Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
Olvasótoborzás, hevesi módra Mesél a magnó Látogatás a járási könyvtárban (Fotó: Tóth Gizella.) Hevesi palóckutatások a Jászságban A gcíndok zöme már a múlté, igaz, hogy évekkel ezelőtt akadt belőlük bőven. Először volt egy szűkös kis szoba, ide ömlesztették a köteteket, még a kölcsönzés is akadozott. Aztán jött az albérlet a járási művelődési központban, s a várakozás az áhított otthonról. Jó egy éve teljesült az óhaj: a járási rangnak megfelelő épületbe költöztették a tizenötezer kötetet. Azóta mind Hevesen, mind szakmai berkekben egyre több dicsérő szót hallani erről a hajdan mostoha sorsú könyvtárról. Vajon, mi a siker nyitja? Erre kértünk választ elsősorban azoktól, akik nap mint nap forgatják a könyveket. akik törzsvendégek. A hetedikes G. Kovács Attila elégedett: — Az udvaron játszótér is van, lehet fócizni, ! pingpongozni. ha már meguntük az olvasást. Akad tollaslabda is. Télen majd korcsolyapályát csinálnak, hogy akkor is sportolhasson, aki akar. S mi tetszik a többi gyereknek? Vafcfj Béla: Alig győzünk válogatni az újságok között. Van itt Labdarúgás, Képes Sport. Füles, Magyar Ifjúság. Élet és Tudomány. Én ezeket szeretem böngészni. Somogyi József hatodikos, egyformán szereti a jó könyvet és a játékot: — Igazi jéghokicsatákat vívunk a könyvtárban. Szeretem a témépítőket is. Ha már elment a kedvem a játékból válogathatok az új ifjúsági könyvek között, Az is jó, hogy nyáron .a teraszon is lehet olvasni. Nagy Tamás elsősorban az irodalmat és a történelmet kedveli, számára a könyvtárban rendezett történelmi szakkörök jelentenek élményt: — Legutóbb hárman vá! laltuk, hogy (eldolgozzuk Petőfi életét .. A szakszerű megfogalmazás meglepő, ám hamar kiderül, hogy nem véletlen, hiszen a történelemkedvelők rendszeresen forgatják a szakkönyveket, tudják, hogy mi az anyaggyűjtés, a rendszerezés, az összegezés. S ezt mind itt tanulták, a könyvtárban. Képzeljünk a beszélgetéshez otthonos környezetet, igazi könyvtári légkört! A bútorok elegánsak, kényei - mesek. A gyerekek külön „birodalom” korlátlan urai. válogathatnak a könyvekben. játékokban, s a mesekedvelők sem csalódnak. Az egyik falon felinft: ..mesél a magnó.’’ Az érdeklődőknek csak meg kell nyomniuk az indítógombot, s végighallgathat nyolc-tíz mesét. A felnőttek? Őket is számos újdonság, érdekesség varia. Az egyik teremben televízió, tőle nem messze egy újabb figyelemfelkeltő felirat: „Szereti ön a verset, ha igen: válasszon.” Egy lemezjátszó, s számos lemez csalogatja az U>72. december 20., szerda / Játék és kölcsönzés .., embert. Rajtuk klasszikusaink versei, művészi tolmácsolásban. Ennek a csábításnak nehezen lehet ellenállni. Benyitunk az egyik kiseob szobába, fotólaboratóriumnak tűnik, s mint kiderül: az is, hiszen az iskolások itt előhívhatják, nagyíthatják felvételeiket! s még a papírra sem kell költeni, mert azt is ingyen adja a könyvtár. Nagy munka folyik az udvaron, s a pincében is. Munkások sürgölődnek, tenniv akad bőven, mert készül pinceklub, ahol rendezvt nyékét, esetleg meghitt hangulatú író—olvasó találkozókat tartanak majd. S ezzel még nem zárul a meglepetések sora. Hamarosan érdeklődőkre vár a zenei könyvtár is. Közel ötszáz lemez közül válogathatnak a muzsika hevesi kedvelői. A kívánt számokat nem csalt hallgathatják, hanem magnószalagra is vehetik. Lövei Gyula igazgató évek óta dédelgette ezeket a terveket. s most. hogy jó részük megvalósult, méltán elégedett. — Gyarapszik az igényes olvasók száma, akik nemcsak kölcsönözni akarnak egy-két könyvet, hanem segítségre, információra várnak. Nemegyszer kértek már bibliográfiát témáikhoz. Az érdeklődők elsősorban műszaki értelmiségiek, akik egy-egv technológiai folyamat elemzéséhez. vagy szakkérdésekhez igénvelnek irodalmid. Szívesen várunk mindenkit. £ ■csak a témát kérjük. > Ezt eljuttatjuk a Megyei < Könyvtárhoz, ott összeállítják > a bibliográfiát, s hamarosan ? meg is kapja az olvasó. Sze- ? retnénk, ha a jelenleginél is> többet nyújthatnánk a? könyvbarátoknak, készülnek > az alapkatalógusok, javítjuk s a tájékoztatást. ? S ehhez az eredmény: visz-? szajöttek az elpártolt olva-s sók. s ráadásul kétszáz fel-s nőtt, háromszáz diák iratko- > zott be a könyvtárba. Az > igazgató ezzel mégsem elége- ? dett: > — Nem hiszek a statiszti-s ka mindenhatóságában, mert? a számszerű ugrás mögött > nem feltétlen rejlik minősé-i gi eredmény. Azt szeretném.? ha nem az olvasók, hanem \ a könyvbarátok száma gya-? íapodna. azoké, akik számára > létszükséglet a jó könyv. t Ezárt próbálkoztunk sajátos? elképzelésekkel, ezért a pin- ? ceklub, a sok játék, a magnó.? a lemezek, a fotólabor. Jól-< eső érzés elmondani, hogy? — s ez elsősorban a gyermek- 5 olvasókra érvényes —. aki ? egyszer-kétszer - ejjött, az> törzsvendéggé vált. < Az átgondolt, az ötletes? munka igazolására -idézünk $ még egy elképzelést: s — Járási pályázatot hir-s dettünk az Iskolák tanulói ? zárnám Aki nevezett, an-< ;:k ngy <önyvet kell ol- i . vasnia, majd néhány mon-í dalban összegezi tartalmát, s < készít egy rajzot a regény legszimpatikusabb jeleneterői. A legjobb gyermekalkotásokból kamarakiállítást rendezünk itt, a könyvtárban. Az első helyezéseket megszerző iskolák közt hatezer forint jutalmat osztunk ki. Alig múlt el két óra, s máris jönnek a diákolvasók, szól a magnó, kezdődnek a jéghokipartik. Éled a könyvtár. Ha meggondoljuk, érthető: ilyen módszerekkel lehet olvasókat toborozni... Csaknem másfél millió diák kezdi meg ezen a héten téli „szabadságát”: az általános iskolák 1 043 000 és a középiskolák 220 000 fiatalja - számára ugyanis december 22-én megkezdődik a téli szünet. A szünet utáni első tanítási nap: 1973. január 8. A téli vakáció előtti utolsó napokban az órákon általában ismétléssel foglalkoznak. A pedagógusok elsősorban azoktól a gyerekektől kérik számon az eddig végzett tananyagot, akik a tanévkezdés óta eltelt időszakban társaikhoz képest gyengébbben szerepeltek. Tehát ezeknek a diákoknak módjuk van javítani. Az érdemjegyeket egyébként a 1. Petőfi életét nemcsak azért érdemes megismernünk, mert jobban megértjük belőle költészetét, hanem azért is, mert ez az éle! maga is alkotás: a forradalmi emberség örök, mintája. Apja Petrovics István, szegény embernek született, nehéz munkával kereste kenyerét, mint mészárossegéd hogy azután hússzékek bérié sével gyűjtse össze azt a vagyont, amely fia neveltető séhez is szükséges volt. Szláv eredetű családból, de magyar községben látta meg a VANNAK-E palócok a Jászságban és ha igen mikor és hogyan kerültek az alföldi tájra? —. Erre a kérdésre keresett, tudományos választ egy munkaközösség —• muzeológusok, néprajzosok. antropológusok — hosz- szű időn át tartó elmélyült kutatómunkával. A szolnoki Damjanich János Múzeum kezdeményezésére indított „expedíció” érdekes eredmény birtokéba jutott. A vizsgálódás központjául kijelölt községben, Jászdózsán készült monografikus értékű tanulmány bizonyítja, hogy a tizennyolcadik századbeli palóc „kirajzások” idején, főleg Heves. de ezenkívül Nógrád, Borsod, Gömör és Hont megyékből, azok a palóclakta vidékeiről is viszonylag szép számmal telepedtek le az ősi múltú, a XIII. században kialakult Jászságban. Az összetett vizsgálódás alapkoncepciója Tótszerdahely ad otthont az első hazai délszláv nemzetiségi tájmúzeumnak. A Mura völgyében élő délszláv ajkú lakosság népi kultúráját, művészetét, gazdálkodási hagyományait, munkaszünetben sorra kerülő osztályozó értekezleteken — a december 21-i helyzetnek megfelelően — zárják le, és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. Az érvényben levő rendelkezések szerint az általános iskolák első és ötödik osztályaiban félévkor nem osztályozzák a tanulókat, és ugyancsak mellőzik a számmal való osztályozást az általános iskola valamennyi osztályában azokból a tantárgyakból, amelyeket tanulmányaik folyamán először tanulnak a diákok. A pedagógusok azonban a diákok és a szülők számára is elemző napvilágot és magyarnak vallotta magát: az 1848-as szabadságharcban zászlótartóként vett részt. A költő anyja, Hrúz Mária, szlováknak született, csak felnőtt korában tanult meg magyarul. A nemesi előítéletektől áthatott regi Magyarország tudósai igyekeztek bebizonyítani, hogy Petőfi távolabbi atyai ősei magyar nemesek leheltek. A levéltári adatok azonban nem igazolják ezeket a legendákat. A (töltő ismert ősei vándorló iparosok voltak. volt, hogy a Heves megyei palóclakta településekkel szomszédos Jászdózsa község népét nagyobb mértékben jásznak, avagy palócnak kell-e tekinteni? A történeti kutatások, eddigi szakasza árra a következtetésre jutott, hogy a Jászság, így Jászdózsa népét túlnyomóan az eredeti őslakosság alkotja, de fellelhetők a palócok jelenléte is, különösen a- különböző népszokásokban. A jászdőzsaiak például elsősorban falun belül házasodtak. A környező palócközségekből, Tarnaőrs- ről, Visznekről, Erkről, iiőleg az „irredemptusok” nősültek, azok is csak akkor, ha jász lányt nem kaptak. A NÉPHITRE vonatkozó vizsgálatok tanulsága szerbit a hitvilág alapvető jellege a többi Jász községgel megegyező, csak egyes helyeken észlelhetők a palócsalt bemutató múzeum tárgyi anyagait már összegyűjtötték, s csak az elhelyezésük, szakszerű elrendezésük van hátra. tájékoztatást adnak az ' eddig elért eredményekről, az esetleges gondokról. Az általános iskolai napközi otthonok a téli szünidő alatt Is.működnek, és valamennyi tanintézetben gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről, a napközis helyiségek folyamatos fűtéséről. A napközisek az iskolában kapják meg a reggelit, az ebédet és az uzsonnát. Az oktatási intézményekben már elkészítették a téli vakációra szóló programokat. Ezek összeállításakor arra törekedtek, hogy a diákok minél hasznosabban tölthessék a 'csaknem háromhetes pihenést. (MTI)Petrovics István és Hrúz Mária házasságából minden valószínűség szerint a Pest megyei Kiskőrösön született Petőfi Sándor. Keresztelésének, 1823. január elsejének dátumát tartotta születése napjának, de a születéshely és idő körül máig sem szűnő viták zajlanak, — mint ahogy legendás homályba vész hősi halála is. Annyi mindenképpen biztos, hogy a család hamarosan elköltözött Kiskőrösről: Félegyházán, a magyarság egyik sajátos törzse, a büszke kiskunok között nevelkedett Petőfi, ö, akit csecsemő korában spirituszos vízben fürdettek a babonás falusiak, hogy „megmaradjon”, erős, szívós fiúvá serdült. Mindvégig kis termetű maradt, de a . kortársak egyöntetűen kiemelik, hogy feltűnő testi ügyesség és kitartás jellemezte. Apja üzleti vállalkozásai révén a család egyre inkább jómódba került. A fiú előtt megnyílt az iskolázódás lehetősége. Kecskeméten végezte elemi tanulmányait, majd a sárszentlőrinci és pesti alsófokú középiskolákban tanult. Pesten, a fejlődő fővárosban egyszerre találkozott a nagyváros élményével és a művészet varázsával — apja épp azért vitte el Pestről, mert „sokat ólálkodott a színházak körül.” Igj* jutott a már csaknem tizenhárom éves fiú Aszódra. E kis mezővárosban három éven át tanult, 1835. szeptemberétől 1838 nyaráig, Koren István keze alatt. Már az első tanévben jeles lett, motívumok, de ezek is olyanok, amelyek nem az egész községet, csak a szűkebb családokat jellemzik. Á népszokások, például a lakodalom, udvarlás, alapvető formája és jellege is jászsági, emellett viszont néhány palócmotívum is észlelhető, bizonyos mértékig átalakított formában. A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban a kenderrnunka egyes palóc eredetű szerszámai és a kenderfeldolgozás néhány mozzanata utal a palóc eredetű- ségre. A Szent Vendel kultusz- szál és a népi építkezésekkel kapcsolatban is fellelhetők a i palócvonatkozások. Ennek egyik oka, hogy a Jászság is az egri egyházmegyéhez tartozott, másrészt a Jászság északi részében a palócvidékről hozták az építkezéshez a faanyagot. A családi házakon főleg a tető- szerkezetek emlékeztetnek a palócvidék hagyományos formáira. A településtörténeti és a néprajzi kutatások eredményei is hasonlók, illetve alátámasztják azokat az antropológiai vizsgálatok is. Eszerint Jászdózsán, de a Jászság egyéb községeiben sem mutatható ki jelentősebb keveredés a palócokkal. A munkaközösség hosszadalmas gyűjtő- és kutatómunkával egy terjedelmes kötetre menő tanulmányt készített, amely valószínűleg a szolnoki múzeum gondozásában kerül majd kiadásra. Ez az értékes néprajzi munka teljes részletességgel igazítja el az olvasót a jász és a palóc eredetiség témájában, a népszokásokban, a rokonsági terminológiákban, az antropológiai vonatkozásokban, a kultúra viszonyaiban. Az elkészült kéziratok azonban korántsem jelentik a palóckutatások végét, sokkal inkább kezdetét egy hosszabb tudományos vizsgálódásnak. ÚJABBAN Szolnok megye egyik „legpalócosabb” településén, Zagyvarékáson kezdték meg a tudományos munkát, de sor kerül más alföldi települések hasonló vonatkozásainak a feltárására, feldolgozására is. majd pedig éppenséggel kitűnő tanulónak bizonyult. Ebből az időszakból maradt fenn első verse is, amely a szokványos iskolai feladatok közül a forma elevenségével és a szemlélet frissességével tűnik ki. Az iskola könyvkatalógusa a diák rendkívül szellemi érdeklődéséről tanúskodik: vaskos világtörténelmi művek szerepelnek a kikölcsönzött könyvek listáján, továbbá latin, német és francia nyelvkönyvek, szótárak, szépirodalmi művek. A harmadik tanév végén vándorszínészek érkeztek a városkába. S a kamasz poéta, aki eddig egy helybéli kisleányba volt reménytelenül szerelmes, most a társulat primadonnájáért lángolt fel, sőt meg is akart szökni a színészekkel — nem sokkal a vizsgák előtt. A tervről Koren értesítette az apát Ezen a ponton jobb, ha átadjuk a szót a költőnek: „Atyám... — mint jó atyához illik — a veszedelmes hírvétel után egy percig sem késett pokoli örvénybe süllyedő fia megmentésére rohanni. S istentelen szándékomtól csakugyan eltérítettek atyai tanácsai, melyek még hetek múlva is meglátszottak. .. hátamon és lelkem porsátorának egyéb részén.” Az eltérítés hatása nem tartott sokáig. Bottal senkiből nem lehet kiverni a művészi vágyakat, legkevésbé eredményes azonban az ilyen nevelés egy Petőfi méretű jellem esetében. ít'olytatjuk.j Pécsi István December 22-én kezdődik az iskolákban a téli szünet Január 8-án folytatódik a tanítás „Itl születtem én ezen a tájon...”--------------------------------------------------------------------------------D élszláv nemzetiségi tájmúzeum eszközeit, öltözködési szoká-
