Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-28 / 304. szám
Bemutató a Gárdonyi Színházban Molnár Ferenc : TOR ŰR A Gárdonyi Géza Színház Mohiár Ferencnek ezt a fiatalkori darabját adta ünnepi szórakozásként az egri közönségnek. 1902-ben, huszon- négyévesen aratott sikert ezzel a témával és művel a később világhíres szerző. Molnár maga is jogásznak készült, ismerte az akkori pesti világot, a hirtelen nőtt 'karrierek szennyes és kevésbé szennyes titkait, így hat nem véletlenül történt a témaválasztás sem, a siker sem. Annyi bizonyos, hogy a kezdő Molnár Ferenc már mindent tudott a színpadi technikáról, a hatás teremtésének fortélyait remekül is- . merte és alkalmazta. Jellemek ágálnak itt, köny- nyed és könnyelmű pózokban olykor, de mindig és mindenütt a valósághoz és az írói képzelethez megfelelő távolságra eltávolítottan. Így alkalom kínálkozik a humorra némi csipkelődésre, fejtetőre állásra, egyszóval játékra, amely nevetve akarja megmondani az igazat. De nem mindig a teljes igazat. Molnárt játszani kockázatos dolog. A múlt atmoszféráját úgy megteremteni a játékkal és a játékban, hogy az a jelennek is tessék, nem könnyű. Ráadásul ravasz anyag is ez a Molnáré: szte- reotipiai, ahogyan a mondatokkal egy-egy jelenetet a csattanóig elvisz, elröplt, vagy ahogyan egv jellemet látszólag fesztelenül, de nagyon következetesen felépít, — szóval mindez nagyon komoly játékmesteri feladatot hárít a rendezőre. Olyan színészeket kellett elsősorban és legfőképpen csatasorba állítani, akik a figurák belső gondjait, kisiklásait, képmutatásait, céljait, indítékait egy-egy gesztussal elárulják, takarják és nevetségessé teszik. Magyarul: nagyon kell tudni színésznek játszania ahhoz, hogy ezek- kel a kihegyezett mondatokkal mindent érzékeltessen, felépítsen a néző szemek előtt. Itt ugyanis semmi sem történik a színfalak mögött, Itt a játék pőrén és fondorlatosán a nézők előtt folyik és itt kell megteremteni azt, ami ebben a molnári világban lehetséges. Hegedűs László a rendelkezésre álló színészi anyaggal csak félsikert érhetett el. Értjük jószándékát, azt, hogv minden egyes figurában a karikirozásra törekedett, a külsőleges vonásokat rajzolta meg erőteljesen, mert éppen a kulcsszereplőknél még A KÉPERNYŐ emtA mesék karácsonya A TELEVÍZIÓ Jóvoltából, a karácsonyi ünnepek alatt gyermekké vált az ország. Közelebbről: az országnak televíziót néző és a televízió műsorát az egyedüli üdvözítő karácsonyi programnak valló része. S miután szerény számítás szerint is a három napra nyúlt karácsony ideje alatt, az ünnepek előtt meg- dúzzadt tévévásárlókkal együtt legalább ötmillió ember nézte a műsort — im, ötmillió ember volt gyermek ebben az országban. Ahol állítólag baj van a demográfiai görbével, Illetőleg e görbe ívével, amely nagyon nehezen kapaszkodik felfelé. Mellesleg ezért is a televíziót terheli a felelősség, — minek az a sok éjszakai előadás? Nos, visszatérve az ötmillió gyermekre és a televízió karácsonyi műsorára, bízvást elmondhatjuk, hogy kevés ország televíziója képes ilyen varázslatra. Az j nem művészet, hogy a gyerekeket „megkomolyítva* és egyben megsavanyítva felnőtté teszi a képernyő, de hogy savanyú, komorú felnőttekből gyerek legyen újra — ez szép karácsonyi munka volt. Mire gondolt*? Gondolok elsősorban Nef- tai mesebájos és mesélősen elmondott, eljátszott — nem minden iróniától és szatírától mentes kiskirályainak történetére, a Bob hercegre aztán; Anatole France „ingjé- re” is, amely azon volt, akinek nem is volt inge, s tán’ i ezért (!) is volt boldog a tulajdonosa Boldog Bódog. De 1 gondolok itt Guthy Soma, ha nem is éppen maradandó értékű, de jól mókázható és elmesélhető vígjátékára, A kormánybiztosra és persze Gáli József ízik-vérig meséjére, A tűz balladájára is. És, ha mindehhez hozzávesszük, hogy a televízió „elmesélte” melyek voltak a legizgalmasabb pillanatok az olimpián, s mi, mint felnőtt gyerekek, kívülről tudva ugyan ezt, de eppen ezért igazi gyerekként Likes szájtátisággal bámul•'< végig a felejthetetlen : iratokat. GAZDAG, változatos és a szó nemes értelmében is szórakoztató volt a három nap műsora, fis sok is! Valahogy, mint a változatos és jó lakoma a kissé kiéhezett számára, úgy feküdte meg gyomrunkat e három napos dúskálás bejgliben és mesejátékokban, az előbbi alig hagyva módot a békés emésztésre, az utóbbi a csendes karácsony kuckójában egy-egy jó könyv lapjainak forgatására. Azt mondják a gyermekszakértők, hogy a gyerek vizuális típus inkább. Már- pediglen, ha ez így van — s miért lenne okunk ezt kétségbevonni? — s ha még az is igaz, hogy éppen a televízió miatt lettünk újra gyermekek ezen a karácsonyon — nincs ők a panaszra és a fanyar megjegyzésekre, MÉGHA egyéta-ketten azért felnőttek is maradtunk volna szívesenj , Gyurkó Géza csak remény sem lehetett arra, hogy szellemesen és nagyvonalúan megközelítse a Molnár Ferenc által teremtett világ artisztikumát és nevetségességét. Sem tegnapelőtt, sem tegnap, sem ma nem hiteles az a védőügyvéd, aki félszeg gesztusokkal, beszédhibával olykor azt akarja magáról elhitetni, hogy a pózok önmagukban megállhatnak a színpadon. A pózhoz is, még a legüresebbhez is kell az elhihetőséget bizonyítandó valami kis lelki tartalom, amely nem a pózból, hanem a lélekből ered. Ez az a hiány, ami miatt Hegedűs László egyébként érdekes, némely részletében sikerült rendezése nem érte el a kívánt és vágyott hatást. A második felvonásban kaptunk igazán ízelítőt abból, ami más körülmények között az egész előadásból kialakulhatott volna. Mentségére legyen mondva, nem az ő hibája, hogy olyan emberekkel kellett eljátszatnia a darabot, akik jellemszínésznek még innen-onnan tanulókorban vannak, énekeseknek másod- rangüak. Így nőhetett Puzsér szerepében a legnagyobbra Csapó János ebben az előadásban. Mert ez a kétarcú hős él és hat a maga módján. Rózsa Sándor és Máthé Eta kettőse, még az énekesi mivoltot is figyelembe vévé szereposztási tévedés. Péva Ibolya és Máthé Éva Jászai- dijas Botár Endrével együtt megbízható epizódistaként játszottak a lehetőségeken belül. Hegedűs László elképzeléseit legtisztábban talán a rendőrfogalmazót alakító, Ábrahám István valósította meg. psiszár Nándor, Fekete Alajos, Pálffy György, Pá- dua Erzsébet, Eble János és Vasa László vettek még részt a játékban. Somosa Zsuzsa 'koreográfiája most is hatott, mert a zene és a bohózat anyagával összefértek ezek a táncszámok. Gergely István díszletei — különösképpen a kor ízlése szerinti tabló-megoldás — hangulatosak voltak, jelmezei idézték a kort. Kalmár Péter, a zenei vezető szerepében és öltözékében a félvilági orfeum-hangulatot elevenítette fel. Sajnáljuk, hogy egy J6 színpadi mulatság és egy igényes rendezői elképzelés megfelelő erők hiányában bágyadtan és szárazán került közönség elé Egerben a kettős ünnep megvidámítására. Farkas András VÜVWWVWWWNAAAWWWWWWiAIM Fekete Sándor: < 1972. december 28., csütörtök • 6. Most is elismerően beszélt a Hazámban című vers szerzőjéről. Joggal, mert a költemény, különösen a bevezetése már egy érett költő hangján szól: Arany kalásszal ékes rónaság, Melynek fölötte lenge" 7 délibáb Enyelegve űz tündér játékokat. Ismersz-e még? oh ismerd meg fia' Talán épp ez a boldog félnap, melyet „a régtől tisztelt, szeretett két férfi körében” tölthetett. Vörösmarty Mihály Petőfi Sándornak szóló elismerése késztette arra, hogy annyi művésznév után azóta halhatatlanná lett neve mellett döntsön. Az új, az 1843-as esztendőben a társulat Kecskemétre vonult. A kecskeméti csaknem három hónap alatt a költő sokszor lépett színpadra, ahogy telt az idő, egyre komolyabb, jelesebb szerepekben. A közönség vígjátéki szerepekben tapsolta meg, igazi művészi sikert egy i. „Mediában, a rajongásig szeretett Shakespeare Lear királyában ért el. JulalomjájZe/ieő Fizáíihan (Foto. Tóth Gizella.) In memóriám Berzv András 1907-1972 Meghalt Berzy András. Akik ismerték es tisztelői voltak — s ilyenek hányán sorakozhatnának itt ma fel! —, megdöbbenve vették halála hírét. Túl korán és még váratlanabbul dóit ki a sorból, a tanárképzés munkásainak sorából. Mert tanár volt, a szónak legteljesebb értelmében mégpedig, hisz küzdelmes életének több mint négy évtizede forrott össze e pályával. Nemzedékeket nevelt az irodalom, a humanizmus, a szépség sze- retetére. tanárgenerációk egész sorának volt tanítómestere. Kerek harminchat esztendeig volt egri tanár, s ebből két évtizeden ál a tanárképző főiskola fáradságot nem ismerő, az irodalomtudomány ágazatait töretlen tárgyszeretettel oktató nevelője. A szocialista nevelés- és oktatásügy egyik legkiválóbb munkásaként ismerték meg és tanultak tőle szocialista emberséget egykori népi kollégiumi diákjai éppúgy, mint szakérettségis növendékei. később pedig főiskolás tanítványai. Ezért is fáj annyira hirtelen-váratlan halála, mely családot, kollégákat és tanítványok sokaságát tett szegényebbé. Tisztelettel. emberségbeli és tanári örökségének őszinte vállalásával hajtunk fejet a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Irodalomtörténeti Tanszékének tudós vezetője, néhai Berzy András ravatala, s emléke előtt Hetedszer rendezik meg jövőre a sárospataki diáknapokat Hetedik alkalommal rendezik meg 1973. május 18- és 21-e között az immár hagyományos sárospataki diáknapokat A KISZ Borsod megyei Bizottsága, a Borsod megyei Tanács művelődési osztálya és a sárospataki Rákóczi Gimnázium közös rendezésében megtartandó diáknapokra Borsod. Hajdú, Szabolcs-Szatmár megyék, valamint Budapest, Debrecen és Miskolc városok középiskolás és szakmunkástanulóit hívták meg. A részvevő fiatalok számára irodalmi, helyi és zenetörténeti. néprajzi, képzőtökül kapta a Bolond fontos és szép szerepét. De mit ér a legszebb művészi siker, ha közben a társulat anyagi csődbe kerül' Petőfi sem tudta kifizetni szállásadóját, zálogba hagyta nála színészi eszközeinek egy részét, s ő maga Pestre, majd Pozsonyba sietett a széteső társulatból. Késve érkezett — a pozsonyi színtársulat már telítve volt az ország minden 1 részéből oda sereglő színészekkel. Hogyisne, amikor folyt a diéta, azaz az országgyűlés, és ilyenkor lehet Thália sok koplalástól megfogyatkozott papjainak kaláccsal felcserélniük a száraz kenyeret. Legendás szépírása mentette meg a végső nyomortól. Működött Pozsonyban egy iroda, amely kéziratos Országgyűlési Tudósításokat készített a Diéta szónokainak beszédeiről. Ide jutott be Petőfi, diktálni és másolni a mások gondolatait. Körmöl- ni, szemetrontó gyertyafényben, bizpny siralmas munka volt. Bajza tudomást szerzett a költő sanyarú állapotáról, s baráti körben gyűjtést indított Petőfi számára. Feltehetően Bajza keze volt abban is, hogy az akkori idők sikeres írója és szerkesztője. Nagy Ignác fordítói munkával kínálta meg. 1843. július elején érkezett meg Petőfi Pestre, három hét a!"tt ' ■■•’t v rra1' cia regfii.. í'JÚ i ma; egy angol regén;, '.-te kezdet', (a Robin Hoodba). Hálom hét és iparművészeti, valamint díszítőművészeti, kisfilm, fotó- éá diapályázatot írtak ki. Pályázhatnak verssel és prózával, riporttal, egy város vagy község történetének feldolgozásával, egy-egy zenemű elemzésével, Petőfivel, Csokonaival kapcsolatos emlékek, hagyományok összegyűjtésével, festménnyel, grafikával, fém- és kerámiamunkákkal, egy-egy tájegység jellegzetes motívumait feldolgozó kézimunkával A hagyományoknak megfelelően a diáknapok részvevői találkoznak párt- és állami vezetőkkel, s a rendezvény időtartamára megalatt ezzel is végzett, pedig 900 oldalt kellett magyarra áttennie (az angol könyvet is németből fordította)! A két regény közül az egyik ősszel már az olvasók kezében volt... Petőfi élete első jelentékenyebb írói ho- noráriümát vehette fel. De amilyen gyorsan kereste a pénzt, oly hamar meg is szabadult tőle A nélkülözésre kény szeri tett ember boldog könnyedségével váltotta fel a bankókat, mire észrevette magát, már csak annyija maradt, hogy színészi ruhatárát kiegészítse és pesti barátaitól vidám* búcsút vehessen. Debrecen színházának direktora fogadta be Petőfit, 1843 őszén. Az igazgató és a költő épp összezördült egy napon, amikor Petőfi egy kis vándortársaság vezetőjével találkozott. „Ez hitt magához — számolt be Petőfi Bajzának — s jó szerepeket, jó fizetést ígért. Ennél fogva — de leginkább azért, mert pénzem már elfogyott, s tovább nem utazhattam — hozzá állék. Diószegre mellénk. .. ” kapják s „város kulcsait” — így ők irányítják annak életét. A gazdag program során ifjúsági tábortüzet rendeznek, s megtartják a KISZ-vezetők fórumát. A diáknapok rendezvényeinek legsikeresebb szereplőit a bírálóbizottság minden művészeti ágban arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazza. Az MSZBT Országos Elnöksége külön díjjal jutalmazza a szovjet szerzők műveit kiválóan tolmá- esolókat, A hetedik sárospataki diáknapokra a részvevők nevezéseiket március 28-ig küldhetik be. S \VVSAAAArWvWN A kis társaság a Berettyó folyó menti vidéken, a mai magyar—román határ túloldalán „faluzott”. Jó szerepeket kapott is a költő, de az ígért jó fizetésből nem lett semmi. November vége felé ez a társulat is felbomlott. A költő visszatért Debrecenbe. Pákh Albertet kereste fel, a későbbi humoristát. Találkozásukat Jókai örökitette meg: „Egy este, amint haza megy (t. i. Pák’h), a kapu előtt egy sáros, fáradt embert lát ülni, kopott, szakadozott gubában, átázott kalappal, egy nagy vándorbottal kezében. Alig ismert reá. Petőfi volt. Nemcsak ruhája volt rongyos, hanem arca is egészen átváltozott, összeesett. Ott várt már reá a régóta bezárt kapu előtt, mert odébb menni úgysem tudott volna.. „ Elbeszélte Petőfi, hogy a faluzásban megbetegedett, ruháit kénytelen volt eladni s becserélni rosszabbakkal, most azután betegen, nyomorultan ide vánszorgott, a szomszéd városból; legalább ha meghal, lesz, aki eltemeti.” „Most szerkesztő-segéd leszek.. Petőfi Debrecenben a varos szélén, „az akasztóra közelében” lakott, sivár szobáját — szalmája is elfogyván — már fűteni se tudta. 7 1843—14-es tél vége felé így elhatározásra jutott: a fűtetlen szobában, gubájába burkolózva, éhezve, kiválasztott és lemásolt eddig írt verseiből egy füzetre valót. Azután egy februári napon kopott vászontarisznyájába rakta verseit, kezébe fogott egy súlyos ólmozott botot — és megindult Pestnek. Debrecenből Pestre! (Folytatjuk^
