Népújság, 1972. december (23. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-20 / 299. szám
fö/éiI í (kuaäüTH 8.18 Régi melódiák a.ou bgy jviiAi Arthur király uuvaráóan. VUI. 9.20 Áriak lo.ij Aiaguuval n világ körül. Ul. 10.43 Kei wlinifónia 11..,0 t\ S/.abó c»a«ad 1 c.'o ?\i nyer ma V \i.o- lanmjii; 15. M Népi /Aun 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak 14.43 Opereltreszletek 14.50 Kórus pódium 15.10 Harsau a kürtszó 15.43 Erkel: Hunyadi László. Nyitány. 10.05 Pelufi-kalendárium 16.09 Népi muzsika 16. a) Hang játék 16.45 Ros/áopovics gordonkazik 17.40 Nóták 17.53 Egyiptom művészete 17.48 Csajkovszkij: IV. szimf. 16.53 Előadás Petőfiről I. 19.43 Tánczene 20.45 Gondolat 21. i / Operai o.-s/.eállítás 22 :: Operetti-alok 22.40 P.mlé!•.:* Geréb Lászlóra 23.00 Könnyűzene 0.10 Kórusmuzsika PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 9.03 Dalok 9.20 IVIi van a varázsdobozban? 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Barokk zene 13.03 A rivalda túlsó oldaláról 13.30 Fúvöszene Kettőtől hatig . . . Zenés délután 18.20 Fiatalok hullámhosszául 20.33 Könnyűzene 20.53 Népdalcsokor 21.40 Hol járt, mit ésináHT 22.00 Operettkettős 22.03 Zenekari hangverseny 23.50 Népi muzsika MAGYAR 9.M JTV 9.3» A Moldovai SZSZK. Dokumentum fi! m »9.SS Maigret felügyeld . J A kísérteties há® ti.25 Nyitott boríték 15.40 Irány, az egyetem»« 16.25 Hírek 15.39 Férfi ronlabda 18.39 Ifjúság* tdemagszln 19.13 Esti mese 19.39 Tv-htradé 29.00 Az egészen nagy Ctg». Mb. NSZK tv-film «.4« Jogi esetek 22.3» Tv-híradO POZSONYI M.2» Csehszlovákia—Szovjeáunié asztalitenisz EB*nerfc. 19.00és 21.05 Híradó 20.9« A párizsi mohikánok. Tv-Játék fmsu EGRI VÖRÖS CSIKlAO (Telefon: 23-SS) Fél 4 órakor Csapajev Szovjet film « forradalom legendás hírű parancsnokáról Kél 6 és este 3 Órakor emberrablás magyar módra Színes magyar íűmvígjáték. EGRI BRODY (Telefon: 14-WÍ Fél t fél « és fél I órakor A hegytetőn a ZÖM fenyvesek Színes, szinkronizált jugoszláv kalandfilm. GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pél 4 és háromnegyed 6 és este 8 órakor Joe Hill balladája HATVANT VÖRÖS CSIttiAG Harminckét nevem volt. HATVANT KOSSUTH A csalóka szerelem játékai Segítsen a műsorkészítőknek! A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja rendszeresen végez vizsgálatokat a rádió és a televizió műsorainak fogadtatásáról. Szeretnénk felkérni, hogy vegyen részt ön is ebben a munkában. A műsorokat készítő munkatársak számára ez a vélemény-nyilvánítás komoly segítséget jelent. A rendszeres értékelők között év végén jutalomtárgyakat, köztük televíziót, rádiót sorsolunk ki. Azoknak a 20 éven felüli rádióhallgatóknak, tv-nézők- oek a jelentkezését várjuk, akik vállalják, hogy 1973. folyamán rendszeresen véleményt nyilvánítanak a rádió- és tern vízió-műsorokról. Ha felkérésünknek szívesen lesz eleget kérjük, hogy a •lentkezési lapot töltse ki, és 1 forintos bélyeggel ellátott borítékban, vagy levelezőlapra ragasztva, címünkre küldje el. Cím: Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpou Budapest, 5. Postafiók 1. JELENTHEZ£SI LAP Név: Lakcím: ..................................... Fo glalkozás: .........................;....... É letkor: ............................................. Legmagasabb iskolai végzettsége: Van-e otthonában rádiókészülék? Van-e otthonában tv-készülék? Egerben 19 órától csütörtök refuel v óraid a Saicsy-íCsuhis?- kv utcai rendelőben. (Telefon 11-10) Rendelés eyermekek ré s^ére Is Gyöngyösön 19 órától csütörtök reggel i óráig, a Jókai utca :i szám alatti rendelőben. (Telefon: 117-27). O vsiMsa a. QCéjulp ú(jot Kommunista pedagógusok tanácskozása Hevesen Wagy jelentőségű tanácskozás színhelye volt a hevesi járási pártbizottság székháza. Itt találkoztak egymással a hevesi járás oktatási intézményeinek kommunista pedagógusai, hogy véleményt cseréljenek a járás közoktatásának helyzetéről és a további feladatokról. A tanácskozáson részt vett Cssfe latnán, a megyei pártbizottság munkatársa is. Misi Vilmos, a járási pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a resztvevőket az alsó- és középfokú oktatás eddigi eredrcé- tnényeirőL Hangsúlyozta, hogy a járás gazdasági, társadalmi és politikán fejlődésével lépést tartott a közoktatás is. Az alapvető feladatokat megoldottak, s ebben része volt araiak, hogy következetesen végrehajtották a párt közoktatással kapcsolatos politikáját. Amiben még feladat van, az a felnőtt lakosság képzése. Kitért az MSZMP KB közoktatására vonatkozó határozatából következő feladatokra is. Érnek megvalósítása minden pedagógustól maximálás erőkifejtést igényel. A hozzászólások során iskolaigazgatók, szakfelügyelők, nevelők mondták el saját tapasztalataikat, s terveiket a határozat megvalósítását illetően. Cseh Béta Heves Társadalmi aktívák jutái mazása Gyöngyösön Szakszervezeti társadalmi > aktivistákat hívott meg ta-j nácskozásra a Mátraalii* Szénbányák szakszervezeti bizottsága Gyönuvösör \z \ szb 1972. évi munkájáról Né-’ meth József szb-tukár sza-i molt be, s hangsúlyozta, < azért tudnak jó munkát vé-j gezni, mert az aktívák megadtak minden segítséget,, politikai és gazdasági területen egyaránt. A bányaipari dolgozók szakszervezeti elnöksége jónak értékelte a vállalatnál folyó szakszervezeti munkát és ezért köszönet jár minden dolgozónak, aki ezt segítette. Kérte a résztvevőket, hogy az új évi feladatok megoldásához is adjanak segítséget. Az érté kelés után a szakszervezeti bizottság ajándékokkal jutalmazta meg az aktivistákat. Végül fehér asztal mellett beszélgették el egymással tapasztalataikról a résztvevők. Tóth Htja, Gyöngyös Néhány szó az újságról Jól ismert dologról szeretnék írni, mégis úgy érzem, papírra kívánkozik. A Népújság szerintem kitűnően szerkesztett és színvonalas napilap, amely nem marad el az országos napilapok rnö- ßott- De ez a lap borzalmas „köntösben” jelenik meg. Ha valakj kézbe veszi, a rosszízű vidékíség hangulatát érzi. Szerintem a nyomdai előállítás olyan rész, amely sok kívánnivalót hagy maga után. Nem tudom ki a felelős például azért, hogy a december 5-i számban a „Norvégia legdrágább katonája” című cikkben — s ez csak egyetlen a sok között hemzsegnék a legelemibb helyesírási hibák A hasonló példák mindennaposak. Sejtem, hogy nagy a munkaerő-probléma a nyomdákban, de miért ne segíthetnének főiskolás fiatalok, vagy mások, akik talán szívesen is jelentkeznének e probléma megoldására. Nekem, mint pártatlan kívülállónak, talán jobban feltűnik ez a probléma és a szándékom az volt, hogy a szerkesztőség figyelmét erre — gondolom, másokkal együtt — én is felhívjam. Dr. L. Miklós Eger A Zsil völgyén át Turnu Severinlg Romániai úti jegyzetek Turistaként 'nem könnyű megismerni egy nép lelkét. Ha hivatalosan van úton az ember, gyakran még ennél is nehezebb. De azért valamit megsejt, ha az utcán, piacon, vendéglőben jár egyedül, más nyelven, vagy az addig megtanult „ellopkodott’’ szavakból 1 űzött mondatokból érdeklődik az ottaniaktól erről, arról. Megsejti az ember, hogy ezen a környéken mindenre büszkék, amijük van. Az utca embere nagyon nagy készséggel elmagyarázza, mit fényképezz le, de azt is elmondja az utcák forgalmát figyelve, hogy ezt a traktort, ezt a motorkerékpárt, személygépkocsit, teherautót, autóbuszt, amit látsz, mind románok készítették. Hasonlókat hallasz a kirakatokat figyelve is, ha szóba eredsz a melletted állókkal. Ügy tűnik a román ipar mindent a saját erejéből akar megoldani, az igényeket kielégíteni. Hogy jó-e ez így, vagy sem, nem e sorok írójára tartozik eldönteni, — ez a hazai gazdasági vezetők dolga, — de .az mindenesetre figyelemreméltó, hogy az egyszerű román polgár minden1 hazai gyártmánynak tiszta szívből tud örülni. Ezt éreztem Tr. Jiuban, Carbumestiben, Motruban, ebben a 14 ezer lakosú fiatal, 10 éves bányászvárosban, távolabb R. Vilceaban, Pi- testiben, Bukarestben, vagy éppen az ország másik végében, a Duna partján elterülő „rózsák városában”, Turnu Severinben. Azért kell e hatvanezer lakosú várossal, Mehedinti megye székhelyével valamivel többet foglalkoznom, mert klasszikusan ötvözi a román múltat és jelent, s ebből az ötvözetből gyönyörű szép keveredett ki. E helyen a Dáciát meg- hóditó rómaiak idején, sőt azt megelőzően is helység állt amelyet a rómaiak építettek ki, mert fontos közlekedési gócpont volt a Duna pari ján. 1833-ban emelkedett városi rangra. Ezt követte gyorsan az iparosodás, ezzel párhuzamosan pedig meg-,, erősödött a proletariátus is. A román munkásmozgalom egyik fellegvára lett itt tevékenykedett a román munkásmozgalom egyik kimagasló alakja, Ion Constantin Frimu is, „A dolgozó Románia” elnevezésű kör élén. A város munkássága a két világháború közötti időszakban kivette részét azokból a megmozdulásokból, amelyek a burzsoá-földesúri rendszer ellen irányultak. A felszabadulás után erősen fejlődött és szépült a város. A mechanikai üzem hajókat és vasúti kocsikat gyárt Ugyancsak a felszabadulás után létesült a városban a konfekció-, a sör-, a cukorka-, a kenyérgyár és nem utolsósorban a korszerűen felszerelt fafeldolgozó üzem, ahol készáruvá dolgozzák fel a Cserna folyó völgyében kitermelt fát. Kezembe került a ma már technikussá „felcseperedett" kislányomról tíz ti esi ezelőtt vezetett naplóm, amely szépen mutatja az akkor még 12 éves gyermek fejlődését. Ilyen kijelentéseivel lepett meg benünket: — Apu, amikor még kicsi voltál, fiú voltál, vagy kislány? — Szeretem a fokhagymát, mert kolbász szaga van! — Anyu, miért tesznek minden cseresznyébe magot, úgyis ki kell köpni! ■ — A fiúkat is a marnák szülik? Akkor minek van a papa? Hej, tudom énll *4 Constantin Brancusi mellszobra szülőháza udvarán Hobita-Pestisaniban. — Anyu, vedd le a cipőmet, a jobb lábamon viszket a tenyerem! — Júj, apu, megjöttek a tűzoltók, nemsokára tűz lesz! — Légy szíves, zárd rám az ajtót, nehogy véletlenül kiszökjek! — A kakas el tudja felejteni, hogy ö kakas és tud tojást tojni? — Biztos te szültél engem, anyu, / mert ha apu szült volna, akkor lenne bajuszom is. ■ A tizenhárom éves korában történt eset aranybetűkkel került be a naplómba: A utcákon sétálva a rengeteg műemlék ellenére is észre lehet venni, hogy Turnu Severin szerkezete tudatos mérnöki terv alapján alakult ki, mert az utcahálózat négyzetes, csak a közepe táján találunk két sugárutak amely nem párhuzamosan, hanem összetartóan fut a Duna felé a körúttól. Ezen haladva kijutunk közös f oly ónkhoz, a szélesen hömpölygő öreg Dunához. A másik oldalon Jugoszlávia. Csodálatos képet nyújt a látvány: sűrű erdőkkel borított magas hegyek ölelik magukhoz az ezer felé futó hatalmas és vastag magas- feszültségű távvezetékeket gyárkéményeket, vasút- és országutakat. A vizet hajók, uszályok raja szeli mindkét irányban: szovjet, osztrák, magyar, cseh, jugoszláv, román felségjeleket viselve.-r Ez a Vaskapu — mutatja Jacob Xenofon barátom, a Gazeta Gorjului cimű megyei napilap főszerkesztője. — Itt épült fel a román— jugoszláv öszefogással a messze a határokon túl is híres vaskapui vizi erőmű. Tőle tudom meg azt is, hogy ehhez a monumentális alkotáshoz 1963-ban fogtak hozzá es 1971-ben készült el. A hatalmas beton duzzasztómű, amely összeköti a két partot és a két testvéri szocialista országot, 33 méterrel Édesanyja elutazott mü-< fogsort csináltatni. A délutá-i ni vonattal meg is érkezett," szájában az új fogsorral.< Elébünk lép, hogy kipróbálja a hatást, csillogó szemek-< kel kérdi: — Nos, mit láttok rajtam< valami újat? Valami teülö-j nőset? Kislányom csak les. Én tudom, hogy a műfogsoráral céloz. — Ejnye, nincs rajtam< semmi turcsa? — Miért, mit kellene lát-', ni, mama? —/ kérdi a gye rek. — Szóval, semmit nem< veszel észre rajtam? Kislányom erre nagyotj néz, elpirul, odaszalad, s zo-\ kogva borul az anyja nya-\ kába: — Nem baj, anyu. rá se; ránts! Majd felneveljük azt\ ist : Dénes Géza < emelte meg a Duna vízmagasságát. Kel végén egy-egy erőmű működik, tizmilliárd kWh villanyáramot termel évente és ezt fele-fele alapon osztják meg a két ország között. Hogy milyen hatalmas létesítményről van szó. bizonyítja az is, hogy az építés során Orsóvá és Ada Kaléh helységek víz alá kerültek, hogy helyet biztosítsanak a 33 méter mély és 230 kilométer hosszú vízgyűjtő tónak. A régi vasúti pályát körülbelül 20 kilométeren 30 méterrel kellett felemelni a hegyoldalban. Emellett a két kitelepített helységet is újjá kellett és kell építeni. Mert a munkával még nem végeztek teljesen. A régi helyett épül az új Orsóvá, ezer toronydaru gémje húzza, Cipeli magasba az építőelemeket; a folyópartról már hatalmas város méreteit mutatja. E táj egyébként enyhe éghajlati viszonyai miatt világszerte ritka növényfajtákat is bújtat. Ezért létesítettek majdnem 300 hektáron természetvédelmi területet, hogy ezen értekeket megőrizzék. Mert az új csak igazán úgy lehet szép, ha nem zúzza szét a már meglévő nemes értékeket. Ebből pedig bőven válógathat a román ember, amelyik felmérte már mindezeket, s igyekszik a maga hasznára fordítani. Erről pedig bő oldalakon lehetne írni. Az ugyancsak most terebélyesedő Carhumesti városról, Tikléniről, amely három éve emelkedett városi rangra, és máris az olajbányászat központja lett, de a többi fiatal ipari bázisokról is, — azonban csak önmagát ismételné a tollforgató. Mégpedig azt, hogy délkeleti szomszédaink a felszabadulás, de különösen az utóbbi 25 évben évszázadok lemaradását hozták és hozzák be. Ez büszke érzés. Méltóan ünnpelhetnek az évfordulón. Jövőjük is nyílt és világos: a további gyorsuló fejlődés. Fazekas István VÉGE 197& december 20«, xzoxém (
