Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
üveg művésze A bíró Az vers. valamint a Világsza- badsag című rovat. A Martyn Ferenc Petőfi-rajzaival illusztrált számban — többek között —- a következő alkotók szerepelnek műveikkel: Benjámin László, Csanádi linkre, Fodor András, Illyés Gyula, Nagy László, Somlyó György, Szécsi Margit és Weöres Sándor. Kézirathasonmással közreadott versekkel, tanulmányokkal, illetve vallomásokkal' cikkekei;. Fekete Sándor, Király István, Köpeczi Béla és Szabolcsi Miklós, s megszólalnak Kö- zépkelet-Európa legjelentősebb írói. tezés, munka folytatását. Tanulmányai idején határozta el ugyanis, hogy az olcsó, praktikus, de ennek ellenére dekoratív háztartási üvegtárgyak tervezéséi-e specializálja magát. S mi lesz a másik álommal, a művészi tervek megvalósításával? Nem mondott le róla. Előbb azonban a gyakorlatot, a rutint szeretné megszerezni, hogy legyen táptalaja, bátorsága komolyan — mert csak így lehet, vallja — játszani az üveggel. Festeni szeretné, viliódzó színekkel kiégetni. fehérrel, kékkel, barnával, vörössel, narancssárgával feszültséget adni az egyedi formáknak. Később az üvegplasztikát szeretné csinálni, mindig vonzották az anyag. átlátszóságából, a vastagságából és tetszés szerinti formálhato- ságából adódó lehetőségek. Fiatal, telve ötlettel. Van érzéke, adottsága, sőt lehetősége megvalósítani az elképzeléseit. Csak maradjon meg ez a fiatalos lendülete, energiája, hogy valóban az üveg igazi művészévé érhessen, f szilvás) Volt-e színészi tehetsege Petőfineki Termete nem lehetett előnyös színpadi szempontból, a hősi meg ( szerelmes szerepekhez megkívánt dörgő vagy olvadozó hanghoz éppenséggel hiányoztak adottságai. De ez csak a régi fajta „sírós-éneklős” színjátszás szemszögéből számítolt hiánynak. Ami pedig az előadói alakítási képességet illeti, arról Jókai Mór egyértelmű elismeréssel nyilatkozott: „magyarul szavalni, helyesen, érzéssel, változatos, jellemző hanghordozással szavalni” csak a leghíresebb magyar színművészek tudlak úgy, mint Petőfi, „amellett alakító tehetséggel is bírt, kitűnően tudott paró- diázni”. A sokoldalú tudományos vizsgálat Jókai ítéletét támasztja alá. A legendákkal ellentétben a költőnek igenis voltak színészi sikerei. Nem azért nyomorgott tehát továbbra is. Fehérvárott is, mert nem volt tehetsége a színészethez. A pártoló közönség hiányzott. Petőfi társulata kénytelen-kelletlen odébbállt. Közben azonban, 1842 karácsonyán a költő fellatoga- tott Pestre és megkereste a magyar irodalom két, általa legjobban tisztelt vezéralakját. Bajzát és Vörös- martyt. Vörösmarty már előzőleg is azt mondta Bajzának, hogy a Petőfi név alatt valami ismertebb régi író rejtőzhet. (Folytatjuk.) Megálmodta a jövőjét A majdnem a mennyezetig érő gépsorok között valósággal eltörpül az ember. A kivilágított, üvegfalú csarnokban alig egy hónapja, óramű pontossággal, gombnyomásra működnek az automaták. Különleges szerkezetek: eukorrépamag-tisztító, -keverő és drazsírozó gépek. Az emberek és a gépek munkáját is irányítja és összefogja valaki: az üzemvezető. Dr. Kunsai Imre, a Mátra- vidéki Cukorgyárak selypi répamag-drazsírozó üzemének vezetője fiatal ember, alig haladta túl a harmadik X-et. — Heves megyei vagyok, gyöngyösi születésű. Édesapám, aki kovács volt, műszaki pályára szánt, én mégis a mezőgazdaságot választottam. Nyíregyházán, a Sza- bolcs-Szatmár megyei Növénytermeltető Vállalatnál ismerkedtem meg az ipán növényekkel, , elsősorban a cukorrépával. Ez a növény nőtt leginkább a szívemhez, ennek a fejlődése és agrotechnikája foglalkoztatott. Kunsai Imrében feszítő erőként élt a vágy szakmája iránt. Alkotni, cselekedni akart, melyhez azonban több tudásra, magasabb képzettségre, új ismeretanyagra és megfigyelésekre volt szükség. —- Felvettek a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre ahol még közelebb kerültem a cukorrépa-termesztéshez. Ehhez néhai kiváló tanáraim; dr. Holtai Károly, dr. Láng Géza és dr. Pe - nylgei Dénes, nagyban segítettek. 1957-ben, amikor diplomát szereztem, az akkori Élelmezésügyi Minisztériumban jelentkeztem azzal a szándékkal, hogy cukorrépatermesztéssel szeretnék foglalkozni. Szerencsém volt. Hazakerültem Heves megyébe, a Hatvani Cukorgyár répaosztályára, ahol, mint specialista, hozzáláttam e növény biológiai tulajdonságainak és agrotechnikájának elemzéséhez! Hosszú, több mint egy évQjimMM 9m december Zi., vatáruap tizedes kísérletezés, vizsgálat, sok irányú szakirodalmi tájékozódás, földrajzi es köz- gazdasági elemző munka eredményeit doktori disszertációban foglalta össze. — A Hatvani Cukorgyár répatermelő körzetét vettem „nagyitó” alá. Évekig gyűjtve az adatokat, azt kutattam, hogy az időjárási viszonyok hogyan befolyásolják a cukorrépa-termesztést. Olyan összefüggésekre sikerült rámutatnom, amelyek azt bizonyítják, hogy a kedvező talaj-előkészítésen kívül az időjárási tényezők még mindig nagyban befolyásolják a répatermesztés mennyiségét és minőségét. Bár a tudomány újabb eredményei alapján az időjárás szélsőségeit öntözéssel és kémiai anyagok alkalmazásával már csökkenteni lehet. Dolgozatának egyik érdekessége az egycsírájú, dra- zsírozott cukorrépa-vetőmag előállítására irányuló törekvés volt. — Ma már szinte elképzelhetetlen a hagyományos módszerekkel termelni a répát. A tudományos-technikai for- jadalom itt is érvényesül. Dolgozatomban néhány olyan új., módszert javasoltam, amelyek javítják a cukorrépatermesztés színvonalát, ennek egyike a drazsírozott vetőmag bevezetése. A módszerek vaímennyi hazai mező- gazdasági nagyüzemben bevezethetők és alkalmazhatók. Ezzel' kapcsolatosan kísérleteket is folytattam, mind kipróbáltam, a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Nagygombosi Tangazdaságában és a Berettyóújfalui Állami Gazdaságban, eredménnyel. Finom, barna bevonatú vetőmagvakkal teli, műanyag dobozt helyez az asztalra. — Ez a jövő — mutat a kerek magvákra. A drazsírozott, egycsírájú vetőmag. Óriási előnye, hogy forradalmasítja a répatermesztést, géppel szemenként vethető és a rendkívül nehéz egye lést is megszünteti. A jövő évtől Kelet-Magyarország mezőgazdasági üzemeit innen, Selypről látjuk el egycsírájú, drazsírozott vető maggal. Dr. Kunsai Imre s/.ú.a beszél a holnapról is. — Munkatársaimmal a cukorrépa-vetőmagvak csírázóképességének fokozására kezdtünk kísérleteket. Ehhez nincs magyar szakirodalom, ezért főként a német irodalomból merítünk módszereket. A következetes. kitartó munka eredményesnek bizonyult. Dr. Kunsai Imre addig perelt a sorssal, amíg kicsikarta tőle a régen vált álmok teljesedését. (M. K.) A Magyar írók Szövetségének folyóirata, a Kortárs, nagyszabású ünnepi számmal emlékezik meg Petőfi Sándor születésének 150, évfordulójáról. A közeli napodban megjelenő, több mint 80 szerzőt felvonultató Összeállítás Kö- zépkeiet-Európa 11 nemzeti irodalmának Petőfi iránti hódolatát tolmácsolja. A rövid bevezető magyarul, bolgárul, csehül, szlovákul, lengyelül, németül, oroszul, ukránul, románul. szerbül és horvátul összegzi a szerkesztői célkitűzést, s ugyanezeken a nyelveken olvashatók az Egy gondolat bánt engemet című Fekete Sándor: A nyári szünidőben szokása szerint barangolt az országban, megkereste szüleit is, akik támogatást ígértek arra az esetre, ha tovább tanul. 1842 október végén, az új tanév kezdetén, újra meg is jelent Pápán. De olyan munkát nem talált magának, amelyből megélhetett volna, elszegényedett szüleinek nem akart terhűkre lenni. „ ... mit tehettem egyebet — írta Orlaynak — mint fölvettem sapkámat s amerre sildje esett, arra indultam.” De ez a sápka okos jószag volt, mert tudta, merre kell esnie .. .Fehérvár felé mutatott, ahol éppen egy új szín- társulat szerveződött. 1842. november 5-én már a társulat tagja volt. Elkezdődött színészéletének harmadik — leghosszabb és legeredményesebb — időszaka. Művész és költő . . V Fehérvárra utazása előtt • ii levelei írt egy volt is- kolalársának. Megérethetjük belőle, milyen nehezen szánta el magát e sorsdöntő lépésre: „Egy borzasztó mélység előtt állok, melyet átlépném kell, s e lépéssel talán két szivet (szülőimét) repesztek meg. S mégsep tehetek másképp. .. színésszé kell lennem, kell, nincs semmi menedék. .. Mondjam-e, hogv nem csak a mindennapi kenyér keresés célom (mert úgy kocsissá vagy béressé lennék, s bizonyosabb kenyeret eend- ném) hanem, hogy magasabbra törekszem, s a célt szemem elől soha elveszteni nem fogom. Művész és költő! barátom, mint hevülök. De már rég meg van mondva, hogy én középszerű ember nem leszek: aut Caesar aut nihil”. Vagy Caesar, vagy semmi.. . Egyelőre közelebb áll az utóbbihoz: a fehérvári társulatba készségesen felveszik, de mert a súgó történetesei i megbetegedett, a súgói lyukból kell újrakezdenie az annyira áhított művészi pá: lyát. De hamarosan szerepeket is kapott, kezdetben csak párszavas ..inas-szerepeket”, azután komolyabbakat is. Abban az időben alkalmi kis plakátokkal „cédulákkal” hívták fel a tisztelt nézők figyelmét a műsorra. Egy irodalomtörténészi felületesség következtében száz éven át azt terjesztette a költő minden életrajza, hogy Petőfi is csak amolyan „cédulaosztó” volt Fehérvárott (és később Kecskeméten), nem is színész, Méltánytalan tévedés és igazságtalanság ez a beállítás! A feltárt okmányok, az előkerült színlapok bizonyítják, hogy a költő — Rónai és Borostyán néven, majd Petőfi Sándorként — igenis a színészek névsorában szerepelt, (a cédulaosztást másokra bíztak». ___ . . A z Egri Megyei Bíróság ta- nácsvezető bírója, dr. Mihályi János, jászapáti diákosko- dása idején még arra gondolt: író lesz, a széppróza művelője. Hogy ez miért nem így alakult? — Volt Jászapátiban egy bíró, idős. ősz hajú ember. Nagyon tiszteltem, mert valami varázserő sugárzott belőle; úgy éreztem, hogy egy mindenki felett álló, magasabb rendű ember... Ügy hívta mindenki, hogy elnök úr, s személyéből különös tekintély áradt. Az ő léte sorsdöntő lett számomra. Amolyan tizenötéves forma voltam akkor. Arra gondoltam: olyan szép dolog lehet ez a bírói pálya, hogy én is az akarok lenni! A tudományágak között nem a legkönnyebbnek tartják a jogot — mint ahogyan valóban nem az,... Aki azonban akar, annak minden sikerül — Mihályi Jánost kitüntetéssel avatták doktorrá. Az újabb nehézség csak ezután kezdődött, s egy kis szerencsére is szükség volt. — Miután annak rendje és módja szerint befejeztem az egyetemet, fogalmazói állásra pályáztam, ez pedig akkoriban nehéz ügy volt. 1934- ben az egész országban csak száz fiatal kapott kinevezést.» valahogy magam is közöttük voltam. Sokáig aztán büntetőbíróként tevékenykedtem. Az' volt az elvem, hogy ne csak az elkövetés szűkén vett körülményeit vegyük bonckés alá, hanem az emberi körülményeket, az okok egymásba kapcsolódó, néha igen meghökkentő láncolatát is. Szóval: a dolgok mögött mindig az embert, az életet kerestem. • — Ma már polgári peres ügyekkel foglalkozik... — A szakmában a polgári jogot tekintik általában magasabb rendű jognak, izgalmasabb feladatnak. Igyekeztem ide kerülni, erre a vonalra, Az elmélet be is bizonyosodott. Nemcsak emberismeretre van ám itt szükség! Széles látókörre is, a méhészettől a bányászatig.,. 'és ismerni minden szabályt, sajátosságot. Tehát bíró lettem, ahogy valamikor megálmodtam, s nem is csalódtam. Nagyon szép pálya. És nemcsak nagyon szép, hanem felelősségteljes is, ahol az élettapasztalat a jogszabályok kiegészítője. Azt nem mondhatom, hogy egyértelműen hálás munka is, hiszen. .. nehéz meggyőzni azokat az embereket, akiknek — nincs igaza. Ha az indoklásomban csak általános érvényű dolgokat mondanék, nem sokat érnék' el vele. „Otthon” kell lenni minden egyes ügyben! Elmondom, milyen a bíró éjszakája. Az ügyeket az ember akarva- akaratlanul, hazaviszi és tovább töpreng, újra átvilágítja a dolgokat és fogalmaz, hiszen holnap reggelre tűzte ki az ítélethirdetést... Dr. Mihályi János természetére a kedves, .nyugodt derű a jellemző, s ez soha nem került ellentmondásba azzal a ténnyel, hogy közel negyven esztendő alatt a pulpituson az élet árnyékos oldalával viaskodott. Pihenés? —' Ha szerét ejthetem, hogy kigyalogoljak a természetbe, minden megszépül. Ez a szenvedélyem, a turistásko- dás, fogalmazó korom óta. A természet adja a derűt és az új lendületet, amikor másnap nekiülök egy újabb, bonyolult ügynek. (kátai) Petőfi tiszteletére Jubileumi s/amma! jelentkezik a Kortárs Ha van csadálatos anyag, akkor az üveg az. Amíg át- tüzesedve, izzón fénylik, úgy hajlik, mint a lágy ■ szélben a nádszál. Amikor kihűl, nem más. mint egy sajátos anyag, amelyből a sivító csiszolókorong varázsol értékes díszt, vagy egyszerű használati tárgyat. Az üveggel bánni szép, de egyáltalán nem könnyű feladat, nehezen adja meg magát. Evek kellenek hj^zá, míg valaki alaposan megismeri apró. rejtett ellentmondásait, s rájön formálásának és csiszolásának fortélyaira. Évek kellettek Dienes Annának is. mire megfejtette az üveg titkát, s művésze, f.or- málója lett ennek az anyagnak. Főiskolán tanult, hogy majd üvegbe formálhassa az elképzeléseit. A vágya teljesült. amikor januárban megkapta a diplomáját. Iparművész lett, üvegtervező a pa- rádsasvári üveggyárban. Ötletekkel. megálmodott, vagy már rajzban kész tervekkel érkezett a mátrai üzembe. Még egy éve sincs, hogy dolgozik, máris megszületett az első elismerés: az általa tervezett pohársorozat második díjat nyert egy hazai pályázaton. Azóta tervezett már többféle pohársort, likőrös-, tál- és dohányzókészletet. Hogy ezek közül melyik a legkedvesebb? Erre nem tud válaszolni: minden megszületett darab, mégha egy apró pohárka is az, egyformán örömet jelent számára. S a főiskolán elkezdett kísérlet
