Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-28 / 304. szám

* ' **+A0*Am*mmi<mmuw»ww izerda esti külp&htikmi komm intárunk Koszorúk Hanoiban A TÁVIRATI IRODÁK munkatársai megszokták, hogy higgadt hangon, a tényeket ismertető és elemző stílusban írjanak. Munkájuk jellegéből az következik, hogy tudósításaik inkább az értelemre, mint az érzel­mekre apelláltak. Vannak természetesen szélsőséges hely­zetek, amikor ez a szabály felborul. Nem azért, mert a tudósítók hirtelen megváltoztatták stílusukat, hanem azért, mert a tények, amelyekről beszámolnak, az érzel­mek valóságos viharát kavarják feL Pontosan ez történt most Vietnammal kapcsolatban. Ezeknek a tudósításoknak, pontosabban azoknak a 'ínyeknek, amelyekről ezek a jelentések szólnak, orosz­lánrészük volt abban, hogy 1972-ben a világnak nem volt boldog karácsonya. Bárhol éljen is, nem létezhet becsületes ember, aki maradéktalanul élvezhette a fe­nyőfák békéjét, amikor ilyen híreket olvasott, hallott In- dokínából. NEM A DA TŰM a lényeg, de volt valami jelképes még abban is, hogy az amerikaiak még — ahogy ez most mér egyérteiműen kiderült —, karácsony estéjén sem hagyták abba, és azóta is szinte szünet nélkül folytat­ják Hanoi és más sűrűn lakott VDK-körzetek bombá­zását „ismét szívfacsaró látvány tárul elénk sok-sok Ha­noi utcán — jelenti a Vietnami Demokratikus Köztár­saság fővárosából a Magyar Távirati Iroda tudósítója —, teherautók, bivalyos szekerek, riksák koporsókat és ha­lj';i koszorúkat szállítanak.” Nehéz lenne elképzelni olyan vádiratot, amelyben vc'.lázítóbb mondat lenne, mint ez. És mivel a világ ninden fővárosába hasonló jelentések özönlenek, két .ontinensen zúg a felháborodás vihara. ,;Az amerikai elnök visszatért kudarcot vallott előd­je, .Johnson stratégiájához” — írja a kölni Stadt-An­zeiger. „A Párizsban már elfogadott megállapodást — jelenti ki egy másik nyugatnémet polgári lap. a Neue Rhein Zeutung —, Nixon most visszadobja és bomba- szőnyeggel akar rajta olyan korrekciókat végrehajtani, amely a saígoni rezsimnek valami esélyt adna a fenn- . magadásra.” DECEMBER 18. OTA, a bombázások felújítása óta jelentik a hírügynökségek katonai szakértői —, a mólra és Haiphongra, valamint a két nagyváros kör­ívekére ledobott amerikai bombák robbanóereje már meghaladja a hirosimai nukleáris detonációt. Az öldök­lő zsarolás eddig sem hozott eredményt Washington szá­mára, és ezután sem hozhat A világ azonban növekvő iszonyattal gondol arra, hogy amíg másutt karácsonyfák szikráznak, Hanoiban új koporsók, új koszorúk tűnnek fel a megszaggatott utcákon. B“"S2*csek üjra bombázták a TDK fővárosát (Folytatás az 1. oldatról fénye percekre kísérteties bi- borszínbe burkolta a vietna­mi fővárost, miközben a föl­dön hosszú sorozatokban rob­bantak a bombák. Csak a támadás elmúltával tudtunk némileg bizonyosat: a bombák elpusztították a Kim Lien autóbuszpályaud- vart, rendkívül súlyos káro­kat okoztak a vasúti pálya­udvar közelében kezdődő Khaam Thien sugárúton, a bombák végig felszaggatták Atrung Dinh utat. Reggel újra megnéztem a környéket. A Thuyen Quang tó környékén romokban he­ver minden, még a kis mes­terséges szigetre épített nyá­ri színpadot is szétverték. Nem messze a tó partjától áll a Novoszty, szovjet hír- ügynökség hanoi szerkesztő­ségének épülete. A támadás után vigasztalan képet nyújt a ház: kitépett ajtók, be­szakadt mennyezetek, üveg­cserép és vakolattörmelékek keverednek a szerkesztőségi telexek vezetékeivel, kézira­tokkal. Az egyik lakásból a hűtőszekrényt az ablakon át dobta ki az udvarra a légnyo­más. Ugyancsak súlyosan megsérült az ADN hírügy­nökség tudósítójának közel­ben levő háza is. Az újabb barbár támadások színhelyé­ről éjszaka óta minden le­hetséges közlekedési eszköz­zel vándorolnak el az embe­rek tízezrei. Legtöbbjüknek életükön kívül csak annyijuk maradt, amit egy kis motyó- ba összekötözve cipelnek a hátukon. Anya három gyer­mekével vág neki az útnan egyetlen kerékpáron, hogy egy biztonságosabb helyen teremtsen ideiglenes otthont télire. De hányán vannak, akik már nem menekülnek sehova. Ismét szívfacsaró látvány tárul elénk sok-sok hanoi utcán: teherautók, bi­valyos szekerek, riksák ko­porsókat, halotti koszorúkat szállítanak. A B—52-esek a keddre vir­radó éjszaka szőnyegbombá­zásaikkal ismét romhalmazzá változtatták a Hanoihoz tar­tozó Gia Lám járási székhe­lyet, a járás több községét és a nemzetközi repülőtér kör­nyékét. Kedden a vietnami főváros déli körzeteit vala­mint közvetlen környékét három, nagy erejű bombatá­madás érte. Az éjszaka folyamán le­bombázott, egyes, nagyon sű­rűn lakott körzetekben még most is füstölögnek a romok, a sebesülteket már elszállí­tották, a halottak azonban még mindig ott hevernek a romok alatt. Kedden a hanoi diplomá­ciai képviseletek vezetői meglátogatták a teljesen le­bombázott Bach Mai kórház és az An Duong lakótelep romjait. A Magyar Népköz- társaság hanoi nagykövetsége képviseletében Almási Alfréd ideiglenes ügyvivő vett részt a látogatáson. VATTKANVAROS: VI. Pál pápa. aki az elmúlt héten pontosan öt alkalom­mal foglalt állást a vietnami konfliktus békés ' rendezése mellett, jólértesült vatikáni források szerint levelet inté­zett Nixon elnökhöz. A levél a katolikus egyház által ja­nuár 1-re meghirdetett „bé­ke világnap” alkalmából az államfőkhöz intézett pápai üzenetet kíséri, és energikus formában sürgeti a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ság területe ellen intézett amerikai bombázások azon­nali beszüntetését, mivel ezek „ellenkeznek az embe­riesség legelemibb normái­val”. A Corriere Della Sera sze­rint ugyanakkor hamarosan magas rangú vatikáni szemé­lyiség utazik Saigonba, hogy a dél-vietnami kormányt rá­vegye a béketárgyalások folytatására. A Vatikán saj­tóid vatala nem cáfolta és nem erősítette meg a fenti értesüléseket. VI. Pál a karácsonyi ün­nep előtti héten valamennyi nyilvános megnyilatkozása alkalmával szót ejtett Viet­namról. Izraeli támadás szíriai célpontok ellen Az izraeli légierő szerdán reggel — válaszként két ge­rillatámadásra — tűz alá vette a szíriai hadsereg két állását a Goian-fennsíkon húzódó tűzszüneti vonal mentén és bombatámadást intézett Dél-Szíriában egy palesztin gerillatámaszpont ellen. A Tel Avivban kiadott köz­lemény csak annyit mon­dott, hogy a támadó gépek elérték célpontjaikat és vesz­teség nélkül visszatértek Iz­raelbe. 50 év«*«! n Szovf«*tonió Azokban a napokban irta 5z. Bugyonnij, a Szovjetunió marsaíija, a Szovjetunió háromszoros hőse 1922 decemberében Vo- rosiiowal együtt ismét Moszkvába kellett mennünk. Mint ismeretes, december 30- án nyílt meg a szovjetek el­ső országos kongresszusa. Vorosilov meg én küldöttek voltúnk. Engem a csecsen dolgozók delegáltak, Vorosi- lovot pedig a Don-vidék dol­gozói és az Észak-kaukázusi katonai körzet katonái. A kongresszus a Nagy Színházban ülésezett. A nagyterem és valamennyi he­lyiség zsúfolásig megtelt küldöttekkel. Sok edzett for­radalmár volt közöttük, akik megjártak börtönt és szám­űz ést, aktívan részt vettek az októberi forradalomban és a polgárba borúban. Számos i n »résre, bajtársra talál­tam közó .1 ük. A ázó--, j -fiunió megalakulá- napja az egész nép lett. Tömegével jöt- moszkvai dolgozók a j ínház elé, hogy de­ák egyetértésüket a i :• :3t. A Kongresszus tisz- . iletbeii elnökévé Lenint vá­lasztottuk meg,' aki ugyan betegsége miatt személyesen nem jóistett el, de az egész élőké; ütést, az állami ok­mányuk kidolgozását ő irá- iv ta. A kő. ■ gresszus igen lelkes han,.hatban folyt. A köz­ponti bizottság megbízásából Sztálin rövid beszámolót tar­tott. Ezután, ugyancsak ő. felolv'sfa a deklaráció és a s szövegét. Az emöklö — valameny- nyiünk által szeretett és tisztelt Kalinyin — szót adott Frunzenak. Frunze ja­vaslatot tett a deklaráció és su.ia ünn. U'li Na& moa pémiw 1872. december eautórtök a szerződés általános elfoga­dására és arra, hogy ezt a rendkívül fontos okmányt pótlólag terjesszék a szövev- iges köztársaságok közpon­ti végrehajtó bizottságai elé. A javaslatot egyhangúlag el­fogadták. Megválasztották az állam legfelsőbb szervét — a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége köz­ponti végrehajtó bizottságát, amelybe e sorok szerzője is bekerült. A küldöttek végül feszült figyelemmel hallgat­ták végig Kalinyin zárósza­vait. Az ülés után melegen gratuláltunk a megválasz­tott népi elnököknek. Kali- nyin, amikor kezet ráztam vele, visszagratulált abból riz alkalomból, hogy én meg a Szovjetunió központi vég­rehajtó bizottságának a tag­ja lettem. — Lám, a forradalom gyü­mölcsei kezdenek beérni — mondta. — Ugyan ki ismer­te■ öt évvel ezelőtt Bugyon- nijt? És íme. az ismeretlen szegén; ember, . a közkatona — ma hadvezető és állam­férfi, A----Azután, alig hogy visz­sz aérkeztem Don -Rosztovba, 1923 január "ban hívat Mi- kojan, aki akkor a pártköz­pont délkeleti irodájának volt a titkára. Vorosilovot is hívatta. — Aláírták a Szovjetunió központi végrehajtó bizott­sági dekrétumát — mondta. — A csecsen!öldi mostantól kezdve autonóm szovjet te­rület. Ezt tudatni kell a néppel, összeállítottunk egy küldöttséget. Benne vannak maguk ketten, Levandovsz- kij és más elvtársak. Hol­nap, Groznijba megyünk. X agy gyűlést rendezünk, ösz- J zehívjuk a kongresszust, és megválasztjuk a forradalmi bizottságot. A kitüzote mgm vonatta! megérkeztünk Groz­nijba. A párt- és a szovjet szervezetek képviselői fogad­tak az állomáson. A város­ban rövid tanácskozást tar­tottunk és eldöntöttük, hogy ünnepélyesen, nagygyűlésen hirdetjük ki Csecsen-íöld autonómiáját. A nagygyűlés­re meghívjuk a környező falvak valamennyi tekinté­lyes emberét. De hol tartsuk meg a nagygyűlést? Az ál­talános vélemény az volt, hogy a legnagyobb csecsen faluban, * Urusz-Martanban, úgy harminc kilométernyire Groznijtól. Megyünk tehát Urusz- Martanba. Elöl két lovas­zenekar, lobogókkal. A ka­tonák még a kozákpikákat is feldíszítették. Alig hala­dunk néhány kilométert, amikor minden oldalról lo­vas csecsének veszik körül csapatunkat. Minden lovas állig felfegyverkezve. — Beszéljenek az embe­rekkel, magyarázzák meg, hogy kik vagyunk, hova megyünk és miért — java­solta Mikojan. Csoportunk megállt. A cse­csének közelebb húzódtak. — Azért jövünk — szólt hozzájuk Vorosilov —, hogy nagy hírt közöljünk veletek. A szovjet kormány autonóm területté nyilvánította földe­teket. Űj életet kezdhettek. A csecsének közül sokan jól beszéltek oroszul." Ezek tovább adták Vorosilov sza­vait a többieknek. Egetverő hurrá következett, a zenekar pedig rázendített az Inter- nacionáléra. Csapatunkban volt egy fotográfus, ő aztán kiélhette magát Mindenki azt akarta, hogy lefényké­pezzék. A helybeliek gyor­san emelvényt állítottak fe és megkezdődött a nagygyű­lés. —i Elvtársaim! Dolgozó esecsemki Kaukázust A damaszkuszi rádió köz­lése szerint három polgári személy életét vesztetté, kél katona pedig megsebesült a szerda reggeli izraeli légi­támadás következtében. A rádió adataiból kitűnt, hogy a támadás két dél-szi - riai falut, Daelt és Szaidát érté, valamint kiterjedt frontmenti szíriai harcállás­pontokra is. Dael Derá város közelé­ben, a szíriai—jordániai ha­tártól nem messze fekszik. A palesztin gerillák szóvivője szerint egy itteni partizán­támaszpontra tüzeltek az iz­raeli g^pek, de- veszteségeket az ott levőknek nem okoz­tak. MegbaR Trema« KANSAS CITY Kedden Missouri állambe­li Kansas City kórházában 88 éves korában meghalt Harry S. Truman volt el­nök. December 5-e óta volt kórházban, előbb tüdőgyulla­dással kezelték, majd szív­ós érrendszerbeli zavarok, s végül vese-elégtelenség lépett fel. Truman nevehez az Egyesült Államok agresszió, hideghábo­rús politikájának számos ese­ménye fűződik. 1945-tol 1953-ig tartó elnoklése idején Truman parancsára vetették be a világ történelem eddi £ li egkeg’ /etle­nebb fegyverét. s. H k ősim ia és Nagaszaki lakosa i e ikkor is­merték meg az atom halál ‘bor­zalmait. A négy vene s éve ik vé­gén Truman vití e ki s rész ti li az Egyesült ’ Állam gazd asáPi terjeszkedesi puli tik áj áriak meg­valósítását, s ö tek imhet ö az agresszív észak-a lián ti szöv etség (NATO) „szellem i at' ’áriak is. A -második vl lághíi iborut kö­vető időszak eg’ fik legrné lyebb politikai, s karót mi > •álsági a. az a merik a‘altnak á /. K NSZ zász­'aja alatt végiv i'.ia.lt ott k ore.o i intervenciója is Truman < elnök utasítására indult i t'!.' Reakciós belpolitikájának egyik alapköve az elvakult kommunistáéi lenesség' volt. Kozmosi 541. A korábban bejelenteti szovjet űrkutatási program végrehajtásának folytatása • céljából szerdán a Szovjet­unióban felbocsátották a Kozmosz 541. jelzésű mes­terséges holdat. Tárgyalások az MDK elismeréséről BERLIN • A Német Demokratikus Köztársaság és a Belga Ki­rályság kormánya megálla­podást kötőit arról, hogy a két ország diplomáciai kap­csolatot létesít egymással. Az NDK diplomáciai képvi­selete már e -erdán meg­kezdte működését Brüsszel­ben. HAGA: A holland külügyminiszté­rium szerdán bejelentette, hogy Hágában megkezdőd­tek a tárgyalások á Holland Királyság és az NDK "képvi­selői között a két ország diplomáciai kapcsolatainak felvételéről. "'ieovjelszkaja Robija; Peking EiC^Z-beli szereplése K. VorostlotJ és Sz. Bu­gyonnij, a szovjetek első összszövetségt kongresszusa küldöttei. (1922) sasok! — kezdte Vorosilov. — Messze, a grozniji olajku- takon túl is hire járt a ■munkaszerető csecsen nép tehetségének. Amikor szü lőföldeteken üdvözlünk ben­neteket, egyben azt a meg­győződésünket fejezzük ki, hogy a dolgos csecsének újonnan alapított családja becsülettel és hősiesen har­col majd azokért az érde­kekért, amelyekért legjobb fiaink és lányaink küzdöttek a belföldi és a külföldi bur­zsoázia elleni harcban, mert ez a burzsoázia le akarta igázni a dolgozó népet. A csecsen nép területe kiegé szíti azt a nagy és hatalmas szovjet szervezetet — amely a kaukázusi hegyektől Csendes-Óceánig terjed. ... Néhány nappal később Grozr.ijban megtartották secsen dolgozók első kerü leti kongresszusát. A kong­resszus megválasztotta az autonóm terület forradalmi bizottságát, _____ í Leon yid Zamjatyin, a ne­ves szovjet publicista ele­mezve a kínai küldöttség ENSZ-ben kifejtett egy esz­tendős tevékenységét, a kö­vetkezőket írja a Szovjetsz- kaja Rosszija című lapban: A kínai küldöttség tevé­kenysége az ENSZ-ben nem egyéb, mint az „ötödik had­oszlop” tevékenysége az an- tiimperialista harc ötödik frontján. A kínai küldöttség egy esztendő alatt bebizo­nyította, hogy felszólalásai­ban gondosan igyekszik el­kerülni a problémáit a ka­pitalista tábor delegációival. Minden nemzetközi problé­ma megvitatásánál állás­pontját mindenekelőtt az határozza meg, hogy mi módon tud minél többet ár­tani a szocialista országok­nak, annak az együttes harc­nak, amelyet ezek az orszá­gok vívnak a fejlődő álla­mok népeivel a béke meg­őrzéséért és megszilárdítá­sáért Huang Hua, Kína képvi­selője beszédeiben rendkí­vül gyakran juttatja kifeje­zésre Pekingnek azt az igé­nyét, hogy a kis országok nemzeti érdekei védelmező­jének szerepében lépjen fel. Mint azonban Zamjatyin megjegyzi: ,,A két szuperha­talom összeesküvéséről” a világ „uralmi szférákra” va­ló" felosztásáról hangozta­tott állítások csak arra kel­lenek Pekingnek, hogy „lep­lezze végzetes politikáját, amely az antiimperialista tábor szétdarabolására, az osztályérdekeknek, a gyar­mati rendszer ellen a sza­badságukat és függetlensé­gükért harcoló államok ér­dekeinek elárulására irá- nyuL” Semmiképpen sem lehet veieüennefc tekinteni, bo& a közgyűlés utolsó két ülés­szakán a közel-keleti hely­zet rendezésére vonatkozó kérdések megvitatásánál a pekingi delegátusok azok közé az államok közé kerül­tek, amelyek támogatják Iz­rael agresszív politikáját. Közgyűlés ülésszakán a pekingi küldöttség az Egye­sült Államok küldöttségével együtt tartózkodott áz afro­ázsiai országok által előter­jesztett és 79 szavazattal él-. fogadott javaslat feletti sza- vazásnáL Ugyanez ismétlő­dött meg akkor, amikor a kínai képviselő az Egyesült Államok delegátusával együtt tartózkodott az el nem kötelezett országi k ál­tal előterjesztett határozati javaslat elfogadásánál amelyre 36 küldöttség adta szavazatát Közismert a kínai állás­pont a Bengáli Népi Köztár­saság ENSZ-tagságának kér­désében is. A Biztonsági Ta náesban elhangzott kína vétó elzárta a Bengáli Nén Köztársaságnak az ENS! hez vezető útját. Pék:- képviselői ebben a kérd ben is szembehelyezked' a szocialista országokkal az el nem kötelezett őrs- • gok többségével, egy tábot ba kerültek a gyarmatosí­tókkal. Mint Zamjatyin megálla­pítja, a pekingi képviselők az ENSZ-be való megjelenő sük első pillanatától kere­sik az átfogó kapcsolatok a gyarmattartó hatalm sőt a fajgyűlölő rezsiv képviselőivel. Jellemző dául, hogy az erős/p’ kalmazását elutasító határozat elfogadásán,-!! king együtt szavazott F gáliával és a Dél-Afrika Köztársasággal. _

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents