Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-23 / 302. szám

f

Gyógyszerész

Aki túllát a

a közéletben

tégelyeken

A LEXIKON szerint az első gyógyszertár 754-ben, Bagdadban nyílt meg. Magyarországon a XXV. századból maradtak ránk ónálló gyógyszertárak létezését bi zonyító feljegyzések. Átlói kezdve már bizonyított, hogy a „Gyógyszereknek. orvosi rendelésre, adagokban való elkészítése és a megállapított gyógyszereknek árusítása” a gyógyszerészek, mint akkor nevezték: anothekaríusok

feladata volt. És ahogy teltek, múltak az évszázadok, valahogyan természetessé vált, hogy mint Jack Cooper, a neves amerikai kutatógyógyszerész írja egyik cikkében: a gyógyszerész afféle „okleveles kereskedő” — vagy ahogyan hazai körökben félig tréfásan mondják, „diplomás boltos”. Hihetetlenül erősen tartja még magát a szemlélet: a patikus adja ki a gyógyszert, maradjon meg tégelyei mellett, s ezzel be ie van fejezve küldetése.

Persze akadtak és akadnak. akik igyekeznek kitörni, kilépni ebből a bűvös körből, ki az emberek közé, velük élni, értük tenni, rójuk hatni. Akarásuk, igyekezetük még mindig megérdemli az úttörő jelzőt.

, Kolozsvári/ András, a* abasári gyógyszerész közéjük tartozik. Vallja, hogy „a ma gyógyszerésze” régi, főleg

gyógyszerkészitő jellegét nagymértékben elvesztette és szerepe szocialista társadalmunkban mind szakmai, mind erkölcsi szempontból más. mint azelőtt.” Igazán jól betölteni ezt az új szerepkört — az élet mottója, ezt példázza minden cselekedete.

MA IS OTT LOBOG benne az egyetemi évek lelkesedése. mellyel választott hivatására készült. Nem helyezkedni akarás. törtetés, karrierizmus volt az akkori „nyüzsgése”, most 10 év után sem csökkent benne egy jottányit sem a hév: elérni, megközelíteni a mai kor gyógyszerészideálját.

Mint friss diplomás, 1962- ben Egerben kezdte beosztott gyógyszerészként a munkát. A füzesabonyi és erdőtelki évek után 1967. augusztusában vette át az abasári patika vezetését. Ekkorra már munka mellett elvégezte a kétéves gyógyszer- ismertető-gyógyszerészképző tanfolyamot, majd a következő három évet a marxista egyetemnek szánta. Közben nem feledkezett meg a szakmai továbbképzéséről sem, önkéntes toxikológiai tanfolyamot végzett Budapesten. fis arra is futja idejéből (éjszakáiból?!), hogy kamatoztassa hallgató korában az egyetemi lapnál szerzett újságírói készségét. A

Évzáró az Anonym Színpadnál

(Ba.ra.iiyt f-mre tudásftámk- föl):

Megtartotta évzáróját * gyöngyösi Anonym Színpad. A fiatal csoport ebben az évben kilenc műsorával mintegy 20 alkalommal lépett a közönség elé. A helyi fellépések mellett bemutatkoztak Visegrádon, Egerben, Hatvanban, Visontán, Csányban es Mátrafüreden is.

igyekeznek a csoport fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani. Segítségükkel gyakrabban kijutnak majd a járás községeibe, hiszen rendelkezésükre áll esetenként a művelődési autó. Továbbra is segítik a visontai Gagarin Hőerőmű állami és társadalmi ünnepeinek sikeres lebonyolítását, részt vesznek a gyöngyösi TÜSZSZI egy-egy rendezvényén.

Fekete Sándor:

Műsoruk közül szívesen emlékeznek Somlyó György . „

Cantata tremenda című óra-; tórikus játékukra, amelyet ! meglehetősen vegyes kritika- ! val fogadtak a fellépések során (nézők és szakmabeliek < egyaránt). Két szerelmi ösz- szeállításuk, Weöres-műso- j ruk, Karinthy Az emberke! tragédiája című paródiajáté- í kuk egytől egyik a csoporti tagjainak sokoldalúságát,, érettségét bizonyítja.

Az év során szívesen Iá-< tott vendégei voltak a közsé- < gi művelődési házaknál, if* < iúsági kluboknak és könyv- < táraknak. Jó kapcsolat ala- < kult ki az együttes tagsága, < valamint a mátraíüredí, a;

Berze Gimnázium, a főiskola; és a Könyvbarát-klub között, ahol a jövőben ie szeretné-; nek gyakran bemutatkozni.

Az együttes jövő évi tervei ; között szerepel a Petőfi-év- ' fordulóra készített műsor, \

József Attila műveiből szer- 1 kesztett stúdiómúsor, valamint Rákos Sándor Anyasirató jának színpadi átdolgozó- ■

»a.

Állandó szereplői lesznek a ; már hagyományossá vált író- ; olvasó találkozóknak, ame-; lye&et a könyvtárban rendez- ; nek. A rrtegyei ifjúsági szín -; paddal körösen vesznek részt;

Heves megye képviseletében.! a júliusban megrendezendő; egri nyári karneválon, ahová; az ország más részéből vár-! nak amatőr báb- és irodalmi; színpadi együtteseket.

A színpad vezetősége és < tagsága fiatal szereplők be- ; kapcsolásával folyamatosan; gondoskodik az utánpótlás; neveléséről is. Jelentős ered-; ménynek könyvelik el, hogy; a korábban szinte teljesen diákokból álló csoport egyre; több dolgozó fiatalt is foglal-; koztat.

A jövő évben a fenntartói szervek, — a művelődési. központ és a könyvtár — j

Magyar Gyógyszerészeti Társaság lapjában, a „Gyógy- szerészet”-ben a fiatal gyógyszerészek problémáiról írt cikkével hívta fel a szakmai körök figyelmét.

1970. szeptembere ismét az „iskolapadban” találja. A marxista egyetem filozófiai szakosító tagozatának hallgatója most. S ahogy beszélgetünk, világossá válik, hogy minden tanulmányának pontos helye van terveiben, gyógyszertáron kívüli munkájában. Hobbyja a filozófia. kedvenc időtöltése az egészségű gyi felvilágosítás. TIT-tevéken.vségéhez politikai éleslátásra kell törekednie. s ezt csak állandó képzéssel szerezheti, tarthatja meg. Két éve vették fel a pártba, s az akkori tanácsválasztások szervezésében főmunkatársként vette ki részét. Rendhagyó módon a Vöröskereszt; abasári szervezetének elnöki tisztét is ő tölti be. örül ennek a megbízatásnak, mert a falu egészségügyi kultúrája emelésének egyik legfőbb területe, fóruma ez.

Elismerésre méltó, lelkiismeretes az önként vállalt Kö JÁI,-munka végzésében is. Mint 9 környező község toxikológiai felügyelője, fáradhatatlanul járja és ellenőrzi a termelőszövetkezeteket. és a növényvédő szereket árusító üzleteket.

Tévedés ne essék: KrflfflíS- váry András azzal, hogy túl- léoett a tára t— gyógyszertári pult —. melletti munkán, nem igazi hivatására, a beteg ellátására akar kevesebb energiát fordítani. Legfontosabbnak természetesen szakmai továbbfejlődését tartja, így közeli tervei között szerepel farmakológiai — gvőgvszerhatástanl —, doktori értekezésének elkészítése.

CYÖGYdEERfiS*. W képzett. minden újjal lépést tartó gyógyszerész akar lenni, de nem a patika hermetikusan elzárt üvegbúra világában, hanem kint. az éledben, a-/ emberek között.

T. Mányi Jndft

Feltárták a Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetőjét

A Nemzeti Múzeum régészei hamarosan befejezik az

1972-es kutatási évet. A gazdag eredmények közül kiemelkedik a kiskörei vízlépcső térségében már nyolc éve tartó leletmentő ásatás, amely felszínre hozta a Kárpát-medence legnagyobb avar kori temetőjét. Tiszafüred keleti határában. Majoroshalmon több mint száz avar sír került napvilágra, amelyek között voltak férfi-, női-, gyermek- és lósírok. Patay Pál vezetésével befejeződött a Csörsz-sáncárok feltérképezése is a Duna— Tisza közén. Képünkön: az avar kori temetőben feltárt leleteket dr. Garant Éva kutató rendszerezi.

(MTI-foto.)

Az egri zenetanárok hangversenyéről

Ab Egri Zeneiskola és a ne: az egri Ho Sí Minh Ta- Megyei Művelődési Központ ■ narképző Főiskola gyakorló

rendezésében, az egri zenetanárok kamarahangversenyt adtak a Bartók-teremben, Kodály Zoltán műveiből, születésének 90. évfordulója alkalmából.

Jólesik megint tudomásul venni, mennyire nagy hatás kíséri Kodály Zoltán életművét. személyes példáját és azt a művészi, tanári, nevelői, nemzetnevelői munkát, amelyet kifejtett és alkotott. A népi fogantatás ma már közhely Kodály és Bartók zenéjéről szólva, de mindig meglepi a hallgatót ez a felfedezés, valahányszor Kodály mélyebben szántó, drámai szépségű és nagyon is mai alkotását élvezi. Ennek a kamarahangversenynek csak a bevezetője volt a vokális zeáltalános iskolájának gyerekkórusa adta elő Szepesi Györgyire lendületes vezénylésével a Nagyszalontai köszöntőt és az Egyedem-begyeden» című kórusművet A Meditáció Halmai Katalin zongorajátékában már a belső gondokkal viaskodó, az emberi élet nagy kérdéseit vizsgáló, a ritkán hallott Kodályt. idézte. S mintha csak az intim, a szellemes és szókimondó Kodály bemutatását akarta volna Szepesi György, klarinéton az Epigrammákat adta elő. Egy tipikusan irodalmi műfajt ültetett át Kodály a zene nyelvére, mert formában is kereste a megfelelőt a tartalmi újdonságokhoz.

K. Pálvölgyt Agnes a Székely keservest játszotta zongorán, s ehhez zárkózott fel hangulati töltésben a Radnóti Tibor által előadott Kállai kettős, Halmai Katalin kíséretével. A hegedű és zongora együttese sokkal szikárabban és drámaibban érzékelteti azt á zenei anyagot, amelyet a kórus lágyabbá és csillogóbbá tud tenni.

A műsor betetőzése az I. vonósnégyes első tétele volt, az Egri Vonósnégyes előadásában. Radnóti Tibor, Lévai Zsolt, Szabó József és Farkas István színes, egybeforrott játéka mintha már előleg és ígéret lenne egy egész estét betöltő műsorukhoz szeretnénk minél gyakrabban hallani Egerben és a megyében ezt a négyest.

(farkas)

ETE

4.

E szerencsétlenségből fakadt katonaéletének legnagyobb szerencséje. Az ezred- orvosnak feltűnt a vézna baka. aki olvasnivalót kért tőle — nem szokták ilyen kéréssel zaklatni. A derék orvos szolgálatképtelennek minősítette az olvasgató közlegényt. majd felülvizsgáló bizottság elé küldte. „Gyenge testalkat, hajlam a tüdőbajra és a szívedények tágulására” — állapította meg a bizottság 1841. február 28- án kapta meg „búcsúlevelét”, az otxsitot.

Tizennyolc éves és kéthónapos volt akkor És már obsitos.

71

... CsiHátiilani kezdeti

tlßnßim

szerencsecs

Az ifjú obsitos 1841. februárjában tűnt fel Sopronban. Egy rend viseltes egyenruhát, egy pár bakancsot, fehérneműt és egy fehér posztókucsmát kapott az obsit mellé, szerzett még egy görcsös botot is — így jelent meg soproni barátai körében. Azok örömmel fo "adták, de segíteni nem dtak rajta.

Továbbállt hát, Pápára gyalogolt. Keresete nem volt, szülői támogatásra aligha számíthatott. kiegpróbáikoiüag

is

om...

zott a tanulással, de nem érezte jól magát Pápán. Itt sem állomásozott hát sokáig, néhány heti barangolás után hazaindult — szüleihez, Duna vecsére.

A szülők, akik másfél évig nem láthatták fiukat, bizonyára szeretettel fogadták. Ezt olvashatjuk ki abból a levélből is, amelyben késő maga a költő mesélte el v. szontagságait egy volt iskolatársának: „...örültek, hogy a katonaságtól megszabadulta«^ de — képzeld barátom! — azt akarták, hogy

mészáros legyek, én és mesterember! Ennek két oka volt. Először az atyám engem mindig jobban szeretett volna látni: húst mérni, mint jambusokat, trocheusokat faragni. Másodszor — s ez már fontosabb! — szüleim elszegényedtek. annyira, hogy engem tanulásomban segíteni nem voltak képesek. Azonban — gondolhatod — hogy ha még tíz olyan fontos ok lett volna is, ebben velők meg nem egyezem.” Nem is egyezett. Két hónapig volt ideje arra, hogy viszonylag nyugodt körülmények körött felmérje a helyzetét. Világosan tudta, hogy nem folytathatja apja mesterségét, hivatásérzetével ezt nem lehetett volna összeegyeztetni. Munka nélkül viszont nem maradhatott Dunavecsén, szülei terhére. Keresnie kellett egy olyan pályát, amelyen művészi vágyainak élhet és meg is élhet. Nem volt más választása — vándorszínésznek kellett állnia.

Így lett 1841. nyarán egy vándortársulat tagja. Sokat nem tudunk e három hónapos kóborlásról. 1841 őszén már ismét Pápán bukkan fel, innen írja egy barátjának, hogy „szerencsecsillaga némileg csillámlani kezdett” ...

A szerencse mindenekelőtt abból állt, hogy Pápán tanított akkoriban a tudós Tarczy Lajos professzor, ki már tavasszal Is továbbtanulásra biztatta Petőfit. Most is segített a költő felvételében — megengedték neki, hogy a gimnázium VII. (logika, bölcseleti) osztályába járjon, noha Selmecen, a VI. osztályban, félévkor megbuktatták.

Tarczy tanítványt is szerzett neki, egy ügyvéd kislányát kellett tanítani, kosztért és pár forint havi béért. Társaitól különböző ru- iadai'abokat is kapott, fekhelyet hol egyiknél, hol másiknál talált.

Minti új környezetben rendszerint, ezúttal is nehezen engedett feL Önképzőkört — akkoriban úgy mondták: képzőtársasági — sikerei egyengették ezt a folyamatot. A társaság könyvtárából a világirodalom és az új magyar literatúra alkotásait lehetett megszerezni. Rá is vetette magát a könyvekre, minden bizonnyal itt kezdett behatóan foglalkozni Schiller, Heine, Lenau műveivel.

Még fontosabb, hogy itt már nemcsak írni lehetett, hanem hallgatóságra is talált, többször is fellépett saját költeményeivel.

Pápai zsengéi közül később csak egyet vett fel kötetébe, azt a versét, amely elsőként jelent meg nyomtatásban, mégpedig nem is akárhol, hanem az élő ma- gya irodalom nagy tekintélyű lapjában, az Athenaeum- ban. 1842. május 5-én küldte el néhány versét Bajza József szerkesztőnek, megvesztegethetetlen ítéletű kritikusnak. A levelet feladni és kézbesíteni, a lapot szedni kellet — s mégis, 22-én megjelent A borozó. Vagyis a szerkesztő nem habozott, nem ijedt meg az ismeretlen nevű kezdő felléptetésétől — elolvasta a verset és betette az Athenaeum következő számába.

Maga a borda! nem üt ef élesen a kor átlagától. Igazán csak annak mondhat sokat, aki már tudja, mi mindenen ment át ez a hányatott kamasz, mennyire nem szóvirággal él. ha a kínok fúriáiról beszél. Hogy egy diák művét az ország első folyóirata közölje, az valóságos szenzációnak számított. S hogy ez a diák éppen az obsitos lett, az már szinte csodával volt egyenlő. Szúrós modora miatt továbbra sem tolongtak körötte a barátok, de tekintélye megnőtt — Pápa az első ,iely Petőfi életében, ahol niegízlelhette a költői dicsőséget.

Különös módon azonban még mindig nem látta be,

hogy mi az ő igazi hivatása. Bizalmas barátai körében megintcsak a színészi álmait dédelgette^.

Három Jjgazi mflvészlélek volt a kollégiumban. Petőfi és a megemlített Orlay Petries ScjtHÍa mellett a harmadik —jk afókai Mór, a későbbi nagy ^Romantikus író. Ekkor még ' t mindhárman téves irányban keresték tehetségük érvényesítését. Orlay, a később jeles festő, költői ábrándozásokba merült, Petőfi szenvedélye a színpad volt, Jókaié az ecset. „Egymásnak — írja Jókai — őszinte bámuló! voltunk; Petőfi csak egy fokkal állt alább Eg- ressynél; magam is valahányszor a szöglet! bolt előtt elmentem, büszkén tekinték a címerül festett magyar kisasszonyra, miért ne tudnék én is ilyet festeni valaha!”

S ekkor színészek jöttek Pápára, kiváló művészek, klztük Egressy Gábor is. Valami szerelemféle megint fellángolt az ifjúban az egyik színésznő iránt, de még komolyabb eredménye lett a vendégszereplésnek, hogy a színpad iránti Kserelme ellenállhatatlanná vált Min, den, ami történt vele és körötte, a színház felé sodorta. Kilátástalan anyagi helyzete éppúgy, mint sikerek

Utolsó pápai dicsőségei *a képző társaság év végi záróünnepélyén aratta. Két verse is díjat nyert a szokásos irodalmi pályázaton, egy-egy arany jutalmat kapott értük. Dé talán még jobban őrült a harmadik aranynak, amelyet szavalóként szerzett.

Bizonyítványa tűrhető lett, magyarból, németből, földrajzból éppenséggel kitűnőt szerzett, de ő már tudta, hogy nincs értelme tanulmányai befejezésének. Ha újabb nélkülözések árán el is végezhetné iskoláit, mi érne vele? Alacsonyrendi hivatalnok lehetne valam irodában.

^ (Fclvtatjükf