált igé­nyeihez mérten — széles árskálájú terméklistát állí­tottak össze, hogy a kifogás­talan minőségű, olcsó cik­kek mellett a legkorszerűbb, bár drágább cikkek is kap­hatók legyenek. Különösen bőségesen szállítanak tele­víziókészüléket, mosógépet, hűtőszekrényt,, olajkályhát, A színvonalas tfiátán érde­kében a KGM a Belkeres­kedelmi Minisztériummal együtt még a harmadik ne­gyedévben felhívta a válla­latok figyelmét: állapodja- oak meg partnereikkel a megfelelő minőségű, meny- nyiségű es bő választékúi termékek szállítására. Ahhoz azonban, hogy • lakosság fogyasztási céljai­ra élőirányzott gépipari ter­melés megvalósuljon, a KGM szerint szükség van arra is, hogy a belkereske­delmi vállalatok további rendelkezésekkel mielőbb le­kössék az ipari üzemek ka­pacitását. EGÉSZSÉGESEBB ÉLELMISZER­VÁLASZTÉK öt-hat százalékkal több élelmiszert fogyaszthatunk 1973-ban, mint az idén — mondották a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumban. A korszerűsödő táplálkozás támasztotta igé­nyek kielégítésére tovább javul az élelmiszerek össze­tétele. Napi kalóriafogyasz­tásunk lényegében nem vál­tozik: kedvezőbb lesz a fe­hér je fogyasztás aránya — másfél százalékkal növek­szik az egy főre jutó napi fehérje —, csökken viszont a kevésbé egészséges cereá- liák és a sertészsír fogyasz­tása. Az előzetes számítások szerint a gazdaságok öt szá­zalékkal több sertéshúst szállítanak belföldi fogyasz­tásra, az egy lakosra jutó marhahús mennyisége ellen­ben nem haladja meg az ideit. Baromfihúsból tovább javul az' ellátás, az ez évi­nél 8—10 százalékkal több kerülhet az asztalokra; to­jásból 2 százalékkal többet hoznak forgalomba. Bővül a tej és tejtermé­kek választéka. A zöldségtermesztés fej­lesztésére hozott intézkedé­sek első eredményeként vár­hatóan friss zöldségből 9— 10 százalékkal, főzelékkon- aeroból 10—12 százalékkal jut több a kereskedelem­nek, s növekszik a lakosság gyümölcsfagyasztása is. (MTI) 1,3 millió pár « Ff cipó évente Befejeződött Oroszlány­ban a Duna Cipőgyár fel­sőrészkészítő üzemének re­konstrukciója. Az üzemben, 1973-ban, egymillió-háromszázezer ci­pőfelsőrészt fognak gyárta­ni. (MTI-foto) Piriké nem alkuszik, nem hagyja ott Herédet, a ter­melőszövetkezetet. Pedig a férje csalogatja Hatvanba! — Nem könnyű az, amikor huszonnyolc esztendőt leélt az ember valahol, s annyifé­le szállal kötődik szülőhelyé­hez — mondja a szőke fia­talasszony, Kiss Jánosné. — Itt mindenki ismer, én is ismerek mindenkit. Jó ssgv- vel vannak irántam. Munka­helyemen megbecsülnek. ÉS szeretem, amit csinálok. .1 Hogy Hatvan kulturáltabb hely, közel esik Pesthez? Mindent jobban lehet kapni, s napközben férjem oldalán lehetnék? Viszont itt keilen« hagynom két kislányunkat. Meg a buszozás! Korai kelés, késő visszaérkezések. És hát hűség is van a világon... Pedig nincs könnyű hely* zete a Mátravidéki Tsz pénz­tárosának, aki Sut alapítás óta itt dolgozik.. —. A kassza kezelésén kí­vül rendszeresen könyvelek! Hogy mikor a legnehezebb? Hónap elején, fizetéskor;, Építők kommunista aktívája Nem mondunk le céljainkról MÁSODSZOR tartottak ak­tívaülést megyénk építőipari vállalatainak, szövetkezetei­nek gazdasági és pártvezetőL Ez is egyik lényeges meg­nyilvánulása annak a politi­kai segítő-szervező munká­nak, amelyet megyei pártbi­zottságunk végez, hogy az építők munkája jobb, haté­konyabb legyen. Hogy mara­déktalanul végrehajthassuk elképzeléseinket, hogy meg­valósuljon a lakásprogram. Az aktíva előadói — dr. Varga József, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Klaisz Ferenc, a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője — ala­pos, mélyreható elemzésük- 1. a fejlődés és a hibák tár- ilagos bemutatásával egy­úttal a jövő esztendő felada­tait is megjelölték: részletei­ben, nem feledkezve meg a kisebbnek tűnő nehézségek­ről sem. MEGYÉNK építőiparának gerincét két vállalat alkotja: az állami építőipari vállalat és a tanácsi építőipari válla­lat. A± állami építőké a fel­adat már a IV. ötéves terv kezdetétől, hogy eszközellá­tottságukat javítva a legkor­szerűbb építési technológiák kialakítására legyenek képe­sek. EJ kell mondani azon­ban: ezek a fejlesztési célok a vártnál kisebb eredményt hoztak, s a közelmúltban jut­tatott 30 millió forintos mi­nisztériumi és tanácsi támo­gatás a nehéz helyzetben le­vő cég pénzügyi gondjait sem oldotta meg egészen. Lendü­letes a fejlődés viszont a ta­nácsi építőknél. Gyorsan be­fejezik munkájukat, viszony­lag hamar alkalmazkodnak a korszerű építési eljárások követelményeihez. A terme­lésük növekedése tavaly és az idén Is elérte a 20 százalé­kot. Éppen az ő helyzetüket fi gy elembe véve mondtatjuk megnyugvással, hogy a több­szintes lakások építését szor­galmazó tervfeladat Sikeres megvalósítása megalapozott a kivitelező oldaláról. Ügy tűnik: a tavalyi és idei lema­radás ilyen felkészültség mellett még behozható. A tervidő kezdetén nagy volt még az elmaradás a mélyépítési munkákban is. A megyei új közműépítő vál­lalatunk azonban sikerrel állt helyt az első próbáknál; tavaly 55 milliós termelési értéket, az idén pedig már mintegy 160 millió forintos termelést teljesítenek. Igen jelentős erőt képvisel­hetnek a programban az épí­tőipari szövetkezetek. Mun­kájukra nagyobb figyelmet, több gondot kell fordítani, mert fejlődésük az elmúlt években elmaradt a tervezet­től. Különösen ott történt visszaesés, ahol a közeli fa­luban úgynevezett községi költségvetési üzem működik. Nem kívánatos arányeltoló­dás következett ugyanis, s a javításra, felújításra alakított költségvetési üzemek na­gyobb munkákat is elvégez­nek. MINDENT összevetve el kell mondani, hogy alig van már nyoma a két-három év­vel ezelőtti kapacitáshiány­ból adódó feszültségnek. Ta­valy júniusban még mintegy 92 millió ■ forint értékű építé­si igényt utasítottak vissza, az idén pedig már sehol nem utasítottak el megrende­léseket az építők. Sőt — ez megmutatkozott a két építő­ipari vállalat igazgatójának felszólalásában — némi ver- - seny is kialakult a , jobb” munkákért. Az egymás mel­lett végzett építkezések okoz­ta nagyobb felvonulási költ­ségeket kiküszöbölve, ez a verseny elsősorban az építte­tőknek lehet jó: határidők­ben, minőség tekintetében. Sokat javult az építőipar koncentrációja is; tavaly már «7 beruházással keve­sebbet kezdtek él, mint az azt megelőző esztendőben. Szó esett az építést előké­szítő, bonyolító szerveze­tekről, a tervezőkről és a be­ruházási vállalatokról. Na­gyon elaprózott a tervezői munka: 12 szervezet végez a megyében ilyen tevékenysé­get. A tervező vállalat kapa­citása nincs lekötve, ugyan­akkor még mindig sok a más megyébe irányuló megbízás. A beruházást bonyolítók munkájában érződik a korlá­tozások hatása, tevékenysé­gük nagyságrendben nem éri el az előző évi szintet, MILYEN feladatok követ­keznek mindezekből? Min­denekelőtt még nagyobb ta­karékosságra kell törekedni, s körültekintő elkészítést kell megszervezni. Az építők kommunista aktíváján egyik legfontosabb politikai fel­adatként ennek segítését je­lölték meg a párt és tömeg­szervezetek számára. Minden munkát az arra hivatott szer­vezetnek kell végezni. Az MSZMP Központi Bizottsága és az ÉVM képviselője a vár­ható nehézségekre figyelmez­tetett: a hatékonyság növelé­sét olyan körülmények között kell elvégezni, amikor mun­kaellátottsági gondok is le­hetnek. Az árszigorítások életbelépése nagyobb szerve­zettségre kényszerít. Többet kell foglalkoznunk a jövedel­mezőség vizsgálatánál az ön­költséggel; csökkentésének lehetőségeiről, mintha kissé megfeledkeztünk volna. VANNAK, s tesznek is még gondjaink az állandó előrelépés ellenére. Jó mun­kával azonban folyamatosan leküzdhetjük őket, s így cél­jainkat is, amelyekkel élet- színvonalunk növekedését el­határoztuk, maradék nélküt meg valósíth at juk. Hekeli Sándor • Falusi gyorsfénykép Köze? félmillió forintot por- ciózok szét minden alka­lommal. De lekopogom, ed­dig még nem fizettem rá. És vitám sem volt senkivel. Sem a vezetőkkel, sem a ta­gokkal. JŐ itt a munkahelyi közérzet. Család, otthon? Egyelőre nincs ugyan laká­sunk, szüleimnél lakunk, de készül már a házunk a fut- ballpálya mellett. Az lesz az igám! Ügy számolna*: egyébként Kissék, hogy mire saját há­zukba költözhetnek, a kiseb­bik gyermeket. Katikát is óvodába lehet íratni. S jó, hogy így alakulnak a dol­gok, mert ott már nem lesz nagymami, aki annyit segít mindmáig. — Nem mintha elkényez­tettek volna, de hiába jött haza a férjem, nem mozdul­hattunk ki a lakásból a gye­rekek miatt! Holott leányko­romban nagyon szerettem a zenét, a táncot. Szórakozni eljártunk még Pestre is... Most mindent a televízió he­lyettesít,. amivel én kiegye­zem. Különösen a színházi közvetítéseket kedvelem. A múltkor például nagyon tet­szett Bessenyei abban a báb­játékos darabban, amit Ar­buzov írt. Hogy milyennek látja Kiss- né a falut, gazdaságot a kassza mellől? — Sokszor bosszant, hogy nem lehet nálunk kapni olyan apróságot, mint egy cipzár. Máskor éjszakai nyu­galmunkat zavarják randa­lírozó fiatalok kocsmából jövet. De aztán eszembe jut, hogy a kislányom iskoláját, ahová én is jártam, milyen szépen rendbe hozták. Meg gazdaságunk felküzdötte ma­gát, a jobbak sorába, s négy­száz földművelőnek nyújt kenyeret Akkor elhallgatok. S megkérdem magamtól: mit tettem azért, hogy másként legyen? Ez a döntő! Irigyel­tem, a szövetkezetben is azok ungorkodnak, akik leg­kevesebbet töltenék munká­ban. Hát ez a véleményem... Ami nekünk éppen ele­gendő egy fiatal, rokonszen­ves falusi asszony gyors- fényképéhez. (moldvay) A SZOVTERMÉK terveiből: Bőséges téli ellátás Jövőre 3 ezer vagon áru Több, korszerűbb zöldségbolt A SZÖVTERMÉK a megye legnagyobb szövetkezeti kö­zös vállalata. Egy híján nyolcvan tagszövetkezete van és ez évi forgalma eléri a 285 millió forintot. A közös vál­lalat ez évi eredményeiről és a jövő feladatairól tartott tegnap Egerben tájékoztatót Patkó József, a vállalat igaz­gatója és Czifra Miklós, az igazgató tanács elnöke. Az idén a SZOVTERMÉK 2800 vagon árut vásárolt fel, amely 10 százalékkal több az előző évinél. A lakosság fo­lyamatos áruellátásában en­nek ellenére akadtak zökke­nők, mert jelentős kiesés volt például paradicsomból, zöld­borsóból, zöldbabból vagy a gyümölcsöknél a cseresznyé­ből, az eperből és a málná­ból. A zöldségtermesztés nö­velésére hozott kormányha­tározat eddig inkább a kon­zervipar ellátását segítette, a munkaigényes zöldségfélék területe az idén is tovább csökkent. Gondot okoz, hogy a zöldségtermesztés gépesíté­se még nem oldódott meg, viszont a gazdaságokban egyre kevesebb a munkaerő. Az árakról szólva elhangzott, hogy az idén 2 forinttal csök­kent a mázsánkénti árrés, ez­zel is ösztönözve a termelő­ket a nagyobb mennyiség előállítására. A fogyasztói árak valamivel meghaladták a tavalyit, de a zöldségfélék árai egy kicsivel olcsóbbak voltak.. Jelenleg a legfontosabb fel­adat a téli tárolás. A közös vállalat mintegy 550 vagon árut tárol a téli és a tavaszi hónapokra, ez a mennyiség elegendő és zavartalan ellá­tást tesz lehetővé. Megkez­dődtek a szerződéskötések is a jövő évre. A vállalat há­romezer vagon áru felvásár­lását tervezi, eddig 1200 va­gonra meg is kötötték a szö­vetkezetekkel a szerződést. Néhány cikk védőárát a jövő­ben emelik s mintegy 300 ezer forinttal támogatják a háztáji termelőket is. A jövő terveiről szólva el­hangzott, hogy a közös vál­lalat a tervidőszak végéig mintegy 34 millió forintot ruház be. Hét nagy zöldség­boltot szeretnének létesíteni bővíteni akarják az egri hűtőházat. Egerben a Dobó téren korszerű boltot akar­nak nyitni, tervbe vették a Hadnagy utcai lakótelepen egy új bolt építését és a kö­zeljövőben át akarják adni a Marx Károly utcai minta­boltot is, melyet a Füzesabo­nyi Állami Gazdasággal kö­zösen üzemeltetnek. A jövőben a közös vállalat nagy súlyt helyez a megye három városának ellátására, ehhez, azonban kérik a taná­csok és más szervek segítsé­gét is. Lehetőséget látnak a tevékenységi kör bővítésére is, természetesen a szövetke­zetekkel és más vállalatok­kal közösen. fHmiisßß 0 1972, decemb&i 28., ou törtök

Next

/
Thumbnails
Contents