Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-23 / 302. szám
I 1.18 Lányok, asszonyok . . . (.40 Mezók, falvak éneke >.ol Magnóval a világ körül. VI. 1.22 Operettrészletek ».47 Kamarazene ).t)5 Hang játék 1.00 Zenekari muzsika '.Z0 Zenei anyanyelvűnk 2.30 Magyarán szólva . . . >.45 Melódiákok tel 1.00 Riport L10 Könnyűzene 1.20 Kís magyar néprajz 1.25 Üj Zenei Üjság >.04 Petőti-kalendáriui» 3.10 Csak fiataloknak! 5.00 168 óra [.30 Gogol: A ssrorocsinci vásár. R.-valt, (.00 Hallgassuk együtt* 8.40 Népdalok 1.30 A mikrofonnál: E. Presley >.05 Krúay: Szindbád. in, ».57 Antal L zongoraművész portréja !,20 Beat (.05 Zenekari mnzstka ».10—2.00 Melódiákoktól 8.05 8.10 9.03 9.45 10.00 12.00 12.10 12.40 12.55 13.03 14.00 14.50 15.0© 15.27 16.05 16.40 rtjs *800 18.15 (19.12 PETön OperettrészL Kórusművek Nepzemn Magazin _ Válaszolunk hallgatótafcnsk Szombat délelőtt Jelképek erdején **■— A íúvészene története. W. Riport Orvosi tanácsok Versenymüvek Napraforgó Éneklő Ifjúság Áriák A *0#. murik.nap któo... Kodály: Énekszó emlékezés Bronisl«* Hnbermannrm Az élő népdal A históriák forrásán*! Az rrC-Ü. Dózsa léekó rongmérkőzésről Kiváncsiak Klubja Könnyűzene Cimarosa: A ki Kisopera ; Nótacsokor i láttuk, hallottuk i Rjtzcos és aselődlá Ti. f MAGYAR f .«a» RgGsidCi ffissSsé. ISégSÍ MsWúffi fmJH Téka %fUtö Amerre a ««Sóssá»* járnak... SE. tűm Rólad van szó! $4wM Három nyoasosó pénz Hb Antenna . $5.00 SzovjetnnSó^Cs^ss^CWeJKSp Izvesztyija Kupa jégkorongmérk. n.» Nyugdíjasok műaan 18.00 Hírek 18.05 Múzeumi nejtvényműsor S8.50 Moszkva és a moszkvaiak IV. *9.15 Cica vízié 19.30 Tv.-bíradő 20.00 Mikes György atpew* 20.05 A kormánylbztoe. Tv-játék 21.» A XX. század bateUfe >2.00 Tv-hlradó 22.10 Az éjszaka szépei- Vrar»- da win» (lí éven felüli) EGRI WRÖÍS csm&m (Telefon: 2S-3S5 Fé! I órakor Az ellopott esst» Színes, NDK—csehszlovák kalandaím Fél 6 és este 8 órakor Búcsúzz a tegnaptól Pofonnal kezdődött, • . Színes angol űlm, EGRI BRODY (Telefon: 14-OTl Fél 1. fél 8 és Í6S S órakor Wusa Színes amerikai fűm GYÖNGYÖSI SZABADSÁG r' Fél 4 órakor Santa Vlttoria titka 3/4 6 és este 8 órakor Charly HATVANI VÖRÖS CSILLAG Tombol a Hold HATVANI KOSSUTH Az inkák kincse FÜZESABONY Joe Hill balladája PETERVASARA Jefferson utolsó menete Produkció. (Foto: Tóth Gizella.) A jövő hét a tévében Heltai Jenő: Kiskirályok (Hétfő, 17.00): Tv-játék, L rész. A Family Hotel és a 7. Emánuel és kora című regényeket Heltai 1913-ban írta és később egyesítette Kiskirályok cím alatt a két művet Sok nyelvre fordították le a Párizsba szakadt bohémek mulatságos kalandjairól szóló művet, aminek cselekménye egy képzett balkáni ittam korül forog, Ezt a művet űoAgozták SE televízióra, amelyben Heltai Legjellemzőbb tulajdonságai, az irónia és a malid* kapja a főszerepet — a második Tv-bérlet (Péntek, 21.45): részt jofe lUO-kor láthaSA televízió hangverseny- sorozatának részeként Csajkovszkij V., e-moll szimfó- ‘ niáját hallhatjuk. Csajkovszkij, az orosz zene egyik kimagasló alakja, ezzel a müvével emelkedett a világ legnagyobb szimfonikusai közé. Ez a négytételes mű a legérettebb, legkiforrottabb alkotása; 1888-ban készült el s még ugyanebben az évben bemutatták Pétervárott a szerző vezényletével. Ebben a műben is helyet kapnak a Csajkovszkijra oly jellemző népi motívumok, s ma is nagy hatásúak a lendületes, nagy érzelmekről szóló dallamok. Vágyakozás (Szombat, 20.15): Egerben este 7 őrskor: Doktor úr (Katona-bérlett IVünder» lábén kát kanál |Kedd, M&m Magyarul beszélő angol ív-filmsorozat, A most sorra kerülő rész címe: Éppen, mint én. Ezúttal egy gazdag üzletember élete a tét, aki — mivel már többször kísérelték meg ellene a merényletet — hermetikusan elzárja magát a külvilágtól, s legközelebbi barátait sem hajlandó fogadni Kivételi; csak lord Brett képez, vele viszont a feleségnek és a szeretőnek messzeható tervei vannak, Egy orvossal átprogramoztatják az agyát és ebben a prog-< ramban jelentős helyet fog-! la! el as üzletember meg-; gyilkolásának szándéka,,; ÍÖMiHl ÜGYELET Egerben'.’ szomfaatoti délután 2 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10) Gyermekorvosi ügyelet szombaton 16 órától «.30 óráig, ünnepnap délelőtt 9 órátói 10.30 óráig. Délután 16 órától 17.30 óráig az Alkotmány utcai rendelőben. (Telefon: 17-71.) Rendelési időn kívül az általános orvosi ügyeletén. (Bajcsy-Zsi- linszky utca). Ünnepnapokon 19 ? órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcában. Fogorvosi ügyelet: 9—13 óráig a Technika Házában. Gyöngyösön: szombaton 14 órától szerda reggel 7 óráig. Az orvosi ügyeid, helye: Jókai utca 41 .szám. (Telefon: 117-27.) Gyermekorvosi ügyelet: ünnepnapokon délelőtt 9 órától 11 i óráig a Puskin utcában. (Telefon: 123-50.) Hatvanban: szombaton 12 órától szerda reggel 7 óráig a rendelőintézetben. (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére Is. Gvermekorvosi ügyelet ünnepnapokon 10—12 óráig a rendelő- intézet gyermekszakrendelésén. (Telefon: 10-04.) Fogorvosi ügyelet: 8—10.30 óráig • rendelőintézetben. Magyarul beszélő francia— mexikói film. 1957. őszén mutatták be hazánkban ezt a latin-amerikai környezetben játszódó filmet, amelyben a főszereplők is Közép-Amerikába vetődött franciák. A félgyarmati országokban élő emberek kiszolgáltatott körülményeiről szól a film, ám az ugyanebben a témában sikert aratott „A félelem bérénél” jóval alacsonyabb színvonalon, amit a nézők meg- borzongtatásával igyekszik kompenzálni Erénye viszont a színészi játék: a főszerepeket Gerard Philipe, és Michels Morgan alakítják. A. 0% A krasznocsetajszki erdőgazdaságban... dőgazdaság két autóbusza szállítja reggel-este. A gazdaság központjában most fúrtak artézi kutat, jövőre tervezik a vízvezetéket, de addig is megcsinálták a munkásoknak a fürdőt, tusqloí. Van tíz speciális traktoruk, amivel a rönkfákat szállítják. AZ ERDŐ nagy része tölgy, de van hárs-,. nyír-, fenyő-, nyárfa. Vigyáznak a vadállományra is, sok a szarvas, róka, nyuszt, menyét, borz, nyúl, de van hiúz és farkas is. Medvéjük sajnos nincs. De a szomszédban akad. Sok az erdei tó, foglalkoznak haltenyésztéssel is. Minden évben 390 hektár új erdőt ültetnek, 24 hektáros faiskolájuk van hárommillió csemetével. Van egy kis fűrésztelepük, ahol 21 ember dolgozik, készítenek tölgyparkettát, hordódongát, szánokat, kerekeket, kerítésléceket — általában, amire szüksége van a környéknek. Ök látják el nyersanyaggal a sumerljai cser- savgyárat is. További terveik: lakásépítés, összkomfortos, modern házakat akarnak itt a központban. Természetesen, aki akar, a faluban marad, ott is építhet, házat. Bíztatják a népet, hogy ne csak fából építkezzenek, hanem legalább részben jogiéból. Sumerljában (ide 18 kilométer), nagy I téglagyár épült. Az igazgató búcsúzik, neki már sok dolga van. Mi meg sétálunk egyet: benézünk egy igazi orosz fürdőbe. Fából ácsolt alacsony házikó, kis előtérrel, ez a vetkőző. A belső helyiségben téglából rakott nagy kemence, ide öntögetik a vizet és a sűrű gőzben kis nyírfaseprőkkel csapkodják egymást. Azt mondják, nincs nagyobb élvezet, mint hideg téli este egy-két órát párolódni, aztán kiugrani a hóba. KÖRÖS-KÖRÜL feheren, sudáran állnak a nyírfák, vékony ágaik finom hálózatán télies. Sápadt napfépy-süt át. Jó lehet itt nyáron gombáz- ni: horgászni a csendes erdei tavakban, hallgatni a madarak énekét. Most csend van. csak a harkály kopácsol messziről, ropog a hó a lábunk alatt és messziről hallatszik a fűrészüzem zaja. Békesség honol az erdő felett, jó lenne még sokáig itt maradni. De Szása már integet: begyújtva a motor, indulnunk kell vissza Csebok- száriba... Csebokszári, 1972. december. Z. Hering Margit (Csebokszári tudósítónktól): CSUVASIA erdős tájain messze kanyarognak az utak. Szakadékos, mélyen szabdal t, táblás alföld ez a vidék, hegyek nincsenek, a táj mégis dombosnak tűnik. Évezredeken keresztül a vad sztyeppéi vizek tavaszi hóolvadáskor kimosták a talajt. Nyáron kiszáradtak a medrek, tavasszal újra megteltek és a víz tovább folytatta romboló munkáját, egyre szélesebbek, mélyebbek lettek az árkok. Minden évben újabb darabokat harapott; a víz magának, sárgán hömpölygő hullámai ' vitték a jó termőföldet a Szu- rába, a Volgába. Csak a legutóbbi időkben ébredt rá az ember, hogy a pusztítást meg is lehet akadályozni : erdőket kell ültetni, amik megkötik a talajt, ellenállnak á tavaszi hóolvadás okozta áradásnak. Ez az egyik haszna az erdőnek. És menynyi minden van még! Erdő nélkül nincs élet. Csuvasia féltve vigyázza erdeit. Csebokszáritól mintegy 120 kilométerre, Nyugat-Csuva- siában, nem messze Jadrin városától kezdődik a krasz- nocsetajszki erdőgazdaság területe. Ide indulnak el barátaimmal, a főiskola ének tanszékének tanáraival, Mihail Beljakovval és feleségével. Misa nővére itt dolgozik, erdőmérnök, férje ugyanott felcser. Délután 5 óra, korán sötétedő decemberi alkonyat. Mögöttünk maradnak Csebokszári városi fényei. Az út jó, széles, aszfaltozott, de jeges, Volgánk egyenletes, hetvenes tempóval halad. A fiatal sofőr, Szása, óriási szürke prémkucsmában, biztosan vezet. Nincs hideg, az idén szokatlanul enyhén kezdődik a tél. Az úton túl minden koromsötét, csak a kanyarokban siklik végig a fényszóró a nyírfák fehér törzsén, fenyveserdők sötét falán. Városok suhannak el mellettünk, egyforma, nagy százszemű házskatulyák. Falvak tűnnek fel takaros faházaikkal, időtől bámult dereka* gerendákból építve, az ablakok körül faragott keret Kíváncsian bámul be az utazó » fényes ablakokba, néhol még nem húzták el a függönyt, idegen életek darabjai villannak fel, vacsorázó család, asztal fölé hajló gyerekfej. Néhol kékes fény dereng, nézik a televíziót, ÁTMEGYÜNK a Szara folyón egy pontonhídon, a víz egész közel van, kásás jégtáblák torlódnak rajta. Híres folyó ez a Szura, itt terem a legjobb kecsege, valamikor innen vitték a cár asztalára külön postakocsival a friss aranyszínű halat. Ma is a halászok, horgászok paradicsoma. Jadrin után már csak erdők vannak, a falvak fényei messziről világítanak, több a hó, nehezebben halad a kocsi. Letérünk egy erdei útra, ritkás lámpák világítják meg a faházakat. Ez az erdőgazdaság központja, megérkeztünk. Barátunk, az erdőgazdaság felcsere, már vár bennünket. Felesége Moszkvába utazott, a két gyerek Csebokszáriban tanul, de hogy ne maradjon a ház gadasszony nélkül, átjött a szomszéd faluból a nagymama. Viktor már reggel háromkor felkelt, hogy befűtse a nagy kemencét, ami mind a három szobát melegíti. Nehéz az ő munkája is, öt faluban várják az orvosi segítséget, naponta gyakran 20 kilométert is kell gyalogolnia. Nagyon szereti a munkáját, kiváló dolgozó. A konyhában gáztűzhely, ballonos. Sürög-forog mindenki, készül a vacsora. A nagymama csuvasul beszél, oroszul gyengén tud, de most töri magát, hiszen ez az a kö^ zös nyelv, ami három nyelvű kis társaságunkat összeköti, gyorsan megterO az orosz asztal: saláták, hiat-1 húsok, forró tea és sült hal, az a bizonyos aranyszínű kecsege. Bizony, isteni eledel, nem csoda, hogy kedvelte a cár. MÁSNAP KORAN reggel ébredtünk, meg akarjuk nézni az erdőt, meg a gazdaságot. De közben vendégek jönnek: átjön a helybeli csuvas nyelvű kolhozújság munkatársa, Vanyusin Szemjon J©* gorovics és a gazdaság igazgatója, Illarionov Viktor Szergejevics. Már előzőleg sokat hallottam róla, mindenki dicsérte, erélyes, komoly ember, az utóbbi években nagyon fellendült a gazdaság. A voronyezsi erdőgazdasági technikumban végzett. 1958 óta van itt, először mint körzeti technikus, aztán mint erdész dolgozott. Ismeri az erdőt, mint a tenyerét és ismeri az embereket is. Amikor igazgató lett, felajánlották, hogy költözzön át egy nagyobb szolgálati lakásba. Nem ment. Így közelebb van az emberekhez. Harminc év körüB mosolygós fiatalember. Szívesen beszél a munkájáról, az eredményekről, de hangsúlyozva, hogy ez nem az ő, hanem a kollektíva érdeme. Az erdő- gazdaság területe 36 ezer hektár, öt gazdaságra van felosztva, 10 erdészetre, az erdészek száma 51, A munkafeltételek jók, majd minden erdészház villamosítva van. Körülbelül kétszáz mun kás dolgozik itt, egy részük faluban lakik, ezeket aat erA. HusFortev? Beszélgetés az úton Egyik reggel, amint Szaddikidzsán motorkerékpárján mun- \ kába igyekezett, az útkereszteződésnél már messziről észrevett egy embert, aki elkeseredetten integetett. Megállt mellette. — Jó reggelt? — Jó reggelt! — Bocsásson meg, önt, ugye, Szaddikid- zsánnak hívják? — Igen, Szaddikid- zsánnak... — Tudja, nekem nagyon kellemetlen, hogy most feltartom . Önt.. — Na, nem olyan nagy dolog... Miben segíthetek? \ — Szívességet szeretnék kérni öntől! — Kérem... — Nem tudom., len- . ne-e önnek, ami nekem kellene...? — És mi lenne az? — De valószínű, nincs önnek ilyesmije ... látom az arcáról., — Mi latszik az <&comrSt? Válóban, mondja már gyorsan, mert elkesem a munkából! — Látja, tudtam! On máris haragszik! — Nem haragszom. Csak mondja végre, mit kíván tőlem? — ön, ugyebár, az egészségügyi állomáson dolgozik? — Igen, miért? — És igaz, hogy az egyik faluban vesztegzár van? — Igen, igaz... Két bárány patája megbetegedett. önnek talán szérumra lenne szüksége? — A, dehogyis? Szerencsére, bárányaim nincsenek, ilyesmivel nem tud nekem segíteni ... — így valóban nem... — KöszönömJ — Mit köszön? Hiszen semmit sem tettem önnek! — Dt ön, mondta, hogy nem tud nekem segíteni. Azt köszöntem meg. tartom, fél túlságosan? — Hát... de azért majdcsak eljutok a ■munkahelyemre. — Az egészségügyi állomásra igyekszik? — Igen... — De hát, végül is, mit kíván? —■ Bocsánat, nem — Nem akarom önt feltartani. Majd valaki máshoz fordulok »«>«» — De hát. miért állított meg? Mondja mar! — Kérem, ha megengedi ... Valakit fel akarok hívni telefonon. De nincs aprópénzem .., — Ennyi az egész? Ezért vesztegettünk itt el ennyi időt? Fogja, itt van három telefon- erme! — Bocsásson. meg. nem tudna visszaadni egy ruháiból? — Nem, fogadja el csak, hagyja a fizetést! Az idő pénz! — Nem, nem fogadhatom el. Nem akarok az adósa lenni! Ha lenne mégis aprója... — Fogadja el az érmét és fejezzük be. Én >nár megyek is... — Jó, elfogadom ... De félek, hogy fölöslegesen tartottam fel. Közben sajnos, elfelejtettem a telefonszámot ... Fordította: Antalfy István I
